Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
1980. november 2., vasárnap Barátaink életéből Kassán, a szelek városában Az SZKP XXVI. kongresszusa elé n gazdaságirányítás tökéletesítése Október elején rendezték meg Kassán azt a nemzetközi társastáncversenyt, amelyre a Békés megyei Művelődési Központ "társastánckluib- ját is meghívták. Nagy izgalommal vártuk az utazás napját, készen az új látványok befogadására, s egy más nép, más város életének megismerésére. így kezdődött. Aztán nagy nehezen elérkezett az indulás hajnala1, s a vekker nem éppen gyengéd csörgésével kezdetét vette háromnapos ismerkedésünk a „világgal” ... Mire megvirradt, s a nap is bátortalanul elhúzta felhőfüggönyét, mi már vígan gurultunk a csehszlovák határ felé, jól felfűtött mikrobu- szunkkal. Tomyosnémetihez közeledve az út lágyan meghajlott a kerekek alatt, aztán nagy lélegzetet vett, s nyújtózott felfelé. A táj kellemesen lankás, valahol távol egy hegygerinc sejlett át a ködfelhőn. Az utat szegélyező fáik leveleit pirospozsgásra csipdeste a hűvös őszi éjszaka ... Átléptünk a határon. Nyitva az út, Milhoson, Senán, Haniskán, majd Barnán át értünk Kassára. Ahogy közeledtünk, próbáltam felfedezni a városról olvasottakat. Eszembe jutott, hogy Pozsony után Szlovákia legnagyobb városa, hogy szép helyen fekszik, s hogy műemlékekben gazdag település. Aztán végre feltűnt a tábla: ,,Kosice”. Ahogy haladtunk a város szive felé, egyre azt találgattuk: mit ünnepeltek a városban. Minden fellobogózva, még a kerítéseken is piros, fehér, kék kreppszalagokat lengetett a szél. Erről jut eszembe: a Kassán töltött 3 nap alatt előttünk is bebizonyosodott a mondás: „Kassán mindig fúj a szél”. Oka — mint megtudtuk — a kárpáti klíma itt csap ösz- sze az alföldivel. De idézzük vissza a megérkezés pillanatait. Hamar megkaptuk az ünneplés magyarázatát Böhm Ottótól, az ottani megyei művelődési központ igazgatóhelyettesétől, aki az ott töltött három nap alatt végtelen figyelemmel viselte gondunkat. Mint elmondta, a város megalakulásának 750. évfordulóját ünnepelte éppen, ebből az alkalomból, s az ország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából rendezték meg a versenyt is, amelyre érkeztünk. Szállásiunk felé haladva, alig győztünk jobbra, balra tékintgetni, annyi volt az új látnivaló. Különösen tetszett a szabadtéri színi előadások és táncbemutatók színhelye, a modern amfiteátrum, amely több ezer néző befogadására alkalmas. Mikroibu- szunk mintha még apróbbra zsugorodott volna, amint elértük az új városrészt, a „Nővé Mesto”-t, amely Kassa délnyugati részén, hatalmas területen fekszik. Terasznak is nevezik, mert a régi katonai gyakorlótéren épült, magasabb területen. Mint Böhm Ottó mesélte, ebben az új városrészben 80 ezer lakos talált otthonra. Mi is. „Robotnicky Hotel” olvastuk az épület bejárata f ölött. Még házagos nyelvtudásunk is elég volt a fordításihoz: munkásszálló, nyugtáztuk egyszerre többen is. Megérkeztünk. # Az első délután a miénk volt. Először a verseny helyszínén, a Művészetek Házában néztünk körül. Ahogy beléptünk, középen táncparkett, körötte asztalok és székek. Az emeletről is rálátni a földszinti parkettra, onnan is nézik majd bemutatkozásunkat ... A filharmónia is itt kapott helyet. A hangversenyterem hangulatos, akusztikája kitűnő... Aztán elindultunk a város szívébe, a dóm, illetve — teljes nevén — a Szent Erzsébet székesegyház felé. Útközben jutott idő a beszélgetésre, s ki más lenne hiva- tottabb az itteni kulturális életről beszélni, mint kalauzunk, Böhm Ottó? Beszél ar- ról, hogy az intézmény az „Gkresné osvetové stredisko” elsősorban irányító, s nem közvetlen szervező tevékenységet folytat. Ők hívnak le országos előadókat, s a járási, városi kulturális intézményekben folyik a gyakorlati tevékenység. A munkás- művelődésben jelentős szerepet vállalnak a nagyüzemek szakszervezeti művelődési házai. A Kelet-szlovákiai Vasmű hatalmas, üvegpalotára emlékeztető művelődési otthonát kívülről. magunk is megcsodálhattuk később. Amint bandukoltunk a Művészetek Házától a Lenin út felé, elhaladtunk a magyar • színtársulat otthona, a Thália Színház előtt is. Az amatőr művészetek is szóba kerültek. A legnépszerűbb, legtöbb embert mozgató művészeti ág a néptánc, s e mellett sokan szívesen részt vesznek a fúvószenekarok munkájában. „S a klubtánc?” — vetődött fel óhatatlanul a kérdés. Böhm Ottó tán erről beszélt legszívesebben. Nem csoda, hiszen valamikor maga is táncolt, s most a kassai „Park Kultury” művelődési központ táncklubját kedvtelésből vezeti... Fél négy körül benépesültek az utcák, sok helyen már vége a munkaidőnek. A hatalmas Prior Áruház mozgólépcsőién libasorban haladtak fel s le az emberek. Tülekedést nemigen látni ... Lassan vissza kellett térnünk a Művészetek Házába, ahol az ottani művelődési központ igazgatója tartott számiunkra vacsorával egybekötött fogadást. A városról eddig hallottakat most az ő beszédével is kiegészíthettük. Megtudtuk többek között, hogy az elmúlt 35 év alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül Kassa. Rengeteg üzem épült itt. Legnagyobb a Kelet-szlovákiai Vasmű, amely több mint 23 ezer munkást foglalkoztat. A Kelet-szlovákiai Gépgyár e sorban a második, ahol csaknem 4 ezren dolgoznak. Nagy érdeklődéssel hallgattuk az oktatásban elért eredményeket, s azt, hogy nem egy egyetemnek, főiskolának ad otthont a város <.. Amint az elbeszélés végén az üdülőtelepekről esik szó, megint a Csehszlovákiáról korábban olvasottak jutottak az eszembe: hogy nagy gondot fordítanak a természet- védelemre. Náluk a természet- és a műemléikvédelmi feladatokat egy hivatal látja el. Egy 1970-es statisztika szerint az országban 550 védett tájegység van. Aki a védettséget megsérti, 50 ezer korona bírsággal vagy 6 hónapig terjedő elzárással büntethető. Kassa is kirándulóhelyekben gazdag város... Nehéz mindent felidézni az ott töltött 3 nap élményeiből. A sétákat, melyeket a belvárosban tettünk. A zegzugos utcácskák hangulatát, az örömöt és büszkeséget, amelyet az Ady és a József Attila utca felfedezésénél éreztünk ... Még talán a hazaindulás pillanatait érdemes felidézni, hiszen izgalmas percek voltak. A busz megmakacsolta magát, s hekünk mennünk kellett, amilyen gyorsan csak tudtunk. Hát megtoltuk... Hogy miért volt ez a nagy sietség? Kassa immár 50. alkalommal indította búcsúzásunk napján a Marathon nemzetközi béke futóversenyt, melyre a világ minden tájáról, mintegy 120 versenyzőt vártak, közöttük — az idén először — nők is vállalkoztak a nem kis távolság megtételére ... Nos, a futók útvonala -a miénkkel egyezett egy darabon. Reggel 10- től lezárták az érintett részt, hogy lemossák az utat a verseny kezdetéig. S hogy akkor mi hogy jutunk el a határig, azt csák ha későn indulunk, akkor tudtuk volna meg. így hát időiben érkeztünk haza. S azóta a szerzett élményeket rendezgetjük magunkban, s talán már elkészült az útleírás a társastáncklub évek óta vezetett naplójába is. az örömhírrel: a nemzetközi társastáncversenyről mi hoztuk el az első helyezést... Nagy Ágnes A fejlett szocialista tárna- dalom a szovjet emberek legfőbb vívmánya. Építése során a Szovjetunió különösen sok tapasztalatot gyűjtött a népgazdaság irányításának tökéletesítésében és a gazdálkodás formáinak és módszereinek fejlesztésében. A tervgazdálkodás tudományos elveire támaszkodó gazdaságirányítás egyetlen szakaszában. sem maradhat változatlanul. Még kevésbé most, amikor növekednek a termelés méretei, bonyolultabbá .válnak a gazdasági kapcsolatok, gyorsul a tudományos-technikai fejlődés, és fokozódik a munka termelékenysége; Ezért az SZKP XXV. kongresszusa feladatul állította a szovjet közgazdászok és tervezési dolgozók elé az ország gazdaságirányítási rendszerének és gazdasági mechanizmusának további tökéletesítését. Melyek e program fő sajátosságai, mi a lényege? Először is, ez a gazdasági mechanizmus valamennyi elemének kölcsönösen összehangolt, komplex tökéletesítése. Vonatkozik ez az irányítás, a tervezés, a termelésnövelés gazdasági ösztönzésének megszervezésére. Másodszor, az irányítási és tervezési tevékenység orientálása magas népgazdasági eredmények elérésére. Harmadszor, a korszerű műszaki-tudományos forradalom eredményeinek és a szocializmus előnyeinek szerves összekapcsolása. Negyedszer, az irányítás gazdasági módszereinek, a tömegek kezdeményezésének fejlesztése, a nép bevonása a termelés irányításába. Ezekkel a célokkal teljes mértékben összhangban hozta meg határozatát az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa a tervezés javításáról és a gazdasági mechanizmusnak a termelési hatékonyság fokozására és a munka minőségének javítására gyakorolt hatásának növeléséről. A határozatban Jugoszlávia — Lengyelország után — Európa második legnagyobb réztermelője. A világ réztermelésének 1,7 • százaléka innen származik. Az utóbhi években — más országokhoz hasonlóan — Jugoszláviát is befolyásolta a termelési költségék növekedése. Mindehhez hozzájárult még a tavalyi kedvezőtlen időjárás, aminek következtében nem sikerült megtermelni és feldolgozni az eredetileg tervezett rézmennyiséget. A már ismert és a potenciálisan számba vehető rézlelőhelyek azonban derűlátásra jogosítanak. Szakemberek becslése szerint az évszázad végére — a meglevő bányák korszerűsítésével, újak feltárásával — a réztermelést sikerül a mostaninak csaknem a kétszeresére, 220 ezer tonnára növelni. A továbbfejlődést már az idén is biztosítja a macedóniai Bucimban megnyílt új rézbánya, jövőre pedig újabb előirányzott intézkedések a népgazdaság rendelkezésére álló valamennyi eszköz legracionálisabb felhasználását irányozzák elő. Az iparvállalatok és az építési szervezetek új gazdálkodási feltételekre történő átállítása már az idén megkezdődött, és a XI. ötéves terv elejére befejeződik. Így az 1981—85-ös évekre vonatkozó népgazdaságfejlesztési tervet, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresz- szusán fogadnak majd el, azoknak a gyökeres változásoknak a figyelembevételével állítják össze, amelyek a népgazdaság irányításában bekövetkeznek. Milyen konkrét feladatokat kell megoldani? .Mindenekelőtt valamennyi termelő- egységet a magas népgazdasági eredmények elérésére kell irányítani. E feladat megoldásához szükséges a tervezés olyan tényezőinek megtalálása, amelyek lehetővé teszik a dolgozó és a vállalat, a vállalat és az állam érdekeinek egyeztetését, ösztönözve ezzel a reális tervek kitűzését és teljesítését, a készletek takarékos felhasználását, az önköltség csökkentését, és egyidejűleg az új termelési módszerek elsajátításának meggyorsítását, a megfelelő minőségű és választékú termékek előállítását. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésével kapcsolatban. végrehajtandó intézkedések komplex jellege azt jelenti, hogy annak nem csupán egy bizonyos — legyen az akár a legfontosabb — elemét vizsgálják át, hanem a gazdasági mozgatók és ösztönzők egész rendszerét, a gazdaság minden szintjén. Éppen ezek a körülmények határozzák meg jelenleg, a XI. ötéves terv küszöbén, a Szovjetunióban folyó gazdasági munka fő irányvonalait. O. Nyekraszov, a közgazdaságtudományok1 kandidátusa (APN — KS> lehetőségeket aknáz ki a „Veliki Krivelj” bánya, /amelynek a kezdeti kapacitását évi 30 ezer tonnára becsülik, és amely előreláthatólag hatvan esztendőre elegendő ércet rejt magában. Az itteni ércteléreik viszony-* * lag kevés rezet tartalmaznák, viszont más értékes anyagokat is rejtenek: molibdént, piritet, ezüstöt, aranyat. A föld mélyében rejlő érckészlet feldolgozására alkalmas üzemek, ércdúsítók is rendelkezésre állnak. Korszerűsítésükről, a termékek exportjáról, a termeléshez szükséges importról a „Ju- gobakar” gazdasági egyesülés gondoskodik. A rézipar egészét átfogó szervezet 26 vállalatot és gazdasági egységet foglal magában, 32 ezer dolgozóval. A „Jugobakar” a közelmúltban kötött szerződést egy burmai céggel rézbánya létesítésére és felszerelésére. (BUDA- PRESS — TANJUG) A Művészetek Háza Kassa új arca A Lenin út egy részlete A Prior Áruház Jugoszlávia Fejlődik a rézbányászat
