Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-18 / 270. szám
1980. november 18., kedd Egy kiállításról és alkotójáról Gyerekfejjel, 15 évesen kezdte mesterségét a gyomai Petrás Kálmán. „Halász lettem, hiszen csak ahhoz értettem” — mondta. Arcán mély árkokat felejtett az idő, bőrét kicserzette a nap, s a szél. Sok éves tapasztalatait — amikor már tétlenségre kárhoztatta betegsége — megpróbálta csokorba szedni, és megörökíteni. Elhatározta, hopr a valaha használt, s máig is szolgálatban levő horgászeszközöket miniatürizált formában elkészíti... Azóta sok idő eltelt, úgy-ahogy rendbe jött ő maga is, ám új kedvtelését nem adta fel. Egyre csinálgatja hálócská- it, varsáit, ladikjait a maga módján, kicsiben. Így száz az egyhez arányban, mesterségének egész történeti fejlődése kerülhetett bemutatásra a közelmúltban Gyo- mán, a Katona József Művelődési Ház egyik termében. Alkalmi idegenvezetésének ízét, s a tudományt, hogy mivel, mikor, mit foghatnak a halászok, nehéz lenne visszaadni. Ám élettapasztalatát, bölcsességét szívesen nyújtjuk át. — Ez 'egy tapogató vessző — mutatta —, melyet gyékényes, dús vízinövényzetnél használtunk. Ennek egy változata a tükrös tapogató, amely a mély vízben tesz jó szolgálatot. Azt az emelőhálót Békés környékén használtuk, amazt, az öblösebbet, a „pókot” meg Szeghalom és Gyula körzetében ... A tükrös kece volt a kedvence. Hosszasan magyarázza, hogy erre a nagy szemű és sűrű szövésű hálóra körbe lócsontokat erősítettek. („A marhacsont velős, a lócsontban híg velő van, ezért ha kiszárad, a vízben hangokat ad. A hal a hálóba úszik, megmozdítja, a csont hangjától megijed, s már nincs menekvése ...”) Mesél a halakról is: „A keszeg, ahogy az ember árnyékba áll a meleg elől, úgy húzódik a part mellé a szél ellen. Ott ereszkedik lefelé ... Erre jó az ereszkedő háló... A baj, hogy csak csendes időben válik be. A milling ennek egy változata, ezt a Dunáról hoztam a Körösökre, valamikor 25 éve. Ez szélben is jó. A kaparót kézbe veszi, úgy mutatja a mozdulatot, ahogy az ívó halat kifogják, pdaadás van minden mozzanatában. Később, a bőséges fogás örömét idézve, vidám fény villan a szemében. Valahol a vizek fölött jár a gondolata, amint végigsimítja a csöppnyire zsugorított gomboshálót. — Ez egy ólommal körülvett, 24—28 méter nagyságú háló. Télen használtuk, volt, hogy 2—3 mázsa halat emeltünk ki vele. Emezt, a 25 méter formát, tisztább helyen, két ladikból húztuk. Gyors szerszám, azért szerettük. A jófajta halászlé repectjét sem tartja titokban. „Mondják, a süllő, a harcsa jó hal, a keszeg meg a szemétje. Pedig a keszeg a legfinomabb...” — teszi hozzá. Bőkezűen szórja mestersége minden csínját-bínját akkor is, mikor a dobóhálókhoz érünk. — Itt, ez a dobókarika olyan, mint a kocsikerék hátsó ráf ja. Egy csali meg egy rendes hálóból áll a karikásdobó, vagy ahogy mi hívtuk, a pendelháló. Nini! Egy süllő is lóg a falon! — „A bőrét lenyúztam, suszterragacsra tettem, aztán rátettem a fára...!” Még leülünk egy kicsit, mikor végeztünk. Mesél... — A fiam is halászik, ő már tanulta, szakiskolában. Én meg csak halászmester- képzőbe jártam. Levelet vesz elő, az asztalra teszi. A Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet a feladó. Meghívó van benne az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeum megnyitójára. — Munkáim egy része ott van meg a Vármúzeumba is került egy garnitúrám. Ilyen piciben csak ide. Gyomára csináltam, de nagyobbat jobb készíteni. Ez eszi a szemet. Meg tervezem, hogy selyemszálból csinálom majd a hálókat, csak nem tudok szerezni sehol. Az hosszabb életű lenne. Mondják, aki sok halat evett, fejlődik a kisagya és erősödik az alkotókészsége. No, én ettem eleget... A halak szokásait, viselkedését jól ismeri, erről meggyőződhettünk a kiállítást nézegetve. Ahogy rákérdezünk. legyint. — Régen tudtuk, mire eresztjük a horgot. Mindennek megvolt a maga szokása, helye. Ma összekavaro- dott a világ. A sok szennyvíztől teljesen más lett a halak viselkedése. Most fogok egy süllőt, aztán két hónapig színét se látni. Nem jól van ez így ... Hangjában aggódás van. Aggódás a halakért, a természetért. Mindazért, ami megélhetést, örömet hozott neki. Mert hogy szerette, amit csinált, bizonyította ez a kiállítás is. Nagy Agnes A kiállítás egy részlete Fotó: Martin Gábor A kiállító I Könyvtári órák a Gyulai Szabók Ktsz-ben Könyvtár az üzemben A bejárók és a fizikai dolgozók művelődésére három éve új szolgáltatást vezetett be a gyulai Mogyoróssy János városi-járási könyvtár. Kéthavonta, a műszakváltás ideje alatt mintegy 150 kötet könyvet vittek ki a BU- BIV.-ba, a Szabók Ktsz-be és a Vasipari Szövetkezetbe. A könyvtári órákról két héttel korábban értesítették -az üzemi közművelődési felelőst, aki tájékoztatta a dolgozókat. (Az üzemi falújságra kifüggesztette azt. hogy a könyvtár mikor, milyen jellegű helybeli szolgáltatást biztosít.) A hároméves gyakorlat azt bizonyítja, hogy az üzemekbe kihelyezett könyvtári órák eredményesek. A BUBIV-ból 98, a Szabók Ktsz-ből 40 és a Vasipari Szövetkezetből 12 munkás iratkozott be azóta ,a könyvtárba. Egy-egy napon 30—40 kölcsönző veszi igénybe a könyvtári szolgáltatásokat. -Az igényeket előjegyzik, s a következő alkalommal ez alapján választékot biztosítanak. A jövő évtől bevezetik ezt a szolgáltatást a Fa-, Fém- és Bútoripari Ktsz-ben is. Tízéves a békéscsabai Gyermekszínház Az idén ünnepli egy évtizedes fennállását a Békés megyei Jókai Színház gyermekszínháza. 1970 decemberében a Hamupipőke című mesejátékot láthatták először a békéscsabai gyermekek. egy év múlva pedig — az 1971/72-es évadtól kezdődően — már mint bérlettulajdonosok várták izgatottan a „Ludas Matyi”, vagy a „Micimackó” bérletek előadásait. Megtartva és továbbfejlesztve ezt a jól bevált bérleti rendszert, ma már gyermek-törzsközönséggel büszkélkedhet, a színház. Az évek során bemutattak több magyar népmesét és mesejátékot, de szerepelt a gyermekszínházi repertoárban szovjet és bolgár mesejáték is. Az Állami If júsági Bizottság 1975 márciusában ifjúsági nívódíjat adományozott a Jókai Színháznak rendszeres és színvonalas gyermekszínházi tevékenységéért. A 10 éves jubileumra Ja- roslav Vysusil: Jánosik igazságot tesz című szlovák mesejátékát tűzték műsorra. A választás oka részben az, hogy megyénk szlovák nemzetiségű megye, másrészt pedig a Jókai Színház kiemelkedő kötelezettségének tartja a szocialista országok drámairodalmának bemutatását. A jubileum alkalmából december 5-én Tótkomlóson, a művelődési központban díszelőadáson mutatják be a szlovák mesejátékot. KÉPERNYŐ Magyarok a világ végén Aki sokat utazik a világban, tapasztalhatta: mindenütt élnek magyarok. Sokunkat rokoni szálak fűznek egy-egy külföldi ország állampolgárához, s ha nincs is vérségi kötelék, azért szeretjük figyelemmel kísérni a határainkon kívül élő magyarokat, akiknek száma milliókkal mérhető. Sok mindenre vagyunk kíváncsiak velük kapcsolatban, többségünket azonban az izgatja, kinél mi válthatta ki azt az életbevágóan fontos elhatározást, hogy előző életét teljesen felrúgva, valahol a világ másik sarkán új életet kezdjen. Aztán — rajtuk keresztül ismerhetjük meg leginkább egy-egy más ország, földrész „közérzetét”. Ezt a természetes kíváncsiságot elégíti ki a televízió „rejtett” dokumentumfilmsorozatával, amelynek munkatársai ezúttal az Ausztráliában élő hazánkfiait keresték fel. A stáb — mint a kedden és szerdán, késő este vetített film bizonyítja — minél több sorsot próbált bemutatni, ezzel is ábrázolva a kint élő magyarok sokféleségét. Megszólaltattak egyszerű segédmunkást, vezér- igazgatót, fiatalt, öreget, fa- sisztoid érzelműt és baloldalit. Jártak szeretetotthonban, szép családi házban, festőműteremben. Találkoztak pappal és újságszerkesztővel, portással és gyártulajdonossal. Folyamatosan, jó kiejtéssel, vagy törve az anyanyelvet, valamennyien szépen, de óvatosan beszéltek az óhazáról. A szerkesztő, Radványi Dezső és a rendező, Kígyós Sándor ugyancsak óvatoskodott. Nemcsak a kérdések, de időnként a kamera is igen szemérmesnek bizonyult. Talán kevés volt az idő a rejtett, vagy nyílt ellentétek feltárására? Pedig nemigen lehet elhinni, hogy a farkas és a bárány békében megfér egymás mellett. Aztán érdekelt volna kicsit mélyebben egy átlag munkáscsalád anyagi helyzete, hiszen így a film eloszlathatta volna azokat a hazai illúziókat, melyek a messziről jött, s nem mindig igaz híreket övezik. Mindent összevetve: lehetett volna kicsit merészebb, izgalmasabb a tévés produkció. Két tanulságot viszont levonhatott a továbbgondolkodó néző. Egyik: azért, hogy valakiből mondjuk vezér- igazgató legyen, kint nagyon meg kell dolgozni. Talán még sokkal jobban, mint itthon. Sőt, a gazdagság sem könnyen megszerezhető. Másik tanulság: igaz, hogy a haza hűtlen elhagyását többnyire nem büntetik. De valamennyi riportalany szavaiból kiderült azonban — néha még a „második” nemzedékéből is —, hogy magukban hordoznak egy életre szóló, gyógyíthatatlan betegséget: a honvágyat. —gubucz— MDI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Tűnődés a „Gyorsuló idő”- ben. III. rész. 8.57: Verbunkosok, nóták. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: MR 10—14. 10.35: Borodin: I. szimfónia. 11.09: A magyar népdal hete. 11.39: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza. 14.42: Arcképek a német Irodalomból. . 15.10: Hidas Frigyes Gál Zsuzsa verseire írt műveiből a Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Antal István zongorázik. 17.07: Magyar jakobinusok. 17.45: A Szabó család. 19.15: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 20.05: Erdészek. 20.35: Jákó Vera nótákat énekel, Arpássy Sándor cimbal- mozik. 21.05: Agyunk élettana Petrovna. 21.35: Romantikus kórusművek. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nicolae Herlea operaáriákat énekei 22.50: Meditáció — az alkotóműhelyek légköréről. 23.00: A magyar népdal hetei 0.10: Komár László táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Cseh polkák fúvószenekarra. 8.20: tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.29: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: A magyar népdal hete. 19.09: Filmzene. 19.20: Konzerválás — sugarakkal. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.03: Zenéjét szerezte: George Gershwin. 21.36: Hubay Jenő csárdajelene- teiből. 22.00: Zeneközeiben a hallgató. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió.' 9.30: A regensburgi dóm énekkara Palestrina- és Victo- ria-motettákat énekel. 9.45: Orff: A hold. 11.05: őszi búcsúzás. 11.10: Kamarazene korabeli hangszereken. 11.56: Romantikus muzsika. 14.00: A magyar népdal hete. 14.35: David Ojsztrah hegedül. Közben: 15.00: Iskolarádió. 15.30: A kamarazene folytatása. 16.05: A magyar népdal hete. 16.39: Mi a véleményed? 16.59: Anneliese Rothenberger operaáriákat énekel. 17.35: Otto Klemperer vezényli a Philharmonia zenekart. 19.05: Iskolarádió. 19.35: .........hogy ha megvirradna m ár!” 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termét. A dalirodalom remekei. 'Közben: kb. 20.15: „őseink-e az avarok?” Kb. 20.35: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.10: Dzsesszfelvételekből. 21.45: Kilátó. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Magyar irodalom. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.35: Környezetismeret. (Ált. isk. 2. oszt.) 9.05: Magyar irodalom. (Ált. isk. 4. oszt.) (f.-f.) 9.35: Surik, Vászja ... és az ige. 10.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 10.25: Óvodások filmműsora. 1. Plim. (ism.) 2. Mese a vízilóról. (ism., f.-f.) 10.50: Sop! 10.55: Röpsuli. (ism.) 14.10: Környezetismeret, (ism.) 14.30: Orosz nyelv, (ism.) 14.50: Magyar irodalom. (Ált. isk. 4. oszt.) (ism.) 15.20: stop! (ism.) 15.25: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: Csak gyerekeknek! 1. A schildai polgárok, (f.-f.) 2. Nemtudomka autózik, (f.-f) 3. Barnabás, az író- gépmadár. 16.45: Nyilvántartó hivatal, (ism.) 17.30: Mindenki iskolája. Földrajz. (f.-f.) 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: Biológia, (f.-f.) 18.40: Kambodzsai mementó. 19.05: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Ártatlan kék szemek. 20.50: Stúdió ’80. 21.50: Kockázat. 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Kedvünkre, (f.-f.) 20.40: Vezetni tudni kell. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám, (f.-f.) 21.30: „Napfényes hatszobás lakás.” BUKAREST 9.00: óvodások műsora. 9.15: Felfüggesztettek, (ism.) 15.50: A szocialista országokból. 16.40: Ifjúsági klub. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Folklórműsor. 19.35: Tv-színház. Virgil Puicea: az út kezdetén. 20.50: Részletek a „Rómeó és Júlia zenéjéből. 21.05: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Kaland. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Hagyományok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Témák, 20.55: Galilei — amerikai film. II. MŰSOR 16.00: Jégkorong: Crvena Zvezda —Medvescak. 18.45: Az emberi test. 19.15: Rövidülni. 20.00: Brazil show. 21.00: Huszonnégy óra. 21.20: Család és társadalom. 22.05: Költői színház. SZÍNHÁZ BOLHABAL Orosházán 16.30 és 19.30 órakor. FILHARMÓNIAI ELŐADÁS Békéscsabán 19.00 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Őszi maraton, 8 órakor: Mozidiszkó. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Keresztül a nagy vízválasztón. Békéscsabai Terv: Annie Hall. Gyulai Erkel: A vágy titokzatos tárgya. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A jó, a rossz és a csúf I., II. rész, 7 órakor: Mozidiszkó. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A negyedik akadály, fél 6 és fél 8 órakor: Luxusbordély Párizsban. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Tűzharc, 8 órakor: Filmklub, 22 órakor: Félek.
