Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-26 / 277. szám

1980. november 26., szerda 0 A víz elvonult — az élet megy tovább Az elmúlt négy hónapban több tucatszor jártam az árvíz sújtotta területen. Mi tagadás, valahányszor munkám ideszólít, összeszorul a torkom a sok szen­vedést, kárt látván. Elfelejteni az idő múlásával sem tudom azokat az emlékeket, amelyek itt értek, gyak­ran azóta, is átvillan egy-egy emlékkép... Romba dőlt tanyák, homokzsákok, a bokrok között úszadékok em­lékeztetnek a nyári árvízre. Az élet viszont nem állt meg, az újjáépítés, amint lehetett megkezdődött. o BÉKÉS — ROSSZERDÖ. Az utat már helyreállították, a magasabban fekvő terüle­teket felszántották, a mé­lyebb részeken barázdák gyűjtik, vezetik a még kint levő vizeket. A tanyasorok bontása befejező szakaszá­hoz érkezett. Sok helyen fa­csoport, és egy-egy földha­lom emlékeztet arra, hogy* itt valaha épület állt. A rosszerdői házakból két ke­zemen meg tudom számlálni a megmaradtakat. Az egyik romnál idős em­ber — Gólya Mihály — vá­logatja a faanyagot. — A városban 170 ezerért vettünk egy kis házat. Az OTP-től kaptunk 130 ezer forint hosszúlejáratú köl­csönt, a többit a két gyere­kem pótolta. Biztosításom nem volt, így kártérítést sem kapok — folytatja, miköz­ben rakosgatja a megma­radt faanyagot. A szarufák többsége ketté törött, a cse­réplécek darabokhan hever­nek, a tetőfedő cserép nagy része használhatatlan, a vá­lyog. és vertfal töltésbe va­ló. — Tűzre szedem össze a faanyagot, amit majd az új házhoz visznek már, ugyanis a napokban költözünk. Egy félig kész házban te­vékenykedik Szántó Mihály, a békési Egyetértés Tsz traktorosa. — Ha nincs árvíz, akkor már benne lakunk. — mond­ja egykedvűen — A régi ta­nyám a Kettős-Körös part­ján volt. A tavasszal úgy terveztük az asszonnyal, hogy ,a nyáron befejezzük az új házat, és ősszel költö­zünk. A víz keresztül húzta számításunkat. — Szép ház... — jegyzem meg. — Szép lesz — helyesbít a gazda. A víz elvitte a már megvásárolt, anyag egy ré­szét: 30 négyzetméter par­kettát, hajópadlót, gerendá­kat, tönkretett 20 mázsa ce­mentet ... — A biztosító nem fizette ki? — Nem. Pedig mindenről van számlám, a szakadás előtti héten hozták ki az anyagot. Sok munka van még itt, télre legalább egy szobába szeretnénk beköltöz­ni. A jövő hétén a tsz egyik építőbrigádja jön befejezni a belső munkákat o TARHOS. Ennek a kisköz­ségnek a nevét az elmúlt hónapokban megismerte az ország. A körtöltéseken kí­vül, vagy annak közelében A Molnár család vasárnap beköltözött új házába levő tanyák összedőltek. Amint hazaköltözött a la­kosság a helyreállítás híré­re, jó pénz reményében akadt építési vállalkozó ... Budapestről jött szerencsét próbálni... — A házamat és a szol­gálati lakásomat is elvitte a víz — meséli Biri Sándor, az Egyetértés Tsz kerék­gyártója. — Szeptember de­rekán jött egy pesti mester és ígérte: december 15-re kulcsra készen átadja a há­zat. Több károsulttal tár­gyalt, s jó néhányan fizet­tünk is neki — mondja bot­jára támaszkodva. — örültünk, hogy vi­szonylag hamar költözhe­tünk majd — kapcsolódik a beszélgetésbe Hőgye István. — Csák akkor lett gyanús az egész, amikor mindig hétvégeken jött és csak pénzt kért, erre, arra. csem­pére, vízvezetékre. Én úgy tudom, hogy a házat nem a kéménnyel kezdik el építeni. Egyszer aztán mondtam is az asszonynak: „Hallod, ezek nem igaz úton járnak” — de akkor már elvitték tő­lem az OTP-papírjaimat. Megtudom, hogy ,a pesti mester még ügyintézőt is hozott magával, s azt mond­ta: Tizennégy tagú brigádja van. ő nem győzi a papír­munkát. — Tőlem 8 ezer forintot kért, de külön adtam a terv­rajzokra is — jegyzi meg Hőgye István, aki tizedma- gával — az eddigiek sze­rint — „felült a mesének”. — Hogyan haladnak a munká­val? Legyintés a válasz. — Én kiásattam a funda­mentumot, de nem tudok építeni. Az OTP-papírjaimat elvitték, melyből újat kellett csináltatnom, s még nincs hitellevelem sem. Amíg az nincs a kezemben, vásárol­ni sem tudok, pedig kelle­ne az anyag. Az elmúlt hé­ten volt a TÜZÉP-telepen mész, de nem tudtam pénz híján hozzájutni. Aztán az olcsó ablakból, ajtóból sem tudok venni, mert csak no­vember 30-ig tart a vásárlá­si kedvezmény — folytatja Biri Sándor. — Többen szerződést bon­tottunk vele — magyaráz­za Hőgye István. — És tud­ja, mit akar ez az ember?! Be .akar bennünket ezért pe­relni. Pereljen csak! Majd a bíróságon elmondjuk, hogy egy lapát anyagot sem ho­zott ide. Utam Fábián Mihályhoz, a községi tanács vb-titkárá- hoz vezet. — Egy hétvégén, este ke­resett fel ,az a bizonyos pes­ti mester, vagyis Hovanecz Albert — kezdi a vb-titkár. — Azt mondta, hogy a XX. kerületi kisiparosok közgyű­lésén felszólították őket: az árvizes területeken vállal­hatnak munkát. A tanácsnál megadtuk a címeket, s ő felkereste a károsultakat, majd hétfőn az építtetőkkel együtt ott voltak a tanács­nál. Mindenkinek névjegy- kártyát adott, mondván: ha valami probléma van, itt keressék. — Messziről jött ember azt mond, amit akar... — vetem közbe. — Azt hittük, megbízható ember. Mindenesetre kértük a XX. kerületi KIOSZ vé­leményét. ök azt írták: ren­des, becsületes ember, de nem javasolják a foglalkoz­tatását. Mire a válaszlevél megérkezett, ügynökével szépen szedegették össze a pénzt. Volt, aki két-három- négyezer forintot adott, de akadt olyan is, akitől 15 ezer forintot vett át. — Csak úgy ismeretlenül oda­adták a pénzt? — Jóhiszeműek voltak az emberek. Meg aztán min­denről adott elismervényt, sőt bélyegzőjét is ráütötte a papírra — Hogyan tovább? — Telek van, az épületek ki vannak tűzve. Az elmúlt héten összehívtuk az építte­tők gyűlését. Ezen a követ­kező elhatározás született: a fővárosi vállalkozóval nem építtet senki, akivel szerző­dést kötött, az felbontja. A békési KIOSZ szervezettől ígértek segítséget, s azt már meg is kaptuk. Közben Ho­vanecz ügynökével megje­lent': bírósággal fenyegetőz­tek, de még ekkor sem hoz­tak szerszámot. Szóval ná­lunk ezért húzódik az újjá­építés — magyarázza a vb- titkár. Szép dolog a segítség. De az Tarhoson nem tűnt fel senkinek, hogy két hónap alatt akar tíz házat kulcs­készen átadni a pesti mes­ter? o DOBOZ, vasárnap dél. A Molnár család révbe ért. A tengelyig érő sárban, MTZ vontatta pótkocsin érkezik a négytagú család, a bútorok­kal. — A gáton belül volt a házunk, de a szivárgó víz­től tönkrement, összedőlt. Eddig anyámnál laktunk. A család úgy döntött: a DÉL­ÉP házaiból veszünk egy kétszobásat. Nem leéli utá­na szaladgálni, csak beköl­tözni — magyarázza Molnár Sándor — Mennyibe kerül? — Így, ahogyan áll, 417 ezer forintba, melyből ne­künk 82 ezer forintot kellett