Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-27 / 278. szám

1980. november 27., csütörtök KmWKTilcl Télikabátvásár az ÁFÉSZ gyomai ruházati boltjában - Fotó: Baikus Szerkesztői üzenetek Csiernyik Pál Békéscsaba, Varjú Józsefné Sarkad, N. Gy. Kunágota és P. K- Sar­kad: a Szerkesszen velünk rovathoz írt panaszlevelüket megkaptuk. A leveleket ki­vizsgálás céljából továbbítot­tuk az illetékes szervekhez. Választ lapunk hasábjain, vagy személyes levélben adunk a kívánságoknak meg­felelően. Levelesláda Sokan szóvá tették, hogy ha egy udvarban többen lak­nak, a postás egyik lakó le­velét, újságját berakja a má­sik ládájába. Az illetékesek véleménye szerint: a Magyar Posta tisztelettel elvárja, hogy annyi postaláda legyen egy udvarban, vagy egy lép­csőházban, ahány a lakók száma. Mindenkinek saját ér­deke, hogy „levelesládát” felszereljen címére. A posta csak így tudja garantálni a pontos kézbesítést. Válaszolnak az illetékesek Szilágyi Ferencné Gyula, Cinka Panna u. 45. szám alatti lakos kéréssel fordult rovatunkhoz: miért nem ka­pott valami visszatérítést az Állami Biztosítótól a befize­tett CSÉB-tagság alapján, amikor rokkant nyugdíjba helyezték? Sérelmezi azt is, hogy nem világosították fel, hogy ezentúl a nyugdíjból nem vonják a CSÉB-tagsá- got, közvetlenül az Állami Biztosítónál kell befizetni. Kérésünkre az Állami Biz­tosító gyulai fiókvezetője megvizsgálta a bejelentést. Kiderült, hogy panaszosunk 1980. június 1-ével a gyulai harisnyagyár dolgozójaként került rokkant nyugdíjba. CSÉB 50-es biztosítással ren­delkezett. amely a nem bal­eseti jellegű szolgáltatások folyósítására nem ad lehe­tőséget. A CSÉB 80-as biz­tosításnál már van erre le­hetőség, de Szilágyiné ezzel nem rendelkezett. A jogszabályoknak megfe­lelően, amikor levélírónk rokkant nyugdíjas lett, tö­rölték CSÉB-tagságát, mivel a nyugdíjból nem vonhat­ják le a tagsági díjat, mint azelőtt a fizetéséből. Felszó­lítást kapott, hogy az Álla­lmi Biztosítónál csekken be­fizetheti a tagsági díjat. Ez esetben a jogfolytonosság fennmaradt volna, de Szilágyiné június 1. után nem fizetett tagdíjat. * * * „Mi a különbség a CSÉB 40, 50, és 80 forintos tagdíj esetében” kérdezte több ol­vasónk. Kérésünkre az Ál­lami Biztosító illetékesei ad­ták meg a következő vá­laszt : Újdonság többek között a CSÉB 80-as biztosítás ese­tében a 10—60 ezer forintos rokkantsági szolgáltatás, amely az alacsonyabb díjfo­kozatú CSÉB-tagságnál nem fizethető. Ugyanitt szerepel a gyermekszületési, az egy éven aluli gyermek halála és a nem baleseti betegség után járó térítés. Új szolgáltatás a CSÉB 80-nái a nyugdíjazási térí­tés. Minden olyan CSÉB-tag, aki legalább öt éven át fi­zette a havi 80 forintos tag­sági díjat, négyezer forint juttatásban részesül nyuga­lomba vonulása alkalmával. A CSÉB szociális jellegű szolgáltatásainál is vannak különbségek. A CSÉB 40— 50 forintos tagság esetén a befizetett díjak egy részét az Állami Biztosító vissza­utalja a munkahelyi intéző bizottságnak, amely — adott lehetőségeken belül — kü­lönféle jogcímeken a CSÉB- tagok részére szociális se­gélyt folyósít. A CSÉB 80- as tagdíjnál rendelkezőkre ez nem vonatkozik, mivel ők — mint már fent emlí­tettük — számos új ked­vezményben részesülnek. * * * Balogh Imre sarkadkeresz- túri lakos arról írt rovatunk­nak, hogy a MÁV békéscsa­bai vontatási főnökség ko­csiosztályán dolgozott 22 éven át, mint lakatos. 1975. július 23-án munkába me­net — önhibáján kívül — súlyos közlekedési balesetet szenvedett. Kilenc hónapig betegállományban volt, s végül is 55 százalékos rok­kanttá nyilvánították. Hogy könnyebb munkára kerül­hessen, kompresszorkezelői tanfolyamot végzett. Kifogá­solja, hogy nem illeti meg az a kedvezmény, mint az­előtt, pedig a baleset nem az ő hibájából történt. A MÁV illetékes vezetői elmondották: amit a jogsza­bály megenged, mindent megtettek panaszosunk ér­dekében. Az Állami Bizto­sítóval fennálló vitás kér­désében azonban a MÁV nem tud semmit intézkedni, ez külön téma, amit levél­írónknak kell megoldania. Az erdei séta felüdít Megyénk nem bővelkedik ugyan erdőkben, de aki akarja, megtalálja a módot arra, hogy az év minden sza­kában kiadós sétát tegyen a fák között. Én úgy vagyok vele, ha erdőben járok, felfrissülök. Az erdei séta fel­emelő érzés, az ember arra gondol: övé minden fű, fa és bokor. Ha erdei virágot szedünk, városi lakásunkba sikerül egy kicsit becsempészni a természetből. A mai rohanó világban — amikor a dolgozó nőre a munkahelyén, az otthonában sok-sok izgalom és munka vár — különösen jó szolgálatot tesz egy kis erdei séta. Férjjel, vagy gyerekekkel érdemes órákat barangolni az ózondús levegőjű erdőkben, ahol mélységes csend és cso­dás látvány fogadja a járókelőt- Saját tapasztalatomból tudom: egy kiadós erdei séta után jobban halad odahaza a házimunka, több a türelem a gyerekekhez, jókedv, vidámság költözik a lakásba, kel­lemesebben telnek az órák Dolgozó nőknek ajánlom elsősorban az erdei sétát. Nem kell sok hozzá, csak szeretni a fákat, az erdőt, a békességet, nyugalmat árasztó természetet. Meggyőző­désem, hogy aki szereti a természetet, az vigyáz is a környezet tisztaságára. Egy természetbarát Lakossági szolgáltatás Készül a linzer az ÁFÉSZ endrődi cukrászüzemében Fotó: Baikus ######################################################### Regiül, ujregi Békéscsabán, az Orosházi és Madách utca keresztező­désében állnak ezek a fur­csa ikrek: a két szeméttá­roló és a két telefonfülke. Az utóbbi már nagyon rég­óta. S ami a szokatlan mind­ebben: az ősi fülkében egy viszonylag ép és használha­tó telefonkészülék van. Csak éppen azt nem értjük, hogy a tetejét hagyott újabb szü­letési évszámú, üres fülkét ki és miért felejtette itt? A kiégett, hasznavehetetlen szeméttartóról már nem is beszélve... Fotó: Gál Edit MIT MOND A JOGSZABÁLY? B. K. Békéscsaba: Leve­lében azt írja, hogy fia szakmunkástanuló az építő­iparban. Gyakran előfordul, hogy megyén kívüli munka­helyen foglalkoztatják1, de különélési pótlékot nem kap. Milyen feltételekkel és mi­lyen munkanapokra jár a különélési pótlék? A pótlék annak jár, aki a menetrend szerinti közfor­galmú közlekedési eszközzel, vagy a vállalat által szerve­zett csoportos szállítással na­ponta — a munkakörére ér­vényes munkaidő beosztás betartásával — állandó lakó­helyéről, a megye határán kívül eső munkahelyére be­járni nem tud, vagy bejárás esetén állandó lakhelyétől legalább 14 órát tölt távol. Egy napnál hosszabb időtar­tamú pótlékjogosultság ese­tén arra az utolsó munkában töltött napra is jár a külön­élési pótlék, amelyiken a dolgozó állandó munkahelyé­re visszatér, de távolléte 14, illetve 12 óránál kevesebb volt. A 6 napostól eltérő munkaidőbeosztásban fog­lalkoztatott dolgozó külön­élési pótlékra jogosító mun­kanapjainak számát úgy kell megállapítani, hogy a tárgy­hónapban a dolgozó állandó munkahelyétől távoli mun­kahelyen teljesített túlóra nélküli munkaórák számát a dolgozó munkakörére elő­írt — az 5 napos munkaidő beosztás szerint számított — napi törvényes munkaidővel kell osztani. Nem család­fenntartó esetében a külön­élési pótlék napi összegét 10—15 forint között a kol­lektív szerződés állapítja meg. A munkakönyv nélkül foglalkoztatott tanúlókat és szakmunkás tanulókat a kü­lönélési pótlék akkor sem illeti meg, ha foglalkoztatá­suk szakmunkásbérrel törté­nik. Szabó Antal, Gyula: Ha a szövetkezeti lakását a vételt követő 15 éven belül első íz­ben eladja, valóban vissza kell térítenie az állami tá­mogatást. Visszafizetési kö­telezettség esetén a lakás eredeti eladási árának a 40 százalékát kell visszatéríte­nie. Még pedig olymódon, hogy előzőleg az eladási ár­ból a lakás értékcsökkenése címén visszamenőleg min­den évre egy százalékot le­vonnak. Mindig az eredeti eladási árat, nem pedig a későbbit, az értékesítéskor a forgalmi értéken megállapí­tott árat kell figyelembe venni. A tanács pénzügyi szervénél kell az állami tá­mogatást visszatéríteni, még pedig az adásvételi szerző­dést követő 30 napon belül. De mentesítést is kaphat az alól, ha igazolja, hogy szö­vetkezeti lakását azért adta el, mert újat vásárolt. Ha viszont építkezni kíván, a visszafizetési kötelezettséget 3 évre, vásárlási szándék esetén pedig egy évre fel­függeszthetik. Dr. Serédi János VISSZHANG „Hol .szorít’ a harisnya” címen 1980. november 13-i számunkban megjelent írás­ra a megye különböző tájai­ról többen reagáltak. T. J,- né szarvasi olvasónk levelé­ből idézünk: „...Bizony nemcsak a harisnya szorít, hanem a különböző női és férfifehérnemű is. Ha férfi- pizsamát, alsónadrágot, vagy női fehérneműt vásárolunk, hazamenet az az első dol­gunk, hogy kibontsuk a gu­miházat, és egy jókora da­rabot toldjunk a gumihoz, ha azt akarjuk, kellemes legyen a viselet. Azt még megértettem ed­dig, hogy a férjem derékbő­sége miatt toldani kell a gu­mihoz, de azt már kevésbé veszem tudomásul, hogy az én átlag méretű derekamra sem elég a gy4ri méret. Kér­dezem: kinek gyártják eze­ket a szűk derekú fehérne­műket. A takarékosság való­ban szép dolog, de jó len­ne, ha megkímélnék a házi­asszonyokat az efajta bosszú­ságoktól .. * „Továbbképzés és ami mö­götte van” címen megjelent írásunkra Szilágyi I.-né rea­gált. „ ... A cikk írója na­gyon sajnálhatja, hogy az említett eset előtt pár nap­pal megtartott továbbképzé­sen nem győződhetett meg az ellenkezőjéről. Arról, hogy bizony vannak továbbképzé­sek, ahova szívesen elmegy az ember, örül, hogy tanul­hat. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya és a Haza­fias Népfront kedves meg­hívóval invitálta az általá­nos iskola igazgatóit és a szülői munkaközösségek ve­zetőit, hogy november 15-én, szombaton továbbképzésre jelenjenek meg Békéscsabán, a vasutas kultúrházhan .. Zsúfolásig megtelt a terem, lehettünk vagy 290-an. Vol­tak ott Bucsáról, Szarvasról, Mezőhegyesről, Szeghalom­ból, Gyuláról és számos más településről. Az igazgatók általában sza­bad szombatosak voltak, mi pedig, a szülői munkaközös­ségek vezetői társadalmi munkában látjuk el felada­tunkat. Mégsem jutott eszünkbe, hogy időközben .le­lépjünk’. Szünet után is örömmel mentünk vissza a nagyterembe, hogy hallgas­suk a felszólalásokat, a rea­gálásokat. Nagyon sok okos ötletet adott nekünk ezen a találko­zón dr. Becsei József és Róta elvtárs. Arról beszéltek álta­lában, ami az iskolára és a szülőkre tartozik, a közös munkánkról. Mit tegyünk a felnövekvő nemzedék érde­kében. Hiszen az iskolának és a szülőknek össze kell fog­ni, ha azt akarjuk, hogy gyerekeinket becsületes em­berré neveljük... Számomra emlékezetes ma­rad ez a nap. Amikor az egyik előadó válaszára ke­rült sor, igencsak előre ha­ladott az idő. Meg is jegyez­te, hogy önöktől nemcsak a szabad szombatot, de az ebédidőt is elveszem. De mi azt mondtuk, nem számít, csak tessék mondani, mert nagyon érdekes, amit itt most hallunk. Ezt az ifjúság neve­lésében hasznosítani tudjuk. Közvetlen, baráti volt ez a találkozás. Nagyon örülök, hogy részt vehettem rajta. Nagyon szívesen elmegyünk máskor is ilyen megbeszé­lésre. A szülőknek is na­gyon drága az idejük, a sza­bad szombaton ezernyi a tennivalójuk, de mi vállal­juk, hogy ott leszünk, ha meghívnak hasonló tovább­képzésre. Ezúton is szeretném meg­köszönni a szülőtársak nevé­ben azoknak a közreműkö­dését, akik sok okos tanácsot adtak számunkra a gyermek- neveléshez.” * Kedves levélírónk: az új­ságíró nagyon sajnálja, hogy nem jutott kezébe az ön ál­tal említett továbbképzésre szóló meghívó. Elment volna a találkozóra. Örömmel vet­tük tudomásul, hogy a to­vábbképzést érdeklődéssel hallgatták. Hasonló esetről szívesen tudósítunk a közel­jövőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom