Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
1980. november 22., szombat Falugyűlés Végegyházán Főszerepben a társadalmi erő Keresett a magyar porcelán öt év alatt megkétszerezte a tőkés országokba irányuló exportját a Finomkerámia- ipari Művek. A vállalat nyolc gyára közül mindenekelőtt a herendi és az Alföldi Porcelángyár, valamint a Romhá~ nyi Építési Kerámiagyár kereskedelmi tevékenysége kiemelkedő. A három gyár együttesen 13 millió dollár exportbevételhez juttatta a vállalatot. A herendi gyár termékei közül elsősorban az étkészletek és dísztárgyak iránt nagy a kereslet. A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárban a közelmúltban lezajlott rekonstrukció eredményeképpen ma már évelte 5 ezer tonnával többet állítanak elő az egészségügyi kerámia termékekből, mint korábban. Ez jelentősen megnövelte a gazdaságos export lehetőségeit, ugyanis az egészségügyi kerámia termékek igen jól értékesíthetők a világpiacon. A Romhányi Építési Kerámiagyárnak a falburkoló csempe a legfontosabb exportterméke. Végegyháza a hosszú távú településfejlesztési elvek alapján szerepkörrel nem rendelkező község — ez a megfogalmazás többször is elhangzott csütörtökön, november 20-án este azon a falugyűlésen, amelyen a település lakói az eltelt négy év mérlegét vonták meg értékelve a falu fejlődését. A Hazafias Népfront községi bizottsága titkárának beszámolójából, a községi tanácselnök tájékoztatójából és az ezt követő nyolc felszólalásból viszont az tűnt ki, hogy az előbbi kategória nem kárhoztatja Végegyházát egy helyben topogásra. Az igazság kedvéért azonban el kell mondani azt is, hogy a falu ötödik ötéves tervi előrehaladása — éppen szerepkörénél fogva — nem látványos. Ugyanakkor minden év hozott a lakosság közérzetét javító megoldásokat a sokasodó gondok közepette is. Ebben pedig igenigen nagy részük van a lakóhelyüket szerető végegyháziaknak. Hogy több mint négy kilométerrel bővült a község úthálózata, az például egyértelműen a társadalmi összefogást dicséri, hiszen közpénzekből a járdaépítéshez ez idő tájt csupán anyagra tellett. A községi tanácsnak tudniillik meg kellett építtetnie a vízmüvet, bővítenie kellett az óvodát, s nem maradhattak el az épület- és útfelújítások sem. Nem kis vállalkozása ennek a közösségnek a napközis konyha létrehozása sem, amelyhez ebben az évben láttak hozzá annak árán, hogy a korábban tervezett községi könyvtár építését a hatodik ötéves terv időszakára halasztották. A lényeg az, hogy Végegyházárf ma már minden óvodás korú gyereknek helye van az óvodában, 199 általános iskolás közül 118 napköziben töltheti a délutánokat. A helyi termelőszövetkezet, a Szabadság Tsz és az ÁFÉSZ együttesen az 1200 végegyházi munka- vállaló közül 410-et foglalBékés megyei vadles / Az országban Békés megyében a legkvesebb az erdő, összesen a terület 1,8 százaléka. A természet és a földrajzi környezet azért kedvezett a vadászoknak, mert akad bőven őz, mezei nyúl, fácán, vadréce és gerle puskavégre. Ez is része megyénk idegenforgalmának. Az ország szinte minden tájáról megfordulnak vadászok Békésben, de igen sok külföldi is ellátogat ide. A MA- VOSZ Békés megyei intéző bizottságának vezetője, Szenes István fővadász elmondta, hogy tavaly 3150 mezei nyulat, 5450 őzet, 120 ezer fácánt, 11 ezer vadkacsát és ugyanennyi gerlét lőttek az itthoni és a külföldi vadászok. A vadak egy részét élve fogták be. Az elmúlt évben 25 ezer nyulat, és ugyancsak 25 ezer fácánt adtak el a boltokban. A befogott és lelőtt fácánokat mesterséges módon szaporítják, míg az őzeknél biztosítják a természetes szaporulatot erdei környezetükben. A megyében az idén 180 ezer fácánt keltettek ki, és helyeztek vissza természetes környezetükbe. Az őzek közül minden évben annyit lőnek ki, amennyivel egy év alatt természetes módon szaporodnak a suták. A tavaszi vadlészámbecslésnél őzből 12 ezer 300-at, fácánból 220 ezret, mezei nyúlból iiO ezret számláltak. Így az idén is csaknem annyi vadat lőhetnek a vadászok, mint tavaly. Időközönként szarvasra és vaddisznóra is rábukkannak, ám ezeket mindet ki is lövik, mert a mi környékünkön ezek a vadak sokkal nagyobb kárt okoznak, mint hasznot. Hazánkban szervezetten, meghívás alapján, meghatározott időben bonyolódnak a vadászatok. Megyénk az idén 9 megyei vadászati intéző bizottsággal alakított ki jó kapcsolatot. A békési „puskások” Somogybán vaddisznóra, szarvasra lőhetnek, ott nemrég jártak megyénkből. Ez évben a hazai vadásztársaságok közül 38 járt megyénkben, és több mint 320 őzet terítettek le. Az olasz vadászok főként vadrécére és gerlére szánták töltényeiket, az idén csaknem 100-an. E vadak szezonja a végén jár, de augusztus óta lehet őzre, fácánra is célozni. Eddig 110 külföldi járt a ipegyében, és a szezon végéig 30 csoportban újabb 350 vendégre számítanak a társaságok. Csaknem minden hét végén zajlik a szenvedélyes sport, amelyből a mintegy 2 ezer megyei vadász is kiveszi a részét. A vadászat része az apró- és nagyvadak keresése és hajtása is. Ez is hozzátartozik a hétvégi programokhoz. Jelentős a megyében a lelőtt és befogptt vadak értéke. Az elmúlt években átlagosan 30 millió forint bevétele származott ebből a megyének, az idén a 20—30 százalékos áremelés az elérhető bevételt jelentősen növeli. Az értékekről szólva, említésre méltó a dévaványai túzokrezervátumban szaporodó jellegzetes vad sorsa is. A becslések szerint a nagy értékű és igen ritka túzok 10— 15 év múlva lesz vadászható Békés megyében. Sz. J. Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépiskolában 1972-től képeznek óvónőket. Az iskolában évente mintegy harminchat óvónő végez, akik elsősorban a megye óvodáiban helyezkednek el (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Kitüntetettek: Cserei Pálné koztat, de megtalálják számításukat az eljárók is, amit bizonyít az, hogy a faluban átlagosan 9 ezer forint takarékbetétje van egy embernek, a csecsemőket is ideszámítva, akiket egyelőre — intézmény híján — bölcsődében elhelyezni helyben nem lehet. A beszámolók és a tájékoztatás szerint a község vezetői a hatodik ötéves tervidőszakban is számítanak a lakosság aktív támogatására a célok megvalósításában. A napközis konyha befejezése, a könyvtár felépítése, az óvoda továhbi bővítése, a járdák szélesítése, a művelődési ház és az orvosi rendelő felújítása ad programot az elkövetkező öt esztendőre a végegyháziaknak, akik a község politikai és társadalmi szerveinek — kötük a Hazafias Népfront községi bizottságának — irányításával és szervezésében eddig is készen álltak közös gondjaik megoldására. A csütörtökön megválasztott 32 tagú községi HNF-bi- zottság, élén az új, hétfős elnökséggel, tehát feladatokban bővelkedve, jó légkörben kezdheti meg munkáját, amiben szavazataival is egységesen támogatta a falu az elnökké választott Kiss Ká- rolynét és az újjáválasztott régi titkárt, Hanyecz Károlyt. K. E. P. Fotó: Martin Gábor Mozgalmi család Cserei Pálnéé. Életük mindig Ösz- szefonódott a politikával. A felszabaduláskor Szarvason a férjével együtt lettek párttagok. Csereiné, Ilonka néni a tömegszervezetek munkájába kapcsolódott. Az MNDSZ- ben nevelkedett mozgalmi emberré. összefogtak a szarvasi asszonyok, iskolákat meszeltek, tanyázó esteket rendeztek a gyerekeknek, megnyitották az első napközit a grófi kastélyban. A mozgósítás, agitálás, társadalmi munka mellett még öt gyermek felneveléséről is gondoskodnia kellett a Cserei családnak. 1949-ben telepedtek meg Békéscsabán, ahol Ilonka nénit az MNDSZ megyei káde- resi feladatával bízták meg. Pártiskolát végzett, politikai ismereteket, tapasztalatokat gyűjtött. Később a megyei tanács személyzeti osztályát vezette, majd a Vöröskereszt megyei titkára lett. A különböző munkaterületek sajátos feltételeit csak állandó tanulással lehet teljesíteni, Ilonka néni is ezt tette. Betegsége miatt ugyan nyugdíjba kényszerült, de életútján ez sem jelentett -passzív pihenőt. A békéscsabai II. kerületi MSZMP-alapszervezet- ben dolgozott tovább pártmunkásként. Eleinte hallott -ilyen véleményeket: „Nincs bajunk az elvtársnővel, csak az, hogy nő!” Tavaly a választások idején mégis már a második ciklusra kapta meg a párttagok bizalmát, újra titkár lett. Nem könnyű összefogni a legkülönbözőbb életkorú, foglalkozású embereket; 250 párttagot, 23 pártcsoportot irányítani! Mostanában egyre több közöttük a fiatal is, olyannyira, hogy hamarosan a szép, új pártszékházban lakóterületi’ KlSZ-bizottságot alakítanak. A jó pártmunkáért, fiatalokat segítő tevékenységéért, mozgalmi aktivitásáért november 7-én Cserei Pálné a Parlamentben vette át a Munka Érdemrend arany fokozatát. B. Zs. Vöröskeresztes titkárok a szarvasi járásból Megyeszerte ezekben a napokban rendezik a városok, járások vöröskeresztes titkárainak továbbképzését. Legutóbb Szarvason jártunk, ahol a titkárok az előadások szünetében szívesen beszéltek munkájukról: Dankó Pálné, Kondoros: — Óvónő vagyok, 20 éve dolgozom a Vöröskereszt csúcsvezetőségének titkáraként. Két községi és egy tsz- alapszervezet van nálunk. Az elmúlt évben is sokféle tanfolyamot, rendezvényt szerveztünk. Az emberek hajlamosak a vöröskeresztes munkát a véradással azonosítani. Ez nagyon fontos része a munkánknak, de tevékenységünk többfelé ágazó. Például nemrégiben házi betegápolói képzést szerveztünk, a személygépkocsi-vezetőknek pedig elsősegély- nyújtó tanfolyamot indítottunk. A község fiatal orvosa, dr. Kora György minden hónap első hétfőjén Családi Lap ankét keretében válaszol az olvasók kérdéseire. A kolléganőim sokat segítenek, főként a családvédelmi munkában számíthatok rájuk. A gyermekeinkkel szlovák nyelvű műsort adtunk az öregek napközijében. A község különböző intézményei támogatják a munkánkat, a tanácsra is számíthatunk. Ezen a mostani továbbképzésen gyűjtöm az ötleteket, tapasztalatokat. Itt hallottam, hogy például a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom már nem elegendő a régi formájában, új tartalommal kellene megtölteni. Ezt a megállapítást teljesen igaznak érzem, hiszen Kondoroson is vannak gondjaink a környezetvédelemmel. Salamon Frigyesné, Hánya: — Csupán 1976-tól szervezem a község vöröskeresztes életét. Nem sorolom magunkat a legjobb szervezetekhez, de a legrosszabakhoz sem. Körülbelül 100-an vagyunk tagok a Vöröskeresztben és megközelítően ennyi a rendszeresen vért adók száma is. A község társadalmi életében jelen vagyunk a rendezvényeinkkel; teaestek, vacsorák az aktívák részvételével, ifjú egészség- őr-tanfolyamok az iskolában. A tanács és a Hunyadi Termelőszövetkezet biztosítja az anyagi és erkölcsi támogatást. Én szakácsnő vagyok a Gyoma és Vidéke ÁFÉSZ hunyai éttermében, s ott is megválasztottak egészségügyi felelősnek. Békésszentandrási asszonyok: — Nálunk három alapszervezet dolgozik: egy a Tessedik, egy a Zalka Máté Tsz-ben, egy pedig a szőnyegszövőben. A véradómozgalom kiteljesedését, a tisztaság és környezetvédelem formáinak fejlesztését tartjuk a legfontosabbnak. A rendszeres önkéntes véradókat jutalmazzuk; hamarosan 41-en kapnak arany, ezüst vagy bronz emlékérmet. Sokat várunk a továbbképzésektől, ilyenkor kapjuk meg az egész évi muníciót. Az iskolában főként Csikós Györgyné pedagógus szervezi a vöröskeresztes életet; elsősegélynyújtó, ifjú egészségőr-tanfolyamokra mozgósítja a gyerekeket. Szarvasi vöröskeresztes titkárok: — Több alapszervezettől jöttünk: a Plastolus- tól, a szarvasi tangazdaság csabacsüdi és géptelepéről, az 1-es, 3-as lakókerületi körzettől. A gépjavítónál az ifjúságneveléssel és védelemmel foglalkozunk kiemelten. Nálunk sok a fiatal, egészségügyi előadásokat tartanak nekik az orvosok, és elsősegélynyújtást is tanulnak. Persze az az általános tapasztalat, hogy a vöröskeresztes mozgalom leginkább az egészségügyi szakdolgozókra, az úgynevezett középkáderekre számíthat. A város és a járási vöröskeresztes titkár tapasztalata szerint a legjobban dolgozó alapszervezeteket az üzemekben lehet megtalálni. Ott, ahol a gazdasági vezetők megértik és támogatják a mozgalom jelentőségét, fejlődését. A hétköznapi szép feladatok mellett mostanában készülnek az alapszervezetek a véradók munkájának elismerésére és a Vöröskereszt tavaszi ünnepére is. Ekkor lesz 100 esztendeje, hogy megalakult a Magyar Vöröskereszt, amelynek számtalan aktívája dolgozik a szarvasi járásban is. B. Zs. Horgásztanyát építenek az olajbányászok Az Orosházi Olajbányász Horgász Egyesület 1979-ben alakult meg. Tagságát a Kőolaj Kutató Vállalat, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzemének, továbbá az Alföldi Kőolajipari Gépgyárnak a dolgozói képezik. Bazsali István elnök tájékoztatása szerint jelenleg az egyesületnek 120 tagja van, közülük 20-an ifi. illetve gyermekhorgászok. A három vállalat jelentős támogatást nyújt az egyesületnek, ami — sok-sok társadalmi munkával — lehetővé tette, hogy az olajbányász horgászok Békésszentandráson, a Kákafoki holtág partján egy 600 négyszögöles telket béreljenek és azon horgásztanyát létesítsenek. A munkát tavaly kezdték, és már elkészült egy faház, amelyben 5 négyszemélyes háló- és egy társalgószoba van. Különálló kis bódéban alakították ki a. konyhát, egy másikban pedig a mosdót, zuhanyozót és a WC-t. Villany van, és nemsokára bevezetik az ivóvizet. Kerítés is készül, és mód nyílik arra, hogy a telken — védetten — sátrak is felállíthatok legyenek. Ilyen körülmények között bizonyára a családok is jól érzik majd magukat. A horgásztanya gépkocsival és autóbusszal könnyen megközelíthető.- . Innen 20 perc alatt gyalog is el lehet jutni a Hármas-Köröshöz. Igen szép a táj és a holtágban, valamint a folyóban egyaránt jó a halfogási lehetőség. Sokszor akad horogra ponty, süllő, harcsa, csuka és keszeg. P. B.
