Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
Összhangban a lehetőségekkel A kereskedelem VI. ötéves terve Gyulán a Törökzugban nemrégen nyílt meg a korszerű lakótelepi ABC-áruház. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ folytatja a 8 millió forintos beruházást. Képünkön a megyei ÉPSZER Vállalat dolgozói az üzletközpont részeként éttermet építenek, amelyet előreláthatólag még ebben az évben átadnak Fotó: Martin Gábor Munka, mozgalom, tanulás Ha jó a „hátország” A VI. ötéves terv kidolgozását, előkészítését már két évvel ezelőtt megkezdték. A tervezés kezdeti szakaszában nagy fontosságot kapott a népgazdaság 1985-ig terjedő fejlődésének elemzése és értékelése. Erről tartott előadást a közelmúltban dr. Spilák Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője Békéscsabán, a megye kereskedelmi és vendéglátóipari szakembereinek, közgazdászainak. Elmondotta, hogy a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányát az MSZMP XII. kongresszusának határozatai szabják meg, amelyek figyelembe veszik a középtávú tervkiegészítésben kialakított elképzeléseket és következtetéseket. Ugyancsak alaposan elemezték a világgazdaság várható fejlődését, valamint a KGST-országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok várható alakulását. Hangsúlyozta: a népgazdasági egyensúly fokozatos javítását, az élet- színvonal eredményeinek megőrzését és megszilárdítását mindenekelőtt a termelés hatékonyságának a növelésével lehet és kell elérni. A jövő fontos feladatai közé tartozik termékeink verseny- képességének a javítása, a takarékosság jó megszervezése. Olyan szabályozás kidolgozására van szükség, amely segíti a kezdeményezőkészséget, a kockázatvállalást. Nagyon lényeges lesz az elkövetkezendő időszakban, hogy a belkereskedelem áruforgalmát a fizetőképes kereslethez igazítsák, javuljanak a vásárlási körülmények. A fejlesztéseket úgy kívánatos megvalósítani, hogy azok összhangban legyenek az áruforgalom növekedési üteméMSZBT-vetélkedö A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 276 vállalati, üzemi tagcsoportja és 5160 szocialista brigádja kapcsolódott be az MSZBT, a SZOT és az Ország—Világ „Hősök városai”, „Városok hősei” szellemi vetélkedőjének első fordulójába. A háziversenyeken, Moszkva, Leningrád, Kijev, Minszk, Volgográd, Ogyesz- sza, Szevasztopol, Tula, NoAz eső kitartóan veri a gépkocsi szélvédőjét. Az út- széli fák meg-meghajolnak a leveleket tépő széllökésektől. Szürke már a vidék. Vésztőn jobbra fordulunk az okányi útra. A gépkocsi kerekei sietősen tapossák maguk alá a frissen készült fekete színű utat. Ezt már a debreceniek csinálták egészen Bölcsi-pusz- táig — int az útra Boros József, a megyei közúti igazgató. Húsz nap sem kellett nekik hozzá. Az árvíz alatt ment tönkre, de már előtte is igen-igen gyenge volt. Okányba igyekszünk, búcsúzni a Debreceni Közúti Igazgatóság embereitől. A Haladás Tsz-ben vannak most is, a „hadiszállásukon”. Reggel mindig itt gyülekeztek, este innen indultak haza, és délben itt kosztoltak a tsz konyháján. Napközben meg az otthoni norma háromnégyszeresét teljesítették. Nem külső kényszerből: ők tudják, mit jelent a műút. Mert nemcsak tető kell az emberek feje felé az árvízi pusztítás után, hanem falut faluval, embert emberrel összekötő út is. Nagy az a kár, ami a nyakunkba szakadt. Útjaink egy vei. Beruházásokra nem költhetünk többet, mint a mostani tervidőszakban. Sőt, a fajlagos költségek növekedése miatt kevesebb üzlet épül fel. Kiemelten fejlesztik Budapest elmaradott bolthálózatát. Ugyanakkor csökken az állami támogatások összege. Előtérbe kerül a saját erőből megvalósítható beruházás, a meglevő egységek felújítása. Ezenkívül javítani szükséges az áruforgalom gazdaságosságát, hogy minél rövidebb úton jusson el az áru a termelőtől a fogyasztóig. Szorgalmazni kell a közvetlen beszerzéseket, erősíteni a demigrossztevé- kenységet. Elengedhetetlen, hogy a vendéglátás jobban igazodjék a változó kereslethez, javuljon a gyermekétkeztetés. A jövőben az eddigieknél is jobban nő a kereskedelem politikai jelentősége. Ezért állandóan bővíteni kell az áruválasztékot. Ennek feltétele, hogy ne tűnjenek el az olcsó cikkek az üzletek polcairól. A népgazdasági terv előkészítésének programjához igazodva a kereskedők azon munkálkodnak, hogy megfelelő árualappal, propagandával lehetővé tegyék az egészséges táplálkozást, elegendő háztartási munkát könnyítő gép álljon rendelkezésre. Ezért bővítik a tartós fogyasztási cikkek választékát; azon lesznek, hogy a ruházati termékek árban, minőségben, korszerűségben jobban megfeleljenek a fogyasztók igényeinek. Olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a jó minőségű áruk előállítását, hazai forgalmazását. vorosszijszk és Keres, a legendás „Hős városok”, valamint Breszt, a „Hős erőd” honvédő harcairól, illetve ezzel kapcsolatos ismereteikről adtak számot. A legsikeresebben szereplő közösségek háromtagú csapatai már megkezdték a felkészülést a novemberi területi erőpróbákra. A vetélkedősorozat döntőjét a jövő évben a fasizmus felett aratott győzelem napja tiszteletére rendezik meg. része is tönkrement. Gyors megjavításához se megyei pénz, se megyei erő nem volt elég. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot dicséri, hogy nem azt kereste, hol nincs pénz, hanem a vant seperte hamar össze. Százmillió forint pedig ma sem kis pénz. Aztán a gépezet is gyorsan belendült. A megyei útépítőkhöz csatlakoztak a Csongrád, Hajdú, Szolnok megyeiek is: emberek, gépek, anyagok. Gyorsan tenni, amíg a jó idő tart — ez volt a jelszavuk. A segítők egy-egy útszakasz helyreállítását, felújítását vállalták. Aztán híre ment, hogy az egyik rávállalt néhány ezer négyzetméternyit az addigira. A többi sem akart alul maradni. Meg-megnézték egymás munkáját is. Szó sem esett arról, hogy ki a legény a szakmában, de a néma rivalizálás létezett: ki csinál nemcsak többet, hanem jobb munkát is. Péntek este van, jobban mondva: késő délután. Az okányi Haladás Tsz ebédlőjében a sátorfát szedett Debreceni Közúti Igazgatóság emberei ' búcsúzkodnak. Nyolcvannégyezer négyzetKisiparosok ellenőrzése és segítése Gyulán a tanács ipari osztálya — a KlOSZ-szal kötött szerződés alapján — rendszeresen megvizsgálja, milyen a kisipari tevékenység és a szolgáltatás helyzete a városban, valamint a múlt év júliusától az illetékes szakigazgatási szerv irányítása alá tartozó 6 településen. A felmérések tanúsága szerint több helyen úgynevezett hiányszakmákkal kell számolni; kevés a cipész, a bádogos, a férfifodrász és így tovább. A legtöbb iparjogosítvány főként nyugdíjazás miatt szűnik meg. Gyulán a szolgáltatói tevékenység 45 százalékát kisiparosok, a többit az állami és a szövetkezeti szektorok látják el. A munka hatékonyságának és minőségének növelését szorgalmazza a tanács is, és ezért azon van, hogy a kisiparosok minél korszerűbb gépekkel és berendezésekkel szereljék fel műhelyüket. Erre a célra kölcsönt igényelhetnek, amelynek felső határa: 45 ezer forint. Sőt, indokolt esetben lehetőség nyílik ennél nagyobb összeg felvételére is. A tapasztalatok szerint általában 10—15 kisiparos korszerűsíti felszereléseit évente. A rendszeres ár- és műhelyellenőrzések arra szolgálnak, hogy az esetenként előforduló hibákat kijavítsák, illetve a szabálytalanságokat megszüntessék. Ha a tanácsi szervek „jogtalan iparűzők”-ről szereznek tudomást, felszólítják: mielőbb törvényesítsék tevékenységüket. Az sincs kizárva, hogy az illetékhivatal adócsoportja nagyobb szigorral jár el bizonyos ügyekben. Iparengedélyek kiadásával kapcsolatban csak a községekben kérik ki a helyi hatóságok véleményét. A környező nagyközségekben — iparigazgatásban — ugyanis a gyulai tanács csak másodfokon illetékes. A városban és a környező településeken a fehér foltok felderítését, nehézségek leküzdését elősegíti, hogy a KIOSZ taggyűlésein rendszeresen részt vésznek a tanács képviselői is. Ily módon az érdekeltek közvetlenebbül tájékoztathatják egymást a lakosság ellátásával, a szolgáltatás javításával összefüggő feladatokról és egyéb gyakorlati tennivalókról. méter jól megcsinált útfelületet hagynak maguk mögött. A mérleg: három hét, s csaknem 13 kilométer út. No, meg a barátság, ami itt szövődött Egri Zoltán tsz-elnök: Hiányozni fognak, hogy nem jönnek holnaptól ebédre hozzánk. Olyan pontosak voltak, hogy a toronyórát is hozzájuk igazíthattuk volna. Csongrádi Péter, a debreceniek igazgatója: Jó szívvel jöttünk, s jólesett, ahogyan fogadtak, segítettek. A tsz a mi gépeinket is sajátjukként javítgatta, ha kellett. Sprőber József, a Békés megyei pártbizottság munkatársa: Hajdú megye sokat segített. Építőipari vállalatuk ma adott át nyolc lakást az árvízkárosultaknak. Huszonöt nap alatt építették fel. Derekasan dolgoztak, akárcsak az útépítők. Boros József, a Békés megyei közúti igazgató: Nemcsak a vállalást teljesítették a Hajdú megyeiek, hanem tíz százalékkal rá is tettek. Köszönjük. A protokollmentes kis ünnepség halkan duruzsoló beszélgetésbe olvad a hosszú asztalok mellett. Alig észrevehetően feláll egy jól megMunka, mozgalom, tanulás és természetesen a család — három gyermekkel —, ez Balatoni Lászlóné élete. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat számviteli osztályvezetője negyvenegy évéből huszonhármat itt, egy helyben töltött, s az első perctől szakszervezeti munkában. Társadalombiztosítási felelős, szb-titkár, gazdasági felelős, HVDSZ megyebizottsági tag, T. T.-bizottság vezetője; mikor mi, de van úgy, hogy több megbízást is ellát egyszerre. Kifogástalanul, mint azt a társadalom- biztosítás 30. évfordulójára nemrég kapott Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés is bizonyítja. — Mi volt a kezdet? — A középiskola vége. Közgazdasági érettségit tettem, s azonnal a vállalat elődjénél — a Bánya ES-nél — lettem pénztáros. 1957-et írtunk akkor, s hamarosan jöttek a szakszervezeti választások, és egy fiatal is nagyon kellett az szb-be. Rám esett a választás, mert nemcsak az ifjúságot képviselhettem, hanem egysze- mélyben a nőket is. A társadalombiztosítási tanács — vagyis a T. T. — felelőse termett fiatalember, kezet fog a körülötte ülőkkel, s aztán felszáll egy behemót nagy kocsira a volán mögé. Szakács Imre ment el a bitumenszállítóval. Még ma haza akar érni — Szombathelyre. Onnan jött ide segíteni. Bőrösök Sándor mondja ezt, az egyik brigád vezetője. ö csak itt a szomszédban, Esztáron lakik. Naponta tette meg az utat otthona és Okány között, míg itt dolgoztak, akárcsak a vele szemben ülő Nekita János, a másik brigádvezető. ŐKö- rösszakáliba való. Jó szóval, türelemmel lehet csak szóra bírni mindkettőjüket, hogy magukról mondjanak valamit. Űtka- parók vagyunk mi — ha ma már nem is így neveznek bennünket. Én már 27 éve — mondja Börcsök. — Tegnap ünnepeltem a 25. évet e szakmában — toldja meg a szót Nekita János. Mert, kérem ez szakma, hozzáértés kell hozzá. Negyedszázad alatt sok minden változott — mi meg közben öregedtünk. De ilyenkor ezt nem érzi az ember. Janó Márton, az egyik brigádtag belehallgat a beszélgetésünkbe, s egyetértőén bólint: segíteni mindig jó. Esik az eső tegnap óta. A napfény — úgy látszik — az idén már végleg elfogyott. De csak kint. Az emberekben tovább ragyog. Enyedi G. Sándor lettem, s azóta ez a munka rajtam maradt, talán mert én is annyira megszerettem. Ügyho"" amikor később a vállalat szb-titkára voltam, akkor a megyei bizottságban folytattam ezt a munkát. Most a választások után a szociálpolitikai elnevezést kaptuk, de ez a lényegen nem változtat. — A vállalatnál is így haladt lépésről lépésre? — Igen, mert ahogy tanultam, képeztem magam szakmailag, mindig más beosztást kaptam. Tényleg az elmélet és gyakorlat összekötése vitt lépcsőnként a mai munkakörömig. Elég hamar, egész fiatalon a mérlegképes tanfolyamhoz is hozzáfogtam, és sikerrel be is fejeztem. Méghozzá úgy — és ez külön emlékezetessé teszi —, hogy mire a képesítést megszereztem, két gyermeket szültem. Aztán a magasabb politikai képzés következett — és a harmadik kislány. Ekkor már a marxista—leninista esti egyetemet jártam, s ahogy az utolsó vizsgával készen lettem, tíz nap múlva megszületett a most négyéves legkisebb. — Egyszerre csinálta a vállalati és szakszervezeti munkát, és mellette állandóan tanult, három gyermeket nevelt. Hogyan tudta mindezt összeegyeztetni ? Hogy tudott mindenütt, mindennek eleget tenni? — Nagyon röviden: úgy, hogy bármit csináltam életemben, azt szerettem is, nemcsak kötelességből tettem csupán. Vegyük az egyiket, a mozgalmi munkát. Az iskolában az úttörővel kezdődött, folytatódott a KISZ-szel, aztán több mint húsz éve csinálom a szakszervezetben. Persze ez a szeretet sem véletlen, hiszen a családunkban ennek hagyománya van, főleg az édesapám révén. Tőle, a régi pártmunkástól láttam, tanultam, s ilyen légkörben nőttem föl, s ezt vittem tovább én is a saját családomban. A tanulás meg? Nyilván nem lehet teljes értékű munkát folytatni sehol sem megfelelő képzettség nélkül, s be kellett illeszteni, még ha nehezen is, a többi fontos dolog közé. — Mikor a két nagyobb lány kicsi volt, a mai sok kedvezményből jóformán semmi sem létezett. — Nem bizony, és ezért rengeteg segítségre volt szükségem, másképp sem tanulni, sem szakszervezeti munkát folytatni nem tudtam volna. Legtöbbet édesanyám tett és a férjem, aki még munkakört is változtatott csakhogy helyben dolgozhasson, és ne vidéken. Így lett gépkocsivezetőből villany- szerelő. Aztán nőttek a gyerekek, és eleinte kevesebbet, majd egyre többet segítettek ők is. Szóval a családi háttér — a hátország — á legfontosabb. És a kicsivel már gyesen maradhattam. — Ekkor már felelős vezetői beosztásban volt. Nem okozott nehézséget a kimaradás? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt kiesés a munkámban, amit a két és fél év után erős tempóban kellett pótolni. De ezt is megérte, és az anyagiakat is pótolta az, hogy a gyermek mellett lehettem abban az időszakban, amikor az számára a legfontosabb volt. Az első években. És itt kell megmondanom, hogy a gyes — bár sok vitára ad okot — nem egyenlő az elzárkózással. Csak annak négy fal, aki ezt választja. Én akkor is minden funkciómat megtartottam, és elláttam éppúgy, mint azelőtt. Sőt továbbképzésre is eljártam. Így aztán kapcsolatom a külvilággal — a vállalattal, a mozgalommal — végig megmaradt. A családon túl a nagyobb közösséggel is együtt éltem. Ez tette azokat az éveket is harmonikussá. Vass Márta A futóművek helyes beállítása a biztonságos közlekedés egyik alapvető feltétele. Nagy gondot fordítanak erre a 8-as Volán szeghalmi szervizüzemében is. Munkájukat különböző speciális gépek segítik . , Foto: Veress Erzsi Elbúcsúztak barátsággal
