Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
1980. október 29., szerda Fiatal népművelők falun Hogyan illeszkedtek be egy falu zárt közösségébe a kulturális életet összefogó szakemberek? Számít-e a kor a tekintély megszerzésében? Hogyan kerültek a pályára, mit vártak és mit kaptak? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk a gyulai járás néhány huszonéves népművelő] ével. Két hétig senki Árgyelán György öt éve került a kétegyházi művelődési ház- élére. — Kétegyházi vagyok, de amikor elvégeztem az általános iskolát, elkerültem innen. A szakiskola után a békéscsabai Híradótechnikai „Szeretem az itteni embereket” — mondja Árgyelán György Vállalatnál helyezkedtem el. Ott kezdtem a kultúrmun- kát, társadalmi tevékenységként. Arra, hogy visszajöjjek, az itteni fiatalok beszéltek rá. Őszintén szólva, úgy vállaltam, hogy hagytam magamnak égy „egér- utat”. A régi munkahelyemre bármikor visszamehettem volna. Néha komolyan gondolkodtam is ezen. Aztán mégis maradtam. — Milyen kezdeti nehézségei voltak? — Rengeteg! Először is, olyan házat kaptam, ami, mozi volt, nem művelődési intézmény. A nagytermen kívül egy klubteremből, két öltözőből és a könyvtárból állt. Később készült el a táncterem. A hatvanas években épült, az akkori igényeknek megfelelően. Kiscsoportos foglalkozásokra szinte egyáltalán nem volt lehetőség. Szakképzetlenül kerültem ide, sok gondot okozott ez is. Aztán a tartalmi munka: öt éve mindössze 3-4 klub működött. A látogatottság pedig... Két hétig ültem itt, és nem jött be senki! — Hogyan látott munkához? — Az első vb-ülésen felsoroltam, hogy mi nincs. Akkoriban egy átfogó megyei vizsgálat megállapította, hogy a legelmaradottabb művelődési házak közé tartozunk. Aztán nehezen, *de csak meglettek a legszükségesebbek. Belefogtam én mindenbe. Két hónap alatt összehoztam vagy 15 klubot. Reggel 9-tŐl este 11-ig kellett bent lennem, ha mindenről tudni akartam. Hamarosan rájöttem, hogy ezt nem fogom sokáig bírni egyedül. Azóta javult a helyzet, mert ma már egy egész és egy fél műszakos népművelővel osztom meg a munkát. —• Jól érzi magát a községben? — Igen. Szeretem az itteni embereket. Azt hiszem, ők is bizalommal vannak irántam, s ez nemcsak abból derül ki, hogy nemrég megválasztottak tanácselnök-helyettesnek. Gyakran beszélgetünk, s ez arra is jó, hogy felmérjem az igényeket, kívánságokat. A népművelésben leáldozott már a passzív várakozás ideje. Ki kell menni az emberek közé. A szakmám, vagy hivatásom? Félig-med- dig véletlenül lettem népművelő, de nem bántam meg. Mikor elkezdtem, voltak ideáim. Ma már gyakorlatiasabb, józanabb vagyok. És kitartó. Minél kevesebb pénzből minél többet! — ez az, amit feltétlenül tanuljon meg egy népművelő. Rács az ablakon A lökösházi művelődési ház igazgatója Tóth Balázs- né, mint sok közművelődési dolgozó, a pedagóguspályáról jött. — Debrecenben, a főiskolán népművelés—testnevelés szakra jártam. Akkor még pedagógusként dolgoztam itt a községben. Kezdetben gyerekszakkört vezettem, így, amikor két évvel ezelőtt függetlenített igazgatót kerestek a művelődési házba, rám gondoltak a tanácsnál, őszintén szólva, kicsit kényszerhelyzetbe kerültem, mert a szerződéses pedagógusi állásom megszűnt. Nem akadt más választásom, de kedvem is volt a népművelői pályához. — Milyen körülmények között kezdett dolgozni? — A kultúrház mennyezetéről potyogták a vakolat- darabok, az ablaküveget betörték, ugyanis sportrendezvényeket tartottak a nagyteremben. A tiszteletdíjas igazgató, aki ugyancsak pedagógus volt, nem foglalkozhatott eleget a tartalmi munkával sem. így hirtelen rámszakadt minden. Abban az évben egyáltalán nem kaptam pénzt felújításra. Társadalmi munkában tettek fel rácsokat az ablakra, hogy ne törhessék be. Ilyen köznapi gondok mellett szinte mellékes volt maga a népművelés. — Vannak-e emlékezetes sikerei vagy kudarcai? — A kettő egymás után jött, mindjárt az elején. Rögtön szerveztem egy Ho- fi-estet, ami nagyon jól siTóth Balázsné pedagógus volt került. Még azon az őszön kudarc is ért. Egy kamaraszínházi előadás látogatóhiány miatt elmaradt. A kiscsoportok munkája sem indult könnyen. Kezdetben hely sem igen volt a rendszeres foglalkoztatásra, hiszen a kultúrház mindössze egy nagyteremből, két öltözőből, raktárhelyiségből és büféből áll. Néhány éve sokat javult a helyzet: egy régi urasági épületben helyet kapott a könyvtár és az ifjúsági ház. Itt működnek a szakkörök és az ifjúsági klub. A helyiség nagyjából elég: amiből lehetne több, az a pénz. Évi 19 ezer forintból nagyon nehéz színvonalas rendezvényeket hozni, a gyenge műsor pedig falun sem kell. — Csalódott-e a népművelésben? — Tulajdonképpen nem. Igaz, úgy érzem, a községben nem veszik komolyan ezt a munkát. Nem is túl kifizetődő, ahhoz képest, hogy teljes embert kíván. Jó viszont, hogy ismerik, keresik az embert. Mégis visz- szamennék tanítani, ha volna rá mód. Kőműves, üveges, plakátfestő Szél János és Kardos István Gyuláról jár mindennap munkahelyére, az új- kígyósi Petőfi Művelődési Házba. — Teljesen idegenként kerültem a községbe — mondja Szél János, az intézmény igazgatója. — Kicsit riasztó körülmények fogadtak: negyvenéves, más célra készült, alapos tatarozásra szoruló épület, ahol máig sincs WC! Azelőtt szakképzetlen igazgató volt itt, aki eléggé elhanyagolt mindenfajta közművelődési tevékenységet. Hová fordulhattam? Legelőször a tanáccsal alakítottam ki jó kapcsolatot, aztán az iskolával, a könyvtárral, a munkahelyekkel, és persze, ismerkedtem a község lakosságával. Szerencsére könnyen teremtek kapcsolatokat, ezt sokéves KISZ-múltamnak köszönhetem. Aztán, figyelembe véve a meglevő kevés pénzt, belső átalakításokat csináltunk, sokat társadalmi munkában. Egy népművelő nem árt, ha egy kicsit kőműves, belsőépítész, üveges vagy éppen plakátfestő. — Mennyit dolgozik naponta, és milyen eredménynyel? — Reggel 8-ra jön a busz, s gyakran este 10-ig itt vagyok. Mióta ketten vagyunk, jobb a helyzet, tudjuk váltani egymást. Ogy érzem, egy év alatt sikerült „felhozni” kicsit a házat. Duplájára nőtt a csoportok száma, látogatottak a nagytermi rendezvények, vannak jó gyermekcsoportjaink, és a lehetőségekhez képest sikerült otthonossá tenni a helyiségeket. Főleg a gyerekekre és az idősekre számíthatunk, de kialakult már egy fiatalokból álló mag, amely rengeteget segít a szervezésben. Nemrég például rendbe hozták a borzasztóan elhanyagolt ifjúsági klubot, és úgy néz ki, be is indul. A felnőttekkel való kapcsolatteremtésnek még vannak hiányosságai. Ez részben érthető, hiszen — ahogy a gazdasági szervek vezetői mondogatják — első a munka, aztán jöhet a művelődés. — Bejött egyszer egy szakközépiskolás — veszi át a szót Kardos István. — Mesélte, hogy egyetlen este 1500 forintot költött a Róna étteremben. Ebből látni, hogy pénz van, de azt is, hogy ilyesféle értelmetlen szórakozásokkal töltik az időt a fiatalok. Sok a tennivalónk még e téren. Azt hiszem, a rengeteg rohangálás, a napi 10 óra végül is valamikor kifizetődik. Persze, nem pénzben. Bízunk abban, hogy idővel javulnak a tárgyi feltételek. Addig is tervezgetünk! Gubucz Katalin Az újkígyósi művelődési házra ráférne egy alapos tatarozás Fotó: Gál Edit Az angol—magyar régészeti expedíció nyomában Oxford és Békéscsaba?... A megyehatáron túl sokan értetlenül fogadták a hírt, miszerint szeptemberben és októberben oxfordi régészexpedíció kutatta a Békés megyei Sárrét földjét. Miért épp e nemcsak tudós körökben jól hangzó nevű angol város régészei, és miért éppen megyénkben? Oxford és Békéscsaba... A meglepő párosítás valóban magyarázatra szorul. Békés megye régészetileg az ország egyik kevésbé föltárt megyéje, így a kutatók itt szinte érintetlenül találják az egyébként rendkívül gazdag, s a legkülönbözőbb korokból eredő anyagi emlékeket. S az amatőr kutatók tevékenysége, majd a Régészeti Intézet által végzett topográfiai munkálatok pedig különösen jelentős újkőkori műveltséget fedeztek föl. Az oxfordi Ashmoleon Múzeum régészeit az a remény vonzotta ide, hogy a Nyugat- Európában csak nyomokban föllelhető — az erózió által elpusztult — újkőkori telepekkel egyidős kelet-magyarországi településrendszert faggatva közelebb kerülineli saját régmúltjuk megértéséhez is. És az eredmény őket is meglepte: az újkőkori Alföld nemcsak hogy összekötő kapocs volt a keleti mező- gazdasági műveltséget továbbító Délkelet-Európa és az akkor fejletlenebb Nyu- gat-Európa között, hanem rendkívül jelentős mezőgazdasági kultúra kialakulásának színhelye is. Ennek bizonyítéka a mostani kutatás során előkerült egyik legkorábbi maglelet — különböző búzafajták és az árpa mag- vai —, valamint a háziállatok csontjai — a szarvas- marha és a juh mellett a ló kivételével szinte minden ma élő háziállat csontjaira ráakadtak. Másrészt pedig az eddigi kutatások eredményei azt jelzik, hogy Európa e táján az újkőkor végére (i. e. 2000) a városiasodás küszöbére ért települések rendszere alakult ki. A tavaly megkezdett, s jövőre a helyszínen tovább folytatódó közös angol—magyar régészeti kutatás célja az újkőkori Alföld mezőgazdasági rendszerének a rekonstruálása, s az egyéb tudományos kérdések között az is, hogy a korszak végén ez a nagy és igazán fejlett műveltség miért tűnt el — az újkőkort követő évszázadokban nem folytatódik, nem teljesedik ki e városiasodási folyamat, sőt, ismét primitív fokra süllyed az alföldi műveltség. Az idén a kisebb telepek feltárása folyt, mintegy félszázat vizsgáltak meg, teljes alapossággal pedig tucatnyit. E kisebb települések sem csak néhány házból álltak, például a Dévaványa melletti sártói telep egy kilométer hosszú, és 7—800 méter széles, lakóházakkal teli területet foglal magába. A háziipar kibontakozására már e falvak leletei is utalnak (kő- és csontesZközaik- kel, edénytöredékeikkel, valamint a kultikus tárgyakkal). Ez utóbbiak közül figyelemre méltó a hatezer éves oltár szép megmunkálásával — az áldozat befogadására szolgáló tál alatt két „élethű” kecskefej díszük —, és a nyolc istennőszobor, amely nyilvánvalóan a termékenység szimbóluma (a kis felsőtest jókora „zsírfarban” és combokban folytatódik). Az istennőszobrocskák további érdekessége és megfejtésre váró sajátossága, hogy alsó részüket különböző jelek ékítik — vagy a ruházat díszítésére utalnak, vagy esetleg tetoválásra. A horgászokat bizonyára érdekli még, hogy az általuk túl durva eszköznek tartott pecekhorog újkőkori ősére is ráakadtak megyénkben — e horog a halat alaposan megsérti. Az oxfordi, budapesti és békéscsabai régészek expedíciójának sikerét a magne- tométer nevű műszer használata alapozta meg. A hazai régészetben eddig csak alkalomszerűen használt magne- tométer a megégett házfalakban, valamint a tűzhelyekben megkövült mágneses irány és a mai mágneses irány közti különbséget mutatva jelzi, hol rejt a föld százszázalékos biztonsággal a kutatókat érdeklő korból megmaradt leleteket. A felszíni műszeres kutatást követő ásatás így mindig eredményes. Békés megye régészeti topográfiájának útbaigazítása nyomán jövőre a nagy, majdnem város települések kerülnek sorra, a munka azonban két expedíció közben is folytatódik: a leleteket az oxfordi és a békéscsabai múzeumban restaurálják és faggatják a régészek. S mivel a leletek többsége Békéscsabán maradt, a több zsákos „zsákmány” elég dolgot ad a közbeeső időre is a csabaiaknak. Békés régészeti hátránya így vált a megye (és a hazai és európai régészet) előnyére. S. M. MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A táplálkozás veszélyei. 8.57: Beethoven-müvek. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: Csiribiri. 10.35: Szerpentin. 11.35: Madrigálok. 12.35: Magvetők. 12.55: Vass Lajos: Bodrogközi muzsikaszó. 13.14: Hallgassunk operát! Verdi: Aida. 10 14.49: Kritikusok fóruma. 15.10: Esperanza Marquez énekel. 15.28: MR 10—14. — Különkiadás. 16.10: Romantikus kamaramuzsika. 17.07: Fogyasztók fóruma. 17.32: Színes népi muzsika. 19.15: Zenés játékokból. 19.35: Az új magyar zene hónapja. Kapcsoljuk a győri Kisfaludy Színházat, Közben: Kb. 20.10: Az első kőszínház. Kb. 20.30: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.15: Verbunkosok, nóták. 21.49: Meditáció. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Brahms: Német népdalok. 22.45: Utak a felszabaduláshoz. 23.00: Kamarazene. 0.10: Demjén Ferenc táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Sárközi István daljátékaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk . hallgatóinknak. 9.43: Dalok a magyar munkás- mozgalom történetéből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: a Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Őröljenek a malmok . . . 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 14.15: Bogár István fúvósműveiből. 14.35: Slágermúzeum. 15.28: Könyvről — könyvért. 15.38: Agay Karola és Réti József Offenbach operettjeiből énekel. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Tudományos könyvespolc. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.53: Filmdalok. 19.05: Népzenei Hangos Újság. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Irány a Parnasszus! 21.00: A Válas/s z — melléklete. 21.25: A-tól Z-ig a popzene világában. 22.05: örökzöld dallamok. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Zenekari muzsika. 11.50: Figaro házassága. 13.07: Hans Rudolf Stalder kla- rinétozik, Hansjürg Leu- thold bassetkürtön játszik, Jürg von Vintschger zongorázik. 13.45: A popzene híres szerzőpárjai. 14.30: A belgrádi filharmonikus zenekar hangversenye a Zeneakadémia nagytermében a budapesti zenei heteken. 16.00: Gyöngyhalászok. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Az új magyar zene hónapja. 17.54: Zenekari muzsika. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Opera-művészlemezek. 20.33: Újdonságainkból. 21.08: Külföldi tudósoké a szó. 21.23: Hangfelvételek felsőfokon. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. — Alföldi népdalokat énekel Urbán Kati. 17.15: Célszerű céltársulás. Da- locsa István jegyzete. Fúvóspolkák. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. — Fun- kyritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna (ism.). 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 6. oszt., f.-f.). 8.35: Magyar nyelv (ált. isk. l. oszt.). 9.05< Élővilág (ált. isk. 7. oszt., f.-f.). 9.30: Delta (f.-f., ism.). 9.50: Ártatlan kék szemek (ism.). 10.40: Brazil különlegességek (ism.). 14.55: Iskolatévé. Fizika (ism., f.- f.). 15.20: Magyar nyelv (ism.). 15.35: Élővilág (ism., f.-f.). 16.20: Hírek (f.-f.). 16.25: Nyilvántartó hivatal (ism.). 17.25: Reklám (f.-f.). 17.35: A ház és a „A” Péter (f.- f.). 17.55: Életet az éveknek (f.-f.). 18.25: Bécsi polgárok. 18.45: Staféta (f.-f.). 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója (f.-f.). 19.00: Reklám (f.-f.). 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese (f.-f.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Új Scotland Yard. Hol van Harry? (f.-f.). 20.50: Reklámújság. 21.00: Panoráma. 21.35: Zene, zene, zene. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Beszélgetések az operáról. Nicolai: A Windsori víg nők (f.-f.). 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Reklám (f.-f.). 21.30: Svájc—Norvégia VB-selej- tező labdarúgó-mérkőzés. BUKAREST 14.00: Közvetítés a Steaua—F. C. Arges és az Üniversitatea Craiova—Politehnica Iasi labdarúgó-mérkőzésekről. 15.50: Riportfilmek Törökországról. 16.05: Operaáriák. 17.25: Zene és vers. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.40: Lányok, asszonyok. 19.20: Filmmúzeum. A vihar ellen. Angol film. 20.50: Zenés műsor. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 18.15: Művelődési adás. 18.45: Műkedvelők. — A Sveto-„ zár Markovic-kórus. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szabad szerda. 21.30: Szórakoztató zene. 22.30: Rendkívüli sportszemle. 22.45: Dokumentumfilm. II. MŰSOR 17.50: Dokumentumfilm. 18.25: Tanya Mali Ritben. — Tv- J áték sorozat. 19.55: Ma este. 20.00: Fedj a Sehovic: Novella a kapitányról. 20.55: Huszonnégy óra. 21.15: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. 21.45: a zágrábi szólisták hangversenye. SZÍNHÁZ SZERELEM. Békéscsabán, 19 órakor. Móricz-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Norma Rae. 8 órakor: Talán az ördög. Békéscsabai Szabadság: de. lo és du. 4 órakor: Hair. 6 és 8 órakor: Luxusbordély Párizsban. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Stadion akció. Fél 8 órakor: Félek. Gyulai Erkel: Kaszkadőrök. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A hét mesterlövész. 5 és 7 órakor: Csontváry. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja. Fél 6 és fél 8 órakor: A Romeyke ügy.
