Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
1980. november 16., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK A Gyulai Húskombinátban évente 650 ezer darab sertést dől goznak fel Megyénkben az V. ötéves tervben összesen 2,6 milliárd forintot fordítottak az élelmiszeripar fejlesztésére. Csaknem kétszer annyit, mint az előző tervidőszakban együttesen. Elsősorban a feldolgozó- és tárolókapacitás bővült. A beruházások közül a Gyulai Húskombinát építése volt a legjelentősebb. A kombinátban évente 650 ezer sertést dolgoznak fel, és több mint 70 ezer tonna terméket állítanak elő. A válA Mezohegyesi Állami Gazdaság korszerű szarvasmarhatelepe Fotó: Veress Erzsi Ot év a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Ma már a világ szinte minden országában elismerik, hogy a magyar mező- gazdaság a szocialista átszervezés óta hatalmasat fejlődött. Tért hódított az iparszerű termelés, több ágazat a nemzetközi élvonalba tornászta fel magát. E sikereket hűen reprezentálja Békés megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlődése: Ezt bizonyítja az a tény, hogy Békésben állítják elő az ország mezőgazdasági termékeinek 8,3 százalékát, a kukoricának' és a lucernának 10, a búzának 11, a napraforgónak 12, a cukorrépának 14, a rizsnek 32 százalékát. 1980. március 31-én a szarvasmarha-állomány több mint 6, a sertésállomány 12 százalékát tartották megyénkben. Az V. ötéves tervben észszerű határok között tovább folytatódott a mezőgazdaságban a termelőerők koncentrációja. A mezőgazdasági nagyüzemek száma az -egyesülések, összevonások következtében a korábbi 9 helyett ma 7 állami gazdaság, a 85 tsz helyett pedig 84 gazdálkodik1. Az elmúlt 5 évben egyre nagyobb teret kapott egyébként az a helyes gondolat, hogy a termelőerők ésszerű hasznosítását nem elsősorban egyesülések útján kell biztosítani. A mezőgazdasági üzemekben a technikai és tudományos fejlődés eredményeként egyre nagyobb szerepet kapott a szaktudás. Az utóbbi időben jelentősen javult a nagyüzemek szakember-ellátottsága. Csaknem 1600 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozik ma az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. A fizikai dolgozók' 37 százaléka szakmunkás, 46 százaléka betanított munkás, ez a három évvel korábbinál 5, illetve 4 százalékkal több. Jelenlétük mindenütt a további gyors fejlődés egyik legfontosabb biztosítéka volt és marad. Az iparszerű termelés keretei között, amikor egyre több nagy értékű berendezés termel a mezőgazdaságban, szükség is van erre a garanciára. Békés megyében az elmúlt években a korszerű technológiák, géprendszerek elterjesztésében a termelési rendszerek elsődleges szerepet játszottak. Ma már valamennyi üzem tagja egy vagy több termelési rendszernek. Ez a folyamat egyébként éppen az V. ötéves tervben bontakozott ki teljes egészében. A legismertebbek a nádudvari, a bábolnai, a bajai, a Békés megyei közpon- túak közül a füzesgyarmati lucematermesztési és a békéscsabai zöldborsótermesztési rendszer. A fejlődés itt is nagyarányú. Legalábbis, ha arra gondolunk, hogy ez évben már 14 megyei gazdaság csatlakozott a nagy jövő előtt álló intenzív gabona- termesztési programhoz. A mezőgazdasági termelés növekedését jelentősen elősegítették a beruházások. Az V. ötéves tervidőszak első négy évében összesen 9,2 milliárd forintot fordítottak a megyében mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási beruházásokra. Huszonegy százalékkal többet, mint a IV. ötéves tervben. Ugyanezen idő alatt az építési beruházások összege visszaesett, a gépi — elsősorban az iparszerű termelési rendszereket szolgáló — beruházásoké pedig dinamikusan nőtt. Különösen nagy szerepet kapott a termőföld védelme, termőképességének növelése. Az üzemek a tervidőszak folyamán 56 ezer hektáron végeztek komplex meliorációt, 25 ezer hektáron talajjavítást, és 33 ezer hektáron mélylazítást. Az erre a célra fordított összeg meghaladja A gépi beruházások eredményeként jelentősen javult a termelés technikai színvonala. A traktorok vonóereje 6,3, a gabonakombájnok száma pedig 5 százalékkal nőtt. Különösen figyelemre méltó ezen belül is a nagy teljesítményű kombájnok és a száz lóerő feletti traktorok arányának növekedése. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépi beruházására összesen 5,5 milliárd forintot fordítottak öt év alatt. A felsoroltak eredményeként a mezőgazdasági üzemekben az öt év alatt többször értek el kiváló termést. A növénytermesztés dinamikus fejlődése, a termesztéstechnológia változása tette indokolttá, hogy szálastakarmány és szemestermény-szá- rítókat, a napraforgó-termesztés növekedésével párhuzamosan napraforgó-tárolókat építsenek. A biztonságosabb műtrágyatárolás érdekében műtrágyatároló, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés beruházásában agrokémiai telepek létrehozása kezdődött 1975 után. Az állattenyésztés a növénytermesztőnél és a tervezettnél is dinamikusabban A tervidőszakban évről évre nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. Az egy tehénre jutó növekedés meghaladta az 1500 litert. Mindez a fajtakeresztezések, a korszerűbb tartástechnológiák és a takarmánygazdálkodás eredménye. Az elmúlt években új tehenészeti telepet építettek a szarvasi Dózsa Tsz-ben, a békéscsabai, a hidasháti és a Mezohegyesi Állami Gazdaságban. A gyomai Győzelem Termelőszövetkezetben észszerű átalakítással hoztak létre korszerű telepet. A mezőgazdasági nagyüzemekben 22 korszerű sertéstelep üzemel. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben az elmúlt 5 évben nem építettek új sertéstelepet. Rekonstrukciós és bővítő beruházásokra került sor azonban nagyon sok helyen. Így többek közt a békéscsabai Szabadság, a gádorosi November 7., a csabacsüdi Lenin, a kondorosi Egyesült Tsz, a mpzőberényi Aranykalász Tsz-ben, a tótkomlósi és a szarvasi SERKÖV-nél. A tervidőszakban az állat- tenyésztésen belül legdinamikusabban a jűhtenyésztési ágazat fejlődött. A juhágazatok fejlesztéséhez az üzemek jelentős állami támogatást kaptak. Beruházással fejlesztették ezt az ágazatot Szeghalmon, Sarkadkeresztúron, Endrődön, Békésen, Bélme- gyeren, Tótkomlóson és Gyomén, a Körösi Állami Gazdaságban. Figyelemre méltó eredményeket értek el az 1977. január 1-ével megalakult Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés mezőgazA nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet műtrágyatárháza' az 540 millió forintot. Ezzel szemben a IV. ötéves tervben ilyen célra mindössze 270 milliót szántak. A melio- rált területeken biztonságosabbá, eredményesebbé vált a gazdálkodás, kevesebb kárt okozott a belvíz, a szárazság, a megtérülési idő pedig 3 és 7 év között váltakozik. fejlődött. A mezőgazdaság termelési értékéből az állat- tenyésztés ma már nagyobb részarányt képvisel, mint a növénytermesztés. A szarvasmarha-állománynak csaknem 23 százalékát, a sertéseknek 58 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságokban tartották. A Békés megyei Üdítőipari Vállalatnál állandó törekvés, hogy újabb és újabb termékekkel „lepjék meg” a fogyasztókat lalat exportja csaknem 2 milljárd forint. A tervidőszakban adták át rendeltetésének a ZÖLDÉRT évente csaknem 60 ezer sertést feldolgozó húsüzemét is. Említést érdemel még a Szarvasi dasági üzemei. Itt a termelés a megyei átlagot meghaladóan nőtt. Eredményei alapján nem egy mezőgazda- sági üzem vált országos hírűvé. így többek közt a Mezohegyesi Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet, az orosházi Üj Élet Tsz. Az utóbbi években Békés megye iparának legdinamikusabban fejlődő területe az élelmiszeripar volt. A Békésben előállított mezőgazdasági termékek jelentős részét ma már a megye élelmiszer- ipari üzemei dolgozzák fel. Áz elmúlt időszakban a fontosabb termékek közül elsősorban a bús-, a tej-, a tartósítóipari készítmények, valamint takarmánykeverékék, a cukor és az üdítő italok termelése nőtt erőteljesen. Ma már Békés megyében gyártják a gyulai kolbász felét, a cukor 17, a főzelék- konzerv 16, a vágott baromfi 14, a kolbászfélék 13, a csontos nyershús és a vaj 11 százalékát. Állami Tangazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a Mezohegyesi Állami Gazdaság és a vésztői Körösmenti Tsz feldolgozó üzeme is. A mezőgazdasági termények biztonságosabb tárolását szolgálta az a fejlesztés is, amelyet a gabonaforgalmi és malomipari vállalat valósított meg. öt év alatt 100 ezer tonnával növelték a tárolóteret. Ilyen korszerű tárolók énültek Békéscsabán, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szeghalmon és Sarkadon. A konzervgyárban 1978- ban, a tervezettnél fél évvel korábban, adták át rendel- tetésénék a 800 tonna teljesítményű száraztésztaüzemet. A tartósítóipar területén a tervidőszakban néhány feldolgozóvonal rekonstrukcióját kivéve nem volt jelentősebb beruházás. A konzervgyár elavult berendezéseinek cseréje és a hűtőház bővítése a jövő feladata marad. Jelentősnek mondható még a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat rekonstrukciója. A beruházással nemcsak a munkafeltételek változtak meg, de javult a termékek minősége is. Szeghalmon befejeződött a Sárréti Tej feldolgozóüzemének bővítése, és elkezdődött a békéscsabai tejüzem építése. A sarkadi és a Mezohegyesi Cukorgyár fejlesztésével biztonságosabbá és hatékonyabbá vált a répa feldolgozása. Az V. ötéves tervben a fejlesztések eredményeként az élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 13 százalékkal több. Ennek következtében jelentősen nőtt az élelmiszeripar súlya. 1979- ben például Békés megye ipari termelésének 44 százalékát az élelmiszeripar adta. A fejlesztések következtében némileg csökkent az az ellentmondás, amely a mező- gazdasági termelés gyors növekedése és az élelmiszer- ipar feldolgozóképességének hiánya között volt. Kepenyes János
