Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
1980. október 26., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK1976 és 1980 közölt: Ebben a ciklusban a tervezők és építtetők arra törekedtek, hogy a lakásokkal egy időben felépüljenek a gyermekintézmények, a kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények is. E kapcsolódó beruházások megvalósításában jelentős előrehaladás tapasztalható. Ahol csak lehetett, mindenütt igyekeztek pótolni a lemaradást. Ám a csabai József Attila-lakótelepen még mindig sok a tennivaló. Több településen a tanácsok a népfrontbizottságokkal közösen szervezték és irányították azokat a társadalmi munkákat, amelyeket a lakosok, a munkahelyi kollektívák — járdaépítés, parkosítás, közterület tisztítása céljából — vállaltak. Ennek ellenére számos ilyen jellegű feladat még megoldásra vár, mert szinte az összes pénzt lakásépítésre fordították. Ami a vízellátást és a csatornázást illeti, sok tekintetben sikerült lépést tartani a növekvő követelményekkel. Az újkígyós—makkosháti vízmű létrejöttével a munkálatok még nem fejeződtek be. Ugyanis a VI. ötéves tervidőszak első évében készül el a Békéscsaba és Békés között húzódó 400 milliméter átmérőjű távvezeték. Ma már úgy számolnak a szakemberek, hogy az egy lakásra jutó napi vízfogyasztás eléri az egy köbmétert, és ugyanennyi szennyvíz elhelyezéséről kell gondoskodni. Az is nagy eredménynek számít, hogy ebben az ötéves tervidőszakban kapott gázt Békés és Mezőberény. A több emeletes városi lakóépületek földszintjén korszerű üzlethálózatot hoznak létre: gyógyszertárakat, szolgáltató egységeket alakítanak ki. Visszatérve a lakáskérdésre, a csabai panelüzem 500—600 (másfél, három és fél szobás) lakást képes előállítani évente. Például a megyeszékhelyen épült fel a 82 lakásos garzonház is, ami egyben bizonyíték arra, hogy a tervezők az igényekhez jobban igazodó beruházást igyekeznek megvalósítani. Vagy: a már említett korszerű csoportos építkezés nagyobb lehetőséget teremt a színvonalasabb lakásgazdálkodásra, illetve -cserékre is. Az új lakások építésével hármas követelménynek teszünk elegét. Egyrészt: a mennyiség növelésével a lakáshiány fokozatosan megszüntethető. Másrészt: a minőség színvonala a differenciált alapterület révén megnövelhető. S végül: szükség van a meglevő lakásvagyon megóvására és karbantartására is. (Megyénkben hozzávetőlegesen néhány hónap alatt újít fel az IKV egy-egy Gyula, Törökzug Paneiházak Békéscsabán, a Bartók Béla úton lakóépületet.) Ha a házak állagának megőrzésére gondolunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tanyákat sem, amelyek Békés megye lakásállományának 11—12 százalékát jelentik. A mintegy 15 ezer vert falból vagy vályogból készült ház nagy részét idős emberek lakják. A sorozatos elemi csapások (ár- és belvíz) főként ezeket az otthonokat veszélyeztetik. A tanácsok igyekeznek az ilyen helyekről betelepülő családokat megfelelően közművesített telkekhez juttatni. Ugyanakkor 1000—1200 sérült lakás újjáépítéséről kell gondoskodni. Befejezésül még egy igen eredményes kezdeményezést érdemes megemlíteni. Kormányrendelet értelmében ‘ először Békéscsabán, Gyulán és Orosházán kezdődhetett el a munkáslakásértékesítés. Később e kedvező pénzügyi feltételekkel járó akciót még 3 településünkre terjesztették ki. Szó van arról, hogy a VI. ötéves tervidőszakban ezt a lehetőséget, illetve jogot azok a helységek is megkapják, amelyekben az ipari háttér igen jelentős. OTP-beruhá- zásban Békéscsabán 780, Békésen 85, Gyulán 103, Mezőhegyesen 295, Orosházán 490 és Szeghalmon 15 munkáscsalád jutott vállalati támogatással új otthonhoz. Bukovinszky István Üj családi ház Békésen Az emberek, akik állandóan új lakások átadásáról, s a régiek" bővítéséről, felújításáról hallanak vagy olvasnak, könnyen gondolkodóba esnek. Azonnal megfogalmazzák a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy akár- hányan költöznek új otthonba, a lakásokból sosem elég?! Ahelyett, hogy különböző statisztikai adatokat egybevetnénk (és világjelenségre hivatkoznánk), célszerűbbnek tartunk egy olyan reális számvetést, amely kizárólag Békés megye V. ötéves tervének lakásépítési programjával kapcsolatos. Az V. ötéves terv időszakában egyik legfontosabb társadalompolitikai feladatnak tartjuk a lakáshelyzet javítását. Az eredeti programban szereplő 15 ezer lakás helyett 17—17,5 ezer készül el megyénkben 1980. december 31-ig. A túlteljesítés abból adódik, hogy állami lakásokból a korábbinál körülbelül 200-zal, a magánlakásokból mintegy 2 ezerrel több valósul meg a jelzett időpontig. Ez utóbbi építkezési formán belül a családi házak mennyiségében (9800) nem lesz változás, míg a telepszerű több szintes magánlakások száma ugrásszerűen megnőtt. A tényleges lakásszaporulatot egyebek között az a körülmény is alátámasztja, hogy a tervezettnél valamelyest kevesebb lakás szűnik meg. A helyzet kedvező alakulását nemcsak1 a mennyiségi, hanem a térbeli elosztásra vonatkozó mutatók is jól érzékeltetik. Kiemelt településeinken: az öt városban, valamint Gyomán-Endrődön, Mezőkovácsházán és Szeghalmon a megyei lakásépítési program 66 százaléka valósul meg. S itt még egy lényeges adatot szükséges megemlíteni. A több szintes lakásoknak közel 90 százaléka ezekben a helységekben épült fel. Ha az állami lakások számával kapcsolatos országos adatokat vennénk alapul, kiderülne, hogy megyénk kedvezőtlenebb helyzetben van. Nálunk ugyanis a lakások 83—85 százaléka az OTP közreműködésével és a lakosság anyagi erőforrásából épül. Ugyancsak több kívánnivalót hagy maga után megyénk lakásállományának minősége is. Sok' az egyszobás és alacsony komfortú lakás. A házak egy részének vert vagy vályogfala van. Ami a lakásberuházás építőipari hátterét illeti, megnyugtatóbb képpel találkozunk. Erre a célra már nemcsak a helyi, hanem a más megyéből származó kivitelező vállalatok (pl. DÉLÉP) is szerepet kapnak. A házgyári technológia mellett fontos helyet foglal el a hagyományos (blokkos) építkezés. Jó pár éve megjelentek az úgynevezett pécsi típusú erkélyes lakások, s ily módon lehetővé vált az új otthonok differenciált kialakítása is. A házgyár 5-6-faj- ta, másfél, három és fél szobás lakásokat készít, 8-9- féle elrendezésben. Korszerű nagy lakótelepek jöttek létre többek között Békéscsabán (József Attila), Békésen (Karacs Teréz, Ady Endre), Gyulán (Törökzug) és Orosházán (Belinszkij). Mezőhegyesen viszont az egykori majorlakások „kiváltása” céljából kezdődött el egy erőteljes építési program, ahol a DÉLÉP közel 400 lakást adott át ebben a tervidőszakban. A szanálások száma, amely egyúttal a települések rekonstrukciójával is összefügg, Békés megyében szerencsére elég alacsony. A községekben és nagyközségekben az otthonteremtés főként családiházépítéssel valósul meg. Például Mezőberényben, Sarkadon — OTP-beruházással — több szintes lakások épülnek, de nem ismeretlenek az egyéb „társulások” sem. A lakásépítő szövetkezetek révén épült lakások száma 700—800 körül mozog megyénkben. Ugyancsak az V. ötéves tervidőszakban indult el az úgynevezett korszerű csoportos családiházépítési forma, például Békéscsabán, a Lencsési úti mintalakótelepen. Ez a módszer az igények differenciáltabb kielégítése és a telekgazdálkodás szempontjából is igen előnyös. Itt két lényeges dolgot kell megemlítenünk. Az egyik: az új lakások több generáció együttélésére is alkalmasak, és ez egyben alapvető minőségi változást is jelent. A másik: nemcsak az OTP, hanem maga a lakosság is hatalmas anyagi áldozatot vállal a lakásgond megoldásában. fl tervezettnél 2500 lakással több épül megyénkben Épülő szövetkezeti lakások Csorváson (1979) Orosháza, Belinszkij*lakótelep Fotó: Martin Gábor
