Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-19 / 271. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1880. NOVEMBER 19., SZERDA Ára: 1,20 forint " XXXV. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Napirenden a megyeszékhely fejlődése Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál tanácselnök vezetésével — november 18-án, tegnap ülést tartott. A tanácskozás munkájában részt vett Castiglione Endre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettese. A testület napirendjén a következő témák szerepeltek: — jelentés a vb-határozatok végrehajtásáról; — beszámoló Békéscsaba város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának munkájáról; — tájékoztató jelentés a munkásosztály helyzetének további javítására hozott feladatterv végrehajtásáról; — tájékoztató a múzeumok és könyvtárak helyzetéről; — bejelentések. A tanácskozás tekintélyes részét tette ki a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának1 munkájáról szóló beszámoló vitája, amelyben részt vettek a tanács tisztégviselői is. A fokozott figyelem érthető, hiszen Békéscsaba nemcsak az öt város egyike, hanem megyeszékhely, sajátos feladatokkal rendelkező felsőfokú központ. A város környéki községekkel együtt 100 ezer emberről gondoskodik, amely a megye lakosságának csaknem egynegyede. Nem közömbös tehát, hogy miként látja el város- építési, társadalompolitikai feladatait, hogyan javítja az alap- és középfokú ellátást, milyen tanácsi testület tevékenységének színvonala, s nem utolsósorban kapcsolata a lakossággal. Lényegében ezeket a feladatokat határozta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amikor legutóbb 1975-ben tárgyalta a témát. Mi történt azóta? Az eltelt öt év a dinamikus fejlődés időszaka volt. A végrehajtó bizottság alapvető feladatának tekintette a tanács népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegének erősítését. Emellett az egyik legjelentősebb természetesen a gazdaságszervező és várospolitikai munka volt. A város ipara évente 10 milliárd forint értéket termel, az iparban és építőiparban foglalkoztatottak' száma meghaladja a 18 ezret. Tovább erősödött a mezőgazdasági termelés, jelentősen fejlődött a szolgáltatás és a kommunális ellátás. Az V. ötéves tervben a szolgáltatás fejlesztésére mintegy 140 millió forintot használtak fel. A javulás ellenére a következő tervidőszakban is nagy gondot kell fordítani a szolgáltatás színvonalának emelésére. A kereskedelmi ellátás bővítésére a tanács saját alapjából 24 millió forintot adott át négy kereskedelmi vállalatnak', melynek eredményeként nagy alapterületű áruházak és napi igényeket kielégítő szakboltok létesültek. A legnagyobb előrelépés a lakásépítésben történt. A megyei tanács 1238 állami célcsoportos és 850 OTP-la- kós építéséhez biztosított pénzügyi keretet. A városi tanács mintegy 4 ezer lakás építését tűzte ki célul. Az OTP- és a magánerejű lakásépítés megkétszereződött, s így a város lakásállománya meghaladja a 24 ezret. Kétségtelen, hogy a lakásépítéssel nem tartott lépést más egyéb járulékos beruházás. Az elsődleges azonban az volt, hogy megfelelő lakáshoz jutassák az embereket, csak1 ezt követően lehetett utat, boltot, óvodát, iskolát építeni. Mégis elmondhatjuk, hogy jelentősen fejlődtek a gyermekintézmények. A tárgyi feltételek mellett javult az iskolákban a vezetés, a tartalmi munka színvonala. A közművelődésben a tárgyi feltételek' hiánya okoz gondot, amin remélhetőleg enyhít az új könyvtár. Ami az egészségügyi ellátást illeti, ennek javítása döntően azon múlik, hogy mikor készül el a kórház rekonstrukciójának első üteme. Magyarázgatá- sok, határidő-módosítások vannak1, egy azonban nincs: felelősségvállalás az építőipar részéről egy olyan létesítmény iránt, amely ha tegnap elkészült volna, már akkor is késő lett volna. A sok feladat közül — amelyek felsorolására nem vállalkozhatunk — kiemelkedik a hatósági munka, hiszen ennek milyenségén keresztül alkot véleményt a lakosság a tanácsról. Évente mintegy 50 ezer ügyiratot kezelnek, s ezek intézése olykor lassú. Sok szép példája van a lakossággal való kapcsolat bővítésének, ám ezt a gyakorlatot a szakigazgatási szerveknek is mind jobban át kell venni. A hozzászólók egyöntetűen hangsúlyozták azt a fejlődést, amelynek nyomai ma a városban mindenütt láthatók. A testület valóban a város gazdája, van elgondolása, amelynek megvalósításában következetességre van szükség. Sok mindent meg tud oldani a város, de nem nélkülözheti lakói segítségét sem. Mind több embert kell megnyerni a közös ügynek — mint ahogy erre sok szép példa is van —, hiszen nem elég szemlélni a város építését, cselekvő részesévé is kell válni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága összességében elemzőnek, reálisnak, önkritikusnak ítélte a jelentést. Elismerését fejezte ki a városi tanács végrehajtó bizottságának, a testület minden tagjának, a szakigazgatási szervek dolgozóinak eddigi eredményes munkájáért. A továbbiakban tájékoztató jelentést vitatott meg a testület, a munkásosztály helyzetének javítására hozott feladatterv végrehajtásáról. Megyénk munkássága az elmúlt időszakban alapvetően átalakult; létszáma dinamikusan növekedett. Az aktív keresők csaknem 60 százaléka tartozik a munkásosztályhoz. Az utánpótlás egyik forrását jelentik a szakmunkásképzők, amelyekbe az általános iskolákat befejezők 50 százaléka tanul tovább. Javultak az üzemi oktatás gyakorlati feltételei, a megyében levő vállalatok 50 millió forint összegben részesültek a szakmunkásképzési alapból. Az elmúlt tíz évben csaknem 10 ezer felnőtt végezte el az általános iskola 8 osztályát. Megyénk közművelődési intézményei a munkáltatók bevonásával tovább szélesítették a munkásművelődés formáit és módszereit. Különös gondot fordítanak a munkások lakáshelyzetének javítására, a lakások mintegy 60—80 százalékát részükre utalják ki. Jelentős a fizikai dolgozók közéleti aktivitása, a tanácstagok 28 százaléka munkás, a tanácsi tisztségviselők 70 százalékának eredeti foglalkozása fizikai dolgozó volt. összességében megállapítható, hogy a megyei és helyi tanácsi szervek a munkásosztály helyzetének javítását folyamatos feladatnak tekintik. Ugyancsak tájékoztatóként került a testület elé a múzeumok és könyvtárak helyzete. Az elmúlt években a múzeumi szervezet több új létesítménnyel, épülettel gazdagodott. (Békéscsaba: új kiállítóterem és raktárhelyiség, Gyula: Kohán Múzeum, Szarvas: Tessedik Múzeum, Orosháza: Darvas-emlékház, Békés: tájház.) A múzeumok rendszeres gyűjtőmunkája az elmúlt öt évben jó volt. Kiemelt feladata a megye múzeumainak a nemzetiségi kutatás, a lakosság néprajzi, történeti emlékeinek feltárása. A könyvtáraknál az állományfejlesztés, az olvasók táborának növelése volt a cél. A kisméretű békéscsabai könyvtár a megyei szintű feladatot már nem tudta ellátni, új megyei könyvtár építése vált szükségessé. Addig 7 munkahelyen működik majd, s a 180 ezer könyvtári egységet tartalmazó állomány jelentős részét már elhelyezték az ideiglenes raktárakban. A végrehajtó bizottság a tájékoztatókat elfogadta, majd bejelentésekkel zárult a tanácskozás. S. F. Bokrétaünnepséget tartottak a Duna parti szállodasor legújabb épületén, a négyszáznyolc szobás Fórum Szálloda párkányszintjén. Az épület tetején, a tizedik szinten a kivitelező osztrák vállalatok egyik dolgozója állította fel a szalagokkal díszített fenyőfát. Átadás egy év múlva (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) A munkásőrség országos parancsnoka Békéscsabán Tegnap délelőtt Békés megyébe látogatott Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, akit megérkezésekor Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadott. Ezt követően Borbély Sándor — a testület vezetőinek jelenlétében — meghallgatta Tóth Pálnak, a munkásőrség megyei parancsnokának az 1980. évi feladatok teljesítéséről szóló beszámolóját, majd megtekintette a megyei parancsnokság emlékszobáját, amelyet a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából rendeztek be és nyitottak meg az elmúlt évben. fl FAO főigazgatója Kondoroson Dr. Eduárd Sauma, a FAO főigazgatója, aki november 17-én, hétfőn érkezett Magyarországra, kedden a kon- dorosi Egyesült Tsz-be látogatott. A főigazgató kíséretében ott volt dr. Vajda András, a FAO magyar származású szakértője is. A vendégek a FAO Tisza—II programjában részt vevő modellgazdaságok vezetőivel találkoztak. Az eseményen megjelent dr. Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A FAO említett programjában olyan hét alföldi mezőgazdasági üzem vesz részt, amelyek az elmúlt években jelentős eredményeket értek el — részben a FAO anyagi támogatásával — az öntözéses gazdálkodásban. Míg korábban e gazdaságok szakemberei tanulmányozták más, hazánkénál fejletteb országok mezőgazdaságát, addig ma már fejlődő országok mezőgazdászai érkeznek hozzánk tanulmányútra. Ilyen céllal jártak Magyarországon az elmúlt időszakban Benin- ből, Tanzániából, Etiópiából és Szudánból. A programban részt vevő gazdaságoknak a FAO .vándordíját alapított, amelyet minden évben az a gazdaság kap, amelyik a legjobb eredményekkel dicsekedhet. E kitüntetést eddig két gazdaság, a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság, az elmúlt évben pedig a kondorosi Egyesült Tsz kapta meg. Tegnap dr. Eduárd Sauma a kisújszállási Tisza—II Tsz elnökének adta át a sikeres gazdálkodásért járó díjat. A vendégek, akik délelőtt a Mezőhegyesi Állami Gazdaságot is felkeresték, a délutáni órákban megtekintették a kondorosi Egyesült Tsz szakosított sertéstelepét. Majd a késő esti órákban elutaztak. A Lencsési lakótelep egy része, előtérben a Fényes ABC-áruház Fotó: Martin Gábor Még sok a kukorica és a cukorrépa a határban A hónap első felében a kedvezőtlen időjárás jelentősen hátráltatta ,a betakarítást, az őszi munkákat. Az elmúlt két-három napban viszont javult az időjárás, s ahol lehetett, ismét munkához láttak a betakarítógépek.' A vetést viszont az átázott talajon nem lehetett folytatni. A megyében 130 ezer hektárra tervezett búza vetésterületének 95 százalékán már földbe jutatták a növény magjait. A cukorrépa és a kukorica 80 százalékát takarították be a gépek. A magágy-előkészítés befejező szakaszához érkezett, s kedvező időjárás esetén két-három nao alatt befejezhetik a gépek a munkát. A mélyszántás csupán a tervezett terület felén van kész. Gyökérzöldségféleségekből kevés meny- nyiség van még a földben. Azok az üzemek, amelyek befejeztek valamilyen munkát, megkezdték a gépek átcsoportosítását. Főként a cu- korrépa-betakarító gépsoroknál van szükség az átcsopo- portosításokra. Ugyanis a lehullott eső csökkenti a gépsorok teljesítményét, nő a betakarítási veszteség és romlik a cukorrépa feldol- gozhatósági foka. Éppen ezért több termelőszövetkezetben foglalkoznak a kézi. szedés gondolatával. Gondot jelent a szántókapacitások hiánya. Magas a kukorica nedvességtartalma, így nagyon sok helyen nedvesen tárolják le a termést, amit a későbbiek során szárítanak majd.