befizetni. Feleségem a mun­kahelyétől, ,a harisnyagyár­tól kapott 42 ezer forintot, a többit mi pótoltuk. A fennmaradó összeget 35 évi törlesztésre adta az OTP. Persze sokat kell még költe­nünk rá. Lényeg az, hogy fedél van a fejünk felett, az állatoknak az ólakat, istálló­kat majd a tavasszal építjük — mondja búcsúzáskor Mol­nár Sándor. Mire e sorok megjelennek, már minden bizonnyal elhe­lyezkedett az új lakásban a Molnár család. De vajon mi­kor költözhetnek árvízi sors­társaik? Szekeres András Gólya Mihály: „Tűzre szedem össze a faanyagot..." Fotó: Veress Erzsi Az eredményeket újabbakkal tetézni Méhkerék ma is távol esik a fő közlekedési utaktól, akár­csak régen. Most is egy szál műút köti össze a világgal, de a társadalommal való kapcsolatuk már sokszálú. Benne élnek az események sodrában, jól tájékozottak, nemcsak a maguk, hanem az ország, világ dolgairól is. Méhkerék a világtól elzárt és elzárkózott település volt. Ma kinyílt ablakokkal él együtt a nagyközösséggel, mint hazánk bármelyik szépen fejlődő, gazdagodó községe. Szorgalmas nép lakja ezt a települést. Szocialista társadalmunkban otthonra, hazára talált. Ettől vált nyitottá és élete színesen gazdaggá. Ezt igazolta a méhkeréki kommunisták hétfői, késő es­tébe nyúló, őszinte hangvéte­lű számvetése is. Beszámoló taggyűlést tartottak éves munkájukról, miként szerte a megyében minden párt- szervezet teszi most. Vendégük volt e tanács­kozáson Klampeczki Károly járási pártbizottság első tit­kárán kívül Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első tit­kára is. 1 Kozma János községi párt­titkár terjesztette az össze­vont taggyűlés elé a pártve­zetőség beszámolóját a vég­zett éves munkáról. Körülte­kintő gondossággal, önkriti­kusan, a megoldásra váró feladatokra összpontosítva készítették el a taggyűlés elé került beszámolót. Természe­tes is volt, hogy a tagság egyetértésével találkozott. Volt miről beszámolni, hi­szen politikai eseményekben gazdag időszakról kellett szólni. Bőven volt tennivaló­ja az itt élő kommunisták­nak, a község lakóival együtt. S mindez konkrét eredmé­nyekben mérhető. Cselekvési egység, a tö­megkapcsolat erősödése, a tömegszervezetek és -moz­galmak, valamint a tanács önállósága, a munkával szem­beni nagyobb személyes fe­lelősség voltak a jellemzői az elmúlt időszaknak. Természetes, hogy itt is a gazdasági kérdések voltak a figyelem központjában. Ered­ményeik összességükben ja­vulók. Az objektív gondokon kívül, amilyen az. aszály, a belvíz volt, szubjektív körül­mények is gátolták az ered­ményesebb munkát. így a kö­zös és a háztáji között meg­levő feszültség, a munkaié­Vágják a nádat Megérett a nád, munkához láttak a nádvágók a Velen­cei-tónál. Egyelőre csak a partok mentén, a könnyen hozzáférhető helyeken levő termést takarítják be. A mé­lyebb vizeken csak a jég be­állta után kezdik meg a munkát. A tervek szerint az idén egymillió hatszázezer kéve nádat vágnak le a Ve­lencei Nádgazdaság szakem­berei. A munkát teljesen gé­pesítették: kilenc nagy telje- síményű kombájn könnyíti a tó téli munkásainak a dolgát. A kévébe kötött nádat a par­ton jellegzetes, az indiánok sátraira hasonlító kupacokba — nádkunyhókba — rakják, s onnan szállítják el a fel­dolgozóba. A velencei-tavi nád kül­földön is keresett: a betaka­rított termés csaknem felét exportáljuk. Ritka ragadozó Hazánkban igen ritka ra­gadozó madár tűnt fel Sikló­son: az úgynevezett Eleonó­ra sólyom, a szép nevű szár­nyas a Földközi-tenger szik­lás partvidékén honos, de enyhe teleken messze elka­landozik észak felé. Valószí­nűleg most is melegebb déli légáramlás hozta országunk területére a mediterrán ma­darat, az időjárás hidegebb­re fordulása azonban minden bizonnyal ismét dél felé for­dítja. A csaknem fekete tol­lazatú, hosszú farkú sólymot a siklósi várnál figyelték meg, amint a reggeli és az alkonyi órákban verebekre vadászott. A sebes röptű ma­dár olyan gyorsasággal csa­pott le a zsákmányára, hogy alig lehetett szemmel követ­ni. gyelem hiányossága, a nem eléggé rugalmas munkaerő­gazdálkodás és így tovább. A beszámoló minősítette a kommunistáknak a tömeg­szervezetekben, a község közéletében végzett munká­ját is. Ezt jónak, mozgósító erejűnek értékelte. Eredmé­nye, hogy a dolgozók a de­mokratikus fórumokon aktí­vak, véleménynyilvánítók. Közéletünket a demokratiz­mus jellemzi, és hatása a közügyek iránti érdeklődés­ben, az ezért való tenniaka- rásban nyilvánul meg. A vitában részt vevő Dúló György, Rosu György, Száva Mihály, Gurzó László, Pet- rusán László elvtársak ész­revételei, javaslatai össze­csengtek a beszámolóban el­hangzottakkal. Szóvá tették a gyümölcshiányt, aminek legfőbb oka, hogy a kertek­ből kivágták a fákat: kellett a hely a fóliasátraknak. Hiá­nyolták, hogy a beszámoló az eredményekről nagyon szűkszavúan szólt. Sürgették a nagyobb helyi erőfeszítést a szakember-ellátottság javí­tására. Szóvá tették a még itt-ott tapasztalható széthú­zást. Kifogásolták az elvég­zett melioráció szakszerűt­lenségét. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fel­szólalása elején szintén utalt az itt is bekövetkezett nagy változásokra, amelyek közül legjelentősebbnek az embe­rek gondolkodásában, öntu­datában végbement fordula­tot jelölte meg. Majd a be­számolóban, illetve a vitá­ban felvetődött néhány kér­déshez kapcsolódva fejtette ki véleményét. Ennek során többek között foglalkozott a háztáji és a közös gazdaság viszonyával­Hangsúlyozta, hogy hibás ál­láspont lenne a kettőt szem­be állítani egymással. Fej­leszteni, segíteni szükséges mindkettőt. Nem lenne öröm, ha a háztáji gazdálko­dás visszaesne, amely itt Méhkeréken különösen je­lentős. De az sem, ha ez a közös rovására létezne. Koor­dináltan kell segíteni a fej­lődést, amely jelen esetben azt jelenti, hogy a közös gazdaságot kell gyorsabban fejleszteni. Ez a termelőszövetkeze: sok gondot okozott az el­múlt időben a megyének is. Krónikusan veszteséges volt. Ez most rendezést nyert, de nem a megismétlés szándé­kával. A szubjektív körül­ményeken kell változtatni, olyan megoldást találni — az első lépések ez irányban már meg is történtek —, hogy a tsz-tag ne csökkentse háztáji termelését, de jobban érde­kelt legyen a közös tevé­kenységben is. Még több egyéb kérdést érintve nemzetiségi politi­kánkról is szólt. Hangsúlyoz­ta, hogy a mi lenini nemze­tiségi politikánk teljes egyetértésre talált. Hazánk­ban nincs is nemzetiségi probléma, mert teljes a po­litikai, gazdasági kulturális egyenlőség- Méhkerék meg­változott, gazdagabbá vált arculata is ezt igazolja. En­nek a helyes politikának to­vábbi érvényesülésére kell ügyeljünk, ezen munkálko­dunk mindenkor. Eredményeinkre jogosan lehetünk büszkék — mon­dotta — hiszen nehéz mun­kánk eredménye ez, s en­nek alapján becsül a világ is- Vannak, akik szeretnék ezt kisebbíteni. Jó politikai munkát akkor végzünk, ha az eredményeket újabbakkal tetézzük. Erre itt Méhkeré­ken is megvannak a jó fel­tételek, az ehhez szükséges öntudatos erők — fejezte be felszólalását Frank Ferenc megyei első titkár. Befejezésül a taggyűlésen többen kaptak emléklapot negyedszázados párttagságuk alkalmából. — e — Nem érné meg? Gazdaságpolitikánk jel­lemzője, hogy az utóbbi időkben egyre csökkent az állami támogatások köre, mind kevesebb tevékenység­re jut központi pénz- Még kevesebb az újonnan támo­gatásra kijelölt munka, ága­zat. Ezek közé tartozik a ko­rábban kivont földterületek ismételt termelésbe állítása, visszahódítása a mezőgazda- sági termelésbe. A tavaly érvénybe lépett szabály szerint a költségek ötven százalékáig kérhet visszatérítést az az üzem, amelynek vezetői a földterü­letük növelése mellett dön­töttek. Mégpedig úgy, hogy az előre bejelentett nagysá­gú területeken elvégzik a szükséges munkákat. Az il­letékes földhivatalok igazol­ják ezt, s az üzem felveheti az érte járó összeget. A múlt év végén a me­gyénkben gazdálkodó terme­lőszövetkezetek, állami gaz­daságok közel 300 hektár ter­mőbe vonását jelezték. Eny- nyi földön akarták kivágni a fölösleges fákat, felszedni a szükségtelenné vált vasúti kavicsot, fölszámolni az arra ítélt tanyákat. A terület het­ven százalékán el is kezdték az erre irányuló munkákat, közelegve az év vége felé azonban úgy tűnik, hogy a jelzett földnagyságnak csak egynegyedén indulhat meg a termelés. Ez egyben azt is jelenti, hogy a háromszáz hektárnak 25 százalékára kapják meg pályázat útján a véglegesen huszonöt száza­lékban kijelölt támogatást. Ebből adódik a kérdés. Va­jon ebben az időszakban, amikor csökkennek a támo­gatások, nem az lenne az ész­szerű, hogy minden üzem minden lehetőséget megra­gadjon a megszerzésükre? Annál is inkább, mert nem­csak az állami pénz, hanem a visszanyert termőföld is hasznot hoz? Elgondolkodta­tó az is, hogy az idén eddig a múlt évinek csak tizedén, 28 hektáron jelezték, hogy jövőre harcba indulnak a föld visszahódításáért- Azt je­lentené ez, hogy nem tartják fontosnak az üzemek? Nem mondható, hogy a kö­zöny, az érdeklődés hiánya ennek az oka. Hiszen a leg­több erőt még mindig az őszi munkák kötik le a szövetke­zetekben, gazdaságokban. De volt elég gondjuk év közben is; elég, ha az árvízre, bel­vízre gondolunk. Nem is ol­csó a termőbe való visszaál­lítás, kimutatások szerint egy hektárnál elérhetik a költsé­gek az ötvenezer forintot is. Ugyancsak meg kell gondol­ni, hogy elkezdi az üzem, vagy lemond róla. Sokan az átfogó talajren­dezéssel egy időben akarják termővé tenni a korábban ki­vont talajokat. Érvelésük el­fogadható, hiszen a költsé­geknek így sokkal nagyobb, 70—80 százalékát téríti az állam. Elfogadható, ha ép­pen a küszöbén állnak a tel­jes rendezésnek. Ha azonban három, négy év múlva, vagy még később kerül rá sor. már érdemes fontolóra venni a dolgot. Ha már most ter­mővé teszik, lehet, hogy mi­re elkezdődnek az átfogó ta­lajmunkák, meg is térül a ráfordított összeg. Hiszen hasznot csak az a föld hoz­hat, amely terem. — ti- szabó —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom