Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-19 / 246. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÓG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LtIPin 1980. OKTOBER 19., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az enyhülésért — egy bonyolult világban Négy szakszervezeti kongresszus munkájáról O agyomány immár, hogy pártunk Központi Bizottsága időről időre áttekinti a nemzetközi élet eseményeit, értékelve a két ülése között eltelt időszak jelenségeit. Mostani tanácskozása olyan időpontban ült össze, amikor földünk több pontján konfliktus veszélyezteti a békét, sőt fegyverek is dörögnek. A nyolcvanas évtized nem ígérkezik könnyűnek. Napjainkban az enyhülés híveid nek, a fegyverzet csökkentés, a leszerelés szorgalmazóinak kemény harcot kell vívniuk azokkal, akik minden lehetséges eszközzel megkísérlik a nemzetközi feszültség fokozását, tovább folytatják a fegyverkezési hajszát. A Központi Bizottság megállapította: a világpolitikában továbbra is egyidejűleg hatnak az enyhülés és a feszültség tényezői. A szocialista közösség szövetségeseivel együtt változatlanul következetesen, határozottan küzd a világháború elhárításáért, a feszültség csökkentéséért, az országok, a népek együttműködéséért, a nemzetközi nyugalomért, a fejlődésért. Elég emlékeztetni arra: az elmúlt években a szocialista közösség, a Szovjetunió több konstruktív javaslatot tett a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás érdekében. A válasz: halogatás, időhúzás. A Központi Bizottság üdvözöl minden tárgyalási kezdeményezést, mindenekelőtt azt a megbeszéléssorozatot, amely éppen most kezdődik Genfben, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Európa, az egész világ, a magyar nép létérdekéről van szó. Ezért emel szót az MSZMP vezető testületé is a „korlátozott atomháború” cinikus, embertelen doktrínája ellen, amely elfogadhatóvá akarja tenni embermilliók pusztulásának lehetőségét. Az enyhülés és a feszültség elemeinek együttes jelenléte módot ad a kibontakozásra, de felvázolja az újabb hidegháború lehetőségét is. Éppen ezért tulajdonít nagy jelentőséget a Központi Bizottság az államok vezetői közvetlen és tárgyszerű megbeszéléseinek, a béke megóvását, s a dialógus fenntartását szolgáló eszmecseréknek. Természetesen kiemelt jelentőségük van számunkra azoknak a szálaknak, amelyek legközelebbi szövetségeseinkhez fűznek bennünket. A szovjet—magyar kapcsolatok alapja — húzta alá a Központi Bizottság közleménye — országaink, népeink törekvéseinek egysége, az azonos célokon alapuló történelmi barátság, örvendetes, hogy kapcsolataink eredményesen járulnak hozzá együttműködésünk továbbfejlődéséhez. Érthető az- a figyelem is, amellyel a magyar nép milliói, a magyar kommunisták a lengyelországi eseményeket követik. Országainkat évszázados történelmi hagyományok fűzik össze, s ma ezen túl még a szocialista szolidaritás szálai is. Partnerei, szövetségesei vagyunk Lengyel- országnak. Mindez megalapozza a magyar kommunisták, s az egész népnek azt a kívánságát, hogy szilárd legyen a Lengyel Népköztársaság. „Bízunk benne, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével a lengyel munkásosztály, a lengyel nép a rendszerellenes erők tevékenységét visszaverve, szocialista megoldást talál az ország jelenét és jövőjét érintő kérdésekre” — olvas-, hatjuk a KB-ülés közleményében. Pártunk Központi Bizottsága állást foglalt a középkeleti helyzet, az Irak és Irán között kirobbant fegyveres konfliktus ügyében. A közlemény minden békeszerető magyar ember véleményét fogalmazta meg, amikor a tárgyalásos, politikai rendezésre szólított fel — a két hadviselő ország népeinek érdekében is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány egész népünk támogatását maga mögött tudva folytatja külpolitikáját az enyhülés eredményei-, nek védelmében. A Központi Bizottság fontos gazdasági kérdéskörrel is foglalkozott: megtárgyalta az iparirányítás fejlesztésének alapelveit. A közlemény emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek során a szocialista ipar irányításának szervezete jól szolgálta az építést, a gazdaságfejlesztést. A továbblépés igénye, a megváltozott gazdasági és termelési feltételek sora az ipar- irányítás szervezeti kereteivel szemben azonban új követelményeket támaszt. Ezért a kormány munkájában erősíteni kell az iparpolitika irányítását, s ezzel összhangban a végrehajtásban növelni a vállalatok önállóságát, az érdekeltségen alapuló felelősséget. Mindez igényli, hogy az iparirányításban ésszerű szervezeti változtatásokra, hatásköri összevonásokra, átcsoportosításokra, új iparirányító szervezet létrehozására kerüljön sor — hangoztatja a KB közleménye. Szocialista demokratizmusunk lényeges eleme, hogy a kollektívát, a gyárak dolgozóit érintő kérdésekben fokozott mértékben kell hangot kapniuk azoknak, akikre az intézkedések vonatkoznak. A köz-- lemény hangoztatja: a döntések demokratikus előkészítése, s a határozatokért viselt személyes felelősség mindenütt, mindenkor összhangban legyen. O XII. pártkongresszus a Központi Bizottságra bízta a tagdíjfizetés új rendjének kidolgozását. A KB mostani ülése elvégezte ezt a munkát. A kongresszuson elhangzott észrevételeknek megfelelően korszerűsítette a tagdíjfizetésnek — a párthoz való tartozás e jelének — rendszerét* Tegnap délelőtt folytatta munkáját az Építő, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa, az előző napon előterjesztett írásos jelentés, szóbeli kiegészítés és határozati javaslat megvitatásával. A tanácskozáson részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, valamint Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. A kongresszus a vita után szavaz a határozati javaslatok felett és megválasztja a' szakszervezet vezető szerveit és tisztségviselőit. Az MSZMP budapesti bizottságának oktatási igazgatóságán szombaton megkezdte munkáját a.Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének 41 kongresszusa. A szakmai tervezet 55 ezer fős tagságát képviselő 196 küldött tanácskozásán Lux János, a szakszervezet főtitkára, a központi vezetőség írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: 500 éves technológiát vált fel az a nagyarányú fejlesztés, mely 10 évvel ezelőtt kezdődött meg először a nyomda-, majd a papíriparban. Megállapította, hogy a gazadsági, a politikai és a kulturális nevelőmunka, valamint az érdekvédelem területén a szakmai szervezet teljesítette az előző kongresszuson meghatározott feladatokat. A szóbeli kiegészítés után a kongresszus a beszámoló és az előterjesztések fölötti vitával folytatta munkáját. Szombaton a SZOT Központi Iskolában megkezdte munkáját a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének 8. kongresszusa. A tanácskozáson — melyen 270 ezer szervezett dolgozó képviseletében 255 választott küldött, és mintegy 80 vendég vesz -részt — az írásos beszámolóhoz Juhász Ottó, a szakszervezet főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Kiemelte, hogy a fogyasztói szolgáltatások szerkezete az elmúlt évek során az életmód, az életszínvonal változásának hatására átalakult. A főtitkár felszólalása után megkezdődött az előterjesztések vitája. Több mint 50 ezer szervezett dolgozó képviseletében 198 választott küldött, és több mint 50 meghívott vendég vesz részt a bőripari dolgozók XX. kongresszusán, amely a SZOT Dózsa György úti székházában kezdte meg munkáját. A szakszervezet központi vezetősége legutóbbi kongresszusa óta végzett munkájának eredményeiről, tapasztalatairól előterjesztett írásos jelentéshez Petrák Ferenc főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Kommunista műszak a baromfifeldolgozóban Több mint ötszázan vettek részt szombaton, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kommunista műszakján, a szocialista brigádok mellett a brigádon kívüli dolgozók is. Teljes kapacitással üzemelt a pálya, s a műszak alatt 48 ezer db csirkét dolgoztak fel. Ugyanakkor mintegy százan a göngyölegtároló építésén dolgoztak, s körülbelül ötvenen vettek részt a nemsokára átadásra kerülő szociális létesítmények takarítáFotó: Lónyai László sában, valamint a hídfeljáró és a vállalat utcai frontjainak szépítésében. A kommunista műszakon részt vett dolgozók — akik között a műszaki, gazdasági vezetők, irodai alkalmazottak is ott voltak — keresetüket az árvízkárosultakat segítő alap számlájára fizetik be. A vállalat szakszervezeti bizottsága saját költségére, s aktíváinak segítségével kávéval vendégelte meg a kommunista műszak résztvevőit. A módszereket a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet szakemberei dolgozták ki. A módszer azonban önmagában keveset ér... (A kutatók és a termelők együttműködéséről szól írásunk a lap 5. oldalán.) Fotó: Veress Erzsi „Én a sok közül az egyik voltam...” „Milyen véletlen, pont ma van 30 éve, hogy Gádorosra jöttem. Akkor is ilyen szép, napos idő volt, s Kondorosról jövet gyalog baktattam át ide Szénásról. Ahogy a falu határán belül voltam, s az első választási plakátot megláttam, az tűnt föl először, hogy a nevem után foglalkozásnak az állt: tisztviselő. S ez nekem olyan furcsa volt, két-három évi közigazgatási múlttal is.” — Így emlékszik vissza a kezdetre Tóth András, aki a tanácsok megalakulása óta egyfolytában tanácstag, sőt, ma is azt a funkciót tölti be, amit azon a régi októberi napon kapott: jelenleg is vb-titkár Gádoros községben. Közigazgatási pályafutásáról, a falu fejlődéséről tudósítunk a 4. oldalon, „Én a sok közül az egyik voltam..címmel. Ifjú zenebarátok Békéscsabán Megvalósulhat-e egyszer a kodályi álom, az „énekes Magyarország”? Nehéz is, könnyű is elképzelni. Ha a zene érzelmet és értelmet formáló hatása felől nézzük, magasabb érzelmi életre képes, okosabb, műveltebb emberek mindenképpen jobbítanák azt a Magyarországot... Mit ad, adhat ehhez az álomhoz a húsz évvei ezelőtt kezdett ifjú zenebarát hangversenysorozat? Sokat-e, keveset-e? Egy érdekes felmérés nyomán indultunk el, hogy közelebb kerüljünk az igaz válaszhoz. Cikkünk a 6. oldalon olvasható. „Először levesszük a hátszínt, a lapockát” Hogyan kell szakszerűen feldarabolni, kicsontozni egy marhát? Nagy Tibor, a Gyulai Húskombinát fiatal szakmunkása gondolkodás nélkül sorolja a munka menetét, majd az újabb kérdésre válaszolva azt is elárulja, hogy minderre 140 percet kaptak a zsűritől. Mert hogy ezúttal versenyfeladat volt a csontozás, ami egyébként napi munkájuk. A KISZ Békés megyei bizottsága és a húskombinát KISZ-bizottsága a közelmúltban rendezte meg a fiatal húsipari szak- és betanított munkások megyei versenyét. Itt készült riportunk, amely „Először levesz- szük a hátszínt, a lapockát” címmel lapunk 11. oldalán, a Minimagazinban található.
