Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

Hogyan néz ki az udvarod? 1980. október 31., péntek „Mért fegyelmezni azért ke///’' 4. A jót tegyük számukra vonzóvá (Hozzászólás) Az eredményes nevelő­munkának megvannak a szükséges külső és belső fel­tételei. Kedvezőtlen külső feltételek: a szabad levegő hiánya, rossz anyagi hely­zet, hiányos táplálkozás, al- váshiány, szülők hiánya, szü­lők nagy elfoglaltsága, rossz társaság, utca, város. Ezeken a külső feltételeken a peda­gógusnak kevés lehetősége van változtatni, de ellensú­lyozni tudja. A nevelő hatás létrejötté­nek alapfeltétele: a tanuló fogékonysága a nevelő hatá­sok iránt. Ez a fogékonyság nem egyenlő mértékben van meg mindenkiben. A neve­lőnek kell megállapítani, ki mire fogékony, s azután eze­ket az ismereteket használja fel nevelőeszközül. De nem­csak a tanulóban, a nevelő­ben is meg kell lennie bizo­nyos tulajdonságoknak (pl. a megértés, a szeretet, a te­kintély, a türelem stb). A nevelő hatásnak megfe­lelően a nevelőeszközök is közvetlen és közvetett hatá­súak. A közvetlen hatások kö­zül megemlítem a kényszerí­tő eszközöket (ide tartozik a büntetés is, melyről még szólnom kell külön is), a szuggesztív eszközöket, mely eszközök csoportjához tarto­zik a tekintély, a szeretet, a bizalom, a ragaszkodás, a megbecsülés, a jutalom, a példa. Az értelmi eszközök közé tartozik a meggyőzés, rábeszélés, belátás és a ta­nítás minden neme. Nevelésünk célja, hogy a belátást tegyük uralkodóvá, s az ember értelme legyőzze az ösztönöket, érzelmeket és Vágyakat. A pedagógiai hatások kö­zül én is a büntetést emelem ki, mint a kényszerítő esz­közök közül azt, amely első helyen áll, s legismertebb és leggyakrabban alkalmazott módszer., A büntetésnek kü­lönböző célja lehet. Általá­ban azt szoktuk mondani, hogy a büntetés célja a ja­vítás. A büntetés azonban magában még nem javító hatású, csak visszatartó ere­jű. Ha pedig a büntetésnek nincs meg a visszatartó ere­je, akkor kár alkalmazni. Javító hatása a büntetésnek csak akkor lehet, ha fel tud­ja kelteni a megbánás érzé­sét, amely csak érzékeny lelkiismeret mellett támad fel. A büntetést a nevelő ad­dig alkalmazhatja, míg ja­vító, vagy legalább vissza­tartó ereje van. Néha a bű­nös is azt érzi, hogy az ő büntetése jóvátétel is. Érzi, hogy bűnt követett el, bán­ja bűnét, s szeretné jóvá tenni. Néha lehet is, példá­ul a kár megtérítésével, bo­csánatkéréssel, magyarázat­tal. Sokszor a tanuló várja a büntetést, hogy alkalma nyíljon a javításra. De nem mindig ilyen a büntetés hatása. Különösen nem az, ha a tanuló a bün­tetést igazságtalannak tartja, vagy bosszú következményé­nek. Ekkor jön a dac, a bosszú, az elkeseredés. Eddig csak a büntetés javító hatá­sáról szóltam, de a bünte­tésnek sokféle káros követ­kezménye is van. Ilyen: a büntetés gátló hatása. Ha megszégyenítünk, csökken a gyerek önérzete, munkaked­ve, sőt, életkedve is. A bün­tetés kicsinyhitűvé teheti az embert, így gátolja a képes­ségek kibontakoztatásában. A büntetés elkeseredést és gyűlöletet ébreszthet. A büntetés lehet a neve­lők és a szülők idegességé­nek és indulatának, vagy az önuralom hiányának a kö­vetkezménye. A testi bünte­tés mazochizmust fejleszt­het, különösen akkor, ha a tanulónak erre hajlandósága van. A gyermek a büntetést megszokhatja, s érzékenysé­ge eltompul. A megszokás után még élvezetet is talál­hat benne. Akkor ezek után felvetőd­het a kérdés: van-e szükség büntetésre? Kétségtelen, hogy az vol­na az ideális, ha nem létez­ne a büntetés semmiféle for­mája. De ehhez az szüksé­ges, hogy más eszközök áll­janak rendelkezésre, melyek­kel a büntetés céljait el le­het érni. Ezek a célok: visz- szatartás a rossztól, a javí­tás, s végül az erkölcs és az igazság uralma a társas együttélés egész területén. A nevelés célja éppen az, hogy az embert erre a kulturális magaslatra emelje. Bizonyára van olyan csa­lád és közösség, amelynek szelleme kizárja a büntetést, ahol a büntetésre már nincs szükség, nem azért, mert nem fordul elő semmi vét­ség, hanem azért, mert a család vagy a közösség g olyan magas rendű erkölcsi ! életet él, hogy a büntetés csak ártana. Mindezeket figyelembe vé­ve előfordulhat, hogy a bün­tetést soha nem kell alkal­maznunk, hiszen a nevelés­ben nem az a legfőbb szem­pont, hogy minden vétséget megtoroljunk, hanem az, hogy a tanuló erkölcse ne­mesedjék. Tudni kell azonban, hogy a büntetés pszichológiai fel- készültséget, megérzést, meg­értést, tapintatot kíván. A nevelőnek a büntetés alkal­mával nem szabad figyelmen kívül hagyni a személyt, an­nak egyéniségét, a cselekvés körülményeit, a tanuló lel­kiállapotát, s a büntetés ne­velő célját. A pedagógus sohase alkal­mazzon testi büntetést. Az iskolában a megengedett büntetés lehet intés és fi­gyelmeztetés. A feddés és dorgálás jelentse az eset megbeszélését és helytelensé­gének beláttatását. Ez törté­nik nyíltan, közösség előtt, vagy négyszemközt. A dor­gálás sem jelentheti a tanu­lónak szidalmazását. Ezen fe­lül fegyelmezni lehet megro­vással az igazgató által, tan­testület előtt, valamint az is­kolából való kizárással stb. Beszélnem kell még azok­ról a büntetésekről, amelye­ket a mai nevelői gyakorlat­ban még gyakran alkalmaz­nak: térdel tetősről, kiállítás­ról, koplaltatásról, az osz­tályból való kiutasításról, az iskolai „bezárásról”, ame­lyek meg nem engedett bün­tetések. Ha valamely mulasztását pótolnia kell a tanulónak, el­vileg vissza lehet tartani, de erről a szülőt értesíteni kell, és a nevelőnek is ott kell maradnia. Ám jobb ezt a büntetést is teljesen mellőz­ni. Általános alapelv legyen: a büntetést nem arra kell alapozni, hogy a tanuló fél­jen a bűn elkövetésétől, ha­nem arra, hogy a jót válasz- sza, azt kedvelje meg, azaz a jót tegyük számára vonzóvá! László István igazgató, Békéscsaba, 611. sz. Intézet r Uj zenei könyvek Sok új zenei kiadvány ke­rül a téli könyvvásáron a könyvüzletek polcaira. A Librettó-sorozatban megjele­nik — illetve részben már megjelent — Verdi művei közül a Simone Boccanegra, a Falstaff és az Otelló szö­vegkönyve, valamint az a füzet, amely az Erkel Szín­házban nemrég felújított há­rom egyfelvonásos Puccini- opera szövegét tartalmazza. A „119 római Liszt-doku­mentum” című kiadványban a szerző, Eősze László — olaszországi kutatásainak eredményeképpen — Liszt 83 kéziratát — kottát, leve­let, feljegyzést — és vele kapcsolatosan 36 fényképet, okiratot, nyomtatványt tesz közzé. Az egyre inkább tért hó­dító új zenei irányzatról szól Pongrácz Zoltán szak­könyve: az Elektronikus zene című, tankönyvszerűen meg­írt kötetben a műfaj fejlő­désének történetét, elvi el­méleti alapjait és a gyakor­lati megvalósítás lehetősége­it ismerteti. A néptánc-olvasókönyv — Lányi Ágoston munkája — bemutatja a táncok alapele­meit, elsősorban a táncházak fiataljainak szólva. A „köny- nyebb” műfajt két újdonság képviseli a könyvvásáron. Tardos Péter Rock-lexikona áttekintést nyú jt e zenei mű­fajról, felvonultatva legje­lentősebb képviselőit a „nagy öregektől” napjainkig. A mintegy négyszáz karrier történetét fotók és karikatú­rák illusztrálják. Szörényi— Bródy címmel Koltay Gá­bor a. magyar beatnemzedék előfutáraként számon tar­tott szerzőpáros másfél évti­zedéről ír. A dokumentum­gyűjtemény bemutatja a mű­faj itthoni megteremtőinek életét, munkáját, sikereit. Medgyesbodzáson a nemrégiben átadott napközis konyhán naponta 120 személyre főznek. 1982-re Pusztaottlaka és Gá- bortelep iskoláját, óvodáját is szeretnék ellátni ebéddel. Ké­pünkön: Varga Ferencné szakács főzi az ebédet Fotó: Gál Edit M0I MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A tamtamdobtól a kép­magnóig. 8.37: Maria Callas és Giuseppe di Steíano operafelvételei- hól. 9.30: Száll az ének. 10.05: Képek és Jelképek. 10.35: „Táltos volt.” Jékely Zol­tán verse. 10.40: Richard Strauss: öt zene­kari dal. 11.00: Gondolat. 11.45: Békeífy Sarolta népdalo­kat énekel, Veér István klarinétozik. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Donizetti: Boleyn Anna. 14.16: Kóruspódium. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Maurice André felvételei­ből. 15.28: Tudod-e? 16.05: Magyarország kicsiben. 17.12: Láttuk, hallottuk. 17.37: Daloló, muzsikáló tájak. 18.00: Előadja a szerző. 19.15: Homo ludens. 19.35: Liszt Tasso — szimfonikus költemény. 20.00: Kilátó. 20.45: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 21.30: „Kinek orvosság, kinek jó szó ...” 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Mahler: IV. szimfónia. 23.28: Beethoven: Esz-dúr trió. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Filmzene. 8.20: Elnökválasztás előtt. 8.33: Slágermúzeum. 9.23: Az ég törvényhozója. 9.38: Juhász Frigyes—Kövesdy János: A másik Amerika. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: Kettőtől ötig ... 17.Ő0: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: válogatott felvételek. 19.25: Nyírtass! szüret. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Közvetítés a Katona Jó­zsef Színházból. Varsói melódia. 21.59: A csavargók. 23.15: Balogh Elemér cimbalmo- zlk. 23.30: Bródy Tamás szerzemé­nyeiből. in. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 10.20: Geszty Szilvia és Jan Peerce operaáriákat éne­kel. 11.05: Rózsavölgyi Márk: Első magyar társastánc. 11.14: A kamarazene kedvelői­nek. 13.07: Szimfonikus zene. 14.00: Tip-top parádé. 14.30: Orosz muzsika. 15.33: Händel: Aleina. Közben: 16.28: Könyvszemle. 16.38: Az operaközvetiés folyta­tása. Közben: 17.45: Versenyben. 18.15: Az operaközvetítés folyta­tása. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Éjjeli zene — versek. 19.40: Kapcsoljuk a Magyar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi termét. Közben: kb. 20.20: Modern világjárók. Kb. 20.40: A hangverseny közvetítés folytatása. Kb. 21.10: Dzsesszfelvételeinkből. 21.35: Herbert von Karajan Bee- thoven-mű veket vezényel a Berlini^ filharmonikus zenekar élén. 22.20: Rózsaméz. Gion Nándor regényének rádióváltozata. 22.46: Teresa Woytaszek Kubiak és Vlagyimir Valajtisz ope­rafelvételeiből. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. Ritmus és sláger. 17.15: Októberi hajrá . . . ! Braun Ágoston írása. Szórakoz­tató zenekarok műsorából. 17.30: Intermezzó. Szerkesztő: Kutas János. (Hírek, tu­dósítások, beszámolók az Alföld zenei eseményeiről.) 18.00: Alföldi krónika. Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétoma. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 8.55: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.15: Magyar irodalom. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.05: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.35: Deltácska. (f-f.) 14.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 14.40: Orosz nyelv, (ism.) 15.00: Magyar irodalom, (ism.) 15.35: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Élet a homokban. (Algé­riai rövidfilm. Ism.) 16.45: Pedagógusok fóruma, (ism., f.-f.) 17.20: Természetbarát. 17.40: Csali. 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.55: öt perc meteorológia. 18.00: Pannon krónika, (f.-f.) N o, nem ai tiszta udvar — rendes ház tábla- osztogatós mozgalom­ról van szó (bár abban is nagyon sok jó volt, amit kár elfeledtetnünk ...), hanem a kultúra fellegvárainak kör­nyezetkultúrájáról. A közel­múltban rendezték meg a közművelődési intézmények (művelődési házak, könyvtá­rak, ifjúsági és úttörőházak) főhivatású vezetőinek szo­kásos értekezletét, amelyen ez a környezetkultúra is szóba került. Vadonatúj művelődési köz­pont egy több ezres község­ben, a békéscsabaiak is irigyelik, olyan tágas, olyan szép. De csak maga az épü­let. Egy éve adták át, az építési törmelék még min­dig a környékén árválkodik. Másik település. A megle­hetősen elhanyagolt „kul- túrház” nagytermében szinte nem lehet megmaradni a rosszabbra fordult időjárás viszontagságai elől ide be­menekült légyáradattól. A falburkolatot elfelejtették be­mázolni, így csak a tömén­telen olajos-sáros cipőnyom­tól mintás ...A bejárati aj­tó katedrálüvege — tapasz­talatom szerint legalább — egy esztendeje törött, bal­esetveszélyesen. A foglala­tokból lógó mezítelen izzók — már amelyik világít — sápadozó fényének oka pe­dig az üvegre rakódott ős­régi kosz... Lehetne sorolni tovább a kellemetlen, már-már elret­tentő példákat. És mind olyat, amelynek megszünte­téséhez elsősorban nem pénz kell, hanem egy csöppnyi odafigyelés, talán nagyobb, erősebb hivatástudat. Tudok olyan művelődésiház-igaz- gatót, aki (mert hát egy ki­sebb településen még olyan sincs a szolgáltatás, mint Békéscsabán ...) nem röstel- li egyetemi diplomás kezébe venni a forrasztópákát és a csavarhúzót, használni ere­deti, műszerész szakképzett­ségét. „Mi van abban?” — kérdez vissza. — „Így leg­alább nem kell várni a sze­relőre, máris készen van a színes tévé, tudják nézni a nyugdíjasklub kisöregjei. Az a cél, hogy megtartsuk az embereket...” Ugyanez az igazgató vett már kezébe malteroskanalat is, hogy két kisebb, kihasználatlanul ál­ló helyiségből egy hasz­nálható szakköri szobát csi­náljon. Persze, nem arról van szó, hogy a közművelődés szakemberei „magad uram, Aranyérmes film Aranyéremmel tértek haza a jugoszláviai Nisből, a környe­zetvédelmi és munkavédelmi filmek nemzetközi fesztiváljáról a NIM műszaki filmszolgálat „Büntetlen bűnösök” című, 25 perces, színes játékfilmjének alkotói. A munkavédelmi fil­mek kategóriájában érdemelte ki ezt a nemzetközi elismerést 18.30: piaci jelentés, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Terefere. Kb. 21.15: Szép magyar tánc. 21.20: Buffalo Bili hagyatéka. • 22.25: Delta. 23.05: Tv-hiradó 3. II. MŰSOR 20.00: Nyilvántartó hivatal. 20.55: öt perc meteorológia, (ism.) 21.00: Egészségünkért! 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Természetbarát, (ism.) 21.50: Polifce együttes. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.45: A történelem dossziéja. 19.20: Gyermekjáték. Magyar film. 29.40: Tv-ankét. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.13: Magyar nyelvű v-napló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Lépések — fiatalok műso­ra. 18.45: Dzsessz — kivitelre. 19.15: Rajzfilm. ha szolgád nincsen”-alapon irányító-szervező, népmű­velői munkájuk mellett (alatt, helyett, után) takarít­sanak, falat bontsanak, sze­reljenek. Bár, sajnos, a szük­ség néha erre is ráfanyalítja az embert... Csak arról, hogy erre is kell figyelniük. Ha úgy tetszik: ez is mun­kaköri kötelesség. A kulturált környezet je­lentőségét aligha kell bizony­gatni. Egy sohanemmosott ajtajú művelődési házba már eleve viszolyogva lép be a közönség. Hiába van bent nívós műsor, kényelmes fo­tel, meghitt hangulat. Ha felbotlik a ház előtti tör- mellékkupacban, ha száraz kórókkal teli a néhai virág­ágyás, ha az egész képbe be­lelóg valami oda nem való, aminek alapján csak egyet­len konzekvenciát vonhat le a közönség: itt ö nem is olyan kedves vendég. De beszélhetünk arról is, amit példamutatásnak, ne­velésnek mondunk. Ha a művelődési ház környezete rendezetlen, nem követelhe­tünk a közönségtől sem. Hiába a panasz, hogy lesze­relik a faburkolat díszes csavarjait, hogy kibelezik a falikart, hogy levagdossák a függönyrojtot, hogy a sző­nyegpadlóba tapossák a csikket. Elvégre a művelő­dési ház, a könyvtár, az if­júsági és az úttörőház (de az általános és a középiskola is!) a kultúra fellegvára; ír­hatnék megtisztelő nagybe­tűkkel is. Etalon, kisebb te­lepüléseken még ma is a példa. A közművelődési in­tézményeknek nem szakad­hat meg ott a munkája, hogy nesztek, itt a műsor, itt a könyv, ott a diszkó, egyétek, aztán passz, a többihez sem­mi közöm. Az első imp­resszió az épület előtt, a kertben, a folyosón éri azt, akit a programokra meg­hívtunk, aki el is jön. S hogy máskor is jöjjön, az ezen is múlik. H ogyan néz ki az udva­rod? — nos, az erre adott lelkiismeretes válasz tartalmán akár az úgynevezett érdemi munka is múlhat. Egy olyan ténye­zőn, amihez pénz nem, vagy alig-alig kell. Ha a kérdésre kezet táró hát..., elodázó dadogás, semmitmondó szó- mögé-bujkálás a „válasz”, ott a kultúra fellegvára nem tölt­heti be hivatását. De a tar­talmi munkában is alapvető hibák lehetnek. Nemesi László a magyar alkotás, amely a gáz­palack-kezelés és -szállítás apró szabálytalanságainak sorozatából eredő szerencsétlenség körülmé­nyeinek bemutatásával ítéli el a felelőtlenséget, a büntetőjogi következményekkel sem sújtha­tó vétkeseket. A nemzetközi ki­tüntetés azt is tanúsítja, hogy ez a film joggal nyerte el ta­valy az év legjobb munkavédel­mi filmje címet és a SZOT nagydiját is. 19.27: Ma este. 20.00: Jugoszláv show. 21.00: A selymes és a csélcsap. 22.05: Hét tv-nap. U. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Miért az UNESCO? 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Arcképek. 22.00: Házi mozi: Jonas. SZÍNHÁZ BANK BÁN Békéscsabán 19 órakor. Ifjúsági opera 1. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A két aranyásó. 6 és 8 órakor: Joseph Andrews. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A fe­kete farkasok üvöltése. 7 órakor: Kínai negyed. Békéscsabai Sza­badság: de. 10 és du. 4 órakor: A nagy balhé. 6 és 8 órakor: Szerelem szieszta idején. Békés­csabai Terv: Ki beszél itt sze­relemről? Gyulai Erkel: Circus Maximus. Gyulai Petőfi: 3 óra­kor: Mégis meglátod az eget. 5 és 7 órakor: Mondd, hogy min­dent megteszel értem! Orosházi Béke: Hair. Orosházi Partizán: Keresztül a Nagy Vízválasztón. Szarvasi Táncsics: Futárszolgá­lat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom