Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

1980. október 31., péntek o Ülésezett a vadászok megyei intéző bizottsága Jobb vadászfegyelemre van szükség Napirenden a munkaverseny A csanádapácai Széchenyi Zsigmand Vadásztársaság jogelődjét személyi ellenté­tek, gazdasági bizonytalan­ság kötötte gúzsba. Három éve nemcsak a név, hanem a vezetés is megváltozott. A társaság működése azóta egyre eredményesebb, s bi­zonyítja azt a régi igazságot, hogy a legdöntőbb tényező ez esetben is az ember, a feladatok ellátására alkal­mas emberek. Lényegében erről adott számot a csanád­apácai vadásztársaság szer­dán délután a MA VOSZ Bé­kés megyei intéző bizottsá­gának ülésén. Beszámolójuk lényege abban foglalható össze, hogy a tíz és fél ezer hektáron gazdálkodó társa­ság e három év alatt pénz­ügyileg megszilárdult, a vadlétszám tekintetében pe­dig elérte a kívánt szintet. Csatári Béla, a megyei intéző bizottság elnöke össze­foglalójában is ezt hangsú­lyozta. s a testület elismeré­sét fejezte ki a fegyelmezett vadgazdálkodásért. Felhív­ta n figyelmet viszont, hogy az ellenőrző bizottság tevé­kenysége nem kielégítő, s ezért az elnököt is felelős­ség terheli. A jelentéshez sok ajánlást tett a megyei Békéscsabán, a József At- tila-lakótelepi általános isko­lában működő pedagógusok klubjában szerda este Nyiri Ádámné dr., Ágostonná dr. Pfaff Mária, dr. Mikula Va­léria bírók és Dinók András rendőrszázados részvételével ­Szövetkezeti fogászok tanácskozása Tegnap, csütörtökön Bé­késcsabán tartotta taggyűlé­sét a Magyar Jogászszövet­ség Békés megyei szövetke­zeti jogász tagozata. A ta­nácskozás első felében a részvevők áttekintették az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeit, a szövetkezeti jogász­tagozat munkáját. Egyúttal körvonalazták a következő ötéves tervciklusra vonat­kozó célokat, elképzeléseket. A feladatok megbeszélése után megválasztották a ta­gozat tisztségviselőit a most következő újabb ötéves idő­szakra. Elnökké dr. Drágán Ivánt, helyettesévé pedig dr. Kovácsy Istvánt választot­ták. A titkári teendőket dr. Tadanay János látja el. Nyugdfjastalálkozó Nyugdíjastalálkozót rendeztek tegnap, csütörtökön az Állami Biztosító Békés megyei Igazga­tóságán, Békéscsabán. A hagyo­mányosan, évente rendezendő találkozón Vozár Pál szakszer­vezeti titkár köszöntötte a meg­jelenteket,- majd a pénzintéz­mény gazdasági vezetői ismer­tették az idei év eredményeit. Egyúttal megköszönték a nyug­díjas éveik ellenére is aktívan tevékenykedő dolgozók munká­ját. Közülük tizennyolcán rend­kívüli szociális segélyt is kap­tak— a szakszervezeti bizottság­tól. Ezután óvodások adtak mű­sort az idős embereknek, majd az intézmény dolgozói vendégül látták őket. intéző bizottság, amelyet a társaság legközelebbi gyűlé­sén megtárgyalnak. Az intéző bizottság ezt kö­vetően a vadászbalesetek, a vadászfegyelem, a vadász­etika kérdéseit tárgyalta meg. A javuló tendencia el­lenére sem kielégítő ezen a téren az elért ■ eredmény. Azon megyék között szerepel Békés, ahol a legtöbb bal­eset fordul elő. Ez a fegyel­met és a vadászetika állapo­tát is minősíti. Az elmúlt két évben előfordult nyolc baleset közül hat kimondot­tan emberi figyelmetlenség­re, hibára vezethető vissza. „Nem tragikus a helyzet, nem kell a vészharangot meghúzni — mondotta ösz- szefoglalójában Csatári Béla —, de elégedettek sem lehe­tünk.” Az intéző bizottság egyöntetű véleménye volt. hogy szigorúbb rendszabá­lyokra van szükség, s a mu­lasztókkal szemben határo­zottabb fellépésre. Nagyobb figyelmet keli fordítani a preventív intézkedésekre minden vadásztársaságnál. Végezetül „ megyei kül­döttközgyűlés előkészítésé­vel foglalkozott az intéző bi­zottság. Erre előreláthatólag november második felében kerül sor. izgalmas vita alakult ki a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseiről. A beszélgetésen jelent volt az iskolai szülői munkaközösség választmá­nya is. Az őszinte hangú klubfog­lalkozáson szóltak a gyer­mekek védelmében tett in­tézkedésekről, a szülő és a család felelősségéről, s jó né­hány tanulságos esetről, amely figyelmeztető a peda­gógus, a szülő, s az ezzel a kérdéssel foglalkozó szak­emberek számára egyaránt. A klubban szó esett arról is, hogy az összefogásnak mi­lyen módjai lehetnek a gyer­mekeket veszélyeztető hely­zetek, körülmények időbeni kiszűréséhez, s a jogellenes cselekedeteket elkövetett fiatalok újbóli beillesztésé­hez. Október 26-án és 27-én ve­télkedőt rendeztek szakmai és politikai, valamint iroda­lom, sport, munkavédelem és tűzvédelem témakörökben a Békés megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnál. A vetélkedőket a XX. KPVDSZ kulturális napok keretében rendezték meg. A szakmai és politikai vetél­kedőn a vállalat harmadéves ipari tanulói vettek részt, ahol 5 város (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Békés és Szarvas) fiataljai közül a gyulai lányok bizonyultak a legjobbaknak. Az irodalom, 1 Az elmúlt másfél évben a munkaverseny-mozgalom új, tartalmasabb formában va­lósult meg, az év elejétől nagyobb lendületett vett. Megyeszerte százával kap­csolódtak be a brigádok a mozgalomba, s tetteikkel, munkájukkal vívtak ki elis­merést maguknak. E gondo­latokkal kezdődött tegnap, csütörtökön délelőtt, Békés­csabán a megyei munkaver­seny operatív bizottságának ülése Kiss Sándornak, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetőjének elnökletével. A tanácskozás keretében a Kö­rösök Vidéke és a Dél-Bé­kés megyei Tsz-ék Területi Szövetségének képviselői adták számot az elmúlt másfél esztendő eredményei­ről, gondjairól. A Körösök Vidéke TE- SZÖV tagszövetkezeteiben együttesen 524 szocialista brigádban mintegy 7850-en dolgoznak, s közülük több mint 2700-an 30 évnél fiata­labbak. A versenyfeladatok­ban egyre határozottabban tükröződtek és tükröződnek, váltak konkrétabbá a minő­Bérgazdálkodás, nyitva tartás, szabadnapok, szabad­ságok kiadása, a törvényes munkaidő megtartása — e fontos napirend szerepelt a KPVDSZ megyei bizottságá­nak tegnapi ülésén. Békés­csabán, az SZMT-székház- ban megtartott tanácskozá­son részt vett és felszólalt Swoboda Rezső, a KPVDSZ központi vezetősége közgaz­dasági és bérosztályának fő­munkatársa. Megállapították: ebben az évben a vállalatok, szövet­kezetek megfontoltabb bér­gazdálkodást folytatnak. A szabályozó rendszer hatásá­ra az első félévben némi bi­zonytalanság, óvatosság ér­ződött a nyereség tömegé­nek megítélésében is. Mind­ezek ellenére az év 9 hónap­jában átlagosan 5 százalék­kal nőtt a bérszínvonal. Még mindig gondot okoz a sza­badnapok kiadása, hiszen az Szeghalom fellendülő mú­zeumi életét jelzi, hogy teg­nap délután a Járási Hivatal nagytermében megalakult a múzeumbaráti kör. A tanács­kozást Varga Istvánná, a népfront titkára köszöntötte, sport, munka- és tűzvédelem témakörökben 19 szocialista brigád versengett az elsősé­gért. Az első helyezett végül is a szarvasi 110-es ABC- áruház Bajcsy-Zsilinszky Szocialista Brigádja lett. Második, illetve harmadik helyezést az Áruforgalom 50. Jubileumi brigád, Gyula, il­letve a békéscsabai 53. sz. Húsáruház Október 6. Szo­cialista Brigádja ért el. A vetélkedők legjobbjai tárgy-, illetve pénzjutalomban ré­szesültek. Képünkön a győz­tes ipari tanulók, a gyulai Budrió-ABC csapata. Fotó: Császár Lajos ség, a hatékonyság és a ta­karékossággal összefüggő vállalások. Mint az előter­jesztésből kitűnt, a vállalá­sok nemcsak gazdasági jel­legűek, hanem az élet más területeire is kiterjedtek. A Dél-Békés megyei TE- SZÖV gazdaságaiban is szé­les körű. munkaverseny bon­takozott ki. Az 504 szocialis­ta brigád 6560 tagot tömörít soraiban. Tavaly szövetségi szinten a brigádok 82 millió forintos felajánlást tettek, amit 135 százalékra teljesí­tettek. Erre az évre 88 mil­lió forint a többletfelajánlá­suk. Itt is elsősorban a ter­melékenység és az export fokozását, az import csök­kentését, a termelékenység javítását tűzték maguk elé, a kis kollektívák. Termelési eredményeikkel több kol­lektíva munkáját magas el­ismerés fémjelzi. Végezetül a Sziklai Sándor Szocialista Brigád verseny- felhívását értékelte az opera­tív bizottság. Az országos méretű megmozduláshoz megyénk valamennyi szocia­lista brigádja csatlakozott. idén több új üzlet nyílt meg, és bevezették a csütörtöki bevásárlónapot. Jelenleg a szabadnapok 52 százalékát a hét végén, vagy a következő •hét elején adják ki. Az új nyitva tartási rendszer ösz- szességében bevált, nem in­dokolt a változtatás. Termé­szetesen néhány helyen le­hetőség van a finomításra, a körülményekhez való rugal­masabb alkalmazkodásra. A törvényességről elmon­dották, hogy az alapszerve­zeteknek önállóbbaknak, kö­vetkezetesebbeknek kellene lenni ezek megítélésében. A vizsgálatoknál ne várjanak mindig a megyei bizottság kezdeményezésére. Nagyobb figyelmet szükséges fordíta­ni a jövőben a szabadságok időbeni kiadására is. Az ülés Rákóczi Ferenc megyei titkár zárszavával, illetve bejelentésekkel ért véget. majd Boross Z sigmond, a járási pártbizottság munka­társa, az előkészítő bizottság elnöke ismertette az alapsza­bály-tervezetet, mely — töb­bek között — a kör céljait is tartalmazza. Eszerint a bará­ti kör állandó segítséget nyújt a táj tárgyi és szelle­mi értékeinek gyűjtésében, feldolgozásában, népszerűsíti a múzeum tevékenységét, tagjainak képzésére táboro­zásokat szervez, és kiadvány- sorozatot indít. Az alapszabály-tervezetet a jelenlevők megvitatták és elfogadták. Döntöttek abban is, hogy a baráti kör mun­kacsoportokat szervez, me­lyek folyamatos megalakítá­sát hamarosan megkezdik. Az alapszabály-tervezet el­fogadása után a jelenlevők megválasztották a baráti kör vezetőségét. A kör elnöke dr. Nagy Zoltán járási vezető állatorvos, titkára Miklya Jenő, a helytörténeti gyűjte­mény vezetője lett. A meg- választótt elnök a vezetőség nevében megköszönte a bi­zalmat és eredményes, áldo­zatkész munkára szólította fel a tagságot. Köszöntötte a kört Lázár Lajos, a Sárréti _ Termelőszö­vetkezet elnöke,' a nagyköz­ségi tanács társadalmi el­nökhelyettese és Gurmai Gyuláné, a nagyközségi párt- bizottság munkatársa is. A baráti kör vezetősége a munkacsoportok megszerve­zésével egy időben hozzálát az éves munkaprogram el­készítéséhez, mely tevékeny­ségének gyakorlati alapja lesz. ­(s—n) Vita a gyermek- és ifjúságvédelemről Vetélkedők az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnál Bevált az új nyitva tartási rend Múzeumbaráti kör alakult Szeghalmun Megemlékezés a három évtizedről A résztvevők egy csoportja Fotó: Martin Gábor (Folytatás az 1. oldalról) MEZÖGÉP-gyáregység — kaptak más megyéktől, köz­tük például Győr és Pest megyétől. A napirend vitájában fel­szólalt Gyalog Mihály, Al­máskamarás—Kunágota kö­zös megyei tanácstagja, aki a déli területet sújtó belvíz­ről beszélt, kérve a mielőb­bi segítséget. Inokai János (Békés) elsősorban azt a tár­sadalmi összefogást méltat­ta és köszönte meg, amelyet a város lakói, gazdasági egy­ségei kaptak a megye, az or­szág minden részéből. Ezt az összefogást hangsúlyozta a napirend összefoglalójában dr. Szabó Sándor is. A ta­nácsülés az előterjesztést és a vitában elhangzottakat el­fogadta. A következő napirend — amelynek vitájában részt vett és felszólalt dr. Gájer Gyuláné, a Munkaügyi Mi­nisztérium főmunkatársa — a tanácsi szervek családpoli­tikai munkájának értékelése volt. A téma keretében rész­letes elemzés szólt az egész­ségügyi és szociális ellátás, a művelődésügy, az igazga­tás és a munkaügy terüle­tén folyó családpolitikai munkáról. Különösen sok szó esett a bölcsődei, óvodai el­látásról, az általános iskolai diákotthoni ellátásról, hang­súlyozva, hogy a középisko­lai diákotthoni ellátottsá­gunk jobb az országos átlag­nál. Gondot okoz azonban a szociális otthoni elhelyezési lehetőségek korlátozottsága, s további erőfeszítésekre van szükség az alkoholizmus elleni küzdelemben. A vitá­ban felszólalt Hajdú Mihály- né (Kondoros), aki a házas­ság előtti tanácsadások mód­szereinek javítását sürget­te. Farkasné Szverle Gizella (Orosháza) a nem tanácsi szervekkel való együttműkö­dés, valamint a tudat- és szemléletformálás fontossá­gát hangsúlyozta. Dr. Tóth Pál (Medgyesegyháza) a há­zi szociális gondozás tapasz­talatait elemezte többek között. Dr. Gájer Gyuláné, a Munkaügyi Minisztérium fő­munkatársa elismeréssel szólt a megyénkben folyó családpolitikai munkáról, a leghatékonyabbak közé so­rolva azt. Az ötödik napirend — amely a megyei hosszú távú üdülőterület-fejlesztési kon­cepciójával foglalkozott — a természeti adottságokról szól­va megáljapította, hogy a Körösök-vidéke, valamint a gazdag hévízkincs kedvező feltételeket biztosít a me­gye számára. Három kiemelt tájegységet tartalmaz a fej­lesztési koncepció, az egyik Békéscsaba, Gyula, Békés térsége, a másik Szarvas környéke, kiegészülve End­réd és Gyoma körzetével, valamint az Orosháza—Gyo- páros körzet. A fejlesztések természetesen az anyagi le­hetőségek függvényei. A vi­tában felszólalt Kardos Jó­zsef (Gyula), Borbola László (Békéscsaba). Tóth Károly (Murony). Farkas Sándor (Gyoma), Nagy József (Bat- tonya). Kaczkó Mihály (Nagyszénás). Az előterjesz­tést az elhangzottakkal ki­egészítve elfogadta a testü­let. Következő napirendként a testület elfogadta a megyei tanács rendeletét a tanács és szerveinek szervezeti és működési szabályzatának módosításáról és kiegészíté­séről. A továbbiakban a tes­tület megválasztotta a ta­nács bizottságait és megala­kította a tanácsagi csoporto­kat. A testületi ülés végül be­jelentésekkel ért véget. S. F. Kitüntetések az ér­és belvíz elleni küzdelemért A nyár derekán heteken át mintegy 20 ezren védték megfeszített erővel a Tisza völgyét a megáradt folyók gátjain, elsősorban a minden eddiginél magasabbra duz­zadt Körösök és a Bodrog mentén. Több ezren dolgoz­tak a belvízvédekezésben, az élet- és vagyonmentésben és a helyreállítási munkálatok­ban is. Az áldozatos és ered­ményes helytállás legjobb­jait tegnap az Országos Víz­ügyi Hivatalban rendezett ünnepségen az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány nevében Borbándi Já­nos, a Minisztertanács el­nökhelyettese köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy az erők gyors összpontosításának, a védelem szervezettségének és az emberi helytállásnak köszönhető, hogy a jelentős károk ellenére sikerült vi­szonylag szűk területre kor­látozni a romboló erejű víz pusztításait. A legnagyobb elismerés hangján méltatta a védeke­zés gerincét alkotó vízügyi szervezet és a fegyveres tes­tületek, a lakosságból, a me­zőgazdasági és ipari üzemek dolgozóiból szervezett köz­erő, a tanácsi, a közlekedési, az egészségügyi és a keres­kedelmi szervek áldozatos munkáját, s a pártbizottsá­gok aktív közreműködésével megteremtett hatékony együttműködést. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Ha­raszti János, a Belügymi­nisztérium ezredese, Hrucsár Péter, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság ács bri­gádvezetője, Simon Sándor, a magyar néphadsereg ve­zérőrnagya, Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság vezetője és Zorkóczy Zoltán, az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője. Ezenkívül kilencen vették át a Munka Érdemrend ezüst, 11-en pedig a kitüntetés bronz fokozatát, s ugyan­csak 11-en kapták meg az Árvízvédelemért érmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom