Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-11 / 239. szám
o igMiiuKfiw 1980. október 11., szombat Tanácsülésről jelentjük Orosháza Orosházán, október 9-én Mihály András elnökletével ülést tartott a városi tanács. A testület elsőként a 2—1980-as rendeletével megalkotta saját szervezeti és működési szabályzatát. A napirendnek megfelelően ezután Mihály András tanácselnök a hatályos tanácsrendeletekről, határozatokról és azok végrehajtásáról tájékoztatta a testületet. Ezután Szegvári Péterné dr. vb-titkár előterjesztésében a tanácsi szervek család- politikai munkájáról szóló jelentés került napirendre. Miként e jelentés összegzése megállapítja; ami az anyagiakat illeti, Orosházán a tanácsi és nem tanácsi szerveknél a lehetséges erőforrások felhasználása eredményes. Az alapvető igényeket kielégítik az intézmények, de a korszerűség terén van kívánnivaló. A nagyobb gond azonban a szemlélettel, a tudati tényezőkkel van: a felbomló házasságoknál a két fél nincs tekintettel a gyerekekre, azok szellemi, érzemli nevelését sok családban nem kellő felelősséggel teljesítik, kevésbé becsülik meg az időseket. Gyámügyi, ifjúságvédelmi ügyek hátterében nagyon sokszor áll az italozás, az alkohol. Ami az egészségügyi és szociális ellátást illeti, a városban megoldott a terhesvédelem és nővédelem, megfelelő a család- és nővédelmi tanácsadás. Házi szociális gondozásban 139-en részesülnek, tavaly 154-en kaptak rendszeres szociális segélyt. A gyermekintézményekben 175 a veszélyeztetett gyermek. Állami gondozásba tavaly 11 kiskorú került. Végül a városi tanács idei második félévi munkatervét fogadta el az ülésen a testület, és bejelentések hangzottak el. Művelődéspolitikánk időszerű feladatai Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban megyénk művelődésiház-igazga- tóinak, könyvtárvezetőinek tanácskozást rendeljek. A közművelődési szakembereknek dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője Aktuális művelődéspolitikai feladatok címmel tartott előadást. Az Újabb zenés sorozat kezdődik Elsősorban a megyénkben levő közművelődési intézmények szórakoztatóműsorgondjainak enyhítésére az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei kirendeltsége vasárnap délelőtt új bemutatósorozatot indít. Az építők Munkácsy Mihály Művelődési Házában, Békéscsabán október 12-én, délelőtt fél 11 órakor kezdődő rendezvényen az érdeklődők a csabai Körös Szálló éttermében esténként fellépő Andromeda tánczenekarral ismerkedhetnek meg. A műsorban Bökönyi Laura, a megyei Jókai Színház tagja is színpadra lép. A következő hetekben—hónapokban a megyénkben dolgozó többi szórakoztató együttest, esetenként szólistákat is szeretnének bemutatni a köz- művelődés meghívott szakembereinek, valamint az érdeklődő csabai közönségnek. Gyártják a zenélő bilit Az „eredményt” madártrillára emlékeztető zeneszóval jelző, a legifjabbak szobtatisztaságá- ra szoktatásához nélkülözhetetlen edénykék sorozatgyártását kezdték meg az Egyingi Vegyesipari Szövetkezetben. A magyar szabadalom alapján készülő különleges műanyag edénykékből 10 ezer készül el az idén, s ezek karácsony előtt már az üzletekben lesznek. Jövőre megnégyszerezi termelését az enyingi szövetkezet, ugyanis már külföldi cégek is érdeklődtek a termék iránt'. A muzsikáló műanyag edénykék a gyártók szerint segítik a szobatisztaságra szoktatást, és sok fáradtságtól kímélik meg a kismamákat. Az edénykék aljára szerelt elektronikus zenélő szerkezet ugyanis akkor kezd „trillázni”, ha folyadékkal érintkezik, s mindaddig muzsikál, míg a folyadékot ki nem öntik. osztályvezető-helyettes először azokat a problémákat vázolta föl, amelyek még mindig nehezítik a közművelődés munkáját. Még ma sem tudatosodott kellőképpen, elsősorban a gazdasági vezetőkben a közművelődésnek a társadalmi-gazdasági haladást segítő szerepe. Ennek egyik oka a rossz szokások és hagyományok makacssága, amelyeket kellő gonddal, türelemmel, a szellemi és az anyagi erők ösz- szefogásával ki lehet küszöbölni. Szó volt a most záruló ötödik ötéves terv irányelveinek teljesítéséről, illetve a VI. ötéves tervidőszak előirányzatairól is. Dr. Csende Béla végezetül az elmúlt télen lefolytatott minisztériumi közművelődési ellenőrzésből és a XII. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokat ismertette a megjelenteknek. BmaUr festők kiállítása Keveimesen, a művelődési ház és a községi KlSZ-alap- szervezet rendezésében október 11-én, ma délután 4 órakor kiállítás nyűik. Ezen ifj. Lakatos Tibor keverme- si és Hankó Pál pusztaföldvári amatőr festők alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A helyi pártbizottság épületében látható tárlaton Lakatos Tibor főként csendéleteket és tájakat ábrázoló olajfestményeivel szerepel, míg Hankó Pál az emberek, az állatok és a természet kapcsolatát realista módon megjelenítő grafikáit küldte el erre az alkalomra. A kiállítást Hammer Gizella rajztanár nyitja meg. Új Patyolat-üzlet Gyulái Ű j Patyolat-üzlet kezdte meg működését október 8-án, szerdán Gyulán, a Törökzugi-lakótelepen. A kis szolgáltatóegységet a Budapest körút egyik bérházának alagsorában alakították ki a Békés megyei Patyolat Vállalat dolgozói. Nyitva tartási rendjét pedig úgy határozták meg, hegy munkába menet beadhatják a lakótelepen élők a mosnivalót, hazafelé jövet pedig elvihetik a tiszta ruhát. A fióküzlet minden szolgáltatásra vesz fel megrendelést. A tervek szerint a vállalat ebben az egységében vezeti be a negyedik negyedévben Gyulán először a bérágynemű-szol gál tatást, s a népszerűségtől függően Gyula város többi fióküzletében is bérelhetnek majd ágyneműt az azt igénylők. A békéscsabai egészségügyi gyermekotthon vezetősége és KISZ-szervezete meghívására a debreceni, az egri és a szegedi testvérintézmény fiataljai látogattak el tegnap Békéscsabára. Kétnapos programjukban szerepelt a tegnapi szakmai és politikai vetélkedő, melyet az ifjúsági és úttörőházban rendeztek meg. Képünk a vetélkedő egy pillanatát örökítette meS Fotó: Gál Edit Június 25-én kezdűdnek az 1981. évi békés-tarhosi zenei napok A békés-tarhosi zenei napok szervező bizottsága tegnap délután a békési Városi Tanács vb-termében ülésezett. A megjelenteket — közöttük Gulyás Györgyöt, a debreceni Kodály kórus karnagyát, a zenei napok művészeti vezetőjét és Vámos Lászlót, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét Pap István, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte. Ezután Varga László, a városi tanács osztályvezetője értékelte az idei zenei napok eseményeit, megállapítva, hogy a nyári zenei programok törzsközönsége egyre jobban kialakul, és a tarhosi zenei napok országos híre ma már kétségtelen. Az 1981. évi programjavaslatot Pap István ismertette. A tervek szerint az ötödik békés-tarhosi zenei napok 1981. június 25-én kezdődnek, és öt napig tartanak. Az első napon Békés főterén rendeznek ünnepélyes megnyitót, melyen a kórusversenyre érkezett együttesek is részt vesznek. Este a tarhosi szabadtéri színpadon a Gyulai Várszínház és a zenei napok közös rendezvényeként Bartók: Cantata Profana és Kodály: Psalmus Hungaricus című művét mutatják be a debreceni MÁV filharmonikus zenekar és a Kodály kórus közreműködésével. Másnap kezdődik a kórusverseny, a tervek szerint 9—10 kórus részvételével, este pedig Kocsis Zoltán hangversenyez a zenepavilonban. A kórusverseny eredményhirdetésére szombaton, július 27-én kerül sor, ez a nap a győztesek hangversenyével zárul. Június 28-án rendezik a békés- tarhosi baráti kör közgyűlését, este pedig a békési református templomban Sirák Péter orgonaművész és a Kodály kórus hangversenyét. Június 29-én szakmai tanácskozás lesz „Bartók kórusművei és a magyar népdalok” címmel, este a tarhosi zenepavilonban a Wenin- ger-vonósnégyes és Péczely Sarolta szólóestje a program. A zenei napok időszakában jövőre is megrendezik a megyei zeneiskolák legjobb növendékeinek részvételével a vonószenekari tábort. Megszépülve fogadja a Mezőhegyesre érkezőket a múzeumi és műemlékvédelmi hónapban is a városképi jelentőségű községi tanácsháza épülete. Rendezett környezetével megyénk községei közül az egyik legszebb, legértékesebb faluközpont Fotó: Gál Edit Kiszolgálva vagy kiszolgáltatva? 0 jelenlegi ötéves tervben a lakossági fogyasztás bővülésének kétszeresét teszi ki a fogyasztói szolgáltatások növekedése. Ez az első eset, hogy az utóbbinak a fejlődési ritmusa gyorsabb, mint a fogyasztás egészéé, mivel az 1960. és 1970. közötti évtizedben — mint korábban is — elmaradt attól, a negyedik ötéves tervben pedig lényegében azonos mértékű volt. Van mit pótolni, van mit javítani! S ez főként akkor igaz, ha figyelembe vesszük: a következő években nincs mód az életszínvonal jelentősebb növelésére. Éppen ezért a szolgáltatások fontossága ugrásszerűen emelkedik. Ne feledjük: a mindennapi élet e területén a legszélesebb lakossági rétegek szereznek ismétlődő benyomásokat, tapasztalatokat, azaz a közhangulatot javítja vagy rontja mindaz, ami itt végbemegy. Csupán a fogyasztási szolgáltatások esetében — a lakáskarbantartástól egészen a fodrászatig — 500 milliárd forint értékű állóeszköz zavartalan használatáról kell gondoskodni. S ez korántsem a szolgáltatások teljes köre, mert e fogalom ma már sokkal tágabb értelmű, az OTP, a takarékszövetkezetek lakossági pénzügyi tevékenysége éppúgy beletartozik, mint az egészségügy, az oktatás, a szállítás, a telefon, s természetesen a termelés kiszolgálásának sok mozzanata úgyszintén. A Minisztertanács a közelmúltban foglalkozott a szolgáltatások fejlesztésével, a szolgáltatási szervezetkorszerűsítésével, részeként annak a tervszerű és folyamatos munkának, amelynek keretében a kormány immár több mint egy évtizede következetesen figyelemmel kíséri az elért eredményeket, s nem kevésbé a gondok enyhítésének lehetőségeit. Tagadhatatlan a haladás. Napjainkban a szocialista szektornak 18 ezer szolgáltatóhelye van — ami viszont meghökkentő: ezeket mintegy háromezer cég működteti! —, s 95 ezer magánkisiparos szintén a lakosság rendelkezésére áll. összesen 160 ezer ember dolgozik a fogyasztási szolgáltatásokban; munkájuk értéke 23,6 milliárd forint volt tavaly. A szolgáltatások többségénél mára a mennyiségi igények — várakozással, sorban állással ugyan, de — kielégíthetők, ám a kielégítés minősége rengeteg bosszúságot okoz, s még inkább így van ez akkor, amikor maguk a mennyiségi igények sem válthatók valóra. Ilyenkor válogat igazán a szolgáltató, s ennek hátrányait a megrendelés elutasításától az összecsapott, a borravaló ellenére is silány munkáig, aligha szükséges ecsetelni. 1960. és 1980. között a gépjárműjavítás ára a huszon- négyszeresére nőtt, s míg 1960-ban a szolgáltatások 1,5 százalékát tette ki, idén eléri a 16 százalékot. Területenként erős eltérések mutatkoznak a szolgáltatások hozzáférhetőségében, s még inkább színvonalában. Ugyanabban a szolgáltatási ágazatban a megrendelő az egyik helyen valóban megkapja mindazt, amire igényt tart, a másik helyen viszont durva elutasításban^' packá- zásban van része. S azok járnak el így vele szemben, akik belőle élnek! Aki nem szolgált, annál inkább, kiszolgáltatott ügyfél sorozatban tapasztalhatja, hogy kezdetleges a tájékoztatás a szolgáltatás milyenségéről, áráról, a megrendelő jogairól; a szolgáltatóhelyek létrehozása, telepítése nem igazodik a tényleges szükségletekhez, ahogy gyakran a nyitva tartási időpontok sem; a vállalási körülmények és határidők, s ez utóbbiak betartása olykor a minimális követelményeknek sem felelnek meg; a számlázás sok esetben áttekinthetetlen. S akkor még szót ejthetünk a magatartásról, a hangnemről, illetve arról, hogy alig akadnak törekvések korszerű szolgáltatási formák kialakítására, mint amilyen például a teljes lakáskarbantartás vállalása az átalánydíjas javítás. Nem egyformán fejlődtek a különböző szolgáltatási területek, s ez bizonyos fokig érthető. Így a gépkocsijavítás, a háztartási gépek, eszközök karbantartása kedvezményekkel is ösztönzött fejlesztési terület volt. Az a baj, hogy a negatívumok olyan lényeges tevékenységekre is jellemzők, mint például a lakáskarbantartás. Márpedig aki tapétáztatni akar, s nem talál rá más vállalkozót, csak kontárt, azt aligha deríti jobb kedvre, hogy a városka új fotóműterme jól dolgozik. Nagyon gyakran tehát maga az igény kielégíthetősége eleve kiszolgáltatottá teszi az érintett családot vagy személyt, főként a községekben, de a városok java részében szintén. Sok olyan szolgáltatási terület van, ahol a termelékenység alacsony. Itt a fejlesztésnek természetes következménye a létszám növekedése, de kérdés, valóban mindenütt a létszám hiány- zik-e, avagy a szervezettség, az eszközök jó kihasználása, az érdekeltség a gyorsaságban, a jó minőségben?! A munkásosztályhoz tartozó háztartások egy főre jutó szolgáltatási kiadása, borravaló nélkül számítva, 3271 forintot tett ki tavaly, a szellemi foglalkozásúaknál 6254- et, azaz nem mellékes összeget. A mit a pénz fejében kapott a megrendelő, abban keveredett a kiszolgálás és a kiszolgáltatottság, s ez a keveredés annak a jó ízét, örömét is elrontja, ami rendben ment. A szolgáltatásban dolgozók tíz tisztességgel elvégzett feladat értékét kockáztatják tehát egy olyannal, ahol az ügyfél kiszolgáltatottnak érzi magát. S ott a bökkenő, hogy ezzel az aránnyal szívesen kiegyeznénk, mert ma még a kiszolgálandó kiszolgáltatottsága a gyakoribb, holott ennek fordítottja a természetes. S mert ettől még távol vagyunk, lépnie nem a megrendelőnek kell. Mészáros Ottó Űszí ügyelet a MEZŰGÉP-nél Tegnaptól várhatóan november végéig tart a MEZŐGÉP Tröszt őszi ügyeleti szolgálata. Az ügyeleti munkát az ország valameny- nyi megyéjében a MEZÖ- GÉP-vállalatok az őszi mezőgazdasági munkákhoz, a szántás, a vetés, a betakarítás egyes munkafázisaihoz igazítják és szükség esetén átcsoportosítják a szerelőket, szervizkocsikat. A tröszt vállalatainál a raktárakban bőséges készleteket halmoztak fel, elsősorban a vállalat gyártmányaihoz szükséges alkatrészekből, részegységekből, de igény szerint egyedi gyártásra is vállalkoznak. összesen 350 jól képzett szerelő szakembert, műszakit vontak be az ügyeleti szolgálatba, munkájukat célszerszámokkal ellátott több mint 150 szervizkocsi segíti. A MEZŐGÉP Tröszt ügyeleti szolgálata munkanapokon 7—17 óráig, szombaton 7—15 óráig és vasárnap 7—12 óráig hívható.
