Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
1980, október 5., vasárnap o A MEZŐGÉP 2. számú békési gyárában szinte minden egyes szerszámot, kereskedelmi árut darabonként kell kezelni, védeni a rozsda ellen. A Kettős-Körös gátszakadása miatt víz alá került területen súlyosan megrongálódott épületek és késztermékek rendbe hozásához hatalmas lendülettel fogott hozzá a gyár teljes kollektívája, s munkájuk eredményét bizonyítja, hogy már új termékek is kerültek ki az üzemből. Ezek az RR típusú kukoricabetakarító adapterek már szerepelnek a bábolnai napokon Szerszámok korrózió- védelme a gyárudvaron Fotó: Veress Erzsi A háztáji és a közös Békéssámsonban Talán nem hangzik túlzónak a megállapítás, ha azt mondjuk, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek égjük fontos feladata a háztáji és a közös termelésének összehangolása. Erre sokféle eszköz áll rendelkezésre. Megvalósítására azonban csak ott van esély, ahol a kínálkozó lehetőségekkel élni tudnak, pontosabban, ahol felismerik, a közös is, a háztáji is fontos termékeket állít elő. A békéssámsoni Előre Tsz- ben például évek óta tudatosan törekszenek a háztáji termelés „kiigazítására”. Az utóbbi években változtattak a háztáji termelés szerkezetén, így többek közt csökkentették — a háztáji földön — a hagyma termőterületét. Erre azért volt szükség, mert a hagyma szedésének, tisztításának időszakában sokan „megfeledkeztek” a közösről. Mindez persze már a múlté. A termelőszövetkezet vezetői módosították az eddigi gyakorlatot. Végül is elmondhatjuk, ebben a kérdésben körültekintően jártak el. A hagyma termesztése nemcsak sok kézi munkát igényel, de egyben a jól jövedelmező növények közé tartozik. A termőterület csökkentése a tagoknak bevétel- kiesést okozott volna. Ezért a hagyma egy részét más, ugyancsak jövedelmező növénnyel váltották fel. A cirok és a hibrid kukorica betakarítása már más időpontra esik. — Két dolgot tartottunk ebben a kérdésben fontosnak. Először is azt, hogy a közös gazdaságban a munkák ne szenvedjenek semmilyen hátránjrt a háztáji miatt, másodszor pedig arra törekedtünk, hogy a tsz-ta- gok is megtalálják számításukat. Ez utóbbi törekvés nem egészen új. Jö néhány évvel ezelőtt a tsz gazdálkodásának eredményessége messze elmaradt a lehetőségektől. A fizetés is rendkívül alacsony volt. Kimondták: a háztájiból származó jövedelem növelésének elsődleges célja a tagok megtartása. Ennek következménye azután az lett, hogy a tsz sokak számára másodrangúvá vált. A rendcsinálás, a vadhajtások nyesege* tése végül is sikerrel járt, megváltozott a szemlélet is. A kemény intézkedések felborították a dolgok addigi rendjét, aki elfogadta ezt, az maradt, aki nem, vehette a kalapját. Közben az is kiderült, hogy a közösben végzett munka rangjának helyreállítása mellett nem kell lemondani a háztáji jövedelemről sem. Ha szükség lenne rá, a tsz rövid idő alatt akár 50 százalékkal is növelhetné a tagok számát Ma már ekkora becsülete, van a tsz-ben végzett munkának, a tagsági viszonjmak — magyarázza Simon Imre, a békéssámsoni Előre Tsz főag- ronómusa. A termelőszövetkezet él a háztáji termelés támogatásának más módszereivel is. Vigyáznak azonban arra, hogy az arányok továbbra is megfeleljenek a közös gazdaság érdekeinek. A község lakói tehát, nemcsak a tsz-tagok, nagy mennyiségű kukoricát, búzát vásárolhatnak a tsz-től az állatok etetésére. A battonyai Dózsa Tsz-nél árpát is biztosítanák. A szarvasmarhatartóknak több mint 17 hektár lucernát mértek ki. A szövetkezet legelőjén a nagyüzem alkalmazottai 47 „háztáji tehenet” legeltetnek. A nagyüzemileg nem hasznosítható réteket kaszálóként hasznosítják a tagok. Mindezt persze megfelelő ellenszolgáltatásért. De a háztáji termelés segítését, fejlődését, szolgálják a továbbiak is: a közös gazdaság a sertéstermeltetés, felvásárlás szervezése iránt, államilag biztosított egy forintos nagyüzemi felár 50 százalékát a gazdáknak juttatja. Emellett a háztájiból borjút, pecsenyebárányt vásárol fel. — Korábban a borjúkat, bárányokat más községekből, tsz-ekből vásárolták meg. Azután rövid számítás után rájöttünk arra, hogy ez nekünk szintén jó üzlet lehet. Ez utóbbi is, így gondolom, a háztájival kialakított jó kapcsolatunkra utal. A munka szervezését, irányítását a háztájival foglalkozó üzemág szakemberei végzik. Vít A felsorolt támogatások igazi értelmét az adja, hogy a kisgazdaságok végül is a népgazdaság számára szükséges termékeket állítanák elő. A békéssámsoniak a háztáji gazdaságokból ebben az évben 5700 hízott sertést és 562 ezer liter tejet értékesítenek. A háztájiból a kedvező feltételek hatására ezerrel több sertést vehet át a tsz, mint három évvel korábban. Az előbb már említett makói hagymából pedig több mint száz vagonnal szállítottak exportra. Mindezzel párhuzamosan a termelőszövetkezet gazdálkodása is megszilárdult. Megkezdték a felzárkózást a legjobbak közé. (— nyes —) Egyedül is jól megélnek Válás után kilenc hónappal címmel szeptember 24-én írtunk a békéscsabai és az orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat különválásáról úgy, ahogy azt az orosháziak látják. Persze egy ilyen eseményt többféleképpen lehetne elmondani Ezért ígéretet tettünk, hogy a békéscsabai vállalat szemszögéből is megmutatjuk, mi történt háromnegyedévvel a szakítás után. — Búcsúzni csak nagyon szépen szabad! Ez volt a mi jelszavunk, és igyekeztünk ennek megfelelően is viselkedni. Nincs harag közöttünk, a mi válásunkat nem előzték meg veszekedések, akik 10 évvel ezelőtt összeboronáltak bennünket, most szét is választottak — jellemezte a helyzetet Ulbert István, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója. — Nem kérték ki a véleményüket? — Nem, csak közölték, hogy január 1-től így lesz. Őszintén szólva ez a válóper nem a legjobbkor jött nekünk. De ha már így van, alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez, és teljesíteni fogjuk, amit vállaltunk. Vagyonelosztás Mert Békéscsabán az a gond, hogy folyamatban van egy nagyszabású rekonstrukció. Amikor erre vállalkoztak, és kitűzték a célokat, akkor még két gyárat egyesítő vállalatra számíthattak, ennek megfelelően mérték fel erejüket. Most, hogy egyedül maradtak, minden sokkal nehezebb, mert a fizetési kötelezettségeket egyedül kell teljesíteniük. Ezt egyébként nem panaszképpen mondták a vállalatnál, csak éppen rögzítették a tényeket. Természetesen az új helyzet új terveket is követelt. Gyorsan átdolgoztak néhány elképzelést, hogy a termelés folyamatossága ne szakadjon meg, és ne romoljon a hatékonyság sem. Első teendő az volt, hogy felosszák a „közös vagyont”. Magyarán ez azt jelenti, hogy megegyeztek az orosháziakkal, ki, melyik területről szerzi be az árukat. A békéscsabaiaknak az északi rész jutott füzesgyarmati főbázissal. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet a háztájival együtt 5 millió baromfit ad évente a feldolgozónak. De nemcsak csirkével foglalkozik a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, hanem mintegy 50 százalékát a kapacitásának a víziszárnyasok kötik le. Ez viszonylag magas szám, és egyben nagy lehetőségeket is rejt magában. Most ugyanis a víziszárnyasoknak’ van a legjobb áruk a világpiacon, és ez az eredményességben is érződik. Társulás A baromfifeldolgozás alapvetően konjunktúraérzékeny iparág, évről évre sokat változhatnak az igények. Ez hosszú időszak tapasztalata. Elsősorban a külföldi kereslet hasonlítható a hullám- vasúthoz, egyszer fent, egyszer lent. Egy ..olyan gyárban, mint a békéscsabai, amelyik termelésének több mint 60 százalékát külpiacokon adja el, ehhez alkalmazkodni kell. Csakhogy nem elég az ő alkalmazkodásuk, a termelőknek is követniük kell a piac hullámzását. Ezen a helyzeten csak egyféleképpen lehetne változtatni, úgy hogy legalább a legnagyobb áruba- romfi-termelők is érezzék közvetlenül a piac hatását. Ezért a gyár azzal a nyolc partnerével, melyektől az árubaromfi 70 százalékát beszerzi, novembertől olyan társulást alapít, melyben mindenki együtt sír, vagy nevet. Konjunktúra esetén együtt élvezik az ebből eredő hasznot, és közösen megtesznek mindent a termelés gyors felfuttatására, ha pedig csökken a kereslet, akkor ennek terheit is együtt viselik. Rekonstrukció A rugalmas reagálásra már csak azért is szükség van, mert a pontosan, ütemterv szerint haladó rekonstrukció nagymértékben bővítetté a vállalat feldolgozó kapacitását. A tervhez képest 2 ezer tonnával, a bázisnál 4 ezer tonnával termelnek többet az idén, ösz- szesen mintegy 23 ezer tonnányi baromfit adnak el bélés külföldön. Ráadásul ennek a hatalmas mennyiségnek'az alapanyagigényét a réginél lényegesebben kisebb mezőgazdasági területről kell biztosítani. Nincs más megoldás, mint az árubaromfi- termelés intenzitásának nagymértékű növelése, és ami ezzel együtt jár, a legkorszerűbb technológiák' alkalmazása. Ez nem olcsó játék, támogatja is a vállalat tekintélyes pénzösszegekkel a baromfitartás fejlesztésére vállalkozókat. így biztosítottnak látszik, hogy 1982 végére, mikorra teljesen befejeződik a vállalat rekonstrukciója, nem lesz alapanyaggond. Eddig ennek a rekonstrukciónak a részeként elkészült a feldolgozó teljes felújítása. A holland Stork-gépsor óránként 6 ezer darab csirke vágását teszi lehetővé, de gyorsan átállítható*víziszárnyasok feldolgozására is. A tetszetős, korszerű csomagolás ma már egyre fontosabb feltétele a jó áron való értékesítésnek'. Most még ez a szűk kapacitása a vállalatnak, de már nem sokáig. Rövidesen elkészül az új csomagoló épülete, amelyet a legkorszerűbb gépekkel telepítenek be. Olyan automata súlyosztályozót állítanak üzembe, amelyik a csirkétől a libáig, grammnyi pontossággal választja külön a feldolgozóból érkező árut. Erre a létszámra azért is szükség lesz, mert a Békéscsabai Hűtőgyárral közösen új termékeket kívánnak forgalomba hozni a jövő év elején. Olyan, konyhakész mirelit termékcsalád gyártására folynak’ a kísérletek, melyek felhasználásával percek alatt elkészíthető az ebéd vagy a vacsora. Ezek az ételfajták nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számítanak, így nyilván nem marad el a külföldi érdeklődés sem. így állnak most a dolgok a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Az eddigi adatokból már előre látszik, hogy nagyon jó évet zárnak, és ez a vállalat minden dolgozójának közös érdeke. Lányai László Rivális a RIYAL Amikor 1967-ben Gyomán, a volt Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat vasipari üzeme létrejött. Madarász László gyáregységvezetőnek odaadták egy 60-as ÉTI-ka- zán rajzát: „Ennék a gyártása az üzem feladata” * — kapta az utasítást. Abban az évben fokozatosan 32-re növekedett' a létszám, és sok gond, baj közepette 100 ÉTI- gázkazán készült el. Az évek során a tüzelő- berendezések gyártásában nagy gyakorlattal rendelkező műszaki és szakmunkásgárda alakult ki. Tavaly agyáregység 170 dolgozója 4800 — 9 típusú, 7 és 100 ezer kalória közötti teljesítményű — ÉTI-gázkazánt készített. Madarász Lászlót már kezdetben foglalkoztatta az a gondolat, hogy a kazánt ne csak városi és földgázzal, hanem olajjal is lehessen fűteni. A kísérlethez meg volt az elméleti és gyakorlati fel- készültsége. Előbb lakatosként dolgozott, majd hosszú évek szorgalmas tanulásával megszerezte a gépészmérnöki oklevelet, a tüzeléstechnikának a titkait pedig magánúton sajátította el. A kísérlet évekig tartott. És később, amikor a gyáregység már a Békés megyei Vegyesipari Vállalathoz került. sok-sok munka árán megoldotta a fűtőolaj elpárologtatóssal történő fel- használását. Az olaj drágulása miatt a kísérlet a széntüzelésre is kiterjedt. Végül is sikerült olyan tűzteret kialakítania, amelyben szén, olaj és gáz is égethető. A vállalat — mint szolgálati találmányt — szabadalmaztatta az univerzális tüzelésű és RIVÁL elnevezésű melegvízkazánt, majd hasznosítási szerződést kötött Madarász Lászlóval. Ennek alapján őt az eladott RI- VÁL-kazánok után bizonyos pénzösszeg illeti meg. — Hányadik találmánya? — kérdezem Madarász Lászlótól. — A második. Az első ugyancsak hőtechnikai jellegű. Az ÉTI-kazán „trópus” változatát külön szerkezettel úgy alakítottam át, hogy melegvíz-szolgáltatás is legyen. — Alkalmazható ez a RI- VÁL-on is? — A RIVÁL-on és más kazánokon is, amelyeknek a fűtővize kényszerkeringésű. — Újításai voltak? — Voltak és vannak is, amelyeket azonban munkaköri kötelességnek tartok. Főként a kazángyártás gazdaságosságát segítik elő, és esztétikai előnyöket szolgálnak. Tudvalevő dolog, hogy a jobb és szebb áru köny- nyebben eladható. Verseny van, nem egy vállalat gyárt tüzelőberendezéseket, arra törekszem, hogy ne előzzenek meg bennünket mások. Ennek kézzelfogható eredménye: a gyáregység fejlődése, jó híre. — Mi az előnye más típusú kazánokhoz képest a RI- VÁL-nak? — Három szén- és egy olajtüzelésű kazán üzemelési adatait tartjuk nyilván. Ugyanolyan szén, illetve olaj felhasználásával a széntüzelésű kazánnál 20—25 százalék, az olajtüzelésűnél 30 százalék megtakarítás érhető el a RIVÁL-lal, amelynek hatásfoka 83—84,3 százalék. Az idén ezret szállítunk a kereskedelemnek. A Komfort Veszprém megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egyik boltvezetője levelében többek között ezt írta: „Most kaptunk 5 kazánt. Amikor kicsomagoltuk, meglepett bennünket a szép kivitel. Az a munka, amit ezen Önök végeztek, dicséretre méltó. Gondolok a hegesztésre, összeillesztésre, festésre, csomagolásra.” Fekete Antal, a gyomai gimnázium igazgatója az elmúlt télen próbálta ki a széntüzelésre beállított RI- VÁL-t. Erről így nyilatkozik: — Lengyel szénnel fűtöttük, mint az előző években is. A 100 négyzetméter alap- területű lakásunkban mindig jó meleg volt, és amíg a másfajta régi kazánban 45 mázsa szenet tüzeltünk el, a RIVÁL-hoz nem kellett több 35 mázsánál. Ez a legfontosabb, bár az sem mellékes, hogy a RIVÁL könnyen kezelhető és szép is. A hűtő- szekrényhez hasonló. — Megéri az árát? — Igen. Ha csak a gazdaságosságra gondolok ... Szerintem a szénmegtakarítás alapján 5-6 év alatt visszatérül az ára. Pásztor Béla
