Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK 1980. november 23., vasárnap o IZHiWFTilefr egy holland vízjáróval, s azóta érezhetően javult a vízminőség, de csak’ az említett létesítmények víztisztítói és a lakosság jóindulata mentené meg a békéscsabaiakat az időnkénti orrfacsarástól. Botoló füzek Szinte még feltáratlan, szép rész a kirándulók előtt a Bandikafa környéke. Békéscsaba után, a szennyvíztelepet követően százéves botoló füzek és fehér nyárfák adják meg a csatorna igazi körösparti tájjellegét. A botoló füzek — mintegy 300 — nagy értéket képviselnek korukkal, érdekes karakterükkel. Ma élő művészünk akarta nemrégiben kivágatni ezeket a fákat, hogy megmunkálásával magasabb művészi értéket hozzon létre. Szerencsére a természet igaz szeretői nemet mondtak ajánlatára. Ezeknek a fáknak az odva akkora, hogy egykoron eső elől ebbe bújtak az emberek, a botokat pedig, amelyeket folyamatosan nyestek, a gátak megerősítéséhez használtak. Sajnos, itt ma már a víz zöld színe szürkévé vált, és szaga mesz- szire érzik Békéscsaba szennyvizétől. A szennyvíz- tisztító — tekintettel jelenlegi hatásfokára — nem képes rá, hogy megóvja a környezet idilli varázsát. Güzüzemi múzeum Békés városán már élőnek alig nevezhető Élővíz-csatornát és a vele érkező belvizeket a gőzüzemű szivattyútelep fogadta. Ez az 1900-ban épült csendes, nagy teljesítményű, ma már muzeális értéket képviselő szivattyútelep még működőképes. Tavaly a nagy belvizes hetek idején a vasúttól hívtak hozzá fűtőt. Amikor megkérdezték tőle, milyen itt dolgozni, azt mondta, csak a restik hiányoznak meg az, hogy nem gurulnak alatta a kerekek. A gőzüzem kéménye az 1978-as földrengésnél megrepedt, de a tavalyi üzemelésnél kiderült, hogy azért nem történt nagy baja. A KÖVIZIG gyulai szakasz- mérnöksége múzeummá nyilvánítja majd a gőzüzemet, amely nyugalmában is szép és érdekes látvány. Az Élővíz-csatorna útja véget ért, a Kettős-Köröshöz érkeztünk. Érdemes még megemlíteni, hogy az 1855-ös nagy árvíz után döntötték el véglegesen a Békés—Gyula nagycsatorna megépítését. Munkálatai" az akkori Magyarország legnagyobb ilyen vállalkozásának számítottak. Jelentőségét tükrözi, hogy a részben elkészült csatorna építését az uralkodópór — Ferenc József és Erzsébet királyné is megszemlélte. Az eseményről francia, belga, bécsi, berlini és lipcsei lapok helyszíni — fényképekkel ellátott! — tudósításokat is közöltek. E látogatás emlékét őrzik a Szanazugban felállított emléktábla és a sudár nyárfák’. Az út végén térjünk visz- sza a kezdő gondolatra. A gazdálkodó és a természet- védő érdekellentétét, amelyet a civilizáció borúsabb oldala hozott magával, a KÖVIZIG gyulai szakaszmérnöksége úttörőmunkával tompítja, feloldja. Az „én termelek, te természetet védsz” fura és káros szemlélet helyébe lépett itt az úgy gazdálkodjunk, hogy természetet is védjünk jelmondat. És ez nemcsak jobban hangzik, de látványosabb és hasznosabb az itt élő 170 ezer embernek. Kelemen T. Magda Dombegyházáról indult... Szegeden az alsóvárosi temetőben Lengyel János sírját 1957-ben a pártszervezet emlékművel jelölte meg. Halála alkalmából a Népszava elismerően írt érdemeiről 1925-ben. Leánya, Lengyel Mária a Szegedi Somogyi Könyvtári Híradó 1971/1. számában — Apámról címmel — közölt emlékeztetőt. Miután Lengyel János ta* nult szakmájában felszabadult, a cipészek és bőrösök szakszervezeti mozgalmába kapcsolódott be. Több sztrájkban is részt vett 1906 és 1909 között, s a munkásdalárda alapításán fáradozott. Letartóztatás és üldöztetés jutott osztályrészéül. Mivel munkájából megélni nem tudott, a MÁV-nál helyezkedett el. Mozgalmi tevékenységét ott is folytatta. A vasutasokat képviselve 19.19. április 14-én bekerült a Szegedi Munkástanácsba. A Tanácsköztársaság leverése után börtönbüntetésre ítélték, s ugyanakkor munkahelyéről is elbocsátották. Népes családját később foltozó suszterségből tartotta el. A szervezkedéssel azonban ez idő tájt sem hagyott fel. Lakása (Szekeres út 18. szám) a» illegalitásban működő kommunisták gyülekezőhelye lett, ahol hosszai heteken át a Tanácsköztársaság egyes volt vezetőit rejtegette. Ott dolgozták ki többek között a Kommunista Párt titkárának, a direktórium tagjának, Udvardi Jánosnak, valamint Barta Lászlónak a szökési tervét is. Felesége, egy szegedi hajó- ács lánya, mindenben támogatta férje tevékenységét, ö szintén tagja volt a Szociáldemokrata Pártnak, és 1913- tól röplapok terjesztésével, Népszava-agitációval vett részt a munkásmozgalomban. A felszabadulás után a család felnőtt tagjaival együtt belépett az MKP-ba, s a párt elismert veteránjaként halt meg 1968-ban. Lengyel János baloldali szociáldemokrata volt. Járásunk területén, Dombegyházán született 1881-ben. A falusi nyomor elől menekülve került Szegedre cipészinasnak ... Emlékét, harcos életét, küzdelmekkel teli munkáját szülőfalujában nem nagyon ismerik. E kis írással kívánjuk megyénk lakóinak figyelmét felhívni Lengyel Jánosra, akire úgy emlékezhetünk, mint az eszme kitartó, hű védelmezőjére... ' Balogh György A békési gőzüzem Fotó: Kiss Zoltán Emléktárgyak a múzeumban (MTI-fotó — Karáth Imre felvételei — KS) Gyulán a 304 vörösfenyőből készült tüsgát Petőfi szülőháza — múzeum Ez ideig kizárólag a természetvédők hívták fel a gazdálkodó figyelmét önnön tulajdonának védelmére. Jó szóval, majd büntetéssel figyelmeztették, nézd, mit kell, vagy kellett volna tenned, hogy a kár be ne következzen. Most maga a tulajdonos mutatta be a bizottságnak’ természeti kincseit és a tennivalókat. A házigazda a KÖVIZIG gyulai szakaszmérnöksége. Területén 14 település található, ebből három város. Feladatuk 170 ezer ember élet- és vagyonbiztonságát védeni az árvizektől, szolgáltatni a vizet és védeni tisztaságát. Környezetvédelmi feladataik közül legnagyobb a három városon keresztül folyó Élővíz-csatorna vízforgalmi és vízminőségi gondjának megoldása. Területükön található még a szabadkígyósi tájvédelmi körzet, a gyulai kastélykert, a bányaréti tölgyes és a Körös-völgyi természetvédelmi terület kezdeti szakasza, valamint néhány igen érdekes és értékes vízépítési emlék. II tűsgát A Fehér-Körös Romániából hozza a szakaszmérnökség legtisztább vizét. Gyulán még 1896-ban építették meg a tűsgátat a három város vízellátásáért. A tűsgát 304 vörösfenyőből készült „oszlopjáról” kapta a nevét, amelyek egymás mellett szorosan állnak ellent a víz folyásának. Ez az építési mód akkoriban, Nyugat- és Kelet-Európábán is igen elterjedt volt, s eleink dicséretére válik, hogy a korabeli építési technikai feltételek' ellenére nagyon rövid idő — hat hét — alatt készült el. A tűsgát 1977-ig üzemelt eredeti formájában, ekkor a KÖVIZIG — szintén hat hét alatt — megépítette a fenékgátat, hivatalos nevén a fiókduzzasztót. Erre azért volt szükség, hogy a tűsgát télen, a jeges időben is el tudja látni feladatát, vagyis a gát fölül kiinduló Élővízcsatorna a téli hónapokban is kielégítse az urbanizáció vízigényét. Gyulán a végignyújtózó csatornát nagy becsben tartja a város, bár a vízpart további fejlesztésében még neki is van lehetősége. II szifon Ha rohanó útja közben egyszer megállna az utazó a Veszely-csárda gyulai oldalán, az országutat keresztező csatornánál, akkor érdekes és ritka vízépítési megoldással találkozhatna: a szifonnal. A szifonnak története van. Még 1901-ben építették, hogy a kígyósi térségből érkező szennyezett belvíz ne kerüljön az Élővíz-csatornába. Ezért a csatorna alatt átbújtattak egy betoncsövet — hivatalos nevén műtárgyat —, amely egy egy elkülönített „betonmedert” alkotott. A szennyes belvíz így elkerülve Békéscsabát, a gerlai holtágon keresztül a Kettős- Körösbe jutott. A szifon, építése után nyolc évvel, váratlanul összedőlt, anélkül, hogy az alapos és mindennapi ellenőrzések bármi jelét adták volna á közelgő szifonvégzetnek. Az 1911-ben végrehajtott újjáépítéshez az állam 25 ezer koronával járult hozzá. Ki hinné, hogy egykoron Hollandiából jöttek Békéscsabára a rétgazdálkodást tanulmányozni? Pedig a békéscsabai műrét Európa-hí- rű volt, most 1980-ban területének nagy része a Lencsé- si lakótelep nevet viseli. Egy kis töredékét még megtalálhatjuk az 1902 körül telepített műrétnek, amelyet maga Békéscsaba város hozott létre saját erejéből az említett időpontban. Az Élővíz-csatornából szivattyúval emelték ki az öntözéshez szükséges vizet, és kis zsilipekkel szabályozva engedték rá a kaszálónak használt nagy kiterjedésű rétre. \ A Lencsési lakótelep utolsó emeletes házát elhagyva, .a város belsejéhez közeledve, ismét találkozik a csatorna az úttal, de ekkorra már megkapta első szennyadagját, a Nádas lecsapolón keresztül. A húskombinát sertéstelepének, a városi szeméttelep csurgalékvizének és időnként a hűtőháznak' a szennyvizét viszi tovább magával a város szívébe. A lakosok sem kímélik, papír, kerékpárabroncs és sok minden egyéb is elfér a város vízellátását szolgáló Élővízcsatornában. A KÖVIZIG gyulai szakaszmérnöksége az idén végigkotorta medrét Száz éve múzeum Petőfi szülőháza Kiskörösön megemlékeztek a Petőfi-szülőház múzeummá nyilvánításának 100. évfordulójáról. A nádfedeles kis házon már 1861-ben emléktábla hirdette, hogy „Itt született Petőfi Sándor 1822. december 31-én”. A szülőház azonban csak 1880-ban lett múzeum a Magyar Írók és Művészek Társasága jóvoltából. Az épületet a közelmúltban újították fel. A Veszely-térségtől a békéscsabai alsó körgátig az Élővíz-csatorna ásott mederben folyik tovább. Ezt a szakaszt nevezik az „álmodok” zöldfolyosónak, és tervezik eme több kilométeres részt pihenő-üdülő sétánnyá fejleszteni. I marit II három város vize