Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1980. OKTÓBER 12., VASÁRNAP Ára; 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM A nagyobb termés reményében Minden bizonnyal sokak emlékezetében él még eleve­nen az évtized legnehezebb aratása. A búzát vízből ara­tók, a dőlt gabonával vias- kodók azonban, mint annyi­szor, most is sikeresen fe­jezték be a munkát. Az idő­járás, amely akkor nap mint nap esőt hozott, csak késlel­tetni, megakadályozni nem tudta a betakarítást. A más­kor július végéig tartó ara­tás, augusztus közepéig hú­zódott el. De akármilyen küzdelmes volt a búza vágása, nem vál­toztathatta meg a dolgok me­netét. Még javában dolgoz­tak az arató-cséplők, amikor a „szántó-vető ember” már jövő évi kenyerünkre gon­dolt. A megállíthatatlan kör­forgás szalmabetakarítással, tápanyag-visszapótlással, ta­lajműveléssel folytatódott. És most, amikor az írást olvas­sák, a gépek már újra a ma­got szórják a földbe. A látszólag egyszerű, a megszokott körforgás azon­ban kemény munka eredmé­nye. Ezt nem lehet megszakí­tani. Az időjárás bármennyi­re is zord, a mezőgazdaság­ban dolgozók feladata, hogy eminens diák módjára „ja­vítsanak”. A késést be kel­lett és be kell pótolni min­denütt, ahol még lemaradás van a talajelőkészítésben, hogy a búzát időben el tud­ják vetni. És ők, a mezőgaz­dasági munkások valóban minden tőlük telhetőt meg­tesznek. Sokan közülük hó­napok óta szombatjukat, va­sárnapjukat a földeken, munkával töltik. A parasztember évezredek óta az új maggal reményét is elveti. Azóta is megmaradt a hite abban, hogy az új jobb lesz, nagyobb termést ad majd. Hol van már a hét szűk esztendő megfigyelés­ből, talán babonából is szár­mazó (?) elmélete, hiszen a szocialista mezőgazdaság át­szervezése óta évről évre egyenletesen nőtt a kenyér- gabona termésátlaga. Az ember jobbra, többre törekvése persze a korszerű technika, az új technológiák időszakában is az egyik leg­fontosabb tényező maradt. Az európai mércével is elis­merést érdemlő termésátla­gok nem a véletlenen múlot­tak. A pontos, a fegyelme­zett iparszerű munka ered­ménye. Éppen ezért van, kell hogy még nagyobb becsülete legyen annak, aki igényesen dolgozik. Mert az egyenesre húzott barázda, a simára el­dolgozott talaj, az egyenletes vetés nem csak a szemnek szép, több annál... Nem véletlenül szólunk minderről éppen most, a ve­tés időszakában, amikor még nem késő, hogy az elmúlt év búzatermesztésének tanulsá­gain okulva ott is, azok is lépést váltsanak, ahol és akik ezt eddig nem tették meg. A kapkodásra, a felületességre nem lehet mentség, hiszen körültekintő szervezéssel, a munkában előrébb tartógaz­daságok segítségévei most is jó minőségben lehet teljesí­teni a vetést. Ügy hisszük, ma is igaz a mondás, ki mint vet, úgy arat. A jól sikerült talajelő­készítés, a vetés ugyanis re­ményt ad. A nagyobb ter­més reményét. Kepenyes János Visszatértek az űrhajósok Épségben és egészségben tért vissza a földre szomba­ton az űrhajózás története eddigi leghosszabb, 185 nap időtartamú űrutazásának két részvevője, Leonyid Popovés Valerij Rjumin. Az őket szállító űrhajó, a Szojuz—37. visszatérő egysége moszkvai idő szerint 12 óra 50 perc­kor ért földet a kazahsztáni sztyeppén, 180 kilométerre délkeletre Dzsezkazgantól. Nagyjából ugyanott, ahol néhány hónappal korábban a szovjet—magyar közös űr­utazás részvevői is leszálltak. Az első orvosi vizsgálat ered­ményét haladéktalanul köz­zétették : a rekord időtarta­mú űrutazás után Popov és Rjumin jól viselte el a visz- szatérés során fellépő túlter­helést, egészségesen fejezte be útját. A két űrhajós természete­sen a 185 nap alatt elszokott a földi körülményektől, igy segítségre volt szükségük a kiszállásnál, de hangulatuk, közérzetük már az első orvo­si vizsgálat során kitűnőnek bizonyult, és a helyszínen megejtett vizsgálatot végző orvosok szerint egészségi ál­lapotuk is jó. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ma­gas kitüntetésben részesítette a két űrhajóst, feladata sike­res befejeztével. Leonyid Po­pov, aki első ízben járt a vi­lágűrben, megkapta a Szov­jetunió Hősének kitüntető címét, a Lenin-rendet, az Aranycsillagot, valamint a Szovjetunió Ürpilótája címet is. Valerij Rjumin Lenin- rendet és egy újabb arany­csillagot kapott, ő már ko­rábban elnyerte a Szovjet­unió Hőse és a Szovjetunió Ürpilótája címet. A kétsze­resen kitüntetett űrhajós mellszobrát is felállítják szü­lőhelyén. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a világűr meghódításában tanúsított helytállásuk, az első szovjet —magyar közös űrrepülés végrehajtásában kifejtett ki­magasló é •demeik elismeré­seként Leonyid Ivanovics Po- povnak, a Szovjetunió űrpi­lótájának és Valerij Viktoro- vi*-> Rjuminnak, a Szovjet­un ó űrpilótájának a Magyar Nép öztársaság Hőse kitün­tetést és kitüntető címet ado­mányozta. Szakszervezeti kongresszusok Tegnap a XIII. kerületi pártbizottság székházában megkezdte munkáját az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének 45. kong­resszusa. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A kongresszust Dabrónaki Gyula, az ÉDOSZ elnöke nyitotta meg, majd Balogh Károlyné, a szakszervezet főtitkára fűzött szóbeli ki­egészítést a központi vezető­ség írásos jelentéséhez. Rá­mutatott : az élelmiszeripar eleget tesz a lakossági ellá­tás és az export növekvő kö­vetelményeinek. A szakszer­vezet szükségesnek tartja, hogy a továbbiakban job­ban hozzák összhangba a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás fejlesztését. Az ÉDOSZ ezért egyetért azzal, hogy egyes élelmiszeripari ágazatok kor­szerűsítésére fordítsanak megkülönböztetett figyelmet. Az V. ötéves terv időszaká­ban több mint 50 milliárd forint értékű beruházás Va­lósult meg az élelmiszeripar­ban, kétszer annyi, mint 1970—75 között. Az elméleti kutatások szer­vezése, feltételeinek biztosí­tása és a gyakorlati gyógyá­A Nádudvari Kukorica- és Ipamövény Termelési Együtt­működés az idén hirdette meg intenzív gabonatermesz­tési programját. A program­ban való részvételre több mint 30, közte tizennégy Bé­kés. megyei mezőgazdasági üzemet kértek fel. A részve­vő üzemek a búza- és kuko- ricatermesztésben az elmúlt években kiemelkedő eredmé­nyeket értek el, élen jártak a korszerű technika, a leg­újabb technológiák alkalma­zásában. A termésátlagok további növeléséhez, a gazdaságo­sabb termeléshez azonban el­engedhetetlen a legújabb ku­tatási eredmények, energia- takarékos eljárások, berende­szat minden területén jól segítették az elmúlt eszten­dőkben az Orvos-egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének alapszervezetei az orvosok, a kórházi alkalma­zottak, illetőleg a gyógysze­részek tevékenységét — ál­lapították meg a szakszerve­zet tegnap délelőtt kezdő­dött, sorrendben VIII. kong­resszusán. A Jókai utcai szakszervezeti székházban rendezett tanácskozáson megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára és dr. Schul- theisz Emil egészségügyi mi­niszter. Dr. Babics Antal elnöki megnyitója után a kongresz- szus küldöttei meghallgat­ták dr. Fűzi Istvánnak, az Orvos-egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete főtitká­rának szóbeli kiegészítőjét az elnökség írásban szétküldött beszámolójához, amely mér­leget vont a szakszervezeti munka több éves eredmé­nyeiről, tapasztalatairól, ille­tőleg fölvázolta a következő esztendők tennivalóit. Moldován Gyula főtitkár beszámolójával tegnap meg­kezdődött a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezetének XXX. kongresszu­sa. A tanácskozáson meg­jelent Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Pullai Árpád közlekedés- és posta­zések, a még korszerűbb gé­pek alkalmazása. Ezeket kí­vánja biztosítani a KITE az intenzív gabonatermesztési programmal. Sikeres tárgyalások ered­ményeként a gazdaságok még ebben az évben megkapják azokat a világszínvonalon ál­ló John Deer és IHC trak­torokat, talajművelő-eszkö­zöket, amelyek beszerzéséhez már az állami szervek is hozzájárultak. Erről tájékoz­tatták a közös gazdaságok el­nökeit, szakembereit a KITE vezetői Nagyszénáson, a Cza- bán művelődési házban meg­tartott tanácskozáson, ame­lyet tegnap délelőtt rendez­tek. ügyi miniszter, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára is. A főtitkár a feladatok kö­zül kiemelte a szakszerve­zet gazdasági munkát segí­tő tevékenységét és érdek- védelmi munkáját, hangsú­lyozva, hogy a vállalatok eredményességén múlik az élet- és munkakörülmények javítása, a szociálpolitikai el­képzelések végrehajtása. Automatizálták a téglagyártást Békéscsabán A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békés­csabai II. sz. gyárában befe­jeződött az a rekonstrukció, amelynek célja, hogy a tég­lagyártás automatizálásával egyrészt 100 százalékkal nö­veljék a termelést, másrészt kiváltsák a nehéz fizikai munkát. Amint Baukó Mi­hály, a vállalat igazgatója elmondta, a rekonstrukció­ban több mint százmillió fo­rint gépi beruházást és mintegy harmincmillió fo­rintos építési beruházást va­lósítottak meg. Ezen belül olyan téglagyártó gépsort helyeztek üzembe pénteken délelőtt, amely a hagyomá­nyos gyártásnak a kétszere­sét, évi negyvenmillió kis­méretű téglát állít elő, ugyanakkor födémbéléstest készítésére is alkalmas. Hagyományos módszerrel a negyvenmillió téglát 200— 250 ember állította elő, az automatizált gyártásnál vi­szont csak hetven embert foglalkoztatnak. A gépsor to­vábbi előnye, hogy a szárítás kalóriafelhasználása jóval alacsonyabb, mint a régi módszeré. Ez a téglaelőállítás energiafelhasználásban je­lentős megtakarítást ered­ményez. KITE-tanácskozás Nagyszénáson A folyók szabályozására, partjainak védelmére 100 milliókat költ a vízügyi ágazat. A Körösök szabályozásán a Körös- vidéki Vízügyi Igazgatóság munkásai dolgoznak. Munkájuk­ról szól írásunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi A debreceniek befejezték az árvíz sújtotta közutak hely­reállításából vállalt munkájukat. Gyorsan, jól dolgoztak. Köszönjük. Pénteken szerény ünnepség keretében „El­búcsúztak barátsággal” tőlünk (4. oldal) Az egészségügyi ellátás fejlődése megyénkben Főként az utolsó 10 esztendőben fejlődött megyénk egészségügyi hálózata. Nagy lemaradást kellett pótol­nunk, s hosszú volt az út, míg a jelenlegi alap-, fekvő­gyógyintézeti, szakorvosi, szociális ellátás, az anya-, a csecsemő- és gyermekvédelem rendszere kialakult. Meg­valósult, vagy épül 3 nagy beruházás, a városok és köz­ségek tanácsai saját erejükből és megyei segítséggel egészségházakat, körzeti orvosi rendelőket, lakásokat létesítettek, bölcsődéket építettek, korszerűsítettek. A magányos idősek felkarolására öregek napközi otthonával bővült ki a szociális hálózat. A fejlődés nem szembe­szökően látványos, de a strukturális, a szakmai és tartal­mi változásokról elismeréssel kell szólnunk. Az öt év eredményeiről szól írásunk lapunk 7. oldalán. Új iskola Endrűdön A végéhez közeledő ötödik 5 éves tervidőszak alatt megyénkben jó néhány korszerű új iskola' épült. Az átadások ünnepélyes pillanatai elmúltak. Az új iskola- épületekben megkezdődött a munka, s csak ilyenkor, használat közben válik el igazán, jól dolgoztak-e az építők. Az endrődi iskola építői jól dolgoztak. S ezt ki más tanúsíthatná jobban, mint az iskola 500 kisdiákja és a pedagógusok, akiknek munkáját, munkakörülmé­nyeit gyökeresen megváltoztatta a korszerű eszközökkel felszerelt 13 tantermes új iskolaépület. Lapunk 6. oldalán képeink is ezt bizonyítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom