Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-24 / 250. szám
a 1980. október 24., péntek NÉPÚJSÁG Kései „Kohán-tanítványok” Időpont: október 22., délután 3 óra. Helyszín: Gyula, Kohán Múzeum. Ügy 15 gyerek lép be — tágra nyílt szemekkel, cseppnyi megil- letődöttséggel. Ibos Éva muzeológus már várja őket, ő a rendhagyó rajzóra alkalmi tanár nénije. S nem is akármilyen. Ahogy beszél, a gyerekek majd feldöntik, olyan közel húzódnak hozzá, s az éppen soron levő képekhez, nehogy egy szót is elszalasszanak a magyarázatból. Előbb általános dolgokról beszélgetnek, aztán a múzeumról; hogy 132 kép van kitéve Kohán alkotásaiból, a többi a raktárban várja, hogy rá is sor kerüljön ... Lassan elérkezett az idő, hogy az egyes képeket elemezzék. S a gyerekek meglepő érzékenységgel reagálnak minden jelzésre, s okosan válaszolnak a kérdésekre is. Számukra játék mindez, s talán nem is gondolják mennyire hasznos. Két képet hasonlítanak ösz- sze. Egy korai Kohán-mű- vet, az 1932—33-as (?) „Asztalnál” címűt, s a „Pávás asszonyt”, amely 1962-ben készült. Nézik, sorolják mi mindent ábrázol az egyik, s milyen kevés dolog van a másikon. Aztán a fény, árnyék, levegő ábrázolásáról esik szó. Petneházi Jani a legnagyobb hangú, lelkesen magyaráz, túlharsogva a többieket is. Aztán a hallottak alapján elindulnak korábbi és újabb képeket keresni. Mikor a technikáról kérdezi őket Ibos Éva, az orrukat kis híján a vászonhoz nyomják, úgy nézegetik a festményeket. „Ne érj hozzá!” — ezt hamar megtanulják. „Nézd messziről, hogy egységében lásd az egészet” — ezt is. A „Műteremben” című képnél ugyancsak soká elidőznek. Schriffert Zsolt bölcsen megjegyzi: „Kevés a tárgy, hogy jobban elférjen”. Aztán a színek' hidegségét, melegségét elemzik. Még csak ötödikesek, ezt nemigen értik, de annál lelkesebben részt vesznek a válogatásban, hogy „Kinek melyik kép tetszik legjobban?” Legtöbben a „Lelőtt varjú és jégvirág” címűt választják, s egymást túllicitálva bizonygatják, miért ez a legszebb. Közben van idő Murvai Rozáliával beszélgetni, aki a napközis csoport vezetője. — Én is rajzszakos vagyok, s örömmel vettem, hogy eljöhetünk a 3-as iskolából erre a rajzórára. Valahogy így képzeltem. A gyerekekre elég ránézni, mennyire élvezik. Lesz majd élménybeszámoló otthon ... Közben új vendég érkezett. Mint később megtudjuk, Bálint Vilmos Almás- kamarásról jött Gyulára. Azt hitte, erre a rendhagyó rajzórára felnőttek is jönnek majd festegetni. Maga is szeret ezzel foglalkozni, hiszen valamikor Kohán-ta- nítvány volt. S ezúttal ő beszél a mesterről. Hogy hogyan tanított, milyen ember volt. Mint mondja, ettől a délutántól mást várt, de azért nem jött el hiába, legalább megnézte a kiállítást. A gyerekek elégedettek, s mi felnőttek! is, amint elnézzük őket: izgatottan lépegetnek ide-oda, s már egymásnak magyarázzák a hallottakat... N. Á. A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatják Ibos Éva szavait Fotó: Gál Edit Építészeti szabadegyetem Napjainkban egyre több gondot fordítanak a városok tervezésére, az ízléses, a kor követelményeinek megfelelő, ugyanakkor a jövőre is gondoló építészetre Az urbanizáció új gondokat hozott felszínre. Ma már nem csak az épületek funkcióit, a célszerűséget, de az esztétikát is mindinkább figyelembe veszik n tervezők. Külön művészetet igényel a gyakran szűk tér megfelelő kihasználása, az egyhangúság elkerülése. A modem építészet követelményeivel, az új eljárásokkal ismerteti meg a szakembereket a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete művészeti és műszaki szakosztálya, amely megszervezi a Haán Lajos Szabadegyetem építészeti tagozatát, ez évben negyedik alkalommal. November közepétől március végéig összesen nyolc előadást hallgathatnak az érdeklődők. Megismerkedhetnek többek között a mai magyar városépítészettel, a skandináv iparművészettel, a mezőgazdasági építészet fejlődésével. Mérnökök, tervezők, építészek beszélnek a korszerű eljárások alkalmazásáról, a Szovjetunió építészetéről, a házgyári elemek felhasználásáról, a belső- építészetről. Az első előadást november 11-én rendezi meg a TIT a békéscsabai értelmiségi klubban. Gondolatok Tóth Ernő festőművész képeihez Kamaratárlat az MSZMP Oktatási Igazgatóságán Picasso, korunk legnagyobb képzőművésze egy alkalommal az alábbit kérdezte: „Mindenki meg akarja érteni a művészetet. A madarak énekét miért nem próbálják megérteni?” Picassónak igaza volt. A festményeket nem lehet szavakkal megmagyarázni, megértésükben csak érzelmeink segíthetnek. A szavak csupán arra valók, hogy általuk az alkotói folyamathoz kerüljünk közelebb, hogy a félreértéseket elkerüljük. Amikor az emberek a „modern művészetről” beszélnek, általában olyasféle művészetre gondolnak, amely teljesen szakított a múlt hagyományaival, és csupán olyan dolgokkal kísérletezik, amelyekről a régi művészek nem is álmodtak. Ez az elgondolás azonban téves. Mindig azok tartották kezükben a jövőt, akik tisztelték a hagyományokat, a múlt örökségét, de friss szemmel néztek körül a világban és megszabadultak minden stílusbeli előítélettől. A XX. század művészei mesterkéletlen megoldásokat keresnek. A modern művész dolgokat akar létrehozni, olyasvalamit, aminek azelőtt nem volt léte. Nem valaminek a másolatára törekszik, nem deMendöl Tiborra emlékezik a Békési Élet Megjelent a folyóirat 1980/4. száma A hetvenöt éve Nagyszénáson született, majd iskoláit Szarvason végző, ifjú éveivel és tudományos munkásságával erős szálakkal me- gyénkhez kötődő, 1966-ban meghalt földrajztudós, dr. Mendöl Tibor emlékének szenteli 1980/4. számának mintegy egyötödét a Békési Élet. Az emlékezés nyitócikkét dr. Tóth József írta, és abhan a neves professzor életútját vázolva közli az 1980. május 5-én, Szarvason rendezett tudományos ülésszak eseményeit is. A továbbiakban az ülésszakon elhangzott előadások egy részét olvashatjuk. Mendöl Tibor gyermek- és ifjúkoráról dr. Dövényi Zoltán beszélt, majd dr. Lettrich Edit fejtette ki véleményét Mendöl Tibor szerepéről és jelentőségéről a magyar geográfiában. „Mendöl Tibor életműve és a társtudományok” címmei dr. Szabó Ferenc értékelő előadásának szövege következik ezután, és dr. Becsei József megnyitója, melyet a szarvasi Mendöl-emlékkiállításon mondott. Végül közli a folyóirat azt az avatóbeszédet, melyet dr. Somogyi Sándor Nagyszénáson, a Mendöl Tibor szülőházán elhelyezett emléktábla leleplezésekor mondott. Kiemelt helyet biztosít a Békési Élet legújabb száma a Vésztő melletti Csolt-mo- nostor ásatási eredményeinek, és a műemléki helyre- állítás bemutatására. Juhász Irén régész a monostor történetéről ír, közölve a feltárás fázisait, kiemelkedő eseményeit. Arról, hogy a monostort miként tervezik a közművelődés és az idegen- forgalom szolgálatába állítani, Komáromi Gábor, Vésztő tanácselnöke fejti ki elgondolásaikat. Ennek egy részét a nagyközség kívánja anyagi eszközökkel támogatni, nagyobb részéhez azonban az illetékes szervek szakmai és pénzügyi segítsége nélkülözhetetlennek látszik. A „Művelődés” rovatban Köteles Lajos ír a megyei tudományszervezés új útjairól. a megyei tanács tudományos-koordinációs szakbizottságának tevékenységéről, a szakbizottság feladatairól. E rovat különösen kiemelkedő másik tanulmányának szerzője Elek László. Az orosházi Juhász Balázs gyűjtőklub munkáját és évkönyveit elemzi, értékeli. Gondolatai, melyeket a hagyományápolásról, gyűjtésről fejt ki, sokoldalú megvilágítást^ helyezik a tárgyat, amelyről manapság igen sokat beszélünk, és amelyről több téves nézet is köztudatban van. A „Látogatóban” rovat Sárhelyi Jenő cikkét közli Lukács Miklósról, ,aki Gyulán született, és az Állami Operaház igazgatója volt 1966—78. között A folyóirat 1980/4. számának szintén igen jelentős írása az .a hozzászólás, melyet Bereezky Sándor cikkére írt Árpási Zoltán. Hozzászólásában Gyula idegenforgalmáról és annak fejlesztési lehetőségeiről mond- ja el véleményét. Történelmi visszapillantása élményszerű- en indítja cikkét, majd kitér javaslataira. melyek Gyula vonzóerejének további gyarapítását célozzák. Részletesen ír a várról, a várbeli múzeumi kiállítások felújításának szükségességéről, hiányolja a várkapitány, Kerecsényi László szobrát, és azt, hogy az 1849-ben Gyulán raboskodó kilenc, később vértanúhalált halt honvédtábornokra semmi sem emlékeztet. Gazdag a Békési Élet e számának többi rovata is. Értékes adatokkal szolgál Bilibok Péterné írása Tesse- dik Sámuel haladó egyház- politikai nézeteiről, Virágh Ferenc a mezőgazdasági kis magáningatlanok dél-alföldi kialakulásáról. A „Szemle” tizenegy helytörténeti munka recenzióját közli. Az 1980/4. számot a Hírek és a „Békés megye az országos napi-, hetilapokban” című repertórium 1979. évfolyamához közreadott egységes betűrendi név-, földrajzi- név- és tárgymutató zárja. Szabad 01ga összeállításában. (sass e.) korációt akar, hanem valami fontosabbra, tartalmasabbra vágyik. Valamire, amit valóságosabbnak érez hétköznapi életünk csip-csup ügyeinél. Ha a néző bele akarja élni magát lelkivilágukba, ha meg akarja érteni érzelmeiket, vissza kell térnie gyermekkora élményeihez. Ahhoz a korszakhoz, amikor még ő is képes volt vonalakból, kavicsból-homokból „műveket” létrehozni, és amikor ezek számára óriási jelentőségűekké váltak. Tóth Ernő 14 képe ezt a világot idézi a szemlélő emlékezetébe. Modern festő, aki friss szemmel jár a világban, olyan művész, aki mindig tartalmasabbra, fontosabbra vágyik. Festészete még alakulóban van, de szín- és formavilága már sajátosan egyéni. Figurái, történései valódi, átélt élmények hordozói. Mindannyiunk gyermekkorának kedvelt élményei voltak a vásári mutatványosok, komédiások. A képek figurái ezeket az élményeket keltik életre, de mélyebb mondanivaló hordozói is. Groteszkségükkel, elesettsé- gükkel mai világunk problémáiról, ellentmondásairól szólnak. Színházi élmények ihlették azokat a képeket, melyek a „bezártság” és „be- skatulyázottság” embernyomorító képi megfogalmazását adják. A drámai hangulat oldására azonban mindig megjelenik a mesebeli ördögfióka, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az egész mégiscsak „játék”. Az emberek mindig törekedtek és törekednek a boldogságra. Ezt a megoldást jelzik a „Fantasztikus utazás” és a „Szivárvány-kapu” című képei. A léghajó és a szivárványkapu a szebb, emberibb élet szimbólumai. Képei drá- maiságukkal, mélyebb tartalmukkal a felnőttekhez, mesélő kedvükkel, mesebeli figuráikkal és a gyermekek rajzolási módjához közelálló megfogalmazási módjukkal a kisebbekhez is szólnak. Tóth Ernő 1978-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, és azóta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. Rendszeresen részt vesz az országos kiállításokon és a stúdió kollektív kiállításain. Békéscsabán 1978-ban telepedett le. Aktív résztvevője a Békés megyei képzőművészeti élet jelentős fórumának, a Kohán-műhelynek. Reméljük, hogy Békés megyei és békéscsabai élményei oly módon gazdagítják festészetét, hogy általa valóban Békés megyei művésszé válik. B. Túrok Margit MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A csokis tej és a kutatók. 8.37: Bruckner: VI. szimfónia. 9.33: Hogy szól? 10.05: Visszapillantó. 10.35: „Hogy megmaradjak reggelig ...” 10.40: Haydn kamarazenéjéből. ll.oo: Korok és emberek. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Híres előadóművészek felvételeiből. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 15.25: Zenélő — Dominó. 16.05: Jöjjön velem! 17.10: Láttuk, hallottuk. 17.35: Mi a titka? 19.15: A könnyűzene nagy gitáros egyéniségei. 19.40: Az új magyar zene hónapja. Közben: kb. 20.20: A gyorsuló idő nyomában a 2000. évig. Kb. , . 20.40: A hangverseny közvetítés folytatása. Kb. 21.25: Muzeális nótafelvételeinkből. 21.49: Meditáció. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Rádiószínház. 23.35: Bach: V. brandenburgi verseny. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIŐ 8.05: Sárdy János operett- és daljátékfelvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Slágermúzeum. 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Színes népi muzsika. 13.15: Nőkről — nőknek. 14.00: Kettőtől ötig . . . 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.40: Egészségünkért! 