Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÓG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LtIPin 1980. OKTOBER 19., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az enyhülésért — egy bonyolult világban Négy szakszervezeti kongresszus munkájáról O agyomány immár, hogy pártunk Központi Bi­zottsága időről időre áttekinti a nemzetközi élet eseményeit, értékelve a két ülése között eltelt időszak je­lenségeit. Mostani tanácsko­zása olyan időpontban ült össze, amikor földünk több pontján konfliktus veszélyez­teti a békét, sőt fegyverek is dörögnek. A nyolcvanas évtized nem ígérkezik könnyűnek. Nap­jainkban az enyhülés híveid nek, a fegyverzet csökkentés, a leszerelés szorgalmazóinak kemény harcot kell vívniuk azokkal, akik minden lehet­séges eszközzel megkísérlik a nemzetközi feszültség foko­zását, tovább folytatják a fegyverkezési hajszát. A Központi Bizottság meg­állapította: a világpolitiká­ban továbbra is egyidejűleg hatnak az enyhülés és a fe­szültség tényezői. A szocia­lista közösség szövetségesei­vel együtt változatlanul kö­vetkezetesen, határozottan küzd a világháború elhárítá­sáért, a feszültség csökken­téséért, az országok, a népek együttműködéséért, a nem­zetközi nyugalomért, a fejlő­désért. Elég emlékeztetni ar­ra: az elmúlt években a szo­cialista közösség, a Szovjet­unió több konstruktív javas­latot tett a leszerelés, a fegy­verzetkorlátozás érdekében. A válasz: halogatás, időhú­zás. A Központi Bizottság üd­vözöl minden tárgyalási kez­deményezést, mindenekelőtt azt a megbeszéléssorozatot, amely éppen most kezdődik Genfben, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, az európai nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Európa, az egész világ, a magyar nép létérdekéről van szó. Ezért emel szót az MSZMP veze­tő testületé is a „korlátozott atomháború” cinikus, em­bertelen doktrínája ellen, amely elfogadhatóvá akarja tenni embermilliók pusztulá­sának lehetőségét. Az enyhülés és a feszült­ség elemeinek együttes je­lenléte módot ad a kibonta­kozásra, de felvázolja az újabb hidegháború lehetősé­gét is. Éppen ezért tulajdo­nít nagy jelentőséget a Köz­ponti Bizottság az államok vezetői közvetlen és tárgy­szerű megbeszéléseinek, a bé­ke megóvását, s a dialógus fenntartását szolgáló eszme­cseréknek. Természetesen ki­emelt jelentőségük van szá­munkra azoknak a szálak­nak, amelyek legközelebbi szövetségeseinkhez fűznek bennünket. A szovjet—magyar kapcso­latok alapja — húzta alá a Központi Bizottság közlemé­nye — országaink, népeink törekvéseinek egysége, az azonos célokon alapuló tör­ténelmi barátság, örvende­tes, hogy kapcsolataink ered­ményesen járulnak hozzá együttműködésünk tovább­fejlődéséhez. Érthető az- a figyelem is, amellyel a magyar nép mil­liói, a magyar kommunisták a lengyelországi eseményeket követik. Országainkat évszá­zados történelmi hagyomá­nyok fűzik össze, s ma ezen túl még a szocialista szolida­ritás szálai is. Partnerei, szö­vetségesei vagyunk Lengyel- országnak. Mindez megala­pozza a magyar kommunis­ták, s az egész népnek azt a kívánságát, hogy szilárd le­gyen a Lengyel Népköztársa­ság. „Bízunk benne, hogy a Lengyel Egyesült Munkás­párt vezetésével a lengyel munkásosztály, a lengyel nép a rendszerellenes erők tevé­kenységét visszaverve, szo­cialista megoldást talál az ország jelenét és jövőjét érintő kérdésekre” — olvas-, hatjuk a KB-ülés közlemé­nyében. Pártunk Központi Bizott­sága állást foglalt a közép­keleti helyzet, az Irak és Irán között kirobbant fegy­veres konfliktus ügyében. A közlemény minden békesze­rető magyar ember vélemé­nyét fogalmazta meg, amikor a tárgyalásos, politikai ren­dezésre szólított fel — a két hadviselő ország népeinek érdekében is. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a ma­gyar kormány egész népünk támogatását maga mögött tudva folytatja külpolitiká­ját az enyhülés eredményei-, nek védelmében. A Központi Bizottság fon­tos gazdasági kérdéskörrel is foglalkozott: megtárgyalta az iparirányítás fejlesztésének alapelveit. A közlemény em­lékeztet arra, hogy az el­múlt évtizedek során a szo­cialista ipar irányításának szervezete jól szolgálta az építést, a gazdaságfejlesztést. A továbblépés igénye, a meg­változott gazdasági és terme­lési feltételek sora az ipar- irányítás szervezeti keretei­vel szemben azonban új kö­vetelményeket támaszt. Ezért a kormány munkájá­ban erősíteni kell az iparpo­litika irányítását, s ezzel összhangban a végrehajtás­ban növelni a vállalatok ön­állóságát, az érdekeltségen alapuló felelősséget. Mindez igényli, hogy az iparirányításban ésszerű szer­vezeti változtatásokra, hatás­köri összevonásokra, átcso­portosításokra, új iparirányí­tó szervezet létrehozására kerüljön sor — hangoztatja a KB közleménye. Szocialis­ta demokratizmusunk lénye­ges eleme, hogy a kollektí­vát, a gyárak dolgozóit érin­tő kérdésekben fokozott mér­tékben kell hangot kapniuk azoknak, akikre az intézke­dések vonatkoznak. A köz-- lemény hangoztatja: a dön­tések demokratikus előkészí­tése, s a határozatokért vi­selt személyes felelősség min­denütt, mindenkor összhang­ban legyen. O XII. pártkongresszus a Központi Bizott­ságra bízta a tagdíj­fizetés új rendjének kidolgo­zását. A KB mostani ülése elvégezte ezt a munkát. A kongresszuson elhangzott észrevételeknek megfelelően korszerűsítette a tagdíjfize­tésnek — a párthoz való tar­tozás e jelének — rendszerét* Tegnap délelőtt folytatta munkáját az Építő, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa, az előző napon előterjesztett írásos jelentés, szóbeli kiegészítés és hatá­rozati javaslat megvitatásá­val. A tanácskozáson részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, Virizlay Gyu­la, a SZOT titkára, valamint Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. A kongresszus a vita után szavaz a határozati javasla­tok felett és megválasztja a' szakszervezet vezető szer­veit és tisztségviselőit. Az MSZMP budapesti bi­zottságának oktatási igazga­tóságán szombaton megkezd­te munkáját a.Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgo­zói Szakszervezetének 41 kongresszusa. A szakmai tervezet 55 ezer fős tagságát képviselő 196 küldött tanácskozásán Lux János, a szakszervezet főtitkára, a központi vezető­ség írásos beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: 500 éves tech­nológiát vált fel az a nagy­arányú fejlesztés, mely 10 évvel ezelőtt kezdődött meg először a nyomda-, majd a papíriparban. Megállapította, hogy a gazadsági, a politikai és a kulturális nevelőmunka, va­lamint az érdekvédelem te­rületén a szakmai szervezet teljesítette az előző kong­resszuson meghatározott fel­adatokat. A szóbeli kiegészítés után a kongresszus a beszámoló és az előterjesztések fölötti vitával folytatta munkáját. Szombaton a SZOT Köz­ponti Iskolában megkezdte munkáját a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezetének 8. kongresszusa. A tanácskozáson — me­lyen 270 ezer szervezett dol­gozó képviseletében 255 vá­lasztott küldött, és mintegy 80 vendég vesz -részt — az írásos beszámolóhoz Juhász Ottó, a szakszervezet főtit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Kiemelte, hogy a fo­gyasztói szolgáltatások szer­kezete az elmúlt évek so­rán az életmód, az életszín­vonal változásának hatására átalakult. A főtitkár felszólalása után megkezdődött az előterjesz­tések vitája. Több mint 50 ezer szerve­zett dolgozó képviseletében 198 választott küldött, és több mint 50 meghívott ven­dég vesz részt a bőripari dol­gozók XX. kongresszusán, amely a SZOT Dózsa György úti székházában kezdte meg munkáját. A szakszervezet központi vezetősége legutób­bi kongresszusa óta végzett munkájának eredményeiről, tapasztalatairól előterjesz­tett írásos jelentéshez Pet­rák Ferenc főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Kommunista műszak a baromfifeldolgozóban Több mint ötszázan vet­tek részt szombaton, a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalat kommunista mű­szakján, a szocialista brigá­dok mellett a brigádon kívü­li dolgozók is. Teljes kapaci­tással üzemelt a pálya, s a műszak alatt 48 ezer db csir­két dolgoztak fel. Ugyanakkor mintegy szá­zan a göngyölegtároló építé­sén dolgoztak, s körülbelül ötvenen vettek részt a nem­sokára átadásra kerülő szo­ciális létesítmények takarítá­Fotó: Lónyai László sában, valamint a hídfeljáró és a vállalat utcai frontjai­nak szépítésében. A kommunista műszakon részt vett dolgozók — akik között a műszaki, gazdasági vezetők, irodai alkalmazot­tak is ott voltak — keresetü­ket az árvízkárosultakat se­gítő alap számlájára fizetik be. A vállalat szakszervezeti bizottsága saját költségére, s aktíváinak segítségével ká­véval vendégelte meg a kom­munista műszak résztvevőit. A módszereket a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet szakemberei dolgozták ki. A módszer azonban önmagá­ban keveset ér... (A kutatók és a termelők együttmű­ködéséről szól írásunk a lap 5. oldalán.) Fotó: Veress Erzsi „Én a sok közül az egyik voltam...” „Milyen véletlen, pont ma van 30 éve, hogy Gádorosra jöttem. Akkor is ilyen szép, napos idő volt, s Kondoros­ról jövet gyalog baktattam át ide Szénásról. Ahogy a falu határán belül voltam, s az első választási plakátot meg­láttam, az tűnt föl először, hogy a nevem után foglalko­zásnak az állt: tisztviselő. S ez nekem olyan furcsa volt, két-három évi közigazgatási múlttal is.” — Így emlék­szik vissza a kezdetre Tóth András, aki a tanácsok meg­alakulása óta egyfolytában tanácstag, sőt, ma is azt a funkciót tölti be, amit azon a régi októberi napon ka­pott: jelenleg is vb-titkár Gádoros községben. Közigaz­gatási pályafutásáról, a falu fejlődéséről tudósítunk a 4. oldalon, „Én a sok közül az egyik voltam..címmel. Ifjú zenebarátok Békéscsabán Megvalósulhat-e egyszer a kodályi álom, az „énekes Magyarország”? Nehéz is, könnyű is elképzelni. Ha a ze­ne érzelmet és értelmet formáló hatása felől nézzük, ma­gasabb érzelmi életre képes, okosabb, műveltebb embe­rek mindenképpen jobbítanák azt a Magyarországot... Mit ad, adhat ehhez az álomhoz a húsz évvei ezelőtt kez­dett ifjú zenebarát hangversenysorozat? Sokat-e, keve­set-e? Egy érdekes felmérés nyomán indultunk el, hogy közelebb kerüljünk az igaz válaszhoz. Cikkünk a 6. ol­dalon olvasható. „Először levesszük a hátszínt, a lapockát” Hogyan kell szakszerűen feldarabolni, kicsontozni egy marhát? Nagy Tibor, a Gyulai Húskombinát fiatal szak­munkása gondolkodás nélkül sorolja a munka menetét, majd az újabb kérdésre válaszolva azt is elárulja, hogy minderre 140 percet kaptak a zsűritől. Mert hogy ezút­tal versenyfeladat volt a csontozás, ami egyébként napi munkájuk. A KISZ Békés megyei bizottsága és a hús­kombinát KISZ-bizottsága a közelmúltban rendezte meg a fiatal húsipari szak- és betanított munkások megyei versenyét. Itt készült riportunk, amely „Először levesz- szük a hátszínt, a lapockát” címmel lapunk 11. oldalán, a Minimagazinban található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom