Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

1980, október 5., vasárnap o A MEZŐGÉP 2. számú bé­kési gyárában szinte min­den egyes szerszámot, ke­reskedelmi árut darabonként kell kezelni, védeni a rozsda ellen. A Kettős-Körös gát­szakadása miatt víz alá ke­rült területen súlyosan meg­rongálódott épületek és kész­termékek rendbe hozásához hatalmas lendülettel fogott hozzá a gyár teljes kollektí­vája, s munkájuk eredmé­nyét bizonyítja, hogy már új termékek is kerültek ki az üzemből. Ezek az RR típusú kukoricabetakarító adapte­rek már szerepelnek a bábol­nai napokon Szerszámok korrózió- védelme a gyárudva­ron Fotó: Veress Erzsi A háztáji és a közös Békéssámsonban Talán nem hangzik túlzó­nak a megállapítás, ha azt mondjuk, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek égjük fontos feladata a háztáji és a közös termelésének össze­hangolása. Erre sokféle esz­köz áll rendelkezésre. Meg­valósítására azonban csak ott van esély, ahol a kínál­kozó lehetőségekkel élni tudnak, pontosabban, ahol felismerik, a közös is, a ház­táji is fontos termékeket ál­lít elő. A békéssámsoni Előre Tsz- ben például évek óta tudato­san törekszenek a háztáji termelés „kiigazítására”. Az utóbbi években változtattak a háztáji termelés szerkeze­tén, így többek közt csökken­tették — a háztáji földön — a hagyma termőterületét. Er­re azért volt szükség, mert a hagyma szedésének, tisztítá­sának időszakában sokan „megfeledkeztek” a közös­ről. Mindez persze már a múlté. A termelőszövetkezet veze­tői módosították az eddigi gyakorlatot. Végül is el­mondhatjuk, ebben a kér­désben körültekintően jártak el. A hagyma termesztése nemcsak sok kézi munkát igényel, de egyben a jól jö­vedelmező növények közé tartozik. A termőterület csök­kentése a tagoknak bevétel- kiesést okozott volna. Ezért a hagyma egy részét más, ugyancsak jövedelmező nö­vénnyel váltották fel. A ci­rok és a hibrid kukorica be­takarítása már más időpont­ra esik. — Két dolgot tartottunk ebben a kérdésben fontos­nak. Először is azt, hogy a közös gazdaságban a mun­kák ne szenvedjenek semmi­lyen hátránjrt a háztáji mi­att, másodszor pedig arra törekedtünk, hogy a tsz-ta- gok is megtalálják számítá­sukat. Ez utóbbi törekvés nem egészen új. Jö néhány évvel ezelőtt a tsz gazdálko­dásának eredményessége messze elmaradt a lehetősé­gektől. A fizetés is rendkí­vül alacsony volt. Kimond­ták: a háztájiból származó jövedelem növelésének el­sődleges célja a tagok meg­tartása. Ennek következmé­nye azután az lett, hogy a tsz sokak számára másod­rangúvá vált. A rendcsiná­lás, a vadhajtások nyesege* tése végül is sikerrel járt, megváltozott a szemlélet is. A kemény intézkedések fel­borították a dolgok addigi rendjét, aki elfogadta ezt, az maradt, aki nem, vehette a kalapját. Közben az is kide­rült, hogy a közösben vég­zett munka rangjának hely­reállítása mellett nem kell lemondani a háztáji jövede­lemről sem. Ha szükség len­ne rá, a tsz rövid idő alatt akár 50 százalékkal is növel­hetné a tagok számát Ma már ekkora becsülete, van a tsz-ben végzett munkának, a tagsági viszonjmak — ma­gyarázza Simon Imre, a bé­késsámsoni Előre Tsz főag- ronómusa. A termelőszövetkezet él a háztáji termelés támogatá­sának más módszereivel is. Vigyáznak azonban arra, hogy az arányok továbbra is megfeleljenek a közös gazdaság érdekeinek. A köz­ség lakói tehát, nemcsak a tsz-tagok, nagy mennyiségű kukoricát, búzát vásárolhat­nak a tsz-től az állatok ete­tésére. A battonyai Dózsa Tsz-nél árpát is biztosítanák. A szarvasmarhatartóknak több mint 17 hektár lucernát mértek ki. A szövetkezet le­gelőjén a nagyüzem alkal­mazottai 47 „háztáji tehenet” legeltetnek. A nagyüzemileg nem hasznosítható réteket kaszálóként hasznosítják a tagok. Mindezt persze meg­felelő ellenszolgáltatásért. De a háztáji termelés se­gítését, fejlődését, szolgálják a továbbiak is: a közös gaz­daság a sertéstermeltetés, felvásárlás szervezése iránt, államilag biztosított egy fo­rintos nagyüzemi felár 50 százalékát a gazdáknak jut­tatja. Emellett a háztájiból borjút, pecsenyebárányt vá­sárol fel. — Korábban a borjúkat, bárányokat más községekből, tsz-ekből vásárolták meg. Azután rövid számítás után rájöttünk arra, hogy ez ne­künk szintén jó üzlet lehet. Ez utóbbi is, így gondolom, a háztájival kialakított jó kapcsolatunkra utal. A mun­ka szervezését, irányítását a háztájival foglalkozó üzem­ág szakemberei végzik. Vít A felsorolt támogatások igazi értelmét az adja, hogy a kisgazdaságok végül is a népgazdaság számára szük­séges termékeket állítanák elő. A békéssámsoniak a háztáji gazdaságokból ebben az évben 5700 hízott sertést és 562 ezer liter tejet érté­kesítenek. A háztájiból a kedvező feltételek hatására ezerrel több sertést vehet át a tsz, mint három évvel ko­rábban. Az előbb már emlí­tett makói hagymából pedig több mint száz vagonnal szállítottak exportra. Mindezzel párhuzamosan a termelőszövetkezet gazdál­kodása is megszilárdult. Megkezdték a felzárkózást a legjobbak közé. (— nyes —) Egyedül is jól megélnek Válás után kilenc hónappal címmel szeptember 24-én írtunk a békéscsabai és az orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat különválásáról úgy, ahogy azt az orosháziak látják. Persze egy ilyen eseményt többféleképpen lehet­ne elmondani Ezért ígéretet tettünk, hogy a békéscsa­bai vállalat szemszögéből is megmutatjuk, mi történt há­romnegyedévvel a szakítás után. — Búcsúzni csak nagyon szépen szabad! Ez volt a mi jelszavunk, és igyekeztünk ennek megfelelően is visel­kedni. Nincs harag közöt­tünk, a mi válásunkat nem előzték meg veszekedések, akik 10 évvel ezelőtt össze­boronáltak bennünket, most szét is választottak — jel­lemezte a helyzetet Ulbert István, a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat igazgatója. — Nem kérték ki a véle­ményüket? — Nem, csak közölték, hogy január 1-től így lesz. Őszintén szólva ez a váló­per nem a legjobbkor jött nekünk. De ha már így van, alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülmények­hez, és teljesíteni fogjuk, amit vállaltunk. Vagyonelosztás Mert Békéscsabán az a gond, hogy folyamatban van egy nagyszabású rekonstruk­ció. Amikor erre vállalkoz­tak, és kitűzték a célokat, akkor még két gyárat egye­sítő vállalatra számíthat­tak, ennek megfelelően mér­ték fel erejüket. Most, hogy egyedül maradtak, minden sokkal nehezebb, mert a fi­zetési kötelezettségeket egye­dül kell teljesíteniük. Ezt egyébként nem panaszkép­pen mondták a vállalatnál, csak éppen rögzítették a té­nyeket. Természetesen az új helyzet új terveket is köve­telt. Gyorsan átdolgoztak né­hány elképzelést, hogy a termelés folyamatossága ne szakadjon meg, és ne ro­moljon a hatékonyság sem. Első teendő az volt, hogy felosszák a „közös va­gyont”. Magyarán ez azt je­lenti, hogy megegyeztek az orosháziakkal, ki, melyik te­rületről szerzi be az áru­kat. A békéscsabaiaknak az északi rész jutott füzesgyar­mati főbázissal. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet a háztájival együtt 5 millió baromfit ad évente a feldol­gozónak. De nemcsak csirkével fog­lalkozik a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat, ha­nem mintegy 50 százalékát a kapacitásának a víziszárnya­sok kötik le. Ez viszonylag magas szám, és egyben nagy lehetőségeket is rejt magá­ban. Most ugyanis a vízi­szárnyasoknak’ van a leg­jobb áruk a világpiacon, és ez az eredményességben is érződik. Társulás A baromfifeldolgozás alap­vetően konjunktúraérzékeny iparág, évről évre sokat vál­tozhatnak az igények. Ez hosszú időszak tapasztalata. Elsősorban a külföldi keres­let hasonlítható a hullám- vasúthoz, egyszer fent, egy­szer lent. Egy ..olyan gyár­ban, mint a békéscsabai, amelyik termelésének több mint 60 százalékát külpiaco­kon adja el, ehhez alkal­mazkodni kell. Csakhogy nem elég az ő alkalmazko­dásuk, a termelőknek is követniük kell a piac hul­lámzását. Ezen a helyzeten csak egyféleképpen lehetne vál­toztatni, úgy hogy leg­alább a legnagyobb áruba- romfi-termelők is érezzék közvetlenül a piac hatását. Ezért a gyár azzal a nyolc partnerével, melyektől az árubaromfi 70 százalékát be­szerzi, novembertől olyan társulást alapít, melyben mindenki együtt sír, vagy nevet. Konjunktúra esetén együtt élvezik az ebből ere­dő hasznot, és közösen meg­tesznek mindent a termelés gyors felfuttatására, ha pe­dig csökken a kereslet, ak­kor ennek terheit is együtt viselik. Rekonstrukció A rugalmas reagálásra már csak azért is szükség van, mert a pontosan, ütem­terv szerint haladó re­konstrukció nagymértékben bővítetté a vállalat feldol­gozó kapacitását. A tervhez képest 2 ezer tonnával, a bázisnál 4 ezer tonnával ter­melnek többet az idén, ösz- szesen mintegy 23 ezer ton­nányi baromfit adnak el bél­és külföldön. Ráadásul ennek a hatalmas mennyiségnek'az alapanyagigényét a ré­ginél lényegesebben kisebb mezőgazdasági területről kell biztosítani. Nincs más meg­oldás, mint az árubaromfi- termelés intenzitásának nagymértékű növelése, és ami ezzel együtt jár, a leg­korszerűbb technológiák' al­kalmazása. Ez nem olcsó játék, támogatja is a válla­lat tekintélyes pénzösszegek­kel a baromfitartás fejlesz­tésére vállalkozókat. így biztosítottnak látszik, hogy 1982 végére, mikorra telje­sen befejeződik a vállalat rekonstrukciója, nem lesz alapanyaggond. Eddig ennek a rekonstruk­ciónak a részeként elkészült a feldolgozó teljes felújítása. A holland Stork-gépsor órán­ként 6 ezer darab csirke vá­gását teszi lehetővé, de gyorsan átállítható*víziszár­nyasok feldolgozására is. A tetszetős, korszerű cso­magolás ma már egyre fon­tosabb feltétele a jó áron való értékesítésnek'. Most még ez a szűk kapacitása a vállalatnak, de már nem sokáig. Rövidesen elkészül az új csomagoló épülete, amelyet a legkorszerűbb gé­pekkel telepítenek be. Olyan automata súlyosztályozót ál­lítanak üzembe, amelyik a csirkétől a libáig, gramm­nyi pontossággal választja külön a feldolgozóból érkező árut. Erre a létszámra azért is szükség lesz, mert a Békés­csabai Hűtőgyárral közösen új termékeket kívánnak for­galomba hozni a jövő év elején. Olyan, konyhakész mirelit termékcsalád gyár­tására folynak’ a kísérletek, melyek felhasználásával percek alatt elkészíthető az ebéd vagy a vacsora. Ezek az ételfajták nemzetközi vi­szonylatban is újdonságnak számítanak, így nyilván nem marad el a külföldi érdeklő­dés sem. így állnak most a dolgok a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalatnál. Az eddi­gi adatokból már előre lát­szik, hogy nagyon jó évet zárnak, és ez a vállalat min­den dolgozójának közös ér­deke. Lányai László Rivális a RIYAL Amikor 1967-ben Gyomán, a volt Orosházi Vas- és Kály­haipari Vállalat vasipari üze­me létrejött. Madarász László gyáregységvezetőnek odaadták egy 60-as ÉTI-ka- zán rajzát: „Ennék a gyár­tása az üzem feladata” * — kapta az utasítást. Abban az évben fokozatosan 32-re nö­vekedett' a létszám, és sok gond, baj közepette 100 ÉTI- gázkazán készült el. Az évek során a tüzelő- berendezések gyártásában nagy gyakorlattal rendelkező műszaki és szakmunkásgár­da alakult ki. Tavaly agyár­egység 170 dolgozója 4800 — 9 típusú, 7 és 100 ezer kaló­ria közötti teljesítményű — ÉTI-gázkazánt készített. Madarász Lászlót már kez­detben foglalkoztatta az a gondolat, hogy a kazánt ne csak városi és földgázzal, ha­nem olajjal is lehessen fűte­ni. A kísérlethez meg volt az elméleti és gyakorlati fel- készültsége. Előbb lakatos­ként dolgozott, majd hosszú évek szorgalmas tanulásával megszerezte a gépészmérnöki oklevelet, a tüzeléstechniká­nak a titkait pedig magán­úton sajátította el. A kísérlet évekig tartott. És később, amikor a gyár­egység már a Békés megyei Vegyesipari Vállalathoz ke­rült. sok-sok munka árán megoldotta a fűtőolaj elpá­rologtatóssal történő fel- használását. Az olaj drágu­lása miatt a kísérlet a szén­tüzelésre is kiterjedt. Végül is sikerült olyan tűzteret ki­alakítania, amelyben szén, olaj és gáz is égethető. A vállalat — mint szolgá­lati találmányt — szabadal­maztatta az univerzális tüze­lésű és RIVÁL elnevezésű melegvízkazánt, majd hasz­nosítási szerződést kötött Madarász Lászlóval. Ennek alapján őt az eladott RI- VÁL-kazánok után bizonyos pénzösszeg illeti meg. — Hányadik találmánya? — kérdezem Madarász Lász­lótól. — A második. Az első ugyancsak hőtechnikai jelle­gű. Az ÉTI-kazán „trópus” változatát külön szerkezettel úgy alakítottam át, hogy melegvíz-szolgáltatás is le­gyen. — Alkalmazható ez a RI- VÁL-on is? — A RIVÁL-on és más kazánokon is, amelyeknek a fűtővize kényszerkeringésű. — Újításai voltak? — Voltak és vannak is, amelyeket azonban munka­köri kötelességnek tartok. Főként a kazángyártás gaz­daságosságát segítik elő, és esztétikai előnyöket szolgál­nak. Tudvalevő dolog, hogy a jobb és szebb áru köny- nyebben eladható. Verseny van, nem egy vállalat gyárt tüzelőberendezéseket, arra törekszem, hogy ne előzze­nek meg bennünket mások. Ennek kézzelfogható ered­ménye: a gyáregység fejlődé­se, jó híre. — Mi az előnye más típu­sú kazánokhoz képest a RI- VÁL-nak? — Három szén- és egy olajtüzelésű kazán üzemelési adatait tartjuk nyilván. Ugyanolyan szén, illetve olaj felhasználásával a széntüze­lésű kazánnál 20—25 száza­lék, az olajtüzelésűnél 30 százalék megtakarítás érhe­tő el a RIVÁL-lal, amelynek hatásfoka 83—84,3 százalék. Az idén ezret szállítunk a kereskedelemnek. A Komfort Veszprém me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat egyik boltvezető­je levelében többek között ezt írta: „Most kaptunk 5 kazánt. Amikor kicsomagol­tuk, meglepett bennünket a szép kivitel. Az a munka, amit ezen Önök végeztek, di­cséretre méltó. Gondolok a hegesztésre, összeillesztésre, festésre, csomagolásra.” Fekete Antal, a gyomai gimnázium igazgatója az el­múlt télen próbálta ki a széntüzelésre beállított RI- VÁL-t. Erről így nyilatkozik: — Lengyel szénnel fűtöt­tük, mint az előző években is. A 100 négyzetméter alap- területű lakásunkban mindig jó meleg volt, és amíg a másfajta régi kazánban 45 mázsa szenet tüzeltünk el, a RIVÁL-hoz nem kellett több 35 mázsánál. Ez a legfonto­sabb, bár az sem mellékes, hogy a RIVÁL könnyen ke­zelhető és szép is. A hűtő- szekrényhez hasonló. — Megéri az árát? — Igen. Ha csak a gazda­ságosságra gondolok ... Sze­rintem a szénmegtakarítás alapján 5-6 év alatt vissza­térül az ára. Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom