Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. OKTÓBER 28., KEDD Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Befejeződött három szakszervezeti kongresszus Több hónapos munkát követően sikerrel befejezték a Paksi Atomerőmű építésének egyik legfontosabb idei feladatát. A reaktorépület legsúlyosabb berendezése, a 230 tonna súlyú, 12 méter hosszú acéltest Végleges helyére került. Képünkön: beemelés a reaktoraknába (MTI-fotó: Gottwald Károly felvétele — KS) atmtWMMMVWVWMWMWmWMWWWWW' Ülést tartott a SZOT elnöksége Értelmesen, rugalmasan Nagy kötöttárugyárunk igazgatója kesergett: nem érteni a kereskedelmet. Már napok óta vitatkozik egy ré­gi partnerével, hogy bátran vegye át azokat a terméke­ket, amelyeket most egy ex­portszéria mellett. ugyan­olyan gépbeállítással készít­hetnének néki, mint külföl­di megrendelőjének. A leg­fontosabb tulajdonságokat tekintve nincs különbség, mindössze színben nem egyezik a hazai megrende­lés a külhonival. Egy csík a ruhadarabon nem kék, ha­nem sárgn színű... De a partner ragaszkodik a for­mális szerződéshez, ezt pedig nagyon nehéz teljesíteni. Nincs éppen sárga festék... Nem áll módomban a vi­tát, minden részletre kiter­jedően visszaadni. Talán nem is szükséges. Egy olyan jelenségre irányítja a figyel­met puszta jelzése is, ame­lyet — a nem könnyű anyag- ellátási és termelési körül­mények között —, érdemes szóvá tenni. Azt, hogy a szerződési fegyelem és a szerződési—kötési problémák egy része fölösleges vitákra vezethető vissza. Köztudott, hogy nálunk nincs minden rendjén a szerződéses vállalati kapcso­latokkal. Sok a pontatlanság, a fegyelmezetlenség, gyak­ran kerül sor még bírósági eljárásra is, mert egyik üzem nem végzi el vállalt feladatait, s nem szállít megrendelőjének. Az is köz­tudott, hogy ilyen okokból néha kisebb-nagyobb zava­rok támadnak az ellátásban, kifogynak az üzletekből még fontos fogyasztási cikkek is. Éppen e bajok orvoslására időnként határozott döntések és intézkedések születnek, amelyek pontosan megszab­ják ,a vállalatok, az egymás­sal kapcsolatban állók joga­it és kötelezettségeit. És per­sze vannak szigorú ellenőr­zések, vizsgálatok a helyzet értelmezésére, objektív meg­határozására. Tény — mindezek haszno­san befolyásolják a szerződé­ses kapcsolatok fegyelmét —. Ám önmagukban nem ter­melnek sem árut, s nem nö­velik a vállalkozó szellemet. Ha ugyanis csak a szigorúság nő, az nem oldhat meg min­den olyan esetet, hétköznapi ügyet, amelynek sorsa sok­kal inkább múlik a vállala­tok egymás közötti bizalmán, jó, valóban szocialista szel­lemű együttműködésén — és nem utolsósorban rugal­masságán. Azon például, hogy a megrendelő tudomá­sul vegyen olyan körülmé­nyeket, amelyeken a terme­lőnek nem áli módjában változtatni. A megoldás az, hogy a szerződő felek — szűk vál­lalati érdekeiknél messzebb látva, népgazdasági szemlé­lettel üljenek .az asztalhoz és. állapodjanak meg. Abban, hogy közösen vegyék figye­lembe az anyagellátást, az objektív körülményeket és azt a kötelességüket, hogy árut kell adniuk. Mert bármennyire nem veszik észre, az adott kény­szerű vitában — az első szá­mú érdekük mégiscsak a célszerű megegyezés, a ve­vők ellátása. M I. Postások Vasárnap a vitával folytató­dott, és a választással befe­jeződött a Postások Szak- szervezetének XI. kongresz- szusa. Több hozzászóló kifogásol­ta a postaforgalom rossz technikai feltételeit, mun­kakörülményeit, és megerő­sítette a központi vezetőség véleményét, amely szerint a szerény, de megnövelt anya­gi lehetőségeket arányosan kell felosztani az egyes szol­gáltatási ágazatok között. Elismerve a telefonhálózat fejlesztésének elsődlegessé­gét, sürgették a postaforga­lom javítását. Nagy szükség van a munka irányításának, szervezésének javítására, a kezelési előírások egyszerű­sítésére és korszerűsítésére. Bírálták, hogy a követelmé­nyekhez képest kicsi a for­galmi és a műszaki végre­hajtó szervek, ugyanakkor növekedett a kiszolgáló rész­legek létszáma. Sokan szóvá tették, hogy a postára háruló, s becsü­lettel teljesített többletfel­adatokat nem követte meg­felelően a szociális ellátás, a munkakörülmények javítá­sa. Többen szóltak a szak- szervezet gazdasági munkát segítő tevékenységéről. Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője kiemelte a pos­tai szolgáltatások közvéle­ményformáló társadalmi sze­repét, s azt, hogy a postá­sok nehéz körülmények kö­zött becsülettel teljesítik öt­éves tervük alapvető felada­tait. Elmondotta, hogy a párt vezetése ismeri és számon tartja a jogos igényeket, amelyek kielégítése azon­ban nem a jószándékon, hanem a gazdasági lehető­ségeken múlik. Az üzemi demokrácia jelentőségéről szólva felhívta a figyelmet, hogy a szakszervezet, a gaz­dasági vezetők ne csak ösz­tönözzék a munkahelyi vi­tákat, hanem ellenőrizzék is a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak megvalósítását, vállalják az érdekek egyez­tetését. A szakszervezet épít­sen a dolgozók bizalmára. Vitaösszefoglalójában Cso­ki L ászióné főtitkár vála­szolt a hozzászólásokra, majd a kongresszus — elfo­gadva a központi vezetőség beszámolóját, figyelembe véve az elhangzott észrevé­teleket, javaslatokat — ha­tározatban foglalta össze a következő öt esztendő szak- szervezeti feladatait. A ha­tározat is rögzítette azt az igényt, hogy a posta gazda­sági vezetése fordítson na­gyobb gondot a postaforga­lom elmaradottságának csök­kentésére, megszüntetésére. Rögzítették azt is, hogy a dolgozók bérét, keresetét a gazdasági eredményekkel összhangban növeljék, hang­súlyozva azt az igényt, hogy a jól végzett munka elsősor­ban az alapbérben jusson kifejezésre. A kongresszus végül meg­választotta a szakszervezet vezető testületéit, a 85 tagú központi vezetőséget és a 19 tagú elnökséget, vala­mint a vezető tisztségviselő­ket. A Postások Szakszerve­zetének elnöke Benke Gézá­nk, főtitkára Csáki Lászlónk lett, titkárai Tanos Lászlónk és Megyeri László. Textilesek Ugyancsak vasárnap, a SZOT központi iskoláján be­fejezte munkáját a Textil­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének XXV. kongresszu­sa. A második napon a több mint 120 ezer szervezett tex­tilmunkást képviselő küldöt­tek értékelték a szakszerve­zet elmúlt öt esztendőben végzett munkáját, és a köz­ponti vezetőség határozati javaslata alapján megvitat­ták a következő időszak fel­adatait. Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője — a Köz­ponti Bizottság véleményét tolmácsolva — elismerően szólt a textilipari dolgozók helytállásáról. A tíz évvel ezelőtt megkezdett rekonst­rukció meghatározza a tex­tilipar jelenét és jövőjét is — hangsúlyozta. Erre ala­pozva, elsősorban a haté­konyság további javításával eleget kell tennie alapvető feladatának: a belföldi fo­gyasztói igények egyre szín­vonalasabb termékekkel való kielégítésének, s emellett hozzá kell járulnia, az ex­port gazdaságosságának nö­velésével, a népgazdasági egyensúly javításához. A szakszervezetek hazánk­ban — emelte ki — nem formális intézmények, ön­állóan dolgoznak, de tevé­kenységük nem független a szocialista társadalom cél­jaitól, a párt politikájától. A 75. éves, gazdag forradalmi tapasztalatokkal rendelkező textiles szakszervezet a jö­vőben is jelentős szerepet tölt be társadalmi vívmánya­ink megőrzésében, sajátos eszközeivel továbbra is szol­gálnia kell a szervezett tex­tilmunkások érdekeit. A központi vezetőség be­számoló jelentése fölötti vi­tában több mint húszán fej­tették ki véleményüket. A felszólalók többsége szólt arról, hogy a korábbi esz­tendőkben tett erőfeszítések ellenére továbbra is gondot okoz az egészségre ártalmas munkahelyek magas aránya, a klíma- és a zajártalom, valamint az éjszakai műszak, melyre egyre kevesebben vállalkoznak. Többen felhívták a figyel­met a textilipar népgazda­ságban betöltött szerepét szélsőségesen megítélő véle­ményekre, amelyek elsősor­ban a munkaerőhelyzet ala­kulását befolyásolják ked­vezőtlenül. A kongresszus határozatában egyebek közt megfogalmazta, hogy a nö­vekvő feladatok elvégzésé­hez elengedhetetlen a tex­tiliparban dolgozók fokozott erkölcsi és anyagi megbecsü­lése. A szakszervezetek or­szágos kongresszusának pe­dig javasolták, hogy foglal­kozzék a textilmunkásnők egészségügyi helyzetének ja­vításával, valamint a gyer­mekintézmények fejleszté­sének lehetőségeivel. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének XXV. kongresszusa a tisztségvise­lők megválasztásával fe­jezte be munkáját. A szak- szervezet elnöke Apró Jó­zsef, főtitkára Martos Ist- vánné lett, titkárai pedig Turáni József és Aigner Fe- rencné. Pedagógusok A Vigadó hangversenyter­mében vasárnap befejezte munkáját a Pedagógusok Szakszervezetének XI. kong­resszusa. Csehák Judit, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, a SZOT elnöksége, a magyar szerve­zett dolgozók nevében kö­szöntötte a kongresszust. A felszólalók közül töb­ben örömmel állapították meg, hogy a főiskolán, egye­temeken egyre több peda­gógust képeznek, de hozzá­fűzték, hogy ennek ellenére mind az általános, mind a középiskolákban gond a szaktanárok hiánya. A jelenlegi pályázati rend­szer nem oldja meg az el­helyezkedést, főleg azokon a területeken, ahol a végzősök számánál kevesebb állást hirdetnek meg. Javasolták a pedagógusképzés és az igé­nyek jobb összehangolását, helyettesítési rendszer ki­alakítását. Sokan sürgették a pedagógusok lakáskörülmé­nyeinek javítását. Az új is­kolákkal egy időben szolgá­lati lakásokat is építsenek. Elismeréssel nyilatkoztak a szakszervezet érdekvédel­mi, érdekképviseleti tevé­kenységéről, a jogsegélyszol­gálatról. Az életszínvonalról szólva többen igényelték, hogy az árak és a bérek összhangban változzanak, ki­fogásolták a nyugdíjasok — közöttük a pedagógusok — foglalkoztatásának korláto­zottságát. A szakszervezet és a KISZ jobb együttműködé­sét is szorgalmazták. A Pedagógusok Szakszer­vezetének XI. kongresszusa elfogadta a központi vezető­ség beszámolóját, és határo­zatot hozott a szakszervezeti tevékenység továbbfejleszté­sére, majd megválasztotta a szakszervezet tisztségviselő­it. A szakszervezet elnöke Szűcs László, főtitkára Vok- sán József, titkárai: Kásánk Kovács Magda és Sárdi La­jos lettek. Budapesten a finn népi szövetség küldöttsége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghívá­sára hétfőn Budapestre érke­zett a Finn Népi Demokrati­kus Szövetség küldöttsége, Kalevi Kivistö elnök, közok­tatási miniszter vezetésével. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Kovács Béla, a HNF OT titkára fogadta. Megjelent Osmo Väinolä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A küldöttséget fogadta Sarlós István, a HNF OT fő­titkára, s ezzel megkezdőd­tek a hivatalos tárgyalások. A megbeszélésen kölcsönö­sen tájékoztatták egymást a Finn Népi Demokratikus Szö­vetség, illetve a Hazafias Népfront tevékenységéről, kapcsolataik alakulásáról, valamint véleményt cserél­tek időszerű nemzetközi kér­désekről. Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Elő­terjesztést tárgyalt és foga­dott el a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny értékelésének és elismerésé­nek rendjéről. Megvitatta az 1981. évi kedvezményes üdü­lő-beutalójegyek elosztásá­nak elveit. Az elnökség ér­A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására tegnap Budapestre érkezett az Osztrák Demokratikus Nőszövetség kéttagú küldött­sége. A delegáció magyaror­szági tartózkodása idején ta­lálkozik majd a Hazafias Az Angolai Népi Köztársa­ságban rövid múltra tekint vissza a Vöröskereszt orszá­gos szervezete. A tapasztala­tok gyűjtéséért tanulni jött Magyarországra Eduardo Capela, az Angolai Vöröske­reszt központi vezetőségének véradásszervezője, aki or­szágjáró körútja során teg­nap, augusztus 27-én érke­zett Békéscsabára. Az angolai vendéget öz Ferenc, a Vöröskereszt me­gyei titkára tájékoztatta a megye egészségügyi szerve­zetéről, a Vöröskereszt fel­építéséről, működéséről, majd ellátogattak a békés­tékelte a szakmaiközi szerve­zetek működésének tapasz­talatait, és megjelölte mun­kájúik továbbfejlesztésének irányát. Tájékoztató jelentést fogadott el a szakszervezetek megyei és budapesti küldött­értekezleteinek tapasztalatai­ról, valamint a Népszava of­szet nyomásra történő áttéré­séről. Népfront és az Állami Ifjú­sági Bizottság munkatársai­val, ellátogat több gyermek­intézménybe, és tanulmá­nyozza a fiatal nők, a ma­gyar if júság élet- és munka- körülményeit. csabai Május 1. Tsz-be. A vendéget Farkas Miklós, a termelőszövetkezet elnöke kalauzolta a gerlai véradás­ra, ahol a község lakói és a tsz-dolgozók közül 120-an adtak önkéntesen vért. Edu­ardo Capela tanulmányozta a véradás menetét, délután pe­dig a megyei véradóállomá­son dr. Rucz László főorvos mutatta be neki az intéz­ményben a vér feldolgozá­sát. Ma, október 28-án Gyu­la nevezetességeivel ismer­kedik, ezt követően pedig Gesztre utazik, ahol az ön­kéntes községi véradást te­kinti meg. Eduardo Capela (bal oldalon) a gerlai véradóknál Fotó: Martin Gábor Osztrák nőküldöttség Angolai vöröskeresztes vezető megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom