Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
1980. november 23., vasárnap Hiánygyógyszerek nyomában Szörnyű fejfájás gyötör, beszaladok hát a közeli gyógyszertárba, hiszen fájdalomcsillapítót recept nélkül is kaphatok. Végre sorra kerülök, és' — Kérek egy doboz Ka- rilt. — Karil nincs — hangzik a válasz. — Akkor talán Antineu- ralgicát... — Az sincs. Hiánycikk. — Akkor ... Mit ajánl? — Ajánlhatnám az Algo- pyrint, vagy a Kefalgint, de sajnos, jelenleg ezek is hiánygyógyszerek. ♦ Persze, kétségbeesni azért nem kell, mert lehet kapni fájdalomcsillapítót. Mégis sokaknak „fáj attól a fejük”, hogy jól bevált gyógyszerek egyik napról a másikra eltűnnek a gyógyszertárakból. És a furcsa az, hogy ezek jobbára egyszerű és olcsó készítmények. Vajon mi ennek az oka? Nem tudják felbecsülni a szükségletet ? Esetleg a gyógyszerészek elfelejtik egyiket-másikat megrendelni? Netán a gyógyszergyárak gyártani? Kérdéseinkkel dr. Váradi Józsefhez, a Budapesti Gyórgyszer- tári Központ igazgatójához fordultunk. — A „hiánycikkek” nem hanyagságból, feledékeny- ségből származnak, mint ahogy azt sokan feltételezik. A fővárosi gyógyszertárakból például rendszeresen, pontosan beérkeznek a rendelések, s tudomásom szerint így van ez a megyei gyógyszertári központoknál is. A rendeléseket továbbítjuk a Gyógyáru-értékesítő Vállalatnak, amely közvetlen kapcsolatban áll az öt gyógyszergyárral. De sajnos nemegyszer megtörténik, hogy a kért gyógyszer helyett be kell érnünk a válasszal: a gyár nem tett eleget szállítási kötelezettségének. *— Milyen gyógyszerek vannak még a jelenlegi hiánycikklistán? — Az említett fájdalom- csillapítók közül az Algopy- rin csak átmenetileg hiánycikk, tudomásunk szerint a szűk csomagolási kapacitás miatt akadozott a szállítása. A Bolus adstringens eltűnése azonban számunkra is rejtély. Pedig az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, amikor technológiai nehézségekre hivatkozva beszüntette a Tannocarban gyártását, ezt kínálta föl helyette. Hiánygyógyszer továbbá az emésztést elősegítő Lukullin, a fertőtlenítő hatású Uregyt, valamint a Vitacolan is. — Ön szerint a hiánygyógyszerek pótolhatók más készítményekkel ? — Ha egy gyógyszer tökéletesen pótolható, akkor semmi szükség nincs gyártására. Minden készítménynek más a hatóanyaga, és az orvos hivatott eldönteni, hogy a hasonló, de nem azonos gyógyszerek közül melyik a legalkalmasabb bizonyos betegségek és betegek gyógyítására. Bizonyos gyógyszerek hiánya meghosz- szabbíthatja a gyógyulási időt. — ön szerint mi szüli a gyógyászatban a hiánycikkeket? — Tekintettel arra, hogy nincs közvetlen kapcsolatunk az iparral, a kérdésre sem tudok válaszolni. Tapasztalataink szerint azonban a gyárak gyakran hivatkoznak gazdaságossági szempontokra. Csakhogy a gyógyszer- gyártás nem csak gazdasági kérdés. Az állam óriási ösz- szegeket fordít a lakosság ingyenes orvosi és jutányos gyógyszerellátására. Ilyen körülmények között nem szabadna előfordulni, hogy esetleg a termelés rossz ütemezése miatt hiányok keletkezzenek. — Vajon nem befolyásolja ezt a helyzetet, hogy sokan tartalékolnak otthon a szükségesnél lényegesen több gyógyszert? — Természetesen, ez a kettő összefügg. A hiánygyógyszerek arra ösztönzik az embereket, hogy amikor történetesen beszerezhető a készítmény, akkor nagyobb mennyiséget vásároljanak belőle. Ilyenkor nemigen gondolnak arra, hogy a gyógyszerek csak ideig-óráig tárolhatók, szavatossági idejük is lejár. Ily módon a házipatikák felújításánál nagy érték megy veszendőbe. — Az utóbbi időben előfordul, hogy a gyógyszerész a szabadon vásárolható készítményekből sem adja meg a kért mennyiséget. Vajon ez azt jelenti, hogy ezekből is kevesebbet szállítanak a gyárak? — A korlátozás nem függ össze a hiánycikkekkel. Rendeletek szabályozzák a gyógyszervásárlást. Ezek szerint egy alkalommal csak annyit szabad kiadni, amennyi átlagos fogyasztás mellett 8—10 napra elegendő. Tudjuk, hogy ezt a rendeletet sokan kijátsszák. Pedig ha meg- gondoltabban, nagyobb felelősséggel vásárolnának, talán kevesebb gondunk lenne a hiányt yógyszerekkel. Árokszállási Éva „Sajnos, pillanatnyilag kifogyott.. (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) Még csak próbaüzemben, de már kifogástalan minőségű bébiételeket készítenek a Kecskeméti Konzervgyár legújabb részlegében. Az új gyárrészleg magasfokon gépesített, emberi kéz nem ér a termékhez, valamennyi folyamatot automati- kákkal irányítják. Igen nagy gondot fordítanak a sterilitásra, így valamennyi gyártórészleg üvegfallal van elzárva a külvilágtól. Az üvegekbe kétszáz gramm készétel fér, ezeket harmincféle recept szerint készítik. A próbaüzem után évi harmincmillió adag bébiétel lesz a kecskeméti gyár kapacitása (MTI-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) A méhkeréki Nicolae Balcescu Mgtsz pályázatot hirdet NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATVEZETÖI, GÉPCSOPORTVEZETŐI, ÜZEMGAZDÁSZI munkakörök betöltésére. Pályázati feltétel: a 31/1977. számú MÉM-rendelet szerinti végzettség és szakmai gyakorlat. Jelentkezés a termelőszövetkezet elnökénél. A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat takarílénőket vesz fel új, korszerű induló számítóközpontjába. JELENTKEZNI LEHET: személyesen a számítóközpont, Békéscsaba, Irányi u. 5. sz. alatti helyiségében. ^TClnufaEGJlzMSilc Revizorláz az új árrendszer hatására. Varsói vélemények: nehéz tél. Francia üzlet az egyiptomi piacon: fehérnemű-diadal. Reagan gazdasági programja: eljön az adómegváltó? Magyar—amerikai kapcsolatok, texasi randevú. Százezer New York-i férfi magyar öltönyben. Sport és világgazdaság. Elvonókúra vezetőknek: szenvedélyes főnökök. Interjú a Szabványügyi Hivatal elnökhelyettesével. állami Biztosító Külföldön is kár lenne... Ki téríti meg a kárt, ha lezuhan egy repülőgép, elsüllyed a tankhajó, leég egy áruház, nem sikerül a tőkés piaci vállalkozás? A hazai vállalatok közül ma már egyre többen élnek a lehetőséggel, biztosítást kötnek exportra kerülő áruikra, a fuvarokra, a külföldön végzett gyár- és gép- szerelésre, a tőkés valuták árfolyam-változásaira, a szállított termékért vállalandó felelősségre és még a hitelben eladott áruk megtérülésére is. Persze sokan nem vették igénybe a kedvező lehetőséget, mondván, a biztosítás csupán kellemetlen és szükségtelen többletköltség. amit meg lehet takarítani. Ésszerű-e az ilyen fajta „takarékosság”? A negatív példák azt bizonyítják: nem, s komoly veszteségei származhatnak ebből a vállalatoknak s a népgazdaságnak is. Az 1976-os hamburgi szökőár során jelentős mennyiségű ott tárolt magyar áru tönkrement. Nem volt biztosítva. így a kétmillió dolláros kárt senki sem térítette meg. Idén nyáron történt, hogy elsüllyedt a „Zenobia” komphajó Ciprus partjainál, s odaveszett 21 áruval megrakott magyar kamion. Azóta is nagy kérdés viszontlát-e valamit ebből a magyar népgazdaság? Legtöbb kockázatot a külkereskedelmi vállalatok vállalják: partnerük csődbe mehet a dél-amerikai vagy afrikai országban puccs vagy háború miatt nem kapják meg az odaszállított magyar termékek ellenértékét. Bármilyen furcsa de még ilyen esetekre is köthető biztosítás. Sokkal inkább kimutatható az milyen károkat szenvedtek volna a magyar vállalatok, ha nem kötnek export hitelbiztosítást : egy amerikai cég tönkrement, 685 ezer dollárral maradt a magyar vállalat adósa, hasonlóképpen, 10 éves jó kapcsolat után egy görög vállalat vált fizetés- képtelenné (424 ezer dollár kár), egy brazil vevő (450 ezer dollár), egy NSZK-beli cég csődje pedig 1,9 millió márka veszteséget eredményezett volna, ha nem téríti meg a biztosító. Az ÁB egyedül nem képes a jelentős devizaösszegek megtérítésére. Hogy a magyar népgazdaságot is mentesítse a teljes kár megtérítésétől saját biztosításai egy részét eladja külföldi intézeteknek. A nemzetközi gyakorlatban ez az úgynevezett viszontbiztosítás. Egy nagy értékű szállítmány, vagy jármű kockázatát néha 20—30 cég együtt vállalja. Így aztán ha a világon bárhol nagyobb tragédia történik, lehet, hogy bennünket is érint. Így például a magyar biztosító is fizetett, amikor elsüllyedt a Bretagne partjait olajjal szennyező tankhajó, vagy amikor leégett a bécsi Gerngross nagyáruház, vagy amikor Tenerifénél (Kanári szigetek) összeütközött két óriás repülőgép. Legutóbb az idei bécsi szállodatüzet követően térítették meg a károk egy részét. Hasonlóképpen a világ minden részében levő biztosító intézetek vállalnak komoly kockázatot a magyar hajók, repülőgépek, — s várhatóan december 1-től — a kamionok zavartalan útjáért. Az Állami Biztosító tervezi egyébként, hogy a közeljövőben a hazai ipar nagy értékű vagyoneszközei- re is bevezet hasonló jellegű viszontbiztosítást más cégek közreműködésével. Külföldön hovatovább már építkezést, gépszerelést sem végeznek biztosítás nélkül. Érthető, hiszen bármi közbejöhet; nem készülnek el időre, vagy sikertelen lehet a próbaüzem stb. Nálunk ez a forma még alig ismert. A budapesti szállodákat építő két osztrák cég, az Universale és a Porr is időben bebiztosította magát. A magyar vállalatok közül a KÖFÉM vette igénybe ezt a lehetőséget új beruházásához: ha az építés, szerelés, valamint a próbaüzem során bármi történik, akkor sem éri veszteség. Az egyik „első fecske” a TVK már hasznát is látta, az Olefin II. program során ugyanis felrobbant egy berendezés. Az angol és a magyar szerelők egymásra próbálták hárítani a felelősséget, de erre nem volt szükség, mert a kárt a biztosító megtérítette. Sajnos több folyamatban levő nagyberuházásunk még nem rendelkezik ilyen építés-szerelési biztosítással. Pedig ha baj van, és tönkremennek a berendezések, a kár jelentős részét devizában térítik, ebből pedig az odaveszett importgépek, alkatrészek könnyebben pótolhatók. Az ilyen biztosítási formák elterjesztésére, a kedvező lehetőségek irány- bevételére megfelelő szabályokat dolgoznak majd ki az illetékes hatóságok. Tőke Péter Éjjeliőrt, takarítónőt és raktári dolgozót FELVESZÜNK. Centrum Áruház, Békéscsaba. ÉRDEKESSÉGEK OSCAR WILDE ÉS AZ APRÓSÁGOK A teljesen eladósodott Oscar Wilde halálos ágyán feküdt. Amikor megtudta, hogy az őt ápoló orvosok milyen magas honoráriumot kémek, így sóhajtott fel: — Az én körülményeim között nem engedhetek meg magamnak ilyen drága halált. TRISTAN BERNARD ÉS AZ APERITIF Tristan Bemard az étteremben egy pohárka aperiti fet rendel, de annak, amit hoztak neki, orvosság íze volt. Nyugodtan megitta az italt, de amikor fizetésre került sor, így szólt a pincérhez: — Kérem, ne felejtse el visszaadni a receptet. ÚJJÁÉPÍTIK az athéni ERECHTHEIONT Az athéni Erechtheiont az az akropoliszi épületek védelmére alakított bizottság legújabb tervei szerint le fogják bontani, majd újra felépítik. A templom márványtömbjeit összetartó, erősen megrozsdásodott vasru- dakat és kapcsokat rozsda- mentes titánnal szándékoznak helyettesíteni. PUSZTULÁS FENYEGETI AZ INKÁK VÁROSÁT A perui Andok között levő Machu Pichu híres inkaromvárost végleges pusztulás fenyegeti. A közelmúltban előfordult, tartós esőzések megrongálták az értékes fellegvárat, és a már egy évvel ezelőtt megállapított eróziót még jobban fokozták. Néhány fal máris beomlott vagy megrepedezett. Repülőgéppel mérhető a talaj Kedvessége A szovjet rádiótechnikai és elektronikai kutatóintézet munkatársai olyan műszert szerkesztettek, amelynek’ segítségével repülőgépről mérhető a talaj nedvessége. A műszer arra az elvre épül, hogy minden test rádióhullámokat bocsát ki magából, amelyek megfelelnek szerkezetének és hőfokának. A száraz talaj kisugárzása intenzív, a nedves talajé kevésbé intenzív. Ha a kibocsátóit hullámok érintkeznek a repülőgépre szerelt antennával, elektromos jelzésekké alakulnak át, és megjelennek a regisztráló műszeren. Az antenna teljesítőképességétől függően egy óra alatt 1000—5000 hektár terület nedvességi fokát tudják ilyen módon mérni.
