Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. NOVEMBER 21., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Megkezdődött a felkészülés a KISZ X. kongresszusára A KISZ Békés megyei bi­zottsága Gyarmati Irén tit­kár elnökletével november 20-án, tegnap Békéscsabán, a Sebes György KISZ-iskolán ülést tartott. A testületi ülésről szóló tudósítás élére kívánkozik a második és harmadik napi­rend keretében elhangzottak alapján a hír: megkezdődött megyénkben a KISZ X. kongresszusára való felké­szülés időszaka. A testület ugyanis ezen az ülésen — miután megtárgyalta és el­fogadta a Szarvas város és az orosházi járás ipari szö­vetkezeteiben működő KISZ- szervezetek munkájáról szó­ló jelentést — jóváhagyta a KISZ megyei bizottságának kongresszusi intézkedési ter­vét, és az 1981—82-es moz­galmi év tervezési dokumen­tumát. S végül: a megyei KISZ-küldöttgyűlés tervezett beszámolójának összeállítá­sához tettek javaslatokat, mondtak véleményt a meg­jelentek. A második és harmadik napirendet kibővített testüle­ti ülésen a KISZ járási, vá­rosi titkárai és az instruk­torok részvételével tárgyalta a testület. A KISZ szarvasi városi és orosházi járási bizottságá­nak jelentése az ipari szö­vetkezetekben dolgozó fiata­lokról, azok KlSZ-munkájá- ról szólva fontos kérdéseket, aktuális problémákat tár fel. Ezt támasztotta alá szóbeli kiegészítőjében, indoklásá­ban dr. Forrai József, a KISZ mb ifjúmunkás-felelő­se, aki elmondta, hogy me­gyénkben az iparban foglal­koztatottaknak csaknem egy- harmada a szövetkezeti ipar­ban dolgozik, s a megye dol­gozó KISZ-tagságának 8,6 százaléka szövetkezeti fiatal. A napirend feletti vitáh'oz hozzászólt Kiss Sándor, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője, aki be­szélt az ipari szövetkezetek sajátosságairól, és hangsú­lyozta : vezetésre alkalmas fiatal szakemberekre van szükség az ipari szövetkeze­tekben, olyanokra, akik az idősek nyomába lépve ké­pesek fnegismételni a jelen­legi jó gazdasági eredménye­ket. Felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy e szövetkezetek­ben a KISZ-nek a pártszer­vezetekkel szükséges még szorosabban együttműködni. E napirend után tehát ki­bővített ülésen folytatta munkáját a testület. Megvi­tatták a kongresszusi intéz­kedési tervet, megállapítva, hogy a KISZ X. kongresszu­sára akkor készülnek leg­megfelelőbben a fiatalok, ha a szervezetek akcióprogram­jaikat végrehajtják, mozgó­sítják tagjaikat a társada­lom, s egyben saját gazda­sági egységük, intézményük feladatainak megoldására, s részt vállalnak abból. A fel­készülés időszakában mind több fiatalra számít az if­júsági szövetség a kongresz- szusi levél vitájában. A me­gyei KISZ-küldöttgyűlés a tervek szerint 1981 áprilisá­ban lesz. T. I. Megalakult az Építőipari szervezetek gazdasági társasága Megyénkben két esztendő­vel ezelőtt a megyei építő­ipari szervezetek egy laza formájú együttműködést hoztak létre. Az élet és a megnövekedett feladatok az együttműködésben részve­vőket arra serkentették, hogy munkájukat a jövőben még szorosabbá fűzzék, össze- hangoltabhan, a mai köve­telményeknek minél jobban megfelelően dolgozzanak. Tegnap, csütörtökön dél­után a megyei tanácsnál 21 vállalat, szövetkezet képvise­lője írta alá a Békés megyei Építőipari Szövetkezetek Gazdasági Társasága meg­alakulásáról szóló doku­mentumot, amely magasabb fokú elődjénél. A partnerek között az új szervezetben több szerepel, vannak közöttük megyén- kívüli, de Békésben dolgozó vállalatok, szövetkezetek, ke­reskedelmi egységek és szál­lítók is. Az előkészítésben részvevők nem titkolják el­képzeléseiket : szeretnék a kivitelezők között az egyen­súlyt megteremteni, a mun­kákat megosztani, az építési piacon a fegyelmet megszi­lárdítani. Tervbe vették a célszerű szakosodásokat, a közös fejlesztéseket, az ösz- szehangolt munkaerő-gaz­dálkodást és a megyei okta­tási bázis megteremtését. Mindezek együttesen kapaci­tást bővítő, egyben költséget csökkentő tényezők. Ülést tartott a TOT elnöksége A termelőszövetkezetek a korábbinál nehezebb körül­mények között, csökkenő földterületen, és szigorúbb gazdasági szabályozók mel­lett dolgoznak, ennélfogva növekszik a vezetés politikai, szakmai munkájának jelen­tősége — szögezte le a TOT elnöksége tegnapi ülésén, amelyen Szabó István elnök­letével a téeszek káder- és személyzeti munkájának fej­lesztéséről tanácskozott. Az elnökség megállapítot­ta: az V. ötéves terv idősza­kában a közös gazdaságok­ban jelentősen fejlődött a káder- és személyzeti mun­ka. A téeszekben több mint Túl a félidőn a megye két cukorgyárában Békés megye az ország egyik legnagyobb cukorré­pa-termesztő körzete. A fel­dolgozás szempontjából ked­vező helyzetben van, ugyan­is a termésből a megye két gyárában, Mezőhegyesen és Sarkadon készítenek cukrot. Mindkét helyen túl vannak a kampány derekán. A Mezőhegyesi Cukorgyár várhatóan 300 ezer tonna répát vesz át, melyből 17 ezer 200 vagonnal már fel­dolgoztak. Az idei termés cukortartalma valamivel kedvezőbb a tavalyinál. A kampány kezdete óta foko­zatosan növelték a feldolgo­zást, s napjainkban 24 óra alatt 300 vagonnyi termésből lesz cukor. Az. idén a répaszelet elhe­lyezése és értékesítése nem jelent gondot, a nyersszelet elszállítása folyamatos. A belső raktárakon kívül kül­ső tároló tereken is. bérle­ményként raktározzák az eddig gyártott exportminő­ségű cukrot. A Sarkadi Cukorgyár 285 ezer tonna répa feldolgozá­sával számolt, melyből 17 ezer 400 tonnát már feldol­goztak. A feldolgozott répa cukortartalma alacsonyabb a tavalyinál. Az elmúlt napokban a gyár körzetében gondot je­lentett ,a répa szedése. Ezért megkezdték a gyár te­rületén a tartós tárolásra előkészített nyersanyag fel­dolgozását is. A sarkadi körzetben még 6 ezer hek­táron földben van a termés. Itt is, mint Mezőhegyesen a nyersszelet értékesítésével nincsen gond. A. feldolgozás eddigi üte­mét számításba véve Mező­hegyesen a jövő év első nap­jaiban, Sarkadon pedig, hosszú évek után december utolsó napjaiban fejezik be a feldolgozási szezont. Szedik a cukorrépát a Békéscsabai Állami Gazdaság földjein Fotó: Veress Erzsi 41 ezer vezető dolgozik irá­nyító munkakörben, közülük hétezren magasabb vezető munkakört töltenek be. A középvezetők száma kereken 17 ezer, és ugyanannyian dolgoznak a termelésben irá­nyító munkakörben. A ma­gasabb beosztású vezetők csaknem felének egyetemi, főiskolai végzettsége van, 20 százalékuk viszont még min­dig nem rendelkezik közép­fokú végzettséggel sem. A termelés közvetlen pa­rancsnoki karát képező mun­kahelyi vezetőknél mutatko­zik a legnagyobb gond; ke­vés közöttük a technikusi végzettségű. A mezőgazdasá­gi technikumok megszünteté­se, illetve a szakközépiskolai reform — amint az elnök­ség megállapította — ked­vezőtlenül érintette a terme­lőszövetkezeteket. Annál is inkább, mert jelenleg a ter­melést közvetlenül irányító dolgozók 45 százalékának még középfokú végzettsége Elutazott a FHO főigazgatója Tegnap elutazott Budapest­ről Eduard Szauma, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) főigazgatója, aki a magyar kormány meg­hívására tett látogatást ha­zánkban. Itt-tartózkodása során meglátogatta a Mező­hegyesi Állami Gazdaságot és a kondorosi Egyesült Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetet, ahol elismeréssel nyilatkozott a Tisza II. ön­tözőrendszerére épült, és több évig a FAO támogatá­sát élvező modellgazdaságok eredményeiről. A főtitkár eredményes tár­gyalásokat folytatott hazánk és a FAO kapcsolatainak a bővítéséről, valamint Ma­gyarország és a fejlődő or­szágok közötti mezőgazdasá­gi együttműködés elmélyíté­séről. A FAO főigazgatóját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem díszdoktorává fo­gadta. Eduard Szaumát fogadta Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Czimbalmos Bélat a TOT fő­titkára. Válogatják a burgonyát a telekgerendási Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet zöldségtárolójában. Á minőség szerint osztá­lyozott termést a ZÖLDÉRT vásárolja fel és értékesíti Fotó: Veress Erzsi Uruguayi kulturális napúk November 21. és 24. kö­zött rendezi meg a Hazafias Népfront Békés megyei bi­zottsága, a KISZ békéscsabai városi bizottsága és a Békés megyei Művelődési Központ az uruguayi kulturális na­pokat megyénkben. A meg­nyitó ünnepséget ma, pénte­ken délután 4 órai kezdettel Békéscsabán, a Kulich Gyu­la Ifjúsági és Üttörőházban tartják. Egyúttal kiállítás is nyílik, melyen politikai pla­kátokat, dokumentumokat láthatnak a vendégek1. Meg­nyitó beszédet Hollandi Má­ria, az Országos Béketanács tagja mond, köszöntve a megyénkbe látogató 12 tagú kulturális delegációt. Este 8 órától Békésen a Dübögő ét­teremben lép fel az Ibirapita együttes, valamint Jose An- tonió Tamayo és Jose Brito gitárművészek. Az est bevé­telét az illegalitásban műkö­dő Uruguayi Kommunista Pártnak ajánlják fel. Holnap délelőtt a békés­csabai József Attila-lakótele­pi általános iskolába látogat­nak a vendégek. Délután Nagyszénáson várják őket, ahol baráti találkozón és intézménylátogatáson vesz­nek részt. Másnap, vasárnap Gyula nevezetességeivel is­merkednek. A kulturális delegáció itt- tartózkodásának utolsó nap­ján, hétfőn délelőtt Békés­csabán, részben a KISZ-is- kolában találkozik a fiata­lokkal, részben pedig a ba­romfifeldolgozó vállalat szo­cialista brigádjaival beszél­get. Délután a Megyei Mű­velődési Központ nyugdíjas- klubjában látják vendégül őket. Este 7 órától az iskola­centrumban — az egészség- ügyi szakközépiskola aulájá­ban — barátsági nagygyűlést tartanak az uruguayi kul­turális napok zárásaként. Sajtótájékoztató az Állami Bizlosíténál Az Állami Biztosító nem­zetközi tevékenységéről tar­tottak sajtótájékoztatót teg­nap az intézet székházában. Szántó Arpádné vezérigazga­tó-helyettes ismertette azo­kat a biztosítási formákat, amelyeket a külkereskedelmi forgalomban érdekelt válla­latok vehetnek igénybe.. A nemzetközi kereskede­lem, és aí egész világgazda­ság fejlődésének új tenden­ciái, a nyersanyagok és fél­késztermékek egyre növekvő forgalma, az ár- és infláció­növekedés, a devizák gyako­ri árfolyamváltozása világ­szerte bizonytalanná teszi a különféle kereskedelmi ak­ciókat, azaz a külkereskede­lem egyre nagyobb kockázat­tal jár. Ezt a kockázatot részben a biztosító társasá­gok vállalják magukra. Ha­zánkban azonban egyelőre nem érzékelik a nemzetközi biztosítás jelentőségét a vál­lalatok, a nem rubel elszá­molású magyar külkereske­delmi áruforgalomnak pél­dául csupán 23—25 százalé­kát biztosítják. Igaz, a nem­zetközi biztosítás fontossága csak akkor kerül előtérbe, amikor valamilyen kár éri egy-egy külföldi szállítmá­nyunkat, erre egyre több pél­da akad. Néhány évvel ez­előtt például a hamburgi ki­kötőben tárolt biztosítatlan árukban — a szökőár miatt — mintegy kétmillió dollár kár keletkezett. Az idén nyá­ron pedig a Zenóbia komp­hajó szenvedett balesetet, ami elsősorban a Hungaro- camionnak okozott nagy veszteséget. Egyik külkeres- kedélmi vállalatunk egyik napról a másikra csődbe ju­tott, amerikai vevője ma­radt adós 685 ezer dolláros összeggel. A kockázat nagy­sága népgazdasági méretek­ben is igen nagy, hiszen ha­zánk 150 országgal áll ke­reskedelmi kapcsolatban, s tavaly mintegy 600 milliárd forint értékű forgalmat bo­nyolítottunk le. Ezért az export- és importszállítmá­nyok, a fuvareszközök, az itt­hon külföldi részvétellel megvalósuló beruházások, s az exporthitelek biztosítása végül is — noha a vállalati költséget terhelik — az épít- tetőket, a szállítókat, s a ter­melő vállalatokat szolgálja. A sajtótájékoztatón beje­lentették, hogy már készül az a szabályozási tervezet, amelynek értelmében komp­lex berendezések, gyárak exportjánál az építés- és sze­relésbiztosítás megkötését a finanszírozási feltételek kö­zé sorolják. Számos szocia­lista és tőkés országban az építés-, szerelésbiztosítás megkötése már régóta a bankhitel feltételei közé tar­tozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom