Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

1980. november 20., csütörtök Falugyűlésekről jelentjük Szépült, fejlődött Murony Csomagoláshoz készítik elő a sütemények szállítódobozait a sütőipari vállalat gyomai gyá­rát*1 Fotó: Martin Gábor Ősi technika — korszerű ízlésvilág Kedden este sokan mun­kából érkeztek a muronyi Lenin Tsz kultúrtermébe, ahol falugyűlést tartottak. Nyeste Sándor, a Lenin Tsz párttitkára, levezető elnök köszöntötte a megjelent fa­lubelieket és a meghívotta­kat. A falugyűlés résztvevői ez alkalommal választották meg a Hazafias Népfront községi bizottságát és tiszt­ségviselőit. Először Tóth Károly ta­nácselnök emelkedett szólás­ra. A település változó életé­ről, fejlődéséről, eredményei­ről tartott tájékoztatót. Mint mondotta: az V. ötéves terv időszakára nagy feladatokat tűztek célul, számítva a népfront és aktíváinak se­gítségére. Az alig ezerhat- száz lelket számláló telepü­lés lakói közül két számot­tevő gazdasági egységben, a Lenin Tsz-ben és az állami gazdaságban mintegy 220— 220-an dolgoznak, s mintegy kétszázan naponta Békésre, illetve a megyeszékhelyre járnak munkába. f. fejlesztésekről szólva a tanácselnök jóleső érzéssel adhatott számot arról, hogy a tervezettnél nagyobb ösz­Bár a meghirdetett idő­pontnál fél órával később kezdődött Kardoson novem­ber 18-án, kedden este a fa­lugyűlés, még az ünnepélyes kezdés után is nyitogatták az ajtót. Több mint hetve­nen gyűltek össze a közsé­gi tanács nagytermében, hogy meghallgassák a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak négyéves munkájáról szóló beszámolót. A Himnusz elhangzása után Medvegy Pál, a nép­frontbizottság elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, majd felkérte Klimaj Andrást, a népfrontbizottság titkárát, hogy tartsa meg a beszámo­lót. Elsőként a választási munkáról beszélt az előadó, amelyet több mint száz ak­tíva segített. Ezt követően szólt a tanács és a népfront kapcsolatáról: — Jó és gyümölcsöző ez a kapcsolat — mondotta. — A közös gondok megoldásában igénylik a bizottság és az elnökség segítségét. A ta­náccsal kötött együttműkö­dési megállapodás meghatá­rozza a legfontosabb mun­A sarkad—feketeéri ter­melőszövetkezetre ugyan nem jellemző a kiterjedt ki­egészítő és melléktevékeny­ség, de néhány hagyományos és újkeletű ipari kooperáci­ós kapcsolat mindenképpen hozzájárul a közös gazdaság pénzügyi helyzetének erősí­téséhez. Ebben a körben leg­jelentősebb az az árbevétel, amelyet esztendőről eszten­dőre a szövetkezet 100 fős építőipari ágazata hoz. Az építőipari ágazat azon kívül, hogy a termelőszövet­kezet saját beruházásainak legfőbb kivitelezője, jelentős munkákat vállal a környék ipari üzemeiben is. Ebben az évben a közös gazdaság építői befejezték egy kötet­len tartásra berendezett te­henészeti telep egy részét, felhúztak egy 5000 tonna be­Tokaj-Hegyalja' oltványter- melő gazdaságaiban meg­kezdték a telepítésekhez szükséges szőlőoltványok fel- szedését. A legnagyobb ter­melő, a Tokaj-Hegyaljai Ál­lami Gazdaság, továbbá a tarcali szakcsoport, a csoba- ji tsz és a tállyai szakszö­szegű beruházásokat valósít­hattak meg, melynek többle­tét a társadalmi munka te­remtette meg. Az öt év alatt megvalósult beruházások együttes értéke megközelíti a 3,3 millió forintot. Ehhez a település lakói 726 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak. A terv­időszakban készült el többek között a századagos napkö­ziskonyha, korszerűsítették az óvodát. Muronyban jog­gal büszkék arra, hogy nap­jainkban valamennyi óvodás korú gyermeket felvesznek a gyermekintézménybe. Ugyancsak az elmúlt négy esztendőben felújították az általános iskolát és a ta­nácsházát, bővült a járda- hálózat, korszerűsítették a villamoshálózatot, s gondot fordítottak a nagy kiterjedé­sű tanyavilág gyalogcsapá­sainak rendbetételére is. Ezenkívül a település köz­pontjában társadalmi mun­kával, az AGROBER békés­csabai kirendeltségének szin­tén társadalmi munkában készült tervei alapján átad­ták a község apróságainak a 150 ezer forint értékű ját­szóteret. katerülefeket. Ezek: a köl­csönös képviselet és tájé­koztatás, a választások meg­szervezése és lebonyolítása, a vitafórumok szervezése, a legfontosabb tanácsi tervek­ről népfrontjavaslatok elő­terjesztése a tanácsüléseken, a tanácstagok munkájának segítése, kölcsönös akciók szervezése a társadalmi munkában, közérdekű la­kossági javaslatok végrehaj­tásának segítése. Mindennek igyekeztünk eleget tenni az elmúlt években. A beszámoló után Tusjak Mihály, a községi tanácsel­nöke szólalt fel. Elmondot­ta, hogy az ötödik ötéves terv időszaka alatt jelentő­sen fejlődött a község, s ez nem kis részben a lakossági összefogásnak, a rengeteg társadalmi munkának kö­szönhető. Felépült a törpe­vízmű, az iskolai napközi, a buszváró, létesült gyermek- játszótér, és majdnem min­den utcában van már járda. Említette a társközség, ör­ménykút új létesítményeit is, majd kitért arra, hogy mire számíthat a két község a fogadására alkalmas napra­forgó-tárolót és -szárítót. A Sarkadi Cukorgyár, a gabo­naforgalmi vállalat, a Szel­lőzőművek és a József Sza­natórium megbízásából pe­dig kisebb felújításokat, épí­tési és fenntartási munkákat fejeztek be. Mindezzel egy időben a közös gazdaság 25 embert foglalkoztató szakipari rész­lege vas- és faipari munkák­ra kapott megrendelést, rész­ben szintén a környék üze­meitől, részben a szövetke­zet beruházásainál. Együtte­sen az építő- és a szakipari részleg az idén mintegy 26 millió forinttal gyarapítja a sarkad—feketeéri Lenin Tsz bevételeit, amely megközelí­ti az egész árbevétel 13 szá­zalékát. vetkezet összesen nyolcszáz­ezer oltványt tárol az őszi, valamint a tavaszi telepíté­sekhez. A most felszedésre kerülő mennyiség mintegy kétszáz­ötven hektár beültetéséhez elegendő. Ezután Balogh Gábor, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke az el­múlt ciklus munkájáról adott számot. A legszélesebb politikai tömegmozgalom át­fogja az egész társadalmat, tömöríti az erőket. A nép- frontmozgalom Muronyban igen sokat tett a település fejlesztéséért, segítette az elmúlt időszak politikai cél­kitűzéseinek megvalósítását, s mezőgazdasági település lévén jól segítette a háztáji gazdaságok termelését is. A község kisgazdaságai az idén többek között 2700 hízót és 70 mázsányi nyulat adtak a feldolgozóiparnak. A vitában hatan mondták el véleményüket, építő ja­vaslataikat. Többen a szol­gáltatás fejlesztéséről szól­tak, s felyetődött az áruellá­tás javítása is. A falugyűlés résztvevői elismeréssel szól­tak a Hazafias Népfront köz­ségi bizottságának elmúlt ciklusban teljesített munká­járól. Végezetül a jelenlevők megválasztották a Hazafias Népfront 25 tagú községi bi­zottságát és a héttagú elnök­séget, majd a két megyei küldöttet. A Hazafias Nép­front községi bizottságának elnökévé ismét Balogh Gá­bort választották, titkárává pedig Bukva Vilmost. — sz — hatodik ötéves tervben. Mint mondotta, nagyon sok feladat áll még előttük, s mindezek megvalósításához kérte a lakosság további se­gítségét. Az elhangzottakhoz első­ként Blahut Károlyné, a Ha­zafias Népfront Békés me­gyei bizottságának tagja szólt hozzá. Kiemelte érté­kelésében a párttal és a ta­náccsal kialakított jó mun­kakapcsolatot, s megemlítet­te, hogy még több összejö­vetelre volna szükség a la­kossággal. A többi hozzászó­ló beszélt a közellátási gon­dokról, több bizalmat kér­tek a fiataloknak, s szóvá tették, hogy legyen kevesebb a bürokratizmus, a népfront élőszóval próbáljon közelebb kerülni a falu lakosságához. Miután választ kaptak kér­déseikre, sor került a bi­zottság újjáválasztására. A jelenlevők a 27 jelöltet egy­hangúlag elfogadták. A ta­gok a bizottság elnökéül is­mét Medvegy Pált, titkárául pedig Klimaj Andrást vá­lasztották meg, s ő lett a megyei küldött is. G. K. Egy korábbi találkozás al­kalmával arról beszélgettünk Vigh Imrével, a Gyulai Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezet elnökével, milyen jelentős szerepe van annak, hogy az itt dolgozó asszo­nyok közül hárman újítanak, ősi technika alkalmazásával, ízléses népi és iparművészeti termékeket, tetszetős lakás­díszítő-kellékeket állítanak elő. Ez azt is biztosítja a szö­vetkezetnek, hogy rendszere­sen új termékekkel jelenhet­nek meg a piacon, amelyek kelendőek, s megfelelnek sok-sok követelménynek. Hogy mik ezek a követelmé­nyek, arról maguk az újítók beszélnek: — Figyelembe kell venni, hogy a szövőszéken termel­hető-e; a szövetkezetnek a gyártás során nyereséges-e; kelendő-e a boltokban; s az egyik legfontosabb dolog, hogy a népművészekből, iparművészekből álló zsűri­nek tetszik-e a termék —» foglalja össze az együttes vé­leményt Osztroluczki István- né, sarkadi részlegvezető, aki 1968 óta zsürizteti terméke­it. o Ügy kell tehát dolgozni, hogy ez a négy kritérium ta­lálkozzon. Ez nehéz, hiszen a népművészet és iparművészet is új utakat keres, nincsenek egyértelmű álláspontok egy- egy termék megítélésére. Sokszor döntő az, hogy mi­lyen a formája, a színe, s elsősorban a népi és ipar- művészeti tartalom, ami a zsűri tetszését megnyeri. Mégis vannak sikeres újítá­saik. — Ma a zsűri át szeretné formálni az ízlést. Gyakran találkoztunk olyannal, hogy ami húsz évig népművészeti termék volt, ma már nem az. Ebben szerepet játszik a szí­nek merészebb használata, az igényesebb anyagkidolgozás, vegyítve a régi motívumok­kal, azok modernizált válto­zatával — mondja el a vé­leményét Schiffert Józsefné, a szövetkezet gyulai szőttes­üzemének vezetője. — Hogyan újítanak te­hát? — Több mint 12 éve fog­lalkozom egy-egy együttes, vagy önálló szőttes, falvédő készítésével. Elterveztem, előbb fejben, aztán lerajzo­lom, rögtön utána a szövő­széken próbálom ki, mit le­het az ötletből kihozni, de mindhárman így hozzuk lét­re az új alkotást — meséli Osztroluczkiné. Gellén Vencelné igen ered­ményesen szorgoskodik, há­rom éve kapcsolódott be a munkába. Az első évben há­rom, az elmúlt évben hat, az idén nyolc falvédőt, párnát és garnitúrát fogadott el tő­le a zsűri. A tavaly értékelt falvédőkből 370, párnából 280 készült az idén a gyulai szö­vőszékeken. Schiffertné a legfiatalabb újító. Tavaly a szekszárdi szőttespályázat­ra készített munkáit nyers színben fogadta el a zsűri, köztük a falvédőt, az aszta­li futókat három méretben, a párnát és az alátéteket. Az idén szeptemberben ezt a munkát folytatva, s a zsűri újabb színváltozatokban és átalakításokkal fogadta el termékeit, és kiegészítették a garnitúrát. o A szövetkezetben is elis­merik az asszonyok tevé­kenységét, bővebbet erről a szövetkezet elnökétől hallot­tunk: — A szövetkezet újítási szabályzata szerint ha ter­mék kereskedelmi forgalom­ba kerül, és egy év alatt 10 százalék fölötti nyereséget hoz, az árbevétel 0,5 százalé­ka illeti a tervezőt. E Jöve­delmezőségi szint alatt mun­kajutalmat adunk az újító­nak. Ezt eddig egyikük sem érte el, de van olyan ter­mékünk, amelyre nívódíjat kapott az alkotó, nevezetesen Osztroluczkiné. Az ő garni­túrájából most is folyamato­san megy a termelés, és a Debreceni Nagykereskedelmi Vállalat vásárolja föl a szö­vetkezettől. Azt is hozzá kell tenni, hogy az asszonyok a szövetkezetek anyagából, szövőszékein folytatják újítói munkájukat, és a szellemi többletet teszik hozzá ott­hon vagy munkahelyeiken. Ehhez persze ismerniük kell a népi- és iparművészeti ha­gyományokat, s tudni kell bánni a szövőszékkel is. Az egyik újított terméknél pél­dául két lábító helyett hat lábító váltja fel a nyüstöt, és ez adja ki a tulipánmintát. Űjításuk színvonalát az is tükrözi, hogy 10—15 éves szövőgyakorlattal varázsol­nak termékeikbe népművésze­tet és esztétikát. o Az erkölcsi elismerés ma­gas szintű, és minden fóru­mon elhangzik, hogy újítá­sukkal hogyan segítik a szö­vetkezet munkáját az asz- szonyok, kereskedelmi tevé­kenységében milyen jelentős szerepük van. De hármunkon kívül is vannak újítók, még­pedig a kötőnők, akik egy- egy új motívummal keresle­tet biztosítanak a szövetke­zet termékeinek. Éppen ezért a szövetkezet vezetői elhatározták, hogy felülbírál­ják újítási szabályzatukat, hiszen a nívódíjas újító is viszonylag kis összegű mun­kajutalmat kapott, holott igen jelentős árbevétel kö­szönhető munkájának. Azt is elmondta a szövetkezet elnö­ke, hogy ezek a termékeke, mintegy aranytartalékai is a kollektívának, hiszen ma már egyre fontosabb a ter­melésben a rugalmasság, az újra való törekvés, olykor termékváltoztatással vagy újítással. Félmillió kéve nád betakarítását tervezik a tél folyamán a Dunántúli Nádgazdasági Vállalat szakemberei a Velencei-tó hatalmas nádrengetegéből. Már megtartották a próbavágást, és néhány napon belül megindul a teljes nagyüzem a téli nyugalomra tért tavon (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS) Gyümölcsöző kapcsolat Kardoson Kiegészítésként: építenek Felszedik a sző lö oltva nyokat Szál dó Julianna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom