Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
o igHiwra.ro 1980. október 10., péntek Rugalmas reagálás a FÉKON-ban A Férfi Fehérneműgyár békéscsabai gyáregysége nevétől eltérően már évek' óta női ruhákat készít. A termékek többségét, egy tízéves kooperáció keretében, tőkés exportra szállítják. Két NSZK-beli cég, a Becker és a Hausbrand a legnagyobb partner, de rajtuk kívül több kisebb kereskedővel, áruházzal is kapcsolatban állnak. A vevők igénye roppant változatos. Kiskosztümöket, blúzokat, kabátokat, szoknyákat, és még különleges kivitelű nagyestélyiket is kérnek. A minőséggel elégedettek partnereik, amit az is jelez, hogy a tervezetthez képest növekedett a bérmunka aránya. Ez egyben azzal is jár, hogy várhatóan a tervezett 23 millió forint helyett 26 millió forint lesz az éves nyereségük, mert a bérmunka jövedelmezőbb, mint a belföldi termelés. Azért a bérmunkának is vannak' hátrányai. Erősen érzik, hogy az NSZK-ban csökkent a gazdasági fellendülés. Partnereik szállítása ütemtelen, gyakran váratlanul kimarad egy-egy tétel. Rendkívül rövidek lettek a határidők is, az anyag beérkezésétől számított két- három héten belül már jönnek’ a készáruért. Ezért átszervezték a termelést, és ez az 1100 dolgozót foglalkoztató vállalatnál nem volt egyszerű. Az is indokolttá tette a szervezési intézkedéseket, hogy egyre kisebbek a szériák is. Előfordul, hogy egy-egy méretből csak 3—-4-et kémek. A bérmunka persze még így is jó üzlet, és az sem vált a gyáregység kárára, hogy hozzászoktak a gyors átállásokhoz. Belföldi partnereik is egyre több variációban kérik a megrendelések teljesítését. L. L. Pamuttextil tapéta Különleges, pamuttextil alapanyagú tapéta gyártását dolgozta ki a Szegedi Textilművek műszaki kollektívája. Házilag készítettek olyan célgépsort, amellyel egyebek között megfelelő papírra kasírozzák, rögzítik a vastag, rusztikus formára szőtt pamutot. Ez a szövetanyag, amely könnyen tisztítható és tartósabb a papírSínen vannak Nem titok senki előtt, hogy gazdálkodási egységeink még nem állították össze a VI. ötéves tervet. Ám célok, óhajok minden vállalatnál, szövetkezetnél elhangzanak a jövőre nézve. Ezek iránt érdeklődtem a Szarvasi Bútoripari Szövetkezetben az elnöktől, Barta Sándortól. — Kezdjük azzal, ami minden fogyasztási cikket előállító vállalatnál a legidőszerűbb, vagyis mit és milyen sikerrel állítottak ki az őszi BNV-n? — Szövetkezetünk egyedülálló a rusztikus fenyőbútorok előállításában. A fenyő szekrénysorunk megkapta a BNV-n a FAKISZÖV díját. E cikkünk iránt a hazai fogyasztók körében legalább háromszor akkora az érdeklődés, az igény, mint amennyit gyártani tudunk belőle. — Milyen terveik vannak a jövőre vonatkozóan? — Azt lehet mondani, hogy sínen vagyunk, a magunk választotta kényszerpályán „mozgunk” majd a jövőben. Ugyanis tavaly júliusban elkezdtük egy olyan beruházásnak a megvalósítását, amely teljesen exportra irányuló vállalkozás. Jelenlegi termékszerkezetünknek 50 százalékát teszik ki ezek a termékek. — Úgy tudom, eddig kizárólag a hazai piacra termeltek ... tapétánál, egyben jó hang- szigetelő. Az egyszínű nyers, lila, sárga és egyéb tapéták mellett megoldották' a mintásak készítését is. Színezésük fényállóbb, tehát kevésbé fakulnak, mint például a hasonló ruhaszövetek. A következő negyedévre már 50 000 méter textiltapétát rendelt a kereskedelem. — Igen. Az elmúlt évben kezdődött a „külföldre nyitás”. Tavaly kölcsönös kezdeményezéssel közvetlen kapcsolat jött létre szövetkezetünk és az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat között. Termékeink minőségét már korábbról ismerve a vállalat bútoripari főosztályának vezetője megtekintette az üzemünket, amely szerénytelenség nélkül mondhatom — évről évre dinamikusan fejlődik. Az itt tapasztalt szakmai és más adottságok, valamint a gyártott termékeink kidolgozottságának alapján szövetkezetünket a nyugati piac igényeit kielégítő export vállalására alkalmasnak találták a szakemberek. — Hová és mit exportálnak tehát? — A tárgyalások eredményeképpen már 1979-re konkrét szerződést kötöttünk a nyugatnémet Steinhoff céggel rusztikus, tölgyfából készült komódok gyártására. A cég igényei az említett termékből többszöröse az általunk elvállalt mennyiségnek. — Hogyan elégítik ki ezt az igényt? — A beruházásunk, amely kapacitásbővítő és élőmunka-kiváltó vállalkozás, ez év decemberére készül el. Részleges üzembe helyezést nem tervezünk, tehát a termelő- egységek jövőre üzemelnek majd. A tervezett kapacitás eléréséhez szükséges felfutási idő egy év, tehát teljes „nagyüzemmel” 1982-ben indulunk. ^ A kisméretű íróasztalok belföldre készülnek Fotó: Veress Erzsi Elektronika válogatja a paradicsomot Kétmilliárd forint export Uj termékek a Gyulai Húskombinátból Sikeresen vizsgázott a Békéscsabai Konzervgyárban a megyei tanács szállítástechnikai intézetében kifejlesztett elektronikus vezérlésű paradicsomválogató készülék mintapéldánya. A BAGE részére kifejlesztett berendezés „szemei” figyelik a szalagról leeső paradicsomok színét; s ezredmásodpercek alatt eldönti, hogy ennek alapján alkalmas-e feldolgozásra, és a hibás darabokat külön választja. Óránként 2 tonna paradicsomot tud feldolgozni a prototípus. Ez a kísérleti berendezés, amely nemcsak gyors, hanem nagyon kis helyen is elfér, jövőre már az egész paradicsomszezonban dolgozik. Tízcsatornás egységgé összeállítva óránként 20 tonna paradicsomot tud átválogatni, és ezzel feleslegessé válik a paradicsom kézi szedése és válogatása, használni lehet a nagy teljesítményű paradicsomkombájnokat. Amerikai importból egy hasonló berendezés 3,5—5 millió forintnak megfelelő dollárba kerülne. A szállítástechnikai intézet 10 csatornás válogatója félmillió forintnál kevesebb pénzért készíthető el. — A tőkés piac, úgy hírlik, nagyon igényes... — Igen, éppen ezért új gépeket, s hozzá új technológiát kell alkalmaznunk ... Mindent összevetve, ez a beruházás 1981-re 30 millió forint értékű rusztikus bútor tőkés piaci elhelyezését biztosítja. — Olyan sokszor említette már a rusztikus szót... — A bútorainkon régies stíluselemek, díszítő-, faragott lécek és szép zárak, veretek találhatók. Ez most új divat, s a vásárlóközönség is igényli a változatosságot. — Az exportra termeléssel tehát sínen vannak. De mi lesz a hazai fogyasztókkal? —• A hazai keresletet is igyekszünk kielégíteni. Tömegigény jelentkezik az íróasztalokból, lakáskiegészítőkből — zeneszekrények, komódok, ágyneműtartók —, heverőkből és fotelekből. A honi bútorboltoknak a jövőben 5—10 százalékkal többet fogunk szállítani, ezekből a termékekből, s a FA- KlSZÖV-díjas fenyő szekrénysorunkat sem a BNV-n látta utoljára a kedves vásárló. Kelemen T. Magda Két és fél hónappal az év befejezése előtt a gazdálkodó egységek vezetői megközelítő pontossággal tudják már, milyen esztendőt zár vállalatuk. Sikerül-e teljesíteni a tervet, mennyi terméket szállítanak exportra, mekkora nyereségre számítanak. A közelmúltban a Gyulai Húskombinátot kerestük fel. Az első háromnegyedév termeléséről Kiss Lajossal, a kombinát szervezési osztály- vezetőjével beszélgettünk. — A kombinát történetében 1980. az első teljes termelési év. Milyen körülmények között láttak munkához? — Az év elején termelői áremelésre került sor. Vállalatunknál bértömeg-szabályozást vezettünk be. Módosult a tröszt és a kombinát közötti elszámolási rendszer. A tröszt az export után világpiaci ártöbbletet fizet. A felsorolt intézkedések ma már nyugodtan mondhatjuk, kedvező hatással voltak a vállalati gazdálkodásra. A termelői árak rendezésére már régóta vártunk, az exportártöbblet fizetése az eddiginél jobban érdekeltté tette a kombinátot az export- termelésben, a bértömegszabályozás pedig a hatékonyabb gazdálkodást segítette. — A feltételek változása után hogyan alakult a tervek teljesítése? — Ebben az évben 4,7 milliárd forint árbevételre és mintegy 2 milliárd forint értékű exportra számítottunk. Az árbevételi tervet túlteljesítjük, az export a tervezettnek megfelelő lesz. Ez azt bizonyítja, első teljes termelési évünkben reálisan mértük fel lehetőségeinket. Az üzemrészeket évente 550—560 ezer sertés vágására tervezték. Az idén már 560 ezer sertést dolgozunk fel. Ha figyelembe vesz- szük, hogy 1978-at — a kombinát átadását — követően sok, a szakmát egyáltalán, vagy alig ismerő dolgozót vettünk fel, eredményeinkkel nincs mit szégyenkeznünk. A termelés növelésének’ egyik legfontosabb feltétele a begyakorlottság volt. A következő években már az sem elképzelhetetlen, hogy évente 580 ezer sertést dolgozunk majd fel. Ehhez azonban az előbb említetten túl, üzem- és munkaszervezési intézkedésekre is szükség van. — Milyen változásokat hozott a bértömeg-gazdálkodás? A termelés növelésének egyik legfontosabb feltétele a begyakorlottság Fotó: Veress Erzsi — A bérgazdálkodás új formája arra ösztönzi a vállalatot, hogy a feladatokat a lehető legkisebb létszámmal oldja meg. Ebben az évben például 4 százalékkal emelhettük a béreket, ha viszont a létszám 3 százalékkal csökken, további 3 százalék adómentes bért fizethetnénk. Az év elején a megyei párt- és tanácsi szervek' munkatársaival létszámfelülvizsgálatot tartottunk. Ezután döntöttünk az idén az egyszázalékos létszám- csökkentésről. Azt is figyelembe kellett venni, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. Mindenesetre a bértömeg-szabályozás sokat változtatott az eddigi kényelmes szemléleten. Azt különösen jónak tartjuk, hogy a véglegesen távozók' bérét a többiek kapják meg. — Kétmilliárd forint értékű export... Óriási ösz- szegről van szó. Mit tett, tesz azért a kombinát, hogy megtartsa helyét a külföldi piacokon? — A külkereskedelmi vállalat jelzései alapján hatáBékéscsabai Lenin Tsz Célkitűzések a sertéstenyésztésben A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet vezetősége 1979-ben új célkitűzéseket dolgozott ki a sertéságazat fejlesztésére, különös tekintettel a 180 kocaférőhelyes tenyészsertéstelep jövőjére. A magasabb termelékenység és alacsonyabb önköltség elérésére az addig ott tartott NDK lapály állományt Hampshire állománnyal váltották fel a tartástechnológia korszerűsítésével egy időben. A telep feltöltése a Mező- hegyesi Iparszerű Sertéshústermelési Rendszer keretében történik, s várhatóan ez év végéig be is fejeződik. A telep közvetlen célja — miként azt Horváth István, a tenyésztés vezetője elmondta — a Hungahib 39- es és a Hungahib 50-es hibrid sertés előállításához a szükséges apavonalak megteremtése, fenntartása. Az első eredmények biztatóak és azt igazolják, hogy helyes volt a tsz döntése. Nem az úgynevezett folyamatos termékenyítési technológiát választották, mert a fialások ebben a rendszerben elhúzódnának, és lehetetlenné válna a fiaztatótermek egyszerre történő kiürítése és fertőtlenítése. E helyett a telep szakaszos termelésre épülő rotáció szerint üzemel. A kocacsoportokat úgy alakították ki, hogy egy fiaztató- termet a vemhesült kocákkal egyszerre lehessen betelepíteni. A fialások ez év májusában kezdődtek, és augusztus végéig 54 előhasi Hampshire koca szaporulatával, azaz 427 malaccal gazdagodott az állomány. Ez 7,9-es fialási átlagnak felel meg, ami jónak mondható, ha figyelembe vesszük, a fajta szaporaságát, valamint azt, hogy előhasi kocákról van szó. Erre az időszakra vonatkoztatva a választási átlag 7,3. Vagyis az elhullási arány kedvezően alakult. A kocák termelőképességének optimális kihasználásá\ ra különös figyelmet szenteltek annak, hogy az ellés megfelelő kondícióban történjen. Így elérik, hogy a kielégítő takarmányozásban részesített kocák egészséges, életképes, megfelelő biológiai értékű malacokat hoznak világra. Javítja az eredményeket az is, hogy a kocákat vemhességük ideje alatt naponta j ártatják. A malacok fokozatos elválasztásának, valamint a takarmányadag csökkentésének eredményeként a kocáknál tőgygyulladás nem fordult elő. A választás után nagy gondot fordítanak a tenyészsül- dők takarmányozására. A termelőszövetkezet saját ke- verőjében külön e célra te- nyészmalactápot állít elő. Az eddigi tapasztalat az, hogy érdemes minden részletre kiterjedő tanulmányreceptúrá- kat kidolgozni. A süldők egészségesek, az elhullási arány 3 százalék alatti. A súlygyarapodás pedig eléri a 670—740 grammot naponta, egy-egy süldő átlagában. roztuk el, hogy tovább növeljük az úgynevezett szárazáruk' gyártását. Egyelőre csak exportra gyártjuk a gyulai kolbászhoz hasonló technológiával készülő, de más fűszerezésű Puszta és Körös, kolbászt. Ez utóbbit nyugatnémet megrendelőknek szállítjuk. Az arab államokba marhahúsból készítünk szárazkolbászt. A mintát szeptember végén küldtük el. A kereslet függvényében tovább növeljük az exportra kerülő, magasabb feldolgozottsági fokú termékek gyártását. Erre külön húsrész-előkészítő brigádot hoztunk létre. Az export eddigi összetételének megváltoztatása vállalati érdek. Élő állatokért, és például hasított félsertésekért kevesebb pénzt kapunk. Ebben az évben már karajt, szűzpecsenyét, Pármai sonkát és belsőséget is szállítottunk a külföldi megrendelőknek. — És mit kapott, mit remélhet a belföldi fogyasztó? — Az elmúlt két évben jelentősen bővült a belföldi választék. A steril vérvétel lehetővé teszi a véreshurka készítését. Üj terméknek számít a Zala felvágott, a Mortadella, az Erdélyi főtt szalonna és a hot dog. Várhatóan már jövőre kapható lesz a magyar üzletekben is a Puszta és a Körös- kolbász. A kombinát technológiai osztálya egyébként állandó kísérletezést folytat, így a következő években is várható új termékek megjelenése a piacon. — Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy a Gyulai Húskombinát sikeres esztendőt zár. Hogyan alakul a vállalat eredményessége? — Ebben az évben mintegy 200 millió forint nyereségre számíthatunk. Az új és a jobb keresése úgy tűnik, a húsiparban is meghozhatja gyümölcsét. Ezzel a nyereséggel azonban még korántsem lehetünk elégedettek. Tovább haladunk a megkezdett úton. Még gazdaságosabb termékszerkezetet akarunk kialakítani. A jövőben nagyobb figyelmet kívánunk fordítani az exportlehetőségek kihasználására, a költségek csökkentésére. Egyébként ezt tartalmazza a VI. ötéves tervünk elkészített vázlata is, Kepenyes János
