Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

1980. november 2., vasárnap o Társadalmi munkában garázst építenek a Békés megyei Tü­zeléstechnikai Vállalat békéscsabai telephelyének szocialista brigádjai. Vállalásuknak megfelelően még a hideg idő be­állta előtt elkészülnek a gépkocsik számára igen fontos épü­lettel Fotó: Veress Erzsi Szakszervezeti kongresszusok (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló foglalkozott a szakszervezethez tartozó más ágazat dolgozóinak tenniva­lóival is. A külkereskedelem­től azt várják, hogy a devi­zatermelés növelésén túlme­nően segítse jobban a zavar­talan belső ellátást is. A pénzintézetek dolgozóinak egyik fontos feladata olyan gazdasági szemlélet erősíté­se, miszerint az ésszerű vál­lalkozással és kockázatválla­lással minden vállalatnak van lehetősége eredményei­nek növelésére, a fejlesztés­re. A szakszervezeti munka fő iránya a kereskedelempo­litikai célok megvalósításá­nak segítése, annál is in­kább, mert ez a korábbinál iobban összefügg az érdek- védelemmel, megalapozza a dolgozók életszínvonalának szinten tartását, javítását. Szombaton a SZOT köz­ponti iskoláján megkezdte munkáját a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusa. A csaknem 44 ezres tagságot képviselő 248 küldött ta­nácskozásán részt vett Ballai László, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Cseháfc Judit és Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára, valamint Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter. A Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének az elmúlt öt esztendőben végzett mun­káját értékelő írásos beszá­molóhoz Czerván Mártonná főtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést. Hangsúlyozta, hogy az V. ötéves tervidő­szakban a ruhaipar hatéko­nyabb munkájának eredmé­nyeként javult a belföldi el­látás, az iparág termelési ér­téke 11 százalékkal nőtt. Tanácskoztak a vállalati jogászok Megtartotta évi közgyűlését a Múzeumbaráti Kör Már sokéves hagyomány, hogy az országos múzeumi és műemléki hónap zárásaként rendezik meg Békéscsa­bán, a Munkácsy Mi­hály Múzeumban a Múzeum­ibaráti Kör évi közgyűlé­sét. Tegnap, november 1-én délután 2 órai kezdettel a múzeum újonnan kialakított közművelődési termében jöt­ték össze a múzeumbarátak. A vendégeket Kovács Gá­bor, a múzeum közművelő­dési osztályának munkatár­sa köszöntötte, majd átad­ta a szót Koppány Jánosnak, a Múzeumbaráti Kör népraj­zi szekciója elnökének, aki „Tetőfedéstől a szappanfőzé­sig” címmel a kihaló szak­mákról tartott előadást. Érdekes beszámolóját kö­vetően az idei helytörténeti és néprajzi pályázatok leg­jobbjait jutalmazták. A helytörténeti pályázatok első díiát nem adták ki,. felemelt 2. díjat kapott Molnár Amb­rus és Hentz Lajos, 2. díjas az orosházi Szabó Pál lett. A 3. díjat — mivel a munká­nak csak jeligéjét ismerték — a közgyűlésen nem adták át. Jutaknazottak voltak még Ivanus Illés gyulai, Góg Im­re gyulai, Borbiró Lajos fü­zesgyarmati, Szepesi Sán- domé orosházi, valamint Raffai Györgyné békéscsabai .pályázó. A helytörténeti pá­lyázatok ifjúsági tagozatában Buka Adrienne és Zdusek Edit munkáját jutalmazták. A beérkezett dolgozatokat dr. Czeglédi Imre osztályvezető értékelte. A néprajzi pályázatok kö­zül Molnár Ambrus hajdú- hadházi pályázó munkája bi­zonyult a legjobbnak, s ugyancsak első díjasok let­tek: Debinszky Gyula és Za­Kedden tárgynyeremény sorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság november 4- én, kedden tartja a lottó októberi tárgynyeremény­sorsolását. A húzáson részt vevő szelvények között 1320 tárgynyereményt sorsolnak ki. Főnyereményként ezúttal 3 gépkocsi — egy Lada és két Trabant — jut a legsze­rencsésebb lottózóknak, de gazdára talál majd egy Mi- nimat mosógép és egy színes televízió is. Az igazgatóság sorsolási naptára szerint november 7-én .a Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság kultúrtermé­ben, 14-én Pásztón, 21-én a Komjádi uszodában, és 28- án az Ikarusz Művelődési Házban húzzák az esedékes nyerőszámokat, közben pe­dig 19-én a tv-kamerák előtt sorsolják ki a rendkívüli tv- lottószelvények nyerőszáma­it. borán György, akik együtt készítették el pályázatukat. Második díjból is kettő szü­letett, melyeket Hentz La­jos mezőberényi és Koppány János tótkomi ősi kutatók ve­hettek át. A dévaványai szó­lásokat, közmondásokat gyűj­tötte össze L. Papp Zsig- mond, aki szoros gyűjtőmun­kával a 3. helyezést érdemel­te ki. Tóth Imre, valamint Fábián János könyvjutalom­ban részesültek. A néprajzi pályázatokat dr. Tábori György nyugalmazott múze­umigazgató értékelte. A dí­jakat Krasznaihorkai Géza, a Békés megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának főelő­adója adta át. Ezt követően arra biztatta a jelenlevőket, hogy a jövőben is gyűjtsék össze szűkebb környezetük néprajzi és helytörténeti ha­gyományait. A Múzeumbaráti Kör évi közgyűlésén értékelték a ba­ráti kör 1980. évi tevékeny­ségét. Kovács Gábor beszá­molt többek között arról, hogy a baráti kör 15 rendez­vényt tartott az elmúlt év­ben. Növekedett e programo­kon a szocialista brigádok részvétele, s elismerést érde­mel az is, hogy erősödött a baráti kör szervezete. Leg­nagyobb létszámmal — 170- nel — a békéscsabai csoport működik, Gyulán az idén 75- tel emelkedett, s így 95 lett a baráti kör tagjainak szá­ma. A taggyűlés résztvevői vé­gül közösen tekintették meg az új békéscsabai állandó ki- á^ítást. N. Á. Ebben az esztendőben sok meglepetést tartogatott szá­munkra a természet. Ami­lyen szeszélyes volt az idő­járás, annak megfelelően fejlődtek a különböző' növé­nyek, értek a gyümölcsök, hulltak a megsárgult fale­velek. Az Alföld csodálato­san szép „tündérkertjében”, a szarvasi arborétumban ugyancsak rapszodikusan kö­szöntött be az ősz. Egyes fák, cserjék lomb­koronáiról a szokásosnál hamarabb lehulltak a leve­lek, más fajtákon pedig kés­ve kezdődött a színeződés. Ezzel együtt lenyűgözően szép az ezer színű „köntös­ben” pompázó kert. A mocsári ciprus selymes levelei még üdezöldek. Ugyanakkor tűzpiros szín­foltja a természetvédelmi kertnek a Perzsiából szár­mazó varázsfa, a japán ju­har, a vöröstölgy. A külön­böző bogyókat termő bok­rok, cserjék roskadoznak a vérpiros, a hamvas kék „gyümölcstől”. A Magyar Jogász Szövet­ség Békés megyei Szerveze­tének vállalati tagozata évek óta nagy gondot fordít a to­vábbképzésre. Az elmúlt öt évben rendszeresen tartottak ankétokat, vitatták meg a jogszabályok gyakorlati al­kalmazását. A napokban a vállalati jo­gásztagozat vezetőségválasztó taggyűlést tartott, melyen dr. Viszokayné dr. Jéki Éva, a Magyar Jogász Szövetség képviseltében tolmácsolta az Az V. kerület, Békéscsaba egyik legnagyobb kerülete. Az itt lakók életében jelen­tős szerepet játszik a HNF kerületi bizottságának akti­vitása, mozgósító készsége. Jó az együttműködés. Bizo­nyítják ezt az elért eredmé­nyek, amelyekről Zádori Lajos körzeti HNF-titkár számolt be pénteken este 6 órakor a választói gyűlésen. Az elmúlt négy év alatt sokat tettek a környezetvé­delemért. Elkészült többek között a gyermekévben a Tompa utcai volt szemétle­rakó helyen a KRESZ-park, ahol a kerület lakói igen so­kat dolgoztak. Ebben az év­ben már lehetett közlekedni A napfényes, szép őszi időben a kert tisztásain a szivárvány minden színében sziporkázó „tollruhájukban” pávák sétálgatnak. A természeti szépségekben gazdag kertet ezekben a napokban az ország minden tájáról felkeresik különjára­tú autóbuszokkal, személy­gépkocsi-karavánokkal. Az arborétum azonban nemcsak gyönyörködtet: igen sok fa­csemetét, makkot, dugványt és egyéb szaporítóanyagot ad az erdészeteknek, kerté­szeteknek. Az idén rekord- termést — 50 mázsát — ta­karítottak be a vöröstölgy- makktól. Valamennyit az erdészetek számára értékesí­tették. Különösen az Alföl­dön, mezőgazdasági művelés­re alkalmas szikes tájon te­lepítenek sokat ebből a de­koratív, viszonylag gyorsan növő, biztonsággal nevelhető faféléből. A vöröstölgyerdők néhány év múlva kedvezően megváltoztatják az Alföld tájképét. a. országos vezetőség elismeré­sét a tagozat jó munkájáért. Ezután dr. Gally Aladár, a munkaügyi jogszabályok vál­tozásáról tartott előadást, majd a résztvevők megvitat­ták a tagozat öt év munká­járól szóló beszámolót, és körvonalazták a következő öt év fontosabb teendőit. A feladatok megbeszélése után megválasztották a ta­gozat tisztségviselőit. A' vál­lalati jogásztagozat elnöke dr. Gally Aladár, titkára pe­dig dr. Tóth Endréné lett. a négysávos Orosházi úton, sok járda épült, rendbe hoz­ták a mellékutakat. Sok mindent kapott még a vá­rostól ez a kerület, de az itt lakók is hozzátették a magu­két. Az elmúlt négy év alatt csaknem 1 millió 128 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát teljesítettek, legtöbbet a város kerületei között. Eb­ben az eredményben a nép­front tevékenységén kívül kifejezésre jut a lakóbizott­ságok, a tanácstagok, a szü­lői munkaközösségek, az is­kolák és az üzemek, vala­mint a lakosság jó együtt­működése. Az egyes munkabizottsá­gok .aktíváikkal teljesítik feladataikat, olykor egymás munkájába is besegítenek. Igen sok idős ember él ezen a területen, nem közömbös tehát az ő közérzetük. Az elmúlt évben 53 eltartási és életjáradéki szerződéssel rendelkező idős embert lá­togattak meg az aktívák, az idén 83 esetben készítettek környezettanulmányt. A beszámoló után elsőként dr. Földházi Sándor állator­vos mondta hozzászólásában, hogy a „Tiszta udvar, ren­des ház” mozgalmat tovább kellene fejleszteni, hogy mindinkább az egész kerü­let magáénak érezze lakó­környezete védelmét. Az is elhangzott, hogy a lakosság igényli a jobb tájékoztatást a társadalmi szervezetektől és a tanácstagoktól. Az alkotó légkörben le­zajlott körzeti választói gyű­lésen egyhangúan választot­ták meg Verbai Margitot a körzet bizottsági elnökének*. A körzet titkára ismét Zá­dori Lajos lett, aki évek óta igen jól és lelkesen teljesíti ezt a munkát. (Sz. J.) Őszi „köntösben” a szarvasi arborétum HNF IA eredmények az V. kerületben Hiányaink gPHbrx a kapitalizmust a túlterhelés, a kommuniz- ■ must a bőség társadalmaként írta le. Mi mégis BÉéI gyakran panaszkodunk hiánycikkekre, pedig már a fejlett országok társadalmát építjük. Az követke* zik ebből, hogy a hiány és a szocializmus egymástól el­választhatatlan dolgok? Volt a szocialista fejlődésnek olyan korszaka, amikor az elmélet e kérdésre igennel vá­laszolt. A hiány jelenségének elméleti igazolásául az a tétel szolgált, mely szerint a szükségletek és a termelés között feloldhatatlan ellentmondás feszül: a szükségle­tek megelőzik a termelést, a termelés tehát nem lehet képes a szükségletek teljes kielégítésére. Ma már tudjuk, hogy a termelés és a szükségletek vi­szonya ennél sokkal bonyolultabb. Tény, hogy egy adott szükséglet általában véges számú termékkel kielégíthető. Gondoljunk például arra, milyen kevés víz elegendő szomjúságunk csillapítására, még akkor is, ha napjában többször megszomjazunk. Igen, mondhatná erre valaki, a dolog egyszerű akkor, ha szomjúságunkat vízzel olt­juk- De képes-e a társadalom eleget tenni annak a szük­ségletnek, amely hol vízre, hol kólára, narancslére vagy éppen sörre, borra vágyakozik? Más szóval: képes-e a termelés követni a szükségletek sokféleségének kibonta­kozását? Nos, kétségtelen tény, hogy számos olyan szük­séglet jelenik meg, amely legalábbis egy ideig nem talál kielégítésre. A szükséglet tehát megelőzi a termelést. Elegendő, ha példaként olyan új termékek iránti szük­ségletre utalunk, mint az automata mosógép és a színes televízió. De példáink közelebbi vizsgálata nemcsak e tételt, ha­nem ennek ellenkezőjét is igazolja. Hiszen abból indul­tunk ki, hogy új termékek, új szükségletek jelentkezése­kor a tömegigény általában meghaladja a termelés lehe­tőségeit. De megelőzte-e pl. az automata mosógép iránti tömeges igény magának a terméknek a megjelenését? Éppen ellenkezőleg! Azt mondhatnánk, hogy a termék megjelenése váltotta ki a szükségletet, vagyis a termelés előzte meg a szükségletet. A modem ipari civilizáció fej­lődésére éppen az jellemző, hogy a termelés körének ál­landó bővítésével, "új és új használati értékek tömeges gyártásával új és új szükségleteket teremt. Megvolt-e bennünk a televízió, mint termék iránti szükséglet, mi­előtt megszületett volna a televízió? Vagy volt-e szük­ségletük iskolába járó gyerekeinknek -arra, hogy mate­matika házi feladatukat zsebszámológépen oldják meg, mielőtt az elektronikai ipar termelni kezdte e miniatü­rizált kompjutereket? A példák természetesen szaporíthatok. A tanulság mindebből számunkra az, hogy a hiány jelenségét a szo­cializmusban nem magyarázhatjuk a termelés és szük­séglet egyoldalúan megfogalmazott, és ezért hamisan ér­telmezett viszonyával, amely eleve elvonatkoztat a szo­cialista fejlődés konkrét feltételeitől. A hiány okát a tör­téneti elemzés tárhatja fel­E vonatkozásban kézenfekvő az az érvelés, amely a szocialista gazdaságban tapasztalható hiányt a szocialista társadalmak relatív elmaradottságának problémájával kapcsolja össze. Eszerint a termelési eszközök, fogyasztá­si cikkek, szolgáltatások stb. hiánya abból származik, hogy a szocialista átalakulás Európa elmaradott, szegény országaiban valósult meg. A gondolatmenet értelmében tehát amilyen mértékben leküzdik a szocialista országok az általuk örökölt szegénységet, gazdasági nehézségekef, olyan mértékben oldják meg a hiány problémáját is. E nézet már jóval több reális elemet tartalmaz, mint a korábban tárgyalt felfogás. Mégsem tekinthető problé­mamentesnek, mivel, a hiány kérdését csak a szocialista fejlődés kiindulópontján tekinti realitásnak. Más szóval: elismeri és magyarázza a tegnapi hiányokat, de nem fo­gadja el — tudva vagy tudatlanul — az új, a szocialista termelés fejlődése során keletkező hiányok létét, vagyis eltekint a hiány újratermelésének lényegi problemati­kájától. E szemléletmódon minőségileg változtatott a szocializ­mus gazdaságtana azzal, hogy a hiány, jelenségét a szo­cialista újratermelés konkrét gazdasági, politikai feltéte­leire, összetevőire vezeti vissza. így a termelésben és fo­gyasztásban jelentkező hiány okát Komái János, a ne­ves magyar közgazdász a puha költségvetési korlát prob­lémájában jelöli meg. Mit takar e kifejezés? Lényegében a vállalati és köz­ponti gazdálkodás sajátos összefüggéseire mutat rá. A termelési eszközök állami tulajdona alapján az állam az erőforrások, a megtermelt többlettermék jelentős részét elvonja a vállalatoktól, és meghatározott szempontok szerint újra elosztja azokat- Az elvonás és újraelosztás az állami költségvetésen keresztül történik. Mivel az új­ra elosztható eszközök mennyisége véges, a vállalatok­nak viszont a növekedéshez szükségük van az állam ál­tal elvont erőforrásokra, megindul a verseny az erőfor­rások megszerzéséért. A vállalatok e törekvése számára a költségvetés nagysága képezi a korlátot: ez az, ami határt szab a termelésbővítés igényeinek. Elvileg ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy az állam rangsorolja a vállalati beruházási szükségleteket, és csak azokat elé­gítse ki, amelyek gazdaságos, hatékony termelést ered­ményeznek. A valóságban azonban a vállalatok és az állam sajá­tos intézményi kapcsolataiból adódóan nem ez történik. Jelenleg a vállalatok — nem gazdasági eszközökkel — képesek olyan nyomást gyakorolni az államra, amely­nek az nem tud ellenállni. így ennek eredményeként nemcsak a hatékonyan beruházó vállalatok, hanem a többiek is lehetőséget kapnak, hogy vásárlóként jelenje­nek meg a beruházási javak piacán. A költségvetés nem képes korlátozni a vállalati beruházási tevékenységet, vagyis a költségvetési korlát puhává válik. Ennek kö­vetkeztében a termelési eszközöket termelő szektorban állandósul a beruházási javak iránti túlkereslet, azaz megjelenik és állandósul a termelési eszközök piacán a hiány. A hiány azután innen a fogyasztási cikkek pia­cára is kiterjed: elszívhatja az ott jelentkező kínálat je­lentős részét. Ö hiány tehát a szocialista gazdálkodás jelenlegi szerkezetében gyökerezik, annak szükségszerű velejárója- Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szocializmus fejlődése elválaszthatatlan a hiány újratermelésétől. Az a gazdaságpolitikai törekvés, amely a gazdasági tevékenység racionalizálását, a gazdasági hátrányok politikai át nem háríthatóságát tűzi ki célul, s korlátokat állít a politikai eszközökkel történő gazda­sági előnyszerzésnek, megvalósulásának mértékében a hi­ány újratermelődése alól is kihúzza a talajt. Gedeon Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom