Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-02 / 231. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Összehívták a Hazafias Népfront kongresszusát Kádár lános felszólalása a HNF Országos Tanácsának ülésén A Hazafias Népfront VIL kongresszusát 1981. február 21—22-re összehívták — erről határozott a HNF Országos Tanácsa szerdán, a Parlament vadásztermében megtartott ülésén. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének megnyitó szavai után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ismertette a VII. népfrontkongresszus összehívására és a mozgalom testületéinek újjáválasztására vonatkozó javaslatot. — Éppen négy esztendeje annak, hogy befejezte munkáját a népfront legutóbbi, VI. kongresszusa — mondotta. — Azóta is többször megállapítottuk, hogy betöltötte hivatását, és megfelelt annak az igénynek is, hogy a kongresszuson körvonalazott feladatokat a jól bevált politikai programok jegyében a dolgozó néppel összefogva, az élet minden területén megvalósítsuk. Megállapíthatjuk: az elmúlt években is helyesen jártunk el akkor, amikor — amint a párt és a kormány — a népfront is a legteljesebb bizalmat tanúsítva a nép iránt, az igényeknek és a céloknak megfelelően határozta meg a maga teendőit. — Most azzal a szándékkal javasoljuk kongresszusunk összehívását, hogy az előkészítő munka során részletesen megvizsgáljuk: mit, mely területen és hogyan tettünk, megkeresve azokat a feladatokat, amelyeket a párt XII. kongresszusának szellemében el kell végeznünk. Az 1980-ban egymást követő kiemelkedő politikai események jelzik, hogy olyan munkafolyamatot hoztunk létre, amely lehetővé tette, hogy lakosságunk a legkülönbözőbb szinteken véleményt mondjon és feladatokat, megbízatásokat vállaljon az év minden periódusában. A népfront a párt-, az állami és a társadalmi élet eseményeinek nem külső szemlélője volt csupán. Az idei esztendő elején országos tanácsunk ülésén tűztük napirendre a pártkongresszus irányelveit. Eszmecserénkén épp oly széles körű, előrevivő vita bontakozott ki, mint a budapesti és megyei bizottságok, valamint a helyi testületek tanácskozásain. Az észrevételek, az összegzett javaslatok a pártkongresszus anyagaiban, dokumentumaiban is sok helyütt tükröződtek. — Jelentős szerepet vállaltunk az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások előkészítésében. A választási felhívás, az ahhoz kapcsolódó politikai program mély hatást váltott ki a magyar közéletben. Ennek eredményeként is az előkészítő munkában, a jelölő gyűléseken, választók és választottak kis és nagy találkozóin milliók vettek részt. Sarlós István ezt követően a jövő teendőihez kapcsolódva méltatta az 1979-es és az idei esztendő gazdaság- oolitikai, irányítási munkájának eredményeit, kiemelve: az egyensúlyi helyzet javításában a szervezettebb és fegyelmezettebb munka jelei is megtalálhatók. Kiegyensúlyozott, nyugodt légkörben folyik a munka az országban. — Ennek a jó politikai hangulatnak a jegyében, erőnk tudatában, a lakosság támogatásával készülünk a népfront VII. kongresszusára. A pártkongresszustelőkészítő országos eszmecsere elemezte a bel- és külpolitikai helyzetet, így most a szokottnál nagyobb figyelmet fordíthatunk a népfrontnak a társadalomban betöltött helyére, a mozgalmat övező igényekre, összpontosítva egyben a ránk háruló feladatokra. E témával kapcsolatban visszatérő gondolat, hogy a hozott határozatok végrehajtása, e munka segítése a mi teendőnk. De ez csak az egyik feladatunk. A másik, hogy az általunk összegyűjtött tapasztalatok alapján részt vegyünk a javaslatok, a programok, a tervek kidolgozásában is. — Folytatni kívánjuk azt a munkát, amelynek eredményeként bizottságaink és aktivistáink részt vesznek a törvényalkotásban, bekapcsolódnak a törvénytervezetek vitájába — mondotta a továbbiakban. — Az elmúlt években elhangzott észrevételek, javaslatok a meghozott törvényekben testet is öltöttek. Tovább visszük az állampolgári jogok és kötelességek szemléletformáló ismertetését, s kongresszusi referátumunkban, valamint az azt követő időszakban is sokat kívánunk foglalkozni a szocialista életmód alakításának kérdéseivel, mozgalmi feladataival. Sarlós István ezt követően a munkastílus, a munka- módszer továbbfejlesztésének szükségességéről szólt, kiemelve a közvetlen kapcsolatok jelentőségét, a munkaidő utáni fórumok összehívásának követelményét. A VII. kongresszus jár majd elől a példával, hiszen a másfél napos munka során szabad szombaton, illetve vasárnap tanácskoznak a küldöttek. A népfront legfelsőbb fórumának előkészítése jegyében egyébként — a kormány tanácsi hivatalával egyetértésben — az idén a szokottnál korábbi időpontra hívják össze a falugyűléseket — mondotta befejezésül a HNF OT főtitkára. Az előterjesztés elhangzása után Kádár János emelkedett szólásra, és az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a tanácskozást. A népfront-kongresszusi felkészülésről szólva hangsúlyozta, hogy népünk nagyra értékeli eddigi eredményeinket. Ez nagyon sokféle formában kifejezésre jut. Többek között megnyilvánul abban a nagyfokú politikai érettségben is, amellyel közvéleményünk a nehéz feladatokat is megérti, s kész azok megoldására. Majd aláhúzta: egyaránt szükség van arra, hogy népünk, politikánk nagy eredményeit becsüljük, értékeljük, s arra is, hogy gyengeségeinkről, hibáinkról nyíltan, őszintén szóljunk, hogy azokat ki is javíthassuk. A Központi Bizottság első titkára az elmúlt napok eseményeiről szólva emlékeztetett rá, hogy a múlt héten az országgyűlés megtárgyalta a kormány programját, megvitatta a belső építés és a nemzetközi helyzet fő kérdéseit. E hét elején a Vatikán küldöttségével folyt jó szellemű tárgyalás, amelyen mindkét fél kifejtette alapállását. A tárgyalást méltatva hozzáfűzte, hogy amikor az állam és egyház viszonyáról beszélünk, valameny- nyi Magyarországon működő egyház és az állarti viszonyára gondolunk. Hétfőn ünnepeltük a fegyveres erők napját, .amely alkalmat adott, arra, hogy kifejezzük megbecsülésünket az egyenruhában szolgálók iránt, akik nem csekély áldozatkészséggel. odaadással, fáradtsággal helytállnak, őrzik szocialista társadalmunk törvényes rendjét, határaink sérthetetlenségét, népünk biztonságát és békéjét. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A képen Sarlós István beszél (Telefotó) Kádár János ezután rámutatott arra, hogy a mi legfőbb erőnk a szocialista nemzeti összefogás és egyetértés, amely — nem köny- nyű utat bejárva — sok-sok év alatt kibontakozott és ma a társadalmi élet minden területén elevenen ható fontos tényező. Bármilyen kérdés megoldásáról is legyen szó, erre az erőre lehetett és lehet számítani, támaszkodni. Szocialista nemzeti egységünk pártállásra, világnézetre, hivatásra, nemzetiségi származásra való tekintet nélkül minden alkotásra kész, jószándékú embert tömörít. Ezt a szocialista nemzeti egységet és összefogást a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sok erő kovácsolja, de intézményes letéteményese a Hazafias Népfront. E mozgalom társadalmunk politikai rendszerének egyik fundamentális intézménye. Ennek szellemében és ezzel a felelősséggel kell mindenkinek dolgoznia, aki a Hazafias Népfront-mozgalomban bármit vállal és tesz. Kádár János ezt követően a munkastílusról, a munkamódszerről szólva aláhúzta a kevesebb papírt felemésztő, oldottabb, közvetlenebb népfront-mozgalmi tevékenység jelentőségét. A Központi Bizottság első titkára befejezésül üdvözölte a Hazafias Népfront VII. kongresszusának összehívását. Hangsúlyozta: a tanácskozás előkészítésével, a tömegeket megmozgató rendezvényekkel, s ,a belpolitikai élet kiemelkedő eseményét jelentő kongresszusi munkával tovább erősödik a népfront-mozgalom, növekszik befolyása, ami egyben népünk szocialista nemzeti egységének további erősítését is jelenti. A Hazafias Népfront, amely nehéz történelmi korszakban született, rendeltetésének megfelelve, minden erejét népünk javáért, békésebb, szebb életéért és egy biztonságosabb világért mozgósítja. Befejezésül e hivatás eredményes betöltéséhez kívánt sok sikert a szocialista építésért a jövőben is tenni kész népfrontaktivistáknak. A HNF OT ülésén az előterjesztéshez hozzászólt még Pesta László, a népfront budapesti bizottságának alelnö- ke, Szabó János, a HNF Zala megyei bizottságának titkára és Rácz Gyöngyi agrármérnök, az OT tagja. Az észrevételeket Sarlós István összegezte. Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsa határozatot hozott a VII. kongresszus időpontjára, majd arra, hogy a helyi és a területi népfrontbizottságokat 1980. október 15. és 1981. január 30-a között kell újjáválasztani. Az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megrendezendő kongresszuson mintegy ezer küldött vesz majd részt. Az országos tanács elfogadta a VII. népfrontkongresszus napirendjét. Az ülés Kállai Gyula zárszavával ért véget. Augusztus 20-ra nyitotta meg a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet önkiszolgáló éttermét és élelmiszerboltját, ahol kizárólag a termelőszövetkezet által készített ételek és húsáruk kaphatók Fot6: Veress Erzsi Szekcióülések a nemzetiségi néprajzkutató konferencián Tegnap, szerdán három szekcióban folytatta munkáját Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház klubtermeiben a II. nemzetközi nemzetiségi néprajzkutató konferencia. Az első csoportban arról hangzottak el előadások, hogy a nemzetiségek és népek kultúrjavainak cseréjében milyen szerepet tölt be a kétnyelvűség. A második szekció azzal foglalkozott, hogy a népi nemzetiségi kultúrák hogyan épülhetnek be a mai, nemzeti kultúrákba. A harmadik témakör előadói egy-egy nemzetiség néprajzának kutatásáról, munkájuk eredményeiről és tapasztalatairól adtak számot. Valamennyi szekcióban az egyes előadásokat vita követte. A tervek szerint — az 1975-ös első konferenciához hasonlóan — a közeljövőben könyvalakban is megjelentetik a mostani tanácskozáson elhangzott előadásokat. Tegnap este ismét együttes ülést tartottak a résztvevők, amelyen a két nap munkáját összegezték, értékelték. Ezután a békéscsabai szlovák táj házat, annak gyűjteményét tekintették meg a néprajzkutatók, amit filmvetítés követett. Ma, szerdán zárul a csabai nemzetközi konferencia. Reggel megyejárásra indulnak a résztvevők. Először Tótkomlóson Koppány János néprajzi gyűjteményét tekintik meg, majd az új művelődési házzal és a nagyközség szlovák tájházának kiállításával ismerkednek. A megyejárás következő állomása Battonya, a sok nemzetiség lakta település lesz. Itt a Népek Barátsága Könyvtár és az ugyancsak a közelmúltban felavatott sportkombinát megtekintése szerepel a programban. Ezt követően a néprajzkutatók a szerb klub tagjaival találkoznak. A mai kirándulás utolsó állomása Gyula. Itt a Kohán Képtár gyűjteményét nézik meg, majd a középkori várral, kiállításaival, s végezetül az Erkel- emlékház kincseivel ismerkedhetnek meg. Tehát ma este búcsút vesz egymástól a konferencia közel kétszáz résztvevője azzal a reménnyel, hogy öt esztendő múlva ismét találkozhatnak. (N. L.) Penzai delegáció megyénkben A Penza megyei közigazgatási delegáció tagjait tegnap reggel fogadták a megyei tanács épületében Békéscsabán Fotó: Martin Gábor Békés megye szolgáltatásának megismerése és tanulmányozása céljából háromtagú Penza megyei közigazgatási delegáció érkezett a napokban Békéscsabára. Tegnap reggel a megyei tanács épületében dr. Szabó Sándor általános tanácselnök-helyettes fogadta a vendégeket: A. J. Lizuno- vot, a Penza megyei Tanács szervezési osztályvezetőjét; 1. F. Skurovot, a penzai II. kerületi tanács elnökét; valamint J. V. Porszkova községi tanácselnököt, a szocialista munka hősét. Ezután dr. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője a szolgáltatások helyzetéről tájékoztatta a küldöttség tagjait, akik többek között a szövetkezetek és a tanácsok kapcsolata, a gépkocsialkatrész-ellátás színvonala iránt érdeklődtek. A kérdések megválaszolását követően dr. Soós Tibor, a megyei tanács szervezési és jogi osztályvezető-helyettese ismertette az államigazgatási és a tanácsi munka feladatait. A Penza megyei delegáció a déli órákban a KIOSZ megyei titkárságára látogatott, és délután a megyeszékhely északi ipartelepét, új lakónegyedeit és szolgáltatóhelyeit kereste fel.
