Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-07 / 235. szám
o 2980J_október_7;i_kedd Koszorúzási ünnepség Aradon Tegnap délelőtt Aradon, az egykori vesztőhelyen emelt emlékműnél koszorúzási ünnepséget tartottak. Október hatodika magyar vértanúira emlékezve már a kora délelőtti órákban a helybeliek és környékbeliek százai vonultak az emlékhelyhez. A szürke oszlopon aranyozot- tan csillant meg a 13 aradi vértanú — örök időkre bevésett — neve. Az emlékmű köré sűrű embergyűrű fonódott, amikor a talpazaton elhelyezték a Magyar Népköztársaság nemzetiszalagos koszorúját. Hazánk nevében Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, Lukács József ezredes, katonai és légügyi attasé, és Szepes István kolozsvári főkonzul koszorúzott. Ezt követően a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának koszorúját helyezte az Aradra érkezett küldöttség Szikszói Ferenccel, a népfront megyei titkárával az élen. Az emlékezés virágait tette a márvány emléktáblára a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium fiataljainak küldöttsége és a nyíregyháziak ifjúsági delegációja. A koszorúzáson román részről jelen volt Cornel Pacoste, az Arad megyei néptanács első elnökhelyettese, Vasile Ignat, az Arad megyei néptanács végrehajtó bizottságának titkára, Kocsik József, a magyar nemzetiségi dolgozók Arad megyei tanácsának elnöke. Az ünnepség után Rajnai Sándor nagykövetet hivatalában fogadta Áron Pavel, az RKP Arad megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke. A 13 aradi vértanú kivégzésének évfordulóján hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek a dél-bánáti Elemér faluban, Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi vértanú sírjánál. A jugoszláv néphadsereg katonái álltak díszőrséget a sírnál, amelyen a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségének koszorúját Halász József nagykövet és Lukács György ezredes, katonai attasé helyezte el. Évnyitó a csabai úttörőbázban Tegnap, kora délután csaknem félezer békéscsabai kisdobos és úttörő töltötte meg a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház nagytermét. Először Zelenyánszki Zsolt, az úttörőtanács tagja olvasta föl a Valerij Kubászov és Farkas Bertalan űrhajósok által hitelesített Orion-expe- díció szövegét, majd a 23 úttörő- és a 6 kisdobos szakkör és -klub 720 tagjának képviseletében jelen levő pajtások előtt Kovács Ilona, a ház munkatársa mondott megnyitó beszédet. Ismertette a ház csoporttagjainak a nyári szünidőben elért országos eredményeit, az elismerést kapottak névsorát, majd bemutatta a gyerekeknek a szakkörök és klubok javarészt csabai pedagógusvezetőit. Az idei szakköri évben a ház ismét meghirdette a Kiváló Csoport címet; akik teljesítik a Tettekkel a nyakkendő becsületéért! — elnevezésű úttörőakcióhoz is kapcsolódó feltételeket, azok ismét kiránduláson vehetnek majd részt az évad végén. A tegnapi megnyitó ünnepség mese- és kisfilmek vetítésével ért véget. Ülésezett a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség elnöksége Balogh Sándor elnök vezetésével tegnap, hétfőn Békéscsabán ülésezett a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség elnöksége. Első napirendi pontként Balogh Sándor ismertette a lejárt határidejű határozatok végrehajtását. A második előadj Unya- tyinszki Pál osztályvezető volt, aki a szakvezetés helyzetéről, a vezetés színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokról terjesztette be beszámolóját. Mint mondotta, megyénk északi termelő- szövetkezeteiben még. minejig kevés a felsőfokú^ végzettségű szakember, pedig a szellemi tőke az egyik 'leghatékonyabb befektetésnek bizonyul, a tapasztalatok szerint. A jövőben ezért fokozottan figyelni kell a szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésére, hiszen ez nagyban elősegíti, hogy megtelepedjenek a munkájukra igényt tartó faluban, szövetkezetben. Az előterjesztést élénk vita követte. Hozzászólt dr. Némethy László, a TOT személyzeti osztályának vezetője, Győrffy Károly, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Győrffy Károly hangsúlyozta, hogy nem szabad összekötni a szövetkezetek veszteségrendezését a személyzeti változásokkal, hanem folyamatosan kell keresni a legjobb, legalkalmasabb vezetőket. Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője felhívta a megjelentek figyelmét, hogy nem használják ki eléggé az állami ösztöndíjakat arra, hogy biztosítsák a szakemberek utánpótlását, és nem élnek a saját dolgozókból való vezetők kinevelésével sem. Az elnökség jónak találta a jelentést és elfogadta, azzal a megjegyzéssel, hogy ki kell egészíteni az elhangzott észrevételekkel. — m. szabó — Pályaválasztási napok Sarkadon A Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ma háromhetes sorozatot indít Sarkadon. Este 6 órakor a művelődési házban kiállítást nyitnak, amely az általános iskolák nyolcadikosainak pályaválasztási gondját szándékozik enyhíteni. A kiállítás egy hétig tart nyitva. Ugyancsak mától minden délelőtt a művelődési házba várják a járásból azokat a fiatalokat, akik az általános iskolai tanulmányaikat a következő évben fejezik be. Ezeken a délelőttökön az intézet munkatársai személyes beszélgetésekkel is segíteni szeretnék a diákok pályairányulását, figyelembe véve megyénk társadalmi-gazdaságpolitikai, és természetesen munkaerőérdekeit is. A MAHART csepeli szabadkikötőjében működik az ország legnagyobb konténerállomása. A világ sok országából érkezik ide, illetve jut el sokfelé innen áru hajón, vasúton és közúton (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) MAzeumbaráti kiír alakult Gyulán Gyulán a Vármúzeum Baráti Körének alakuló ülését tegnap, október 6-án délután 5 órai kezdettel rendezték meg. A résztvevőknek elsőnek dr. Bencsik János igazgató számolt be a múzeumi szervezet munkájáról és a baráti kör majdani feladatairól. Mint elmondta: közös céljuk lesz az eddigi hagyományok felélesztése, az olyan emberek összevonása, akik érdeklődnek a vár története, néprajza iránt. TevéAz idén a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a házigazdája az országos árvízvédelmi értekezletnek. Az értekezleten mától október 9-ig az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztály árvízvédelmi osztályvezetője — Zorko- czy Zoltán — vezetésével az OVH, valamint 12 vízügyi igazgatóság árvízvédelmi A Békéscsabai 11. sz. Általános Iskola és a Békés megyei KÖJÁL nemrégiben állapodtak meg a gyermekek egészséges életmódra nevelésének közös formáiban. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ebben a tanévben 3 éves pedagógiai klubközi kísérletet kezdett a 11-es iskolában, s e kísérlet része az egészség- nevelés is. A KÖJÁL munkatársai két ifjúsági klubot szerveznek és vezetnek a gyerekeknek. Az 5—6-osoknak kedden délutánonként lesz a Makk Marci klubjuk. A tervek szerint a helyes életrendről, a cseppfertőzés megelőzéséről, a test- és fogápolásról, a helyes étkezési szokásokról, az otthon, a környezet kialakításáról és védelméről beszélgetnek majd. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a klub- foglalkozás módszerei között szerepel a játékos vetélkedő, a filmvetítés, ízérzékelési verseny, kirándulás és ügyességi verseny is. A 7—8. osztályosok klubja Az egészség és szépség iskolája nevet viseli. A klubtagok hobbikiállítást, szituációs játékot réndeznek, plakátot készítenek, ismerkednek az egészségnevelési kiadványokkal, a személyi higiéné, a testápolás, a serdülőkor kérdéseivel. A KÖJÁL egészségnevelési, valamint gyermek- és ifjúsághigiénés osztálya a szakkörvezetés mellett hakenységük sokrétű lesz, hiszen a gyűjtőmunkától a propagandafeladatok ellátásáig, valamint tudományos és szépirodalmi jellegű publikációk kiadásáig sok mindennel foglalkoznak majd. Tervezik mindezek mellett, hogy vizsgálódásukat a magyarországi várak egészére is kiterjesztik. Az alakuló ülésen ezután Kiss Anikó muzeológus tartott előadást a vár történetéről. szakemberei cserélik ki tapasztalataikat. A programban szerepel az V. ötéves terv árvízvédelmi előirányzatok teljesítésének, az új védelmi tervek készítésének és aktuális szakmai kérdések megvitatása. Szerdán a résztvevők egész napos tanulmányúton ismerkednek a Körösvidéki VÍZIG árvízvédelmi műveivel és szervezetével. vonta kiállításokat rendez az iskolában, és a nyílt tanítási héten bemutató foglalkozásokat tart a szülőknek. Az iskolarádióban havonta egyszer egészségnevelési program jelentkezik'. Az együttműködés keretében az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a KÖJÁL felméréseihez, ellenőrző munkájához. Szanálás Ö hivatalos megnyilatkozásokban szépnek és kényelmesnek minősített lakótelepi két és fél szobásunk ablakain kitekintve, egy szétvert épület alapját, körülötte pedig egy komplett szeméttelepet látni. Az elvadult telken valamikor szépen ápolt kert volt, ahol bölcsődés kisgyerekek totyogtak, játszottak, mert az épület kisegítő bölcsődeként működött. Aztán támadt valahol az ötlet: minek ide kisegítő bölcsőde, egyáltalán: minek1 ide ez az egész épület... Verjük szét. Különben is: kell a hely másra. Szétverték. S ennek már vagy öt éve. Tökéletesen mindegy, hogy mire kellett a hely. A lényeg: pillanatnyilag és immár öt éve, semmire sem kell. Öt esztendeje, hogy évenként 30—40 kisgyerekkel kevesebb juthat bölcsődébe. Viszont: a szeméttelep valahol, valamilyen jelentésben terv szerint „szanált” területként szerepel. És gyanítom: ez igencsak fontos dolog. Mármint az, hogy a kifogástalan épület szétverése terv szerint történt. A szanálási terv szerint. E szanálási tervek alapján csak Budapesten, és csak az elmúlt öt évben 28 ezer lakást bontottak le. Ezzel szemben épült 90 ezer új lakás. Következésképpen: a tényleges lakásszaporulat — ez egyszerű matematika — 62 ezer. A bontásokkal pedig mostanság már nem a valamikori nyomortelepek tűnnek el. A bontásokra jórészt azért van szükség, mert korszerűvé varázsolt építőiparunk csak tökéletesen letarolt területeken működhet.. Annak gyakorlatát még nem alakították ki — nem is áll érdekében —, hogy együttesen alkalmazza az iparosított építkezést, és a hagyományos felújítást, korszerűsítést. S e letarolt területeken egymás mellett találhatók a valóban lebontandó, és a még jó állapotban levő, sőt nagy értékű családi házak1, kisebb lakóépületek is. Példaként csak Csillaghegy villanegyedét, a harmadik kerületi Kaszásdűlő pompás családi házait, vagy a pestlőrinci Vörösmarty és Barcsai utcai tömböket említem, amelyek ma már nincsenek. A szanálás persze nemcsak abból áll, hogy egy-egy épületnek nekieresztik a dózereket és szétverik. A szanálás sok pénzbe kerül. Tavaly, a kisajátításra kifizetett pénzből 2000 új lakás épülhetett volna: egy-egy kisajátított lakás átlagos igénybevételi ára ma már eléri egyegy új lakás építési költségét. Ráadásul: sokkal több nagy lakást bontanak, mint amennyit építenek. És ugye, az is érthető, hogy akinek tágas, kertes otthonát feláldozzák a tömeges lakásépítés érdekében, azok közül sokan egyáltalán nem kívánkoznak a toronyházak szűkre szabott lakásaiba. Már csak ezért is meg-megújuló rohamra számíthatunk a családiház-építkezők részéről, ami persze telekigény- nyel, közműigénnyel, építőanyag- és építőkapacitásigénnyel jár együtt. Tudom: kevés a tömeges lakásépítésre alkalmas nagy és szabad terület. Ám ennek ellenére sem lehet lemondani a tömeges lakásépítésről. S alighanem itt lenne az ideje, hogy e tömegépítkezés technikai, technológiai, szervezési, gazdaságossági és megannyi egyéb feltételét újra felülvizsgálják; mint ahogy tették azt a hatvanas évek elején-közepén, amikor úgy döntöttek, hogy a házgyárak segítségével szakítanak a hagyományos építési móddal. Azóta eltelt másfél-két évtized, legalább annyi idő, hogy építészek és építőiparosok az újabb megoldásokon törjék a fejüket. Sőt: alighanem már arra is megérett az idő, hogy belássuk: ezzel a módszerrel soha nem jutunk el a lakáshiány felszámolásához. Következésképpen: fel kellene hagyni e módszerekkel, még akkor is, ha ez újabb, és generális változtatásokat követelne az építőiparban. Igyébként szó sincs generális változtaI fásokról. Csupán azt kellene tudomásul venni, hogy az új építése közben nem lehet gátlástalanul és meggondolatlanul rombolni. Csak azért, mert egyesek úgy vélik, hogy ez a rombolás technikai, műszaki szükség- szerűség. Arról nem beszélve, hogy amit lerombolnak, az alkalmasint gazdagíthatja, színesítheti és használhatóbbá teszi a legmodernebb elvek szerint épített lakótelepeket is. Akár egy bölcsődével, akár egy könyvtárral, akár egy ifjúsági klubbal, amit a régi épületekben helyeznek el; akár csak a toronyházak tövében meghúzódó kis lakóépületekkel. A szakmabeliek jól tudják: szerte a világon feltalálták már a régi és az új ötvözetének — gazdaságilag és esztétikailag is legszerencsésebb — módozatait. Nem állítom, csak kérdem: lehet, hogy ezeken a helyeken ezért is tartanak előbbre a lakáshiány felszámolásában? Vértes Csaba írvizvidelmi szakemberek tanácskozása Gyulán Egészségnevelés az általános iskolában Nagy erővel folynak az őszi talajelőkészítési munkák a békési határban. A képen látható Rába traktor tárcsával készíti az őszi vetésűek alá a magágyat Fotó: Martin Gábor