15.45: Dallamról — dallamra. 17.00: Mindenki iskolája. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Az 1960-as évek rock- és popsikerei. 19.13: Barangolás régi hanglemezek között. 19.35: Filmdalok. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: A régi szeretőmnek. 21.33: A tegnap slágereiből. 22.20: Jolantha. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Beethoven: D-dúr trió. 10.00: Hídfők a végtelenben. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: Verdi operáiból. 14.00: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 14.41: Lassos: Prophetiae Sibyl- larum. 15.10: A Balti-tengertől a Csendes-óceánig. (ism.) 15.30: Geminiani: Hat concerto grosso. Op. 7. 16.35: Csurka István: Kettes kolbász. 16.45: A zeneirodalom remekműveiből. 17.45: Tip-top parádé. 18.15: Az új magyar zene hónapja. 19.05: Nem tudom a leckét. 19.35: Giordano: Andre Chénier. 21.34: Hangszerszólók. 21.50: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye az Erkel Színházban. SZOLNOKI STŰDIŐ 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Zentai Zoltán összeállítása. 17.35: Apró-cseprő közügyek. Szerkesztő: Pais Judit. (A tartalomból: Szemtől szembe a házinénivel. „Űrilány” szobát keres. Az idegenforgalom árnyoldalai.) 17.45: Népszerű klasszikus művek. Közben: Választék falun. Braun Ágoston írása. 18.00: Alföldi krónika. Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Történelem. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.30: Deltácska. (f.-f.) 9.05: Osztályfőnöki óra. ^3—4. oszt.) (f.-f.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 14.05: Iskolatévé: Történelem, (ism., f.-f.) 14.35: Osztályfőnöki óra. (ism.. f.-f.) 15.00: Magyar nyelv, (ism.) 15.15: Deltácska. (ism., f.-f.) 15.35: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Ember és föld. Az Ibériai- félsziget állatvilága. 16.50: Pedagógusok fóruma, (ism., f.-f.) 17.25: Mindenki közlekedik, (f.-f.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: öt perc meteorológia. 17.55: Játék a betűkkel, (f.-f.) 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.25: Magyar tudósok: Vass. Károly akadémikus, (f.-f.) 18.50: Várna. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.20: Szép magyar tánc. 20.25: A magyar* dráma 30 éve. Szerelmem, Elektra. 21.45: Fiatalok órája, (f.-f.) 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Mindenki közlekedik . . . (ism., f.-f.) 19.20: öt perc meteorológia, (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Pulzus. 20.40: az üzbég selyem. Szovjet rövidfilm. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám, (f.-f.) 21.15: Nyilvántartó hivatal. Jugoszláv filmsorozat. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 16.35: A volánnál. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Gazdasági aktualitások. 19.00: Barangolás az országban. 19.20: 451 — Fahrenheit. Francia —angol film. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Fiatalok műsora. 18.45: Dzsessz kivitelre. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Jugoszláv show. 21.00: a selymes és a csélcsap. 22.05: Dokumentumműsor. 23.00: Hét tv-nap. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Vendégszerkesztő: Bozana Kraljeva. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Visszaemlékezések. 22.05: Házi mozi: Utálat — angol film. SZÍNHÁZ BOLHABAL József Attila-bértet, 19 órakor. , MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Mese Szaltán cárról. 6 és 8 órakor: Félek. Békéscsabai Építők Kui- túrotthona: 5 órakor: A kétbalkezes és az örömlány. 7 órakor: Csúfak és gonoszak. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Kalózok Jamaicában. C és 8 órakor: Luxusbordély Párizsban. Békéscsabai Terv: Élve vagy halva. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Aszja, fél 8 órakor: Talán az ördög. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A kis gömböc, 5 és 7 órakor: Keresztül a Nagy Vízválasztón. Orosházi Béke: 5 órakor: Legendák lovagja, 7 órakor: San Babila egy napja. Orosházi Partizán: Csontváry. Szarvasi Táncsics: Norma Rae.
