Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

1980. november 22., szombat Falugyűlés Végegyházán Főszerepben a társadalmi erő Keresett a magyar porcelán öt év alatt megkétszerezte a tőkés országokba irányuló exportját a Finomkerámia- ipari Művek. A vállalat nyolc gyára közül mindenekelőtt a herendi és az Alföldi Porce­lángyár, valamint a Romhá~ nyi Építési Kerámiagyár ke­reskedelmi tevékenysége ki­emelkedő. A három gyár együttesen 13 millió dollár exportbevételhez juttatta a vállalatot. A herendi gyár termékei közül elsősorban az étkészle­tek és dísztárgyak iránt nagy a kereslet. A hódmezővásár­helyi Alföldi Porcelángyár­ban a közelmúltban lezajlott rekonstrukció eredménye­képpen ma már évelte 5 ezer tonnával többet állíta­nak elő az egészségügyi ke­rámia termékekből, mint ko­rábban. Ez jelentősen meg­növelte a gazdaságos export lehetőségeit, ugyanis az egészségügyi kerámia termé­kek igen jól értékesíthetők a világpiacon. A Romhányi Építési Kerámiagyárnak a falburkoló csempe a legfon­tosabb exportterméke. Végegyháza a hosszú távú településfejlesztési elvek alapján szerepkörrel nem rendelkező község — ez a megfogalmazás többször is elhangzott csütörtökön, no­vember 20-án este azon a falugyűlésen, amelyen a te­lepülés lakói az eltelt négy év mérlegét vonták meg ér­tékelve a falu fejlődését. A Hazafias Népfront községi bizottsága titkárának beszá­molójából, a községi tanács­elnök tájékoztatójából és az ezt követő nyolc felszólalás­ból viszont az tűnt ki, hogy az előbbi kategória nem kár­hoztatja Végegyházát egy helyben topogásra. Az igazság kedvéért azon­ban el kell mondani azt is, hogy a falu ötödik ötéves tervi előrehaladása — éppen szerepkörénél fogva — nem látványos. Ugyanakkor min­den év hozott a lakosság közérzetét javító megoldáso­kat a sokasodó gondok kö­zepette is. Ebben pedig igen­igen nagy részük van a lakó­helyüket szerető végegyházi­aknak. Hogy több mint négy kilométerrel bővült a község úthálózata, az például egyér­telműen a társadalmi össze­fogást dicséri, hiszen köz­pénzekből a járdaépítéshez ez idő tájt csupán anyagra tellett. A községi tanácsnak tudniillik meg kellett épít­tetnie a vízmüvet, bővítenie kellett az óvodát, s nem ma­radhattak el az épület- és útfelújítások sem. Nem kis vállalkozása en­nek a közösségnek a napkö­zis konyha létrehozása sem, amelyhez ebben az évben láttak hozzá annak árán, hogy a korábban tervezett községi könyvtár építését a hatodik ötéves terv időszaká­ra halasztották. A lényeg az, hogy Végegyházárf ma már minden óvodás korú gyerek­nek helye van az óvodában, 199 általános iskolás közül 118 napköziben töltheti a délutánokat. A helyi terme­lőszövetkezet, a Szabadság Tsz és az ÁFÉSZ együttesen az 1200 végegyházi munka- vállaló közül 410-et foglal­Békés megyei vadles / Az országban Békés me­gyében a legkvesebb az er­dő, összesen a terület 1,8 százaléka. A természet és a földrajzi környezet azért kedvezett a vadászoknak, mert akad bőven őz, mezei nyúl, fácán, vadréce és ger­le puskavégre. Ez is része megyénk idegenforgalmának. Az ország szinte minden tá­járól megfordulnak vadászok Békésben, de igen sok kül­földi is ellátogat ide. A MA- VOSZ Békés megyei intéző bizottságának vezetője, Sze­nes István fővadász elmond­ta, hogy tavaly 3150 mezei nyulat, 5450 őzet, 120 ezer fá­cánt, 11 ezer vadkacsát és ugyanennyi gerlét lőttek az itthoni és a külföldi vadá­szok. A vadak egy részét élve fogták be. Az elmúlt évben 25 ezer nyulat, és ugyancsak 25 ezer fácánt adtak el a bol­tokban. A befogott és lelőtt fácánokat mesterséges mó­don szaporítják, míg az őzek­nél biztosítják a természetes szaporulatot erdei környeze­tükben. A megyében az idén 180 ezer fácánt keltettek ki, és helyeztek vissza termé­szetes környezetükbe. Az őzek közül minden évben annyit lőnek ki, amennyivel egy év alatt természetes mó­don szaporodnak a suták. A tavaszi vadlészámbecslésnél őzből 12 ezer 300-at, fácán­ból 220 ezret, mezei nyúlból iiO ezret számláltak. Így az idén is csaknem annyi va­dat lőhetnek a vadászok, mint tavaly. Időközönként szarvasra és vaddisznóra is rábukkannak, ám ezeket mindet ki is lövik, mert a mi környékünkön ezek a va­dak sokkal nagyobb kárt okoznak, mint hasznot. Hazánkban szervezetten, meghívás alapján, meghatá­rozott időben bonyolódnak a vadászatok. Megyénk az idén 9 megyei vadászati intéző bizottsággal alakított ki jó kapcsolatot. A békési „pus­kások” Somogybán vaddisz­nóra, szarvasra lőhetnek, ott nemrég jártak megyénkből. Ez évben a hazai vadásztár­saságok közül 38 járt me­gyénkben, és több mint 320 őzet terítettek le. Az olasz vadászok főként vadrécére és gerlére szánták töltényeiket, az idén csak­nem 100-an. E vadak szezon­ja a végén jár, de augusztus óta lehet őzre, fácánra is cé­lozni. Eddig 110 külföldi járt a ipegyében, és a szezon vé­géig 30 csoportban újabb 350 vendégre számítanak a tár­saságok. Csaknem minden hét végén zajlik a szenvedé­lyes sport, amelyből a mint­egy 2 ezer megyei vadász is kiveszi a részét. A vadászat része az apró- és nagyvadak keresése és hajtása is. Ez is hozzátartozik a hétvégi prog­ramokhoz. Jelentős a megyében a le­lőtt és befogptt vadak érté­ke. Az elmúlt években átla­gosan 30 millió forint bevé­tele származott ebből a me­gyének, az idén a 20—30 szá­zalékos áremelés az elérhe­tő bevételt jelentősen növeli. Az értékekről szólva, emlí­tésre méltó a dévaványai tú­zokrezervátumban szaporodó jellegzetes vad sorsa is. A becslések szerint a nagy ér­tékű és igen ritka túzok 10— 15 év múlva lesz vadászható Békés megyében. Sz. J. Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskolában 1972-től képeznek óvónőket. Az iskolában évente mintegy harminchat óvónő végez, akik elsősorban a megye óvodáiban helyezkednek el (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Kitüntetettek: Cserei Pálné koztat, de megtalálják szá­mításukat az eljárók is, amit bizonyít az, hogy a faluban átlagosan 9 ezer forint taka­rékbetétje van egy ember­nek, a csecsemőket is ide­számítva, akiket egyelőre — intézmény híján — bölcső­dében elhelyezni helyben nem lehet. A beszámolók és a tájé­koztatás szerint a község ve­zetői a hatodik ötéves terv­időszakban is számítanak a lakosság aktív támogatására a célok megvalósításában. A napközis konyha befejezése, a könyvtár felépítése, az óvo­da továhbi bővítése, a jár­dák szélesítése, a művelődé­si ház és az orvosi rendelő felújítása ad programot az elkövetkező öt esztendőre a végegyháziaknak, akik a köz­ség politikai és társadalmi szerveinek — kötük a Haza­fias Népfront községi bizott­ságának — irányításával és szervezésében eddig is ké­szen álltak közös gondjaik megoldására. A csütörtökön megválasz­tott 32 tagú községi HNF-bi- zottság, élén az új, hétfős elnökséggel, tehát feladatok­ban bővelkedve, jó légkör­ben kezdheti meg munkáját, amiben szavazataival is egy­ségesen támogatta a falu az elnökké választott Kiss Ká- rolynét és az újjáválasztott régi titkárt, Hanyecz Ká­rolyt. K. E. P. Fotó: Martin Gábor Mozgalmi család Cserei Pálnéé. Életük mindig Ösz- szefonódott a politikával. A felszabaduláskor Szarvason a férjével együtt lettek pártta­gok. Csereiné, Ilonka néni a tömegszervezetek munkájába kapcsolódott. Az MNDSZ- ben nevelkedett mozgalmi emberré. összefogtak a szarvasi asszonyok, iskolákat meszeltek, tanyázó esteket rendeztek a gyerekeknek, megnyitották az első napkö­zit a grófi kastélyban. A mozgósítás, agitálás, társa­dalmi munka mellett még öt gyermek felneveléséről is gondoskodnia kellett a Cse­rei családnak. 1949-ben telepedtek meg Békéscsabán, ahol Ilonka né­nit az MNDSZ megyei káde- resi feladatával bízták meg. Pártiskolát végzett, politikai ismereteket, tapasztalatokat gyűjtött. Később a megyei tanács személyzeti osztályát vezette, majd a Vöröskereszt megyei titkára lett. A külön­böző munkaterületek sajátos feltételeit csak állandó tanu­lással lehet teljesíteni, Ilon­ka néni is ezt tette. Beteg­sége miatt ugyan nyugdíjba kényszerült, de életútján ez sem jelentett -passzív pihe­nőt. A békéscsabai II. kerü­leti MSZMP-alapszervezet- ben dolgozott tovább párt­munkásként. Eleinte hallott -ilyen véleményeket: „Nincs bajunk az elvtársnővel, csak az, hogy nő!” Tavaly a vá­lasztások idején mégis már a második ciklusra kapta meg a párttagok bizalmát, újra titkár lett. Nem könnyű összefogni a legkülönbözőbb életkorú, foglalkozású embe­reket; 250 párttagot, 23 párt­csoportot irányítani! Mosta­nában egyre több közöttük a fiatal is, olyannyira, hogy hamarosan a szép, új párt­székházban lakóterületi’ KlSZ-bizottságot alakítanak. A jó pártmunkáért, fiata­lokat segítő tevékenységéért, mozgalmi aktivitásáért no­vember 7-én Cserei Pálné a Parlamentben vette át a Munka Érdemrend arany fo­kozatát. B. Zs. Vöröskeresztes titkárok a szarvasi járásból Megyeszerte ezekben a na­pokban rendezik a városok, járások vöröskeresztes titká­rainak továbbképzését. Leg­utóbb Szarvason jártunk, ahol a titkárok az előadások szünetében szívesen beszél­tek munkájukról: Dankó Pálné, Kondoros: — Óvónő vagyok, 20 éve dolgozom a Vöröskereszt csúcsvezetőségének titkára­ként. Két községi és egy tsz- alapszervezet van nálunk. Az elmúlt évben is sokféle tanfolyamot, rendezvényt szerveztünk. Az emberek hajlamosak a vöröskeresztes munkát a véradással azono­sítani. Ez nagyon fontos ré­sze a munkánknak, de tevé­kenységünk többfelé ágazó. Például nemrégiben házi be­tegápolói képzést szervez­tünk, a személygépkocsi-ve­zetőknek pedig elsősegély- nyújtó tanfolyamot indítot­tunk. A község fiatal orvosa, dr. Kora György minden hónap első hétfőjén Családi Lap ankét keretében vála­szol az olvasók kérdéseire. A kolléganőim sokat segítenek, főként a családvédelmi mun­kában számíthatok rájuk. A gyermekeinkkel szlovák nyel­vű műsort adtunk az öregek napközijében. A község kü­lönböző intézményei támo­gatják a munkánkat, a ta­nácsra is számíthatunk. Ezen a mostani tovább­képzésen gyűjtöm az ötlete­ket, tapasztalatokat. Itt hal­lottam, hogy például a „Tisz­ta udvar, rendes ház” moz­galom már nem elegendő a régi formájában, új tarta­lommal kellene megtölteni. Ezt a megállapítást teljesen igaznak érzem, hiszen Kon­doroson is vannak gondjaink a környezetvédelemmel. Salamon Frigyesné, Há­nya: — Csupán 1976-tól szer­vezem a község vöröskeresz­tes életét. Nem sorolom ma­gunkat a legjobb szerveze­tekhez, de a legrosszabakhoz sem. Körülbelül 100-an va­gyunk tagok a Vöröskereszt­ben és megközelítően ennyi a rendszeresen vért adók száma is. A község társadal­mi életében jelen vagyunk a rendezvényeinkkel; tea­estek, vacsorák az aktívák részvételével, ifjú egészség- őr-tanfolyamok az iskolá­ban. A tanács és a Hunyadi Termelőszövetkezet biztosít­ja az anyagi és erkölcsi tá­mogatást. Én szakácsnő va­gyok a Gyoma és Vidéke ÁFÉSZ hunyai éttermében, s ott is megválasztottak egészségügyi felelősnek. Békésszentandrási asszo­nyok: — Nálunk három alapszervezet dolgozik: egy a Tessedik, egy a Zalka Máté Tsz-ben, egy pedig a sző­nyegszövőben. A véradómoz­galom kiteljesedését, a tisz­taság és környezetvédelem formáinak fejlesztését tart­juk a legfontosabbnak. A rendszeres önkéntes véradó­kat jutalmazzuk; hamarosan 41-en kapnak arany, ezüst vagy bronz emlékérmet. So­kat várunk a továbbképzé­sektől, ilyenkor kapjuk meg az egész évi muníciót. Az is­kolában főként Csikós Györgyné pedagógus szervezi a vöröskeresztes életet; első­segélynyújtó, ifjú egészség­őr-tanfolyamokra mozgósít­ja a gyerekeket. Szarvasi vöröskeresztes titkárok: — Több alapszer­vezettől jöttünk: a Plastolus- tól, a szarvasi tangazdaság csabacsüdi és géptelepéről, az 1-es, 3-as lakókerületi körzettől. A gépjavítónál az ifjúságneveléssel és véde­lemmel foglalkozunk ki­emelten. Nálunk sok a fia­tal, egészségügyi előadásokat tartanak nekik az orvosok, és elsősegélynyújtást is tanul­nak. Persze az az általános tapasztalat, hogy a vöröske­resztes mozgalom leginkább az egészségügyi szakdolgo­zókra, az úgynevezett kö­zépkáderekre számíthat. A város és a járási vörös­keresztes titkár tapasztalata szerint a legjobban dolgozó alapszervezeteket az üze­mekben lehet megtalálni. Ott, ahol a gazdasági veze­tők megértik és támogatják a mozgalom jelentőségét, fejlődését. A hétköznapi szép feladatok mellett mostaná­ban készülnek az alapszer­vezetek a véradók munkájá­nak elismerésére és a Vö­röskereszt tavaszi ünnepére is. Ekkor lesz 100 esztende­je, hogy megalakult a Ma­gyar Vöröskereszt, amelynek számtalan aktívája dolgozik a szarvasi járásban is. B. Zs. Horgásztanyát építenek az olajbányászok Az Orosházi Olajbányász Horgász Egyesület 1979-ben alakult meg. Tagságát a Kő­olaj Kutató Vállalat, vala­mint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemének, továbbá az Alföldi Kőolajipari Gép­gyárnak a dolgozói képezik. Bazsali István elnök tájé­koztatása szerint jelenleg az egyesületnek 120 tagja van, közülük 20-an ifi. illetve gyermekhorgászok. A há­rom vállalat jelentős támo­gatást nyújt az egyesületnek, ami — sok-sok társadalmi munkával — lehetővé tette, hogy az olajbányász horgá­szok Békésszentandráson, a Kákafoki holtág partján egy 600 négyszögöles telket bé­reljenek és azon horgászta­nyát létesítsenek. A munkát tavaly kezdték, és már elké­szült egy faház, amelyben 5 négyszemélyes háló- és egy társalgószoba van. Különálló kis bódéban alakították ki a. konyhát, egy másikban pe­dig a mosdót, zuhanyozót és a WC-t. Villany van, és nemsokára bevezetik az ivóvizet. Kerí­tés is készül, és mód nyílik arra, hogy a telken — vé­detten — sátrak is felállít­hatok legyenek. Ilyen körül­mények között bizonyára a családok is jól érzik majd magukat. A horgásztanya gépkocsi­val és autóbusszal könnyen megközelíthető.- . Innen 20 perc alatt gyalog is el lehet jutni a Hármas-Köröshöz. Igen szép a táj és a holtág­ban, valamint a folyóban egyaránt jó a halfogási le­hetőség. Sokszor akad horog­ra ponty, süllő, harcsa, csu­ka és keszeg. P. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom