Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
1980. október 1, szerda Egység és haladás kormányzati politi- lll kát és munkát, valamint az évi költségvetést rendre megtárgyalja az országgyűlés. Mégis érthető, ha a mostani ülésre a szokottnál jobban figyeltek az emberek. Bonyolult a nemzetközi helyzet, többfelől is aggasztó hírek érkeznék, és bár idehaza nyugalomban élünk, a gondjaink nem csekélyek. Növelte az érdeklődést, hogy fölszólalt a tanácskozáson Kádár János is. Kormánypolitika és munkaprogram, költségvetés — óriási téma, jelzi ezt Lázár Gyöngy miniszterelnök expozéja, a pénzügyminiszter tájékoztatója, számos képviselői hozzászólás, köztük a párt első titkárának beszéde. Szorítkozzunk a legfontosabbakra. Ami a nálunk uralkodó politikai felfogást illeti, Kádár János megállapította, hogy a szocialista rendszer nem kifaragott kőszobor, amely így marad az idők végeztéig. A szocializmus tehát változik, és Kinek éltető eleme a fejlődő szocialista demokrácia. Ide tartozik — amint azt a miniszterelnök hangsúlyozta — a választott képviselők ellenőrző, bíráló, javaslattevő munkája* és a kormánynak az a szándéka, hogy megőrizze a maradandót, elhagyva a meghaladottat és támogatva a jobbító törekvéseket — gondjait megosztja a néppel. Nyilvánvalóan ennék a politikának gyümölcse a hazánkban tapasztalható társadalmi béke, a párt és a -nép egymás iránti bizalma, a szocialista nemzeti egység. Amint azt Kádár János hangsúlyozta: Magy arorszá gon a nagy osztályh arcok időszaka befejeződött. de vívmányainkat, amelyekért az egész nép megszenvedett és megdolgozott, senkinek a világon nem engedjük bántani. Más oldalról szólva: a magyar kormány messzemenő jóakarata mindig biztosíték volt arra, hogy az egyház a maga útját járva segíteni tudjon az új társadalom felépítésében és megerősítésében — idézte a püspöki kar nyilatkozatát Bíró Imre római katolikus plébános, az egyik budapesti képviselő. A szocialista demokrácia kiteljesedéséhez azonban, mint az a parlamenti vitából is kitűnt, még sok erőfeszítés szükséges. Egyebek között a kormány és a szakszervezetek már kialakult folyamatos munkakapcsolatának továbbfejlesztése. Ami feltételezi, hogy a szakszervezetek a gazdasági munkát is hathatósabban segítsék és tagságuk érdekeit is eredményesebben képviseljék. Ide tartozik természetesen a dolgozó kollektívák véleményének figyelmesebb meghallgatása is. Egyszersmind a kötelességteljesítós következetesebb számonkérése fenn és lenn. Ennek gyakorlati megvalósítása érdekében a kormány új felelősségi rendszert dolgoz ki, ide értve a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus visszaszorítására alkalmas intézkedéseket. Mondani sem kell, hogy mint minden terv, minden elképzelés valóra váltása, úgy az ismertetett kormányzati munkaprogram sikere is elsőrendűen a gazdasági munka eredményeitől, . minőségétől függ. Napjainkban ez is közfigyelem tárgya, és az ide tartozó fő kérdések alkották a parlamenti tanácskozás zömét. Nem véletlenül említettük a minőség kifejezést Hiszen a miniszterelnök is továbbfejfődé- ; síink szempontjából kimagasló fontosságot tulajdonít annak, hogy mielőbb olyan minőséget érjünk el a termelésben, amit ma még csak az élenjárók tudnak teljesíteni. Nem új felismerés ez a magyar gazdaságpolitikában, de a világgazdasági viszonyok időközben továbbra is viharos ütemben változtak, és általában nem a mi sajátos lehetőségeink javára. Ennek ellenére a kormánybeszámolóból és a pénzügyminiszter beszédéből egyaránt az csengett ki, hogy a gazdasági intézkedések hatására kedvező folyamatok indultak el a népgazdaságban, aminek legbeszédesebb jele a külkereskedelmi mérleg hiányának jelentős mérséklődése. Ezt tudomásul véve is, az egész parlamenti tanácskozásból az szűrhető le, hogy az ország gazdasági egyensúlyának megteremtése, bár jelentékenyen javult, még csak a kezdetén tart. És miután a nemzetközi gazdasági életben a közeljövőben kedvező fordulatra nem számíthattunk, igen kemény munka áll még a magyar gazdaság előtt Ezzel függ össze végeredményben minden gazdasági természetű intézkedés, amely így vagy úgy a mindennapi életre is kihat. Ezek közepette is azonban a kormány határozott szándéka, hogy megőrzi a vásárlóerő és az árualapok összhangját — tehát jó áruellátást biztosít —, javítja a nagycsaládosok és a dolgozó nők helyzetét a többi közt a szolgáltatások fejlesztésével, az árak és bérek növekedését pedig olyan módon szabályozza, hogy lehetővé tegye az életszínvonal tekintetében vállalt kötelezettségek betartását, a társadalmi juttatások összegének emelését, az idős, egyedülálló, és önhibájukon kívül nehéz körülmények között élő emberek megsegítését, továbbá fejlessze az óvodai és kórházi ellátottságot, és változatos módszerekkel segítse a lakásépítést, megreformálja a lakáselosztás rendszerét. Mindezek mellett minden korábbinál határozottabb szándéka, hogy teljesebb érvényt szerezzen a munka szerinti elosztás elvének és gyakorlatának, ezzel is ösztönözve a jobb gazdasági eredményeket. Elsőrendű követelménynek tekinti ugyanis, hogy a teljesítmények és a bérek között szorosabb legyen az összhang. És megengedhetetlennek tartja, hogy még az olyan kiemelkedően. jól működő vállalatnál is, mint a győri Rába — a gyár egyik lakatosának, egyébként országgyűlési képviselőnek most elhangzott kijelentése szerint —, a dolgozók nem érzik eléggé bérük alakulásában a termelési, vállalati eredményeket. Amint ebből a rövid ösz- szefoglalóból is kitűnik, az országgyűlés igen sokoldalúan vitatta meg a kormány és az egész dolgozó nép előtt álló bonyolult feladatokat. Nem is szólva a kormány nemzetközi politikai állásfoglalásáról és Kádár János ezzel kapcsolatos megállapításairól, amelyekre ezen a helyen nem térünk ki. beszámolók és a képviselői hozzászólások egyaránt arra vallottak, hogy helyes és hasznos az adott kérdésekről kialakult vélemények nyűt megtárgyalása, megvitatása, hiszen ez vezethet, mint azt Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára hangsúlyozta, a közösség érdekeit kifejező lehető legjobb megoldáshoz. Helyes lenne — tette hozzá —, ha. az ilyen vitáknak az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot adnánk. Ez a parlamenti tanácskozás, úgy tűnik, már ennek a követelménynek kívánt eleget tenni. Lakóépület készül Gyulán a Megyeház utcában. Az alagsorban üzletek lesznek Fotó: Martin Gábor Testvérintézményeket látnak vendégül A békéscsabai egészség- ügyi gyermekotthon október 10-én és 11-én a szegedi, a debreceni és az egri testvér- intézmény dolgozóit látja vendégül. Az első nap délelőttjén a vendégek — előreláthatólag 140-en jönnek — a békéscsabai intézetben néznek körül. Délután szakmai, politikai vetélkedőt rendeznek a KISZ-táborban. A következő nap a kikapcsolódásé. 11-én a békéscsabai vendéglátók Gyulán kalauzolják végig a vendégeket. A tűzesetek leggyakoribb oka: szabálytalanság, gondatlanság Beszélgetés Várhegyi Ferenc megyei tűzoltóparancsnokkal A nyári mezőgazdasági munkák befejeztével az év egyik legtűzveszélyesebb időszaka véget ért. Hamarosan kezdődik viszont a fűtési szezon, amely szintén sok veszéllyel jár. Vajon az év első felében, illetve augusztus végéig mennyi tűzeset történt megyénkben, mi okozta ezeket, és a következő időszakban milyen tanácsokat ad a szakember? Erről beszélgettünk Várhegyi Ferenc tűzoltó alezredessel, Békés megye tűzoltóparancsnokával. * — Hadd kezdjem egy tavalyi adattal: 1979-ben az okozott összes kár mintegy 3 millió 482 ezer forint volt, az idei első félévben pedig 1 millió 726 ezer forint. Valójában még ennél is nagyobb a kár, mert a statisztika csak a megsemmisült értéket veszi figyelembe. Az említett adatokban nem szerepel tehát a terméskiesés, és a helyreállítás költsége. — Mi volt a tűzesetek leggyakoribb oka? — Tizenhét csoportba sorolja a statisztika a tűzesetek okait. Az idei első félévben összesen 148 kárral járó tűzeset történt, s a legtöbb a dohányzás, a sugárzó hő,' építési hiba, gyermekjáték és az elektromos árammal kapcsolatos szabálytalanságok miatt. Maradjunk mindjárt a legutóbbinál: az elektromos berendezéseket karban kell tartani, s ha ez a szükség szerinti javítással együtt elmarad, vagy házilagosan, hozzá nem értők javítják, könnyen okozhat tüzet. A másik gyakori ok a túlbiztosítás, vagyis a lehetségesnél nagyobb terhelést bíró biztosítékot szerelnek be. Sokszor okoz tüzet a sugárzó hő is. Többnyire lakásokban, és olyan munkahelyeken, ahol hagyományos tüzelőberendezést használnak, a kályhához, tűzhelyhez közel tesznek, vagy hagynak éghető, gyúlékony anyagokat, melyek egy idő után lángra lobbannak. No, és a dohányzás! Az első félévben 17 tűzeset történt emiatt, tavaly pedig összesen 41. Haláleset is többségében a dohányzás, és a sugárzó hő miatt keletkezett tüzeknél történt. Rágyújtanak az ágyban, azután elalszanak, az ágynemű pedig meggyullad az égő cigarettától, s az alvó ember füstmérgezést szenved, nem tud elmenekülni a lángok elől. Hasonló a helyzet, amikor sugárzó hőtől kap lángra a berendezés, illetve ágynemű. Veszélyes a dohányzás tiltott helyen is, ahol eldobják az égő csikket. Rokon ezzel a nyílt láng használata, a szabadban való tüzelés. Emiatt égett le tavaly a határban egy erőgép, egy másik pedig az idén alaposan megrongálódott. — Még mindig gyakori a gyermekjátékból keletkezett tűz? — Sajnos igen. Különösen a nyári szünidőben fordul elő. A szülők vagy nem zárják el a gyufát, öngyújtót, vagy éppen a gyerekekre bízzák a gyufa vásárlását. A gyerekek pedig, elsősorban ott, ahol felügyelet nélkül maradnak, utánozzák a felnőtteket, ráadásul sokszor elbújnak a gyufával. Felújítják a békéscsabai ifjúsági és úttörőház kazánházának bekötő vízvezetékcsöveit Fotó: Martin Gábor — A nyári hónapokban több a tűzeset? — Azt nem állíthatom, hogy több, mert sajnos, minden időszaknak megvannak a veszélyei, inkább fogalmazzuk úgy: nyáron bizonyos okok gyakoribbak. A mezőgazdaságban ilyenkor sok a könnyen éghető anyag, a gabona. Örvendetes, hogy az elmúlt években, így az idén is eredményesek voltak a megelőző intézkedések, és szemes terményben tűzkár nem keletkezett. — Melyek ezek a megelőző intézkedések? — A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, mely- lyel kitűnő az együttműködésünk, a nyár elején tűzvédelmi tájékoztatót adott ki, és felhívást tett közzé a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ezután következett egy bemutató gépszemle, amelyet a telekgerendási Vörös Csillag Tsz-ben tartottunk, s ezen részt vettek a mező- gazdasági üzemek gépcsoportvezetői is. Túl azon, hogy az arra hivatott hatósági szervek megfelelő megelőző intézkedéseket tettek, a gazdaságok saját hatáskörben is intézkedtek, a tűzvédelmi szervezetre támaszkodva. — Az őszi, téli időszakban hol fokozott a tűzveszély? — Pillanatnyilag a terményszárítás, majd a fűtés, amelyről részben már szóltunk. Nagy figyelmet kíván a hideg levegős szénaszárítás. Ha a kazlak hőmérsékletét nem ellenőrzik rendszeresen, és nem tartják be a kezelési előírásokat, bemelegedhet a kazal. Ennek következtében már az idén eddig három komolyabb tűz keletkezett öngyulladás miatt. Hasonlóképpen szigorúan be kell tartani a technológiai előírásokat a forró levegős terményszárítókban. Az idén eddig hét tűz volt ilyen szárítókban, és ebből öt alkalommal a technológiai előírások megsértése miatt! A fűtési szezonról még csak annyit: a tüzelőberendezéseket a fűtés megkezdése előtt érdemes felülvizsgálni, szakemberrel megjavíttatni. A megrakott tűzhelyet, kályhát pedig nem szabad felügyelet nélkül hagyni, illetve a tűzrakást gyerekekre bízni. Külön figyelmet érdemel a tüzelőanyagok tárolása. Kevesen tudják, hogy a szabályok szerint a tüzelőberendezéssel egy helyiségben legfeljebb 50 liter olajat szabad tárolni, a lakásban pedig összesen 250 litert. Melléképületben, a lakástól külön álló helyiségben lakásonként 600 liter olaj tárolható. Fontos tudnivaló továbbá, hogy olajat üvegedényben tárolni tilos, s hogy a tárolóhelyiségben magas küszöböt, szellőzőnyílást kell építeni. — Milyen társadalmi segítségre számíthat a megelőzésben, az oltásban a tűzoltóság? — Az állami tűzoltóság a megyében mintegy 8 ezer társadalmi aktívára támaszkodik. Közéjük tartoznak az önkéntes tűzoltók, a vállalati tűzoltók, az üzemekben, gazdaságokban tevékenykedő tűzvédelmi vezetők, előadók és megbízottak, ök az első számú segítőink, de mellettük valamennyi állampolgár aktív segítségére, közreműködésére szükségünk van. Itt hadd említsem meg a gondunkat is: a lakótelepeken sok személygépkocsi a tűzoltóság felvonulási területén parkol. Gyakorlatok alkalmával tapasztaltuk, hogy ezektől a járművektől nem férünk hozzá az épületekhez. — A Magyar Közlöny 1980. 62. számában megjelent a 3/1980. (VIII. 30.) BM.-ren- delet a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról. Mi ennek a lényege? — Ez a rendelkezés az államigazgatás korszerűsítésével, illetve a népgazdaság különböző ágazataiban megvalósult fejlődéssel összhangban korszerű szabályozást ad. Az általános rendelkezések után a tűzoltásról, a tűzoltóságról, a kár- elhárításról, a tűzvédelmi hatóság feladatairól, végül pedig a minisztériumok, a tanácsi szervek, a vállalatok és az állampolgárok tűzvédelmi feladatairól rendelkezik. Oj, hogy a létesítésre és a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályokról a később megjelenő országos tűzvédelmi szabályzat rendelkezik. S végül még egy lényeges momentum: a tűzvédelmi szabályokat, előírásokat a munkahely, létesítmény vezetője, fenntartója, tulajdonosa, és az állampolgárok külön felhívás vagy intézkedés nélkül kötelesek végrehajtani, megtartani vagy a végrehajtást ellenőrizni — mondta befejezésül a parancsnok. Tóth Ibolya Egészségnevelés Sarkadon Eredményesen zárult, felvilágosító céliát elérte a múlt hét végén a sarkad! egészségnevelési eseménysorozat. Több mint hatezer ember vett részt a különböző programokon és kiállításokon a községi művelődési házban. Az óvodásokat, általános és középiskolásokat, felnőtteket és idős embereket egyaránt mozgósító egészségnevelési hét egyik legsikeresebb előadása dr. Buga Lászlóé volt, a megnyitón. A többi napokon is számos kérdésre válaszoltak az előadók, például a szexuális felvilágosítás, a helyes fogápolás, a gyógyvizek használatának, fogyasztásának témaköréből. A balesetmentes közlekedés is része az egészséges életmódnak, az e témából folytatott KRESZ-vetél- kedőn szívesen vettek részt a sarkad! gyerekek, de sok érdeklődőt vonzott az egészségügyi tabló, áru- és termékkiállítás Is. A sarkadl óvodák összevont szülői értekezletet tartottak az egészségnevelési héten, ahol Házi Istvánná óvodai felügyelő beszélt a gyermekjátékok használhatóságáról és jelentőségéről. A sarkadiak nem először rendeztek ilyen eseménysorozatot az egészséges életmódra nevelés érdekében. Az eredmény bizonyára megyénk más községeit Is ösztönzi majd hasonló rendezvények szervezésére.
