Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-14 / 267. szám

1980. november 14., péntek KHilUkfiTH Gyermekpályázatok Békésen Békésen, a városi könyv­tár és az ÁFÉSZ könyves­boltja olvasópályázatot hir­detett a Szegedi Kis István Gimnázium és a szakmun­kásképző intézetek tanulói számára. A középiskolások hét író egy-egy műve közül választva írhatnak az íróról és novellájáról rövid tanul­mányt, a beküldési határidő december 1. A legjobbak 400, 300 és 200 forintos jutalmat kapnak. A szakmunkástanu­lók 3-tagú csapatokba szer­veződve vehetnek részt az olvasópályázaton. Feladatuk, hogy a magyar irodalom ki­lenc, kiemelkedő képviselő­jének munkásságát és meg­határozott műveiket tanul­mányozzák. A csapatok ne­vezési határideje november 24., a döntő 1980. december 2-án este 18 órakor lesz a városi könyvtárban. A győz­tes és a helyezést elérő csa­patok könyvvásárlási utalvá­nyokat kapnak 200, 150 és 100 forintos értékben. A békési könyvtár ezenkí­vül „Legkedvesebb mesehő­söm, regényhősöm” témakör­ben képzőművészeti pályáza­tot is meghirdetett óvodások, alsó és felső tagozatos álta­lános iskolások részére, melynek beküldési határide­je november 24. A legjobb pályamunkákat díjazzák és kiállítják. A megnyitó _de­c ember 4-én délután 3 óra­kor lesz a gyermekkönyvtár­ban. Ezzel egy időbén alsó és felső tagozatos általános iskolások számára meseíró- és _ novellapályázatot hirdet­tek, melynek szintén novem­ber 24. a beküldési határide­je, eredményhirdetése de­cember 4-én lesz a gyermek- könyvtárban. Felvételi előkészítő A főiskolákra, egyetemek­re jelentkezőknek évről évre nagyobb követelményekkel kell szembenézniük a felvé­teli vizsgákon. Egyedül nem könnyű a felkészülés, ezért szervezi meg évek óta a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai városi szervezete a felvételi előké­szítő -tanfolyamot. Ez évben is ily módon kíván segítsé­get nyújtani az 1981-ben fel­vételizőknek a három rész­ből álló tanfolyam. Biológiából, matematiká­dból, fizikából, földrajzból, ké­miából, 'történelemből és ma­gyar irodalomból indítanak előkészítőt. Az első összejö­vetel november utolsó nap­jaiban lesz, ezt követi az ajánlott könyvek tanulmá­nyozása. Hetenként egy-egy alkalommal, szaktárgyanként 52 órában sajátíthatják el a felvételin szükséges ismere­teket mindazok, akik érett­ségivel rendelkeznek. A tan­folyamokat Békéscsabán, a TIT városi szervezetének székházában tartják. Jelent­kezni november 31-ig lehet. „Nyitott kapuk napja” r a gyomai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben Jó ötlet volt a Békés me­gyei Pályaválasztási Intézet­től, hogy október végén megrendezte a nyitott ka­puk napját. Az érdeklődők nagy száma azt bizonyítja, hogy megyénkben, de még a szomszédos Csongrád megyé­ben is új szemlélet, van ki­alakulóban. Megnőtt az ér­deklődés az állattenyésztési szakmák tanulása iránt. A szülők gyermekeikkel közö­sen, külön szervezés nélkül keresték fel iskolánkat, hogy érdeklődjenek ,a juhtenyész­tő, baromfitenyésztő, sertés- tenyésztő, szarvasmarhate­nyésztő szakmunkás és a baromfihús-feldolgozó szak­mák iránt. A találkozókon sok-sok kérdést kellett tisztázni. Ez azt bizonyítja, hogy a pálya- választás a gyermeknek és a szülőknek egyaránt nem egyszerű. A kérdések közül csupán néhányat ismertetek, természetesen név nélkül. Például: Az én gyermekem- nem szeret tanulni, de a jó­szágot nagyon szereti, és nem akar majd fizikai mun­kát végezni. Ha az iskolába kerül, hogy lesz belőle jó állattenyésztési brigádvezető, vagy telepvezető? Vagy: Az én kisfiam az állatot' szere­ti, de azt mondják neki. hogy a jövője nagyon bi­zonytalan, mivel egy-egy gazdaság esetleg a szarvas- marha- vagy baromfitelep megszüntetésével nem tud majd munkát biztosítani a szakmunkások számára. Igaz-e? De akadtak olyan kérdések is. hogy: A felvé­tel esetén tud-e az iskola diákotthoni elhelyezést biz­tosítani a gyermekeknek? Milyen lehet a remény arra, hogy a gyermek felvételt nyer az iskolába? A látogatók minden kér­désre választ kaptak. A tes­tület és az iskola öreg diák­jai” ismertették, hogy az is­kolában állattenyésztő szak­munkásképzés folyik. Az ál­lattenyésztő-szakma fizikai munka a javából, de már korszerű technológiákkal. Az iskolában bizony tanulni kell. Igaz, más formában, mint az általános iskolák­ban. Az egy hét elmélet, és egy hét gyakorlat módot ad arra, hogy az elméleti isme­reteket a gyakorlatban al­kalmazhassák a tanulók a megye 16 termelő gazdaságá­ban. Az iskola célja, jól kép­zett szakmunkások biztosítá­sa. Az állattenyésztő szak­munkás nagyon keresett em­ber élelmiszergazdaságunk­ban. A tanulóink 90—92 szá­zaléka társadalmi ösztöndí­jas. Jelenleg is sok-sok le­vélben keresik fel a gazdasá­gok inkolánkat, társadalmi ösztöndíjas szerződéskötési ajánlatokkal. így az elhe­lyezkedés biztosított. A sok­oldalú képzést biztosítja, hogy az egyes szakmában, pl. juhtenyésztőszakmában, a tanulók gépifejő betanított munkás és juhinszeminátori képesítést is szerezhetnek. Az iskola minden jelent­kezőt fel tud venni szarvas­marha-tenyésztői, baromfi­hús-feldolgozói és sertést.' nyésztő szakmára, mivel Gyo- mán, vagy az eleki kihelye­zett tagozatán minden jelent­kező részére a kollégiumi fé­rőhely rendelkezésükre áll. A felvételhez pedig az szük­séges, hogy a gyermek sze­resse az állatot, és eredmé­nyesen befejezze az általá­nos iskola 8. osztályát. A „nyitott kapuk napja” az iskolában tovább tart. Minden érdeklődő gyermek és szülő előtt egyaránt. Urbán Vince igazgató Hollywood csillogása és árnyai 3. Meglovagolni a világválságot is Erkölcstelenségre a fil­mekben egyre kevésbé volt mód. Hollywood ugyanis egyre inkább sajátos arcula­tot öltött. Az odaözönlött sokféle kétes alak a húszas években mindinkább rá­nyomta bélyegét a filmvá­rosra. A prostituáltak nagy tömege — akik főleg a film­nél szerencsét próbáló lá­nyokból adódtak — ugyan­csak a negatív kép része volt. A sztárok gazdagsága sem maradt hatástalan, nagyon gyakran vitt a romlottság­hoz. 1922-ben meggyilkolták William Taylor színészt; sze­retőjének egy rendező is ud­varolt, így az is gyanúba ke­rült. Chaplin egyik színész­nőjének partyján lelőttek egy vendéget; az esemény a színésznő karrierjének vé­gét jelentette. 1923-ban Wallace Reid színész kábító­szertől halt meg. A szabadosság és romlott­ság már az üzletet zavarta, így felkértek egy jogászt, Will Hayst, az amerikai film­gyártók és filmforgalmazók szövetsége elnökévé, és az létrehozta az ún. Hays-kó- dexet. Ez egyrészt bizonyos öncenzúrázást írt elő a fil­mekre, hogy a puritán szer­vezetek ne kössenek bele — ne tiltassák be és ne' boj- kottálják —, másrészt ki­egészítéseket csatoltatott a szerződésekhez, amelyek előírták a színészek és szí­nésznők viselkedését a film forgalmazásáig. A közönség akkoriban a sztárokat nagymértékben azonosította a szerepkörrel, mert a némafilmből adódó korlátok miatt típusokat je­lenítettek meg. így kifeje­zetten a film hatását rontot­ta volna az Amerika ártat­lan lányának tekintett hős­nő-színésznő romlottsága, vagy — például —, ha a Szűz Máriát alakító színész­nőt duhajkodni látják egy bárban. A debreceni Nagytemplom részleges felújítási munkálatai során előbukkant a XVI. századi Szent András templom nyugati tornyának alapja. Felszínre kerültek a XIII. századi templom gótikus kövei is. A Nagytemplom falai körül sike­rült teljesen kiásni a Szent András templom mellé épített veres-torony alapját, amely annak idején az I. Rákóczi György Debrecennek adományozott híres nagyharangját tartotta (MTI-fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS) Hollywood persze csak azért vigyázott, hogy a né­zők milliói ne csalódjanak példaképeikben, hogy a kö­vetkező filmjét is megnézzék. Ehhez pedig hozzátartozott a reklám. Ennek szinte minden fogása megengedetté vált. A sztárok magánélete esemé­nyeinek felhasználása is. Sőt még a halálé is. Ismeretes, hogy Rudolph Valentino — aki a latin sze­retők típusát testesítette meg Hollywoodban — halá­lakor az ugyancsak .sztár Pola Negri otthagyta a for­gatást, és egy ápolónő, na meg a reklámügynöke kísé­retében rohant odarogyni a holttest mellé. A temetésen kb. 100 ezer nő vett részt, hála a hollywoodi reklám­nak. Hollywood kétségtelenül kétarcú volt. A világ legje­lentősebb, legnagyobb lehe­tőségekkel rendelkező film­városa, nagy művek szülője, és nagy művek temetője lett, a film közönségének nagy szervezője és ugyanakkor félrevezetője, művészi te­kintetben becsapója is. A harmincas évek az Egye­sült Államokban az 1929-ben kezdődött nagy világgazda­sági válság jegyében teltek el. A legjobb vezetés sem mentesíthette ennek hatásá­tól a filmvállalatokat. 1933- ra — amikor a válság elérte a csúcspontját — mintegy tizenötmillióval csökkent a nézők száma, s ötezer mozi zárt be. A közönség megtar­tása érdekében csökkenteni kellett a mozijegyek árát, bár a kiadások — nem utol­sósorban a hangosfilm miatt — nem csökkentek. Több vállalat került a csőd szélére. Így például a Paramount, az RKO, a Fox. Megmentésük a monopóliu­moknak volt köszönhető. Szaporodtak a független vál­lalatok is, bár az igazán nagy (A kategóriájú) filme­ket változatlanul a holly­woodi nagyok gyártották. Ez a helyzet még inkább meg­erősítette a stúdióvezetők, a producerek uralmát. Franklin Roosevelt 1933- ban lett elnök, és akkor hir­dette meg a válság következ­ményeit felszámoló ún. New Deal programját. A segély nélküli munkanélkülieken, a tönkrement farmereken, a termelés visszaesésén stb. kellett segíteni. Színházi csoportok, balol­dali klubok, folyóiratok csat­lakoztak ehhez a politiká­hoz, amely nem maradha­tott hatástalan Hollywoodra sem, és Hollywood számos filmben kiállt a . roosevelti politika mellett. Ezzel nem­csak hogy nem kockáztatta a közönséget, hanem még új nézőket is toborozott. A roosevelti politikának olyan ereje volt, hogy még annyira szilárd filmtípusokat is megbontott, mint a wes­tern. John Ford az egyik legjelentősebb westemfilm- készítő volt. Hatosfogat (1939) című filmje — ame­lyet a közelmúltban a tévé is sugárzott — szintén wes­tern. De már más, mint a korábbiak. A postakocsin nagyon kü­lönböző emberek (csakúgy, mint az amerikaiak) utaz­nak a közös sors felé. Ha­miskártyás, kokott stb. is van közöttük. De negatív fi­gura csak egy akad. — a bankár. A többi mind szoli­dáris a bajban, összefogva küzd a veszedelemben. A bankár — aki sikkasztott — mindebből kihúzza magát, sőt, szó szerint ezt mondja: „Az adónkért még a hadse­reg védelmét sem kapjuk. A kormány, ahelyett, hogy vi­gyázna az üzletemberekre, minden üzleti ügybe beleüti az orrát. Most is arról érte­sítenek, hogy valamilyen ürüggyel meg akarják vizs­gálni a könyveimet.” A film tehát éppen az üzletembert, a bankárt ítélte el. Ennek az időnek a végén készültek olyan alkotások, mint William Wyler A kis rókák (1941), amelyben me- gintcsak az üzletemberek un­dorító képe mutatkozik meg, vágy Orson Welles Arany­polgára (1941), amely a pénz és a hatalom embertorzító szerepét mutatta meg. Természetesen e filmek mellett nem kis helyet kap­tak a sztárok. Sőt, ekkor születtek a sztárok igazán, hiszen már nem egyszerűen egy-egy típust jelenítettek meg, hanem szélesebb skálán játszottak. . Tehetségüket azonban általában korlátoz­ták azok a kommersz alko­tások, amelyekben játszani kényszerültek. Elegendő Greta Garbo ese­tére emlékezni, akinek sem­mi lehetősége sem volt iga­zán művészeti alkotásban szerepelni. S amikor — ko­rábban — Garbo tiltakozott, felfüggesztették szerződése érvényét. Később már a hozzá hasonló tehetségek nehezen tudtak ellenállni a kommersz feladatoknak, hi­szen filmenként háromszáz- ezer dollárt is kaptak. A kettősség tehát tovább­ra is megvolt. A társadalmi problémákkal foglalkozó, realisztikus művek mellett a kommersz áradat, a karrier és a zenés filmek tömege. Nemes Károly (Folytatjuk) MAI MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.27: Miről ir a Társadalmi Szemle új száma? 8.37: Zenekari muzsika. 9.33: Száll az ének. 10.05: Leporelló. 10.35: Panoptikum. 10.40: Régi híres énekesek mű­sorából. 11.00: Gondolat. 11.45: Népszerű íúvósátiratok. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Bakonyi német és szlovák népdalok. 14.14: Párizs. 14.19: tgy láttam Bartókot. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Beethoven: C-dúr szonáta. 15.28: Barangoló — Dominó. 16.05: A férfiak városa. 17.10: Népdalcsokor. 17.50: Láttuk, hallottuk. 19.15: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. 20.07: Hallgassuk együtt! 21.01: évszázadok mesterművei. 21.30: Konzilium egy kórház fö­lött. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Banchieri: Az öregkor bo­hóságai. 23.01: Személyiség és kultúra. 23.16: Alfred Cortot, Jacgues Thibaud és Pablo Cásals triófelvételeiből. 3.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Boross Lajos népi zeneka­ra játszik, S. Biró Antal nótákat énekel. 8.57: Slágermúzeum. 9.34: Görög saláta. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Gramofonalbum. 19.03: Üjdonságainkból. 19.35: Nem mondhatom el senki­nek . . . 20.00: Félóra népzene. “*20.33: Iránytű. 21.35: Nem mondhatom el senki­nek . .. 22.05: Verbunkosok, nóták. 23.15: Három a kislány. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Reneszánsz kórusmuzsika. 10.02: Kamarazene. 11.05: Mozart Salzburgi szimfóni­ái korabeli hangszereken. 11.54: Operafinálék. 13.05: Vés^i Endre: Estély az Iza­bellán. 13.15: Zenekari muzsika. 15.10: A két fénylő csillag titka. 15.30: Kapcíoljuk a 22-es stúdiót. Hangverseny francia zene­szerzők müveiből. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: XX. századi operákból. 18.05: Ázsiai zenekultúrák. 18.35: Haydn: C-dúr vonósné­gyes. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Hangfelvételek felsőfokon. 20.21: 2000 felé. 20.56: Slágerlista. 21.31: Az Ambrosian énekegyüt­tes Morley-madrigálokat énekel, vezényel Denis Stevens. 21.43: Közvetítés a kecskeméti Katona József Színházból. Én vagyok Ravelszki. SZOLNOKI STUDIO 17.00: Hírek. 17.05: A Bojtorján együttes éne­kel. 17.15: A testvérmegyék művésze­téből. Szerkesztő: Valkó Mihály. 17.50: Könnyűzene Tallinnból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló, lap­és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I- MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Surik, Vász- ja . . . és az ige. A város. 9.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 9.30: Magyar irodalom. (Ált. isk. 4. oszt.) 10.35: Deltácska. (f.-f.) 14.40: Iskolatévé. Orosz nyelv, (ism.) 15.05: Magyar irodalom, (ism.) 15.30: Deltácska. (ism., f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Pedagógusok fóruma, (ism.) 16.45: Nyilvántartó hivatal. 17.40: öt perc meteorológia. 17.45: Tarr Imre (1900—1937) (f.-f.) 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.20: Felkínálom, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.20: Egy éjszaka története. Ma­gyarul beszélő francia film. (f.-f.) 21.50: Reklámújság, (f.-f.) 22.00: Találkozások Erikával, (f.-f.) 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.35: Még egyszer — gyerekek­nek! (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Arcélek «a közéletből, (f.-f.) 20.30: A múzsák körül. Bernáth Aurél-portréfilm. (ism.) 21.10: öt perc meteorológia, (ism.) 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Nyilvántartó hivatal. « 22.20: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 17.35: A volánnál. Autóvezetők műsora. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. *18.40: Tv-ankét. 19.15: Egy idegenvezető halála. Francia film. 21.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Ifjúsági képernyő. 18.45: Mini show. 19.15: Rajzfilm. 19.87: Ma este. 20.00: Tv-kaleidoszkóp. 21.00: Edward és Simpson asz- szony. Filmsorozat. 22.05: Hét tv-nap. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Aranykor-e az öregség? 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Napirenden a kultúra. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Arcképek. 21.50: Házi mozi: Harold és Maude — amerikai film. SZÍNHÁZ NEBÁNCS VIRÁG. Békéscsabán 19 órakor. Jókai- bérlet. MOZI Békési Bástya: A Szentév. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Fehér agyar visszatér. 7 órakor: Fedora. Békéscsabai Szabadság: Őszi maraton. Bé­késcsabai Terv: Csere. Gyulai Erkel: Cserebere. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Negyedik akadály, 5 és 7 órakor: Hálózat. Orosházi Béke: 5 órakor: Bob herceg, 7 órakor: A dal ugyanaz marad. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Házasságból elégséges, fél 8 és fél 8 órakor: Luxusbordély Pá­rizsban. Szarvasi Táncsics: Min­dent bele, csak rá ne fázzunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom