Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
1980. október 12., vasárnap Ibafától Nagykőrösig Pipák fából, gyökérből, tajtékkőből, cserépből Tudomány — technika Földgázszállító hajó Ki ne ismerné az „Ibafai papnak fapipája van .. kezdetű mondókát. Jobbára nyelvet törő játékként él emlékezetünkben. Pedig a szavak igaz dologról beszélnek. Annak a bizonyos papnak valóban volt pipája. Ezt bizonyítandó Ibafán pipamúzeum is létesült. S ha már múzeuma van a pipának, akkor története is. Meg talán jelene is. Ezt keresendő jutottam el Nagykőrösre, hogy bekopogtassak az ország mindmáig egyetlen pipagyárába. 'A pipa üzem főművezetője, Demcsik Gyula fogad. Jó negyvenes, középmagas, szemüveges, határozott arcvonásé férfi. Szívesen lát. Már első, keresetlen, az idegent méregető szavaiból kitűnik a szakma elmélyült szeretete. ötvenegyben ipari tanulóként került az üzembe. Nyolc évig gépeken dolgozott, megismerte a pipakészítés minden mozzanatát. Most az üzem egyik felelős vezetőjeként invitál, a beszélgetést a pipáról kezdjük az üzem megtekintésével. Jó félévszázados épület termeibe vezet. A fűrész-, csiszoló-, és marógépektől alig hallani egymás hangját. Három teremben tíz asz- szony dolgozik. Kezük munkája nyomán végigkísérhető a fa pipává formálódásának minden mozzanata. Szabás pontos méretre, fejmarás, szármarás, gömbölyítés, le- darabolás, ezek a munka első fázisai. Még 43—45 műveletet kell végezni ahhoz, hogy a pipa eladásra- kész formát kapjon. Az asszonyok kis ládikában maguk előtt tolva a formálódó pipafejeket, együtt haladnak az anyaggal. Így közvetlenül látják munkájuk eredméKészüi a pipafej nyét, érzik szépségét, de a felelősséget is. Az apró műveletek sora a művészet határait súroló munkafolyamattá áll össze. Mindenki beleviheti a maga egyéniségét, ízlését, és kezdeményezéseit, természetesen a forma megszabta határok között. Lehet, hogy emiatt is maradnak itt szívesen az asszonyok. Amint kísérőm elmondja, a dolgozók 90 százaléka 15 éves törzsgárda - tag. Polírgépen dolgozó munkásnőt, Szűcs Katalint bírom szóra: Itt nőttem fel. Tizennyolc éve dolgozom az üzemben. Ez volt az első munkahelyem. Megbecsülnek, megtalálom a számításaimat. Szeretem a munkámat. Egyéni ízt vihetek bele, a pipafejeken más és más mintákat csiszolhatok ki. A műhelyekben tett séta után a főművezetői szobában folytatjuk a beszélgetést Demcsik Gyulával. A múltról faggatom. Szavaiból megtudom, hogy az ország első pipagyárát, a mai elődjét a harmincas évek közepén, Szatmári Imre nagykőrösi esztergályos alapította. A ma is használatos épüleItt dől el a pipa formája tekben és gépekkel kezdték az üzemi termelést. Korábban kis műhelyekben, mesterek keze által készültek, és vásárokon keltek el a jobb minőségű pipák. A szegényember akkor is, később is maga készítette pipába tömte a dohányt. A pipakészítés technológiája a közel félévszázad alatt alig változott. Nagy a kézimunkaigény, rendkívül nehéz a gépesítés. Az itt gyártott pipák mindegyike hazai piacra kerül. A nemzetközi piacon nagy a verseny. Betömi csak sokat tudó, korszerű gépeken készülő termékekkel lehet. Az üzem vezetői ezt felismerték, ajánlatot tettek kooperációs gyártásra svéd és olasz cégeknek. A gyárból ma évente 60— 80 ezer darab pipa kerül ki, ami 100—110 típusból tevődik össze. Egy részük hazai körte- és almafából, másik részük a mediterrán éghajlaton termő buxus cserje, az Erica arborea gyökeréből (szakmai nevén Bruyere) készül. Itt már óhatatlanul szóba kerül magának a pipának a története is. A főművezető ebben is otthonosan mozog. Maga is szenvedélyes pipagyűjtő. Elmondása szerint négyféle anyagból szokás pipát készíteni. Fából, gyökérből, tajtékkőből és cserépből. Legősibb a cseréppipa. Karrierje a török hódítás idején kezdődött, s bár azóta kiszorult a piacról, kisiparosok és iparművészek termékeként még napjainkban is fel-felbukkan. Legdrágább a tajtékpipa. Alapanyaga a tajtékkő, tengerhabból rakódik le. Ez meszes, sós, a fánál köny- nyebben faragható, hőálló kő. Napjaink kedvelt tajtékpipája kiment a divatból. Mert a pipában is van divat. A gyár raktáraiban különböző típusú félkész pipákat tárolnak. A Fővárosi Dohánybolt a legfőbb átvevő. Hetente mondja meg, milyen formájúra tart igényt. Most a rövid, görbe szárú pipák a legkeresettebbek. A pipadivatban a legnagyobb változást az élet felgyorsulása hozta. A csendes, bölcs semmittevéssel járó pipáz- gatások kora lejárt. Ezzel a nagyobb tömegű (tajtékkőből készült) és hosszú szárú pipák is feledésbe merültek. Napjaink pipáiból többnyire munka közben füstölik el a dohányt. így a dohányzóeszközt szabad kéz híján a fogakkal kell tartani. Erre a rövid szárú, kis súlyú, fából vagy gyökérből készült pipa a legalkalmasabb. A divatot befolyásolja a fogyasztói ízlés is. Sokan a dohány minden aromáját visszaadó pipát szeretik. Ehhez a Bruyere a legjobb nyersanyag. A gyökér bonyolult, gyöngycsomószerű szálszerkezeténél fogva kemény és hőálló, így nem ég ki, ugyanakkor jól megköti és visszaadja a dohány ízanyagait. (Erre a cseréppipa képtelen.) A pipagyártásban is napirendre került a füst nikotintartalmának minimálisra csökkentése. A régi pipák hosszú szárain mire keresztülúszott a füst, lehűlt, és a nikotin jó része kicsapódott. Ma ugyanezt a feladatot egy pipaszárba épített fémdarab látja el, amely alacsonyabb hőmérséklete miatt valóságos füstszűrőként kicsapja a nikotintartalom jó részét. Számomra eddig ismeretlen világ felfedezésének élményével búcsúzom a pipagyártól. Ahogy kezet fogunk, a szemem megáll egy íróasztalon heverő pipán. Vendéglátóm észreveszi. — Gyökérpipa. Itt készült. Amolyan címere ez a szakmának. Nem használom, nem vagyok dohányos ember. Valamikor nagyon szívtam, és természetesen a pipát. Néhány éve az orvos eltiltott tőle. De a gyűjteményemben még őrzöm az egykor nagy gonddal magam készítette pipákat. Felemelem a pipát az asztalról. Oldalán felirat: BRUYERE „KÖRÖS”. (á. z.) Autó - motor Teher a tetőn A KRESZ szerint: „Személygépkocsi tetején csak tetőcsomagtartóban szabad bármit is szállítani. A rakomány nem érhet túl a kocsi körvonalán, magassága a kocsival együtt nem haladhatja meg a 4 métert, és a vezetőt nem akadályozhatja a kilátásban. A tetőcsomagtartó terhelése a jármű stabilitását számottevően nem befolyásolhatja, a csomagok az ajtók nyitását nem akadályozhatják, és természetesen gondoskodni kell a megfelelő rögzítésről is.” Nos, az autósok nagy része él is a tetőn való teherszállítás lehetőségével, csak az a baj. hogy időnként elfeledkeznek néhány nagyon fontos — balesetvédelmi szempontból is figyelemre méltó — szabályról. E szabályok egyike például az, hogy a járművet mindig csak a megengedett összsúlyig lehet terhelni. Ha az autónkra vonatkozóan nem ismerjük a maximális összsúly értékét, akkor a szállítható személyek számából határozhatjuk meg a megengedhető terhelést. Ügy kalkuláljunk, hogy az utasok mindegyike kb. 10 kg csomagot vihet magával, s egy-egy hiányzó utas súlyát 70 kg-mal vehetjük számításba. A kocsik kezelési könyveiben általában megtalálható az autótípus maximális tetőterhelési értéke, ami csak a nagyobb gépkocsiknál éri el a 100 kg-ot, többnyire azonban 40—70 kg között szokott lenni. Nem árt tudni, hogy a megengedhető maximális tetőterhelést elsősorban nem a kocsiszekrény erőssége korlátozza, hanem inkább az adott jármű stabilitása, még megengedhető súlyponteltolódása. A megrakott tető ugyanis meglepő módon megváltoztatja a kocsi menettulaj- donságait. A jármű súlypontja jóval feljebb kerül, s ezzel a stabilitása csökken, borulékonyabb lesz. Normális helyzetekben — például sík úton való egyenes, folyamatos haladáskor — ez esetleg nem érződik, azonnal érzékelhető lesz azonban a kellemetlen hatás, amint a kocsival — valamilyen oknál fogva — különleges manővert (hirtelen kanyarodást, kikerülést stb.) kell végeznünk. Ilyenkor a tetőn elhelyezett csomagok magukkal ránthatják, felboríthatják a kocsit. A csomagok felpakolása tehát mindig úgy történjen, hogy elosztjuk a tetőfelületen a súlyt — nem egy helyen terhelve a tetőcsomagtartót —, s igyekszünk a szállítmányt vízmentes ponyvával jól letakarni. Nagyon fontos szempont a csomagok megfelelő rögzítése is, amire a gumikötelek a legalkalmasabbak (nagyobb csomagoknál célszerű kötelekkel is biztosítani a rakományt). Felpakolás közben — saját érdekünkben — nem szabad szem elől téveszteni a megengedhető tetőterhelés mértékének és a KRESZ ismertetett korlátozásainak betartását sem. A gépkocsi fogyasztásának általában „nem tesz jót” a tetőcsomaggal való utazás, ami a légellenállás megnövekedésének tudható be (már csak ezért is ajánlatos jól záró ponyvával lefedni a te- tőterhet, valamelyest csökkentvén annak légellenállását). Az autó menetsebességének fokozásával hatványozottan nő a fogyasztás, ami akár harminc százalékkal is meghaladhatja a normális értéket! A megrakott tetőcsomagtartóval haladó autós tehát jól teszi, ha alacsonyabb sebességet választ, részint az elfogadhatóbb benzinfogyasztás érdekében, részint balesetelhárítási megfontolásokból. Ugyanis bármikor előfordulhat, hogy hirtelen fékeznie kell, s ha nagy sebességnél teszi azt, szinte elkerülhetetlen a kocsi megcsúszása, esetleges keresztbefor- dulása, vagy éppen a felborulása. 3. I. A franciaországi St. Nazai- re hajógyárban bocsátották vízre a képen látható földgázszállító hajót, amely napjainkban „GASTOR” néven szeli a tenger hullámait. A hajó hossza 262 méter, maximális sebessége 19,7 csomó. A francia földgázszállító tankhajóflottára hárul az a feladat, hogy az algériai lelőhelyekről a földgázt Franciaországba szállítsa. Hogyan történik ez? Az algériai Ar- zewben a földgázt cseppfolyósítják, s a hajó a szállítmányt cseppfolyós állapotban hozza át a Földközi-tengeren egészen a marseille-i kikötőbe. Itt a cseppfolyós földgázt visszagázosítják, és ilyen állapotban kerül be a földgáz az elosztóvezetékekbe. Franciaország földgázból Gyakran váratlanul, meglepetésszerűen éri az embert az orrvérzés, és olykor nagyobb a rémület, mint maga a baj. Az orrvérzés tényének megállapítása az orvos számára nem nehéz feladat, de a garatba csurgó vért könnyen nem lehet észrevenni, különösen kisgyermeknél. A leggyakoribb kiváltó ok a sérülés. A gyerekek eleshetnek játszás közben, de baleset érhet felnőttet is — vagy verekedés közben sérül meg az orr. Ez gyakran jár csonttöréssel. Gyakori ok az orrpiszkilás is, ilyenkor körömmel megsértjük az orr nyálkahártyáját. Nátha, megfázás esetén elég egy erős orrfúvás, és már az is vérzést okozhat. Az orrba jutott kémiai anyag, a vegyszerek gőzei vagy porok szintén orrvérzést okozhatnak. Ezek mind az orr nyálkahártyáját izgató anyagok — helyi vérbőséget okoznak — amelyek értáguláshoz, gyulladáshoz vagy fekélyhez, felmaródáshoz vezetnek. Főleg kisgyermekeknél gyakori eset, hogy valamilyen idegen test kerül az orrba. Erről mindig meg kell győződni, legtöbbször az orvos segítségével. Az orrvérzések más kategóriájába tartoznak azok, amelyek ismételten vagy gyakran fordulnak elő. Ilyenkor a vérrendszer betegségére, magas vérnyomásra vagy behozatalra szorul. 1978-ban a Gaz de France vállalat ösz- szesen 2182 milliárd kWó- nak megfelelő mennyiséget forgalmazott az egész országban, ebből 271,6 milliárd kWó természetes földgáz volt, amelyet vezetéken keresztül szállítottak a felhasználás színhelyére. A többit mint palackos gázt használták fel, elsősorban a háztartások. Algériából ugyanebben az évben 32,7 milliárd kWó-nak megfelelő mennyiségű földgáz érkezett a francia hálózatba. Ez a mennyiség az előző évhez viszonyítva 11 százalékos növekedést mutatott, 1978-ban az északi-tengeri Ekofisk mezőről 23,2 milliárd kWó értékű földgáz érkezett Franciaországba. A franciák jelentős mennyiségű földgázt kapnak a holland lelőhelyekről is. más esetben orrpolipra vagy daganatra gondolhatunk. De ok lehet a hirtelen légnyomásváltozás is. Ennek kiderítése elsősorban az orvos feladata, de az ön dolga, kedves olvasó, a segítség- nyújtás. Nagyon fontos a beteget úgy elhelyezni, hogy az félig ülő helyzetben legyen, és fejét kicsit hajtsa előre. Ezután szorítsa össze az orrszárnyakat. Gyakran az is elég, ha a vérző oldalt nyomja az orrsövényhez. Csak bajt okozhat, ha házilag kísérletezik az orr tamponálá- sával. Súlyosabb sérülés következhet be egyrészt a szakszerűtlenség miatt, másrészt a fertőzés veszélye is fennállhat. A vérző ember orrába semmit sem szabad csepegtetni, ne nyomjuk a fejét hideg vízbe, és nem szabad hányát fektetni. Szeszes italt adni az orrvérzéses betegnek szigorúan tilos! Az orrvérzések nagy többsége az egyszerű elsősegélynyújtásra elmúlik, s az alapbaj megszűnésével (sérülés, fertőzés) nem is fordul újra elő. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha az első orrvérzés is túl erős, és nem múlik el az említett segítségre, továbbá akkor, ha az enyhébb vagyrö- videbb ideig tartó orrvérzések gyakran ismétlődnek. Ebben az esetben orvosi vizsgálatnak kell megállapítania az ismétlődő orrvérzések okát. Dr. König János Egészség — higiénia Hz orrvérzésről
