Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-18 / 270. szám
Nemzetközi diáknap a 1980. november 18., kedd fl gazdaság a politikai munka középpontjában Pártáiét a gyomai Hisz-nál Kitüntetettek: Takács Lőrinc Gyomén, az MSZMP községi bizottságán Jenei Bálint párttitkár e gondolatokkal javasolt számunkra jól tevékenykedő alapszervezetet: — a 22 községi pártalapszerve- zet közül több olyat ajánlhatok, amelyek példamutatóan dolgoznak. Tudja mit, látogasson el a háziipari szövetkezetbe Balázs Vincéhez! Nagy tapasztalatú mozgalmi ember, egy éve választották meg párttitkámak. A háziipar épületébe nem volt nehéz bejutni, de a találkozás első kísérlete meghiúsult. Revizorok értékelték a szövetkezet eredményeit, minden vezető értekezett. „Ez a nap is jól kezdődik” — gondoltam, de a találkozóról nem mondtam le. Délután végre beszélgethettem is a párttitkárral. — Gyakran álltunk mi már az érdeklődés középpontjában, s hosszú ideig főként csak rosszat tudtak rólunk — mondta Balázs Vince —, ez nagyon bántott bennünket. Én is úgy éreztem, hogy a mi belső küzdelmünkkel mások ne foglalkozzanak. Ma már változott az emberek véleménye. Gondolja csak el, milyen nehéz lehetett az elején, amikor az addig bedolgozókat foglalkoztató háziipar 85 milliós fejlesztést kapott! Üzemmé kellett lennie. Mindenki tapasztalatlan volt, a kötő-hurkoló szakmát sem a vezetők, sem a dolgozók nem ismerték jól. Az előző vezetés sem látott a jövőbe, jó-e, amit tesz? Hajlamosak vagyunk teljesen elítélni a múltat, pedig akkor volt az alapozás ideje. Üzemi munkásokat kellett nevelni a háztartásból idekerülőkből. Nem volt kis dolog fegyelemre szoktatni őket. Óriási képzést indítottunk, a nálunk dolgozókat, a magunk közül valókat iskoláztattuk tovább. Ez a küzdelem mostanra hozott eredményt. (Gazdasági és belső személyi gondok gátolták 1975-ig a politikai munka kiteljesedését. A bizonytalan gazdasági helyzet rendeződése, a párt- vezetőség tapasztalatainak növekedése 1977-től szemmel láthatóan javította a munka, és pártfegyelmet, a szerveze- jíi életet, az aktivitást, a po- litikai hangulatot.) — Az elődöm fiatalember volt, ma is a jobb kezem, a felelős társam. Ugyanúgy segít, mint ahogyan az ő régebbi munkáját én is a magaménak érzem. A törésmentes politikai munkát az új vezetőség a régivel együtt dolgozva biztosította. A követelmények mércéjét magasra helyeztük. A felelősség súlyát mindenkinek éreznie kell, s a politikai munkás csak pontosan, fegyelmezetten dolgozhat. Ki, amit vállalt, önállóan, bábáskodás nélkül teljesítse. Természetesen a vezetőség ajtaja mindenki előtt nyitva áll, ha segítségre van szüksége. A pártmegbízatásokat szigorúan számon tartjuk, elvégzését ellenőrizzük. (Megszilárdult a szervezeti fegyelem, és a taggyűlés elé megfelelően előkészített beszámolók kerülnek. A párttagság aktivitása jobb, de a taggyűléseken még mindig kevés a véleménynyilvánítás!) — öt pártcsoportban dolgozunk, nem értekezünk sokat. Most a beszámoló taggyűlés előtt mindenkivel elbeszélgetünk. Mondják el az emberek, milyennek értékelik önmagukat, hogyan élnek a pártkollektíván belül? Ekkor a mi munkánkról is véleményt mondanak. Bizony előfordul, hogy a taggyűléseken szótlanok. Remélem, most kiderül, mi okból. Kritikára, dicséretre az érdemei szerint mindenkinek szüksége van. Már megtettük azt is például, hogy összehívtuk a kommunista műszerészeket. Kértük őket, beszéljenek a gondjaikról. Mindenki szólt, a hallottakat név nélkül rögzítettük, s továbbadtuk a gazdasági vezetőknek. Közös , célunk a gazdálkodás hatékonyságának, szervezettségének növelése. A pártkongresszus meghatározta a feladatainkat, és a politikai munka középpontjában a gazdaság áll. (A pártalapszervezet gazdaságpolitikai irányító szerepe megfelelően érvényesült. Jól éltek a beszámoltatás, a feladatmeghatározás, a szervezés és az ellenőrzés eszközeivel. A szocialista brigádmozgalom több éves stagnálás után 1978—79-ben jelentősen fellendült.) — Szerintem a gazdasági irányítás és a pártvezetőség egysége gyakran türelem kérdése. Én türelmetlen embeí vagyok, de azt megtanultam, hogy ha valamit ma még nem tudok megoldani, az alkalmas pillanatban újra előveszem a témát. Az elvünk az, hogy a gazdasági vezetést hagyni kell dolgozni, alkotni, ne akarjunk elnökebbek lenni az elnöknél! Kiszely elvtárssal gyakran leülünk beszélgetni, ilyenkor tréfásan úgy mondjuk, hogyvisz- szanyúlunk a lenini tételekhez. ö az előrehaladás módjaiban soha nem az akadályokat látja, hanem a megoldás lehetőségeit kutatja. A pártkongresszus határozatai és a szövetkezeti érdekek találkoznak, a gazdasági vezetés legközvetlenebb szövetségese, támogatója a pártalapszervezet. Másrészt első és legszigorúbb kritikusa is. Mindig pontosan érzékelnünk kell, mely gazdasági feladatok megvalósítását szükséges politikával megkülönböztetett módon segíteni. (A párt gazdaságpolitikájának helyi érvényesítése a jövőben még inkább megköveteli, hogy minden párttag személyes példamutatással segítse a helyes célok elérését.) — Erre az évre 135 millió árbevételt és 8 millió nyereséget terveztünk, az adósságainkat csak így tudjuk törleszteni. A jó eredményt már félévkor is láttuk, a háromnegyed éves revizori vizsgálat 10 milliós nyereséget állapított meg. Hogy sikerülhetett így, amikor az alapanyag-ellátás nem jó? Megértettük a párttagokkal, a többi dolgozókkal, hogy minden erőt „be kell dobni.” A biztonságos termelés alapja a szerződés a kereskedelemmel, de hiába a szerződés, ha A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának munka- védelmi osztálya november 13-án a Hidiasháti Állami Gazdaság központjában — mintegy 80 meghívott aktíva jelenlétében — tartott értekezleten emlékezett meg arról, hogy a Minisztertanács 30 éve bízta meg a szakszervezeteket a baleset-elhárítás ellenőrzésével. Ez alkalommal Bordi István, az SZMT titkára ünnepi beszédében ismertette az eltelt 30 év munkavédelmi fejlődését. Elmondta, hogy ,a dolgozók munkabíró képességének a védelmét 1950-ig Békés és Szolnok megyében egy iparfelügyelő látta el. Szervezett munkavédelmi hálózat nem volt. A súlyos, vagy halálos üzemi balesetek vizsgálatát többségében egy személyben az iparfelügyelő — mint a megyei bíróság igazságügyi szakértője — végezte, s ő állapította meg, hogy kik a felelősek. A munkanélküliség fokonincs anyag, amiből legyártsuk az árut! Leálljon az üzem, vállaljuk a nyomasztó kötbéreket? Azt már nem. Előszedtük az elfekvő anyag- készleteinket, és egyedi tervezéssel, jó piackutatással kelendő, divatos holmikat készítettünk ezekből. Senkivel nem szerződtünk, szabadon áruljuk a portékáinkat, s eddig bevált ez a módszer. Az elképzelésnek először kevesen tapsoltak, de az élet igazolta. A termelést is úgy szerveztük, hogy folyamatosan dolgoztunk. A többi intézkedés is bevált. Néhány adminisztratív dolgozó és bedolgozó a közvetlen termelésbe került. Kellően kihasználjuk a konfekciógépeket, mert a kiskunhalasi kötöttárugyár bérmunkát biztosít nekünk. Javult a munkafegyelem, csökkentek a hiányzások. A gyengébben dolgozókkal beszélgettünk, figyeljük a teljesítményeket. A premizálási rendszert átdolgoztuk, ügyelünk a gépek, berendezések tervszerű karbantartására, az energia, az anyagok, az alkatrészek takarékos használatára. (A kádermunkában törekedni kell a stabilitás és a hármas követelmény összhangjára. A KISZ-szel szorosan együtt munkálkodva neveljék a fiatalokat párttaggá.) — Nem törekszünk a taglétszám nagy növelésére. Ebben az évben öt fiatalt vettünk fel KISZ-ajánlásra. Ezután is mindig csak az arra érdemeseket, a legjobbakat várjuk sorainkba.Az ifjúsági szervezettel jó a kapcsolatunk. Büszkék vagyunk az MSZBT-tagcsoportunkra, nemrégiben kitüntették őket. Ha már engem kérdezett, megmondom: optimista vagyok a jövőnkkel kapcsolatban, de vigyáznunk kell, nehogy a sikertől önelégültté váljunk! ♦ A zárójelek közé a községi pártbizottság tavalyi értékelésének sorait tettük. Balázs Vince ismerte jól ezt a minősítést, s a mával összehasonlítva, a fejlődés számára is érzékelhető. Az sem közömbös, hogy a gazdasági és a pártvezetés jó véleménnyel van a másik munkájáról. Az eredmények bizonyítanak : tudnak együtt dolgozni. Bede Zsóka zatos felszámolásé, a termelőeszközök biztonságtechnikai állapotának a fejlődése, valamint az üzemi balesetek és foglalkozási ártalmak megelőzése szükségessé tették a szélesebb alapokra helyezett munkavédelmi szervezet. létrehozását. Az eltelt 3 évtized alatt jött létre a gazdálkodó szerveknél tevékenykedő biztonságtechnikai hálózat, és nyert meghatározást az az elv, amely szerint a vezetők felelősek a hozzájuk beosztott dolgozók egészségéért, testi épségéért. Ma már a biztonsági szemlék rendszeresek, a munka- védelmi oktatás pedig munkaidőben történik. A munka- védelmi vezetők jelentős része felső- vagy középfokú munkavédelmi képzettséggel rendelkezik. A szakszervezeti tevékenységben a munka- védelem társadalmi üggyé vált. Békés megyében évről évre csökkent az üzemi balesetek száma, kevesebben „Mi, a világ diáksága, hűségesek vagyunk a szabadságért elesett legjobbjaink példájához” — olvashatjuk a Nemzetközi Diákszövetség alapító okmányában. Az okmányt Prágában írták alá, abban a városban, ahol 1939. november 16-ról 17-re virradó éjszaka kilenc egyetemista diákvezetőt lőttek agyon a német fasiszták, s közel kétezer fiatalt letartóztattak. A diákmártírok emlékére az ENSZ november 17-ét nemzetközi diáknappá nyilvánította. A Nemzetközi Diákszövetség elsőrendű és legfontosabb feladatának tekinti, hogy harcoljon a diákság jogainak és érdekeinek védelméért, életfeltételeinek és tanulási körülményeinek javításáért, s elősegítse, hogy a fiatalok társadalmuk haladó, demokratikus polgáraivá váljanak. „A diák dolga, hogy tanuljon”. Még a legutóbbi időkben is többször lehetett hallani ilyen, és ehhez hasonló véleményeket. A diákok, legalábbis a legjobbak, a következetesen gondolkodók azonban mindig is politizáltak. Nálunk is egyre több jelét látni annak, hogy a fiatalok szót kérnek és kapnak a „nagyok” dolgaiban, elmondják véleményüket a legkülönfélébb társadalmi és gazdasági kérdésekben. Nem véletlenül van ez így. A Nemzetközi Diákszövetségbe tömörült diákoknak ugyanis meggyőződésük: az oktatási problémák megszüntetése csak a társadalmi igazságtalanságok, a haladásellenes erők felszámolása útján lehetséges. Ezért küzdöttek a szocialista átalakulásért a kelet-európai országok fiataljai, s ezért álltak ki mindenkor a gyarmatosítás megszüntetése, a nemzeti felszabadító mozgalmak mellett. A november 17-i nemzetközi diáknap a minden iránt érdeklődő, az eseményeket maga körül izgalommal és a változások iránti szenvedéllyel figyelő ifjúi politizálás bizonyságaként állít emléket Prága egykori diákmártírjainak. Emlékezett és ünnepelt ezen a napon a világ diáksága. Megemlékezett a világ haladó diákmozgalmairól, s ünnepelte a Nemzetközi Diákszövetségben is megtestesülő célt: többet tudni a világról, lépést tartani a korral — tanulni, művelődni, s a politizálással a haladást szolgálni. vesztették az életüket és csonkultak meg. Az MSZMP XII. kongresz- szusa így határozta meg a következő időszakra vonatkozóan a feladatokat: „A párt", az állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezésnek a megtartásán. A jogszabályok következetes alkalmazását határozottan meg kell követelni a vállalatoktól, intézményektől.” Jelenleg a megyében a munkavédelmi őrökkel együtt csaknem 5 ezer aktíva munkálkodik az üzemi balesetek és a munkaártalmak megelőzéséért, csökkentéséért. Bordi István befejezésül köszönetét mondott azoknak, akik a munkavédelemben hosszú évekig a legeredményesebben működtek közre és a 30. évforduló alkalmából emléklapot adott át nekik. P. B. Fotó: Martin Gábor Dr. Takács Lőrincet, a gyulai Városi Tanács elnökét nyugodt, kiegyensúlyozott embernek ismerik mindenütt. Az elégedettség érzését főként az táplálja és erősíti benne, hogy nemcsak az apparátus dolgozói, hanem a helybeli lakosok is őszintén befogadták körükbe. Ennek már számtalan tanújelét adták. Közülük csupán egyet emelünk ki, és ez nem más, mint a bizalom. Fontos kötelességének tartja például az egyre csökkenő számban érkező panaszos levelekkel Reklámetika Erkölcsi jellegű norma- gyűjtemény — így határozza meg a „Magyar reklámetikai kódex” mibenlétét a tervezet első cikkelye. Mit jelent ez a fogyasztóknak, a kereskedelemnek, a társadalmunknak? A reklámszakma társadalmi és érdekképviseleti szervezete, a Magyar Reklám- szövetség azért határozta el a kódex kiadását — az abban foglaltaknak magára és tagjaira nézve kötelező érvényű elismerését —, mert elő kívánja segíteni, hogy a reklámozás mindenben megfeleljen a szocialista rendben kialakult szakmai és etikai követelményeknek. Sok szó esik napjainkban a fogyasztók érdekvédelméről. Magyarán arról, hogy ne csapja be a vásárlót sem az ipar, sem a kereskedelem. Sőt, a vevő ne érezhesse úgy, még tévedésből sem, mintha becsapták volna. A kódextervezet mindezt figyelembe veszi. Meghatározza egyebek között: milyen tevékenység minősül reklámozásnak, illetve hirdetésnek. És úgy fogalmaz, hogy minden olyan gazdasági tájékoztatás, amely a fogyasztót áruk megvásárlására vagy szolgáltatások igénybevételére felhívja, e célból befolyásolni kívánja, s az áru tulajdonságait és használati módját ismerteti. „ ... A reklámozást kellő politikai és társadalmi felelősségérzettel kell folytatni” — olvashatjuk egy helyütt. S ennek szellemében határozzák meg a szerkesztők, hogy semmiféle reklámnak nem szabad a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat megrendítenie: minden reklámnak becsületesnek, szavahihetőnek kell lennie. Gondolnak az esztétikai és művészeti közízlésre, sőt az írásos és szóbeli reklámban a stílusbeli és nyelvhelyességi követelményekre is. Igen érdekesek a tervezet egyes — a tárgyi és motivációs jellegre vonatkozó — kitételei: Hétfőn reggel kivonultak a Fertő- tóra a nádarató brigádok, s hat nagy teljesítményű dán aratógéppel megkezdték a beérett nád betakarítását. Az ország legnagyobb összefüggő nádkapcsolatos korrekt ügyintézést. „Nagy súlyt fektetek arra is — mind mondotta —. hogy aki valamilyen kéréssel keresi fei a tanácsot, feltétlenül kapjon elfogadható, megnyugtató választ...” Takács Lőrinc fiatal korában a mezőgazdaságban dolgozott, később a vasútnál pályamunkásként helyezkedett el. Részt vett Dunaújváros építésében is. Az állam- igazgatási tevékenységet csak katonaidejének letöltése után kezdte el. Tanfolyamot végzett, és 1953-ban Med- gyesbodzás, 1958-ban Med- gyesegyháza tanácselnöke lett. Közben hosszabb-rövi- debb megszakításokkal különböző szintű és szakirányú tanulmányokat folytatott, s többek között Szegeden jogi diplomát szerzett. Békéscsabán 1965 és 1969 között ő volt a Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke, majd az SZMT közgazdasági titkárává választották. A gyulai Városi Tanács élére 1976. február 1.-én került. Az eddigi eredményeit tanúsító kitüntetések száma most ismét szaporodott: a NOSZF évforduló alkalmából megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. —y—n „A reklám nem sugalmazhat babonás vagy misztikus nézeteket ...” „A dohányzás és az alkoholfogyasztás reklámozását — az eladás helyén alkalmazott tájékoztatást kivéve — jogszabály tiltja. Ennek megfelelően ... még motívumként sem alkalmazható.” Régi óhaj beteljesülését ígéri továbbá, hogy „a reklámnak mind tartalmában, mind a fogyasztó megközelítésének módjában tiszteletben kell tartani az emberi személyiség méltóságát ...” „Természetüknél fogva mérgező, gyúlékony vagy más tekintetben veszélyes termékeknél kifejezetten utalni kell azok veszélyességére.” Kimondja a kódextervezet: „A gyermekek és fiatalok befolyásolására alkalmas reklám nem élhet vissza természetes jóhiszeműségükkel és tapasztalatlanságukkal, nem tartalmazhat semmi olyat, ami szellemi, erkölcsi vagy fizikai ártalmat okozhat nekik, vagy érzelemvilágukat túlfeszítené, illetve megzavarhatná.” Mindenki elismeri: nem könnyű feladat minden vonatkozásban összeegyeztetni a kereskedelmi és a fogyasztói érdekeket. A reklámetika nem tűr sem kétértelműséget, sem félrevezető túlzásokat. Foglalkozik a tervezet az árengedményekre, részletfizetésekre, áruhitelekre történő utalásokkal is, valamint a pályázatokkal, jutalomdíjakkal és garanciákkal. Nem szabad olyan reklámtevékenységet folytatni, amely termékeknek megrendelés nélküli, kéretlen szállításával kapcsolatos. A reklám tehát nem lehet tolakodó. „A félrevezető reklám azon az alapon sem igazolható — mondja ki a tervezet —, hogy a reklámozó vagy az, aki megbízásából eljár, utólag helyesen tájékoztatja a fogyasztót.” A „Magyar reklámetikai kódex” tervezetét most széles körben megvitatásra bocsátják, s csak az így szerzett tapasztalatok figyelem- bevételével léptetik életbe. Gy. Kárpáti György rengetege ezen a tájon található, és a Fertő tavi nád minősége is egyike a legjobbaknak Európában. A tavaszig a Fertőn több mint kétmillió kéve nád levágását tervezik. Harminc éve a szakszervezetek feladata a baleset-elhárítás MegkezdSdött a nádaratás a Fertő tón
