Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-18 / 245. szám
o 1980, október 18., szombat „Mert fegyelmezni azért kell!” 2. Egység a nevelőtestületen belül, egység a nevelők és a család között Szenzációs kiállítás (Hozzászólás) Valóban nagyon fontos problémáról indult vita, amikor a fegyelmezés gondjairól kért véleményt a szerkesztőség. (Tulajdonképpen nem fegyelmezésről kell beszélnünk, hanem a fegyelemre nevelésről. Erre helyesen mutatott rá a vitaindító is.) A fegyelem a nevelés eredménye. Rendkívül fontos emberi tulajdonság. A tudatos, a saját belátásból, a belsőből fakadó fegyelmezettség az iskolai nevelés egyik legnagyobb eredményének tekinthető. Kialakításának útjáról, módjáról, a próbálkozások sokféleségéről sokat lehetne beszélni. Legfontosabbnak magam is a nevelőtestületen belüli egységes eljárásokat, és a szülőkkel való együttműködést tartom. A nevelőtestület egységes eljárásánák biztosítója, irányítója, követelője az igazgató kell legyen, ő az, akinek a tervezésen át határozottan meg kell jelölni egy egységes iskolakoncepciót. (Ez vonatkozik a nevelés és oktatás minden területére, így a fegyelem kialakítására is). Mi a követelményrendet nagyon gondos, közös (szülők, tanulók képviselőit is bevonva) munkával állítottuk össze. Természetesen kiterjesztettük áz iskolai és iskolán kívüli életre egyaránt. Konkrétan megjelöltük benne azt is, hogy a teljesítés milyen szintje alapján lehet kiérdemelni, példás, jó ... érdemjegyeket. Az összeállított követelményrendet — beleépítve, illetve hozzácsatolva az iskola, az úttörőcsapat, a napközi otthon házirendjét is — lestencliztük annyi példányban, hogy minden szülőnek tudjunk belőle adni. (Az együttdolgozás legfőbb alapja, hogy ismerjék a szülők is a követelményeinket.) Az egész iskolára vonatkozó követelményrend nyilván bizonyos általánosságokat, fő irányelveket tartalmaz. Keretjellege van. A különböző korú, összetételű osztályokra egy az egyben nem alkalmazható. Éppen ezért a gyakorlatunk az volt, hogy azt az osztálytanítók és osztályfőnökök lebontották saját osztályukra vonatkozó követelményekké, rendszabályokká. Ezt fogadta el az egész osztály, ennek alapján intézkedtek, figyelmeztettek az osztályok ön- kormányzati szervei. Ehhez viszonyítottak az értékelésekkor, ennek alapján javasoltak magatartási, szorgalmi érdemjegyeket. Egy-egy osztály követelményrendjét az osztályfőnök ismertette az osztályban tanító valamennyi szaktanárral, és elvárta, hogy annak szellemében — azt elismerve, méltányolva, érvényesítve — fegyelmezzenek. (Az osztályfőnökök és szaktanárok tanácskozásai tervük szerint rendszeresek voltak.) Az egység, illetve egységes eljárások így biztosítva voltak. A gyakorlati megvalósítás persze azért nem ment olyan simán. De tudatosan kell arra törekedni, hogy ez mind magasabb szinten valósuljon meg. (Volt iskolámban — a bélmegyeri általános iskolában — szép eredményeket tudtunk így elérni.) Ez a módszer egyben a közösség formálását is jelenti. Természetes, hogy ha ez magasabb fokot ér el, akkor jobban van biztosítva a fegyelemre nevelés is. A közösség ereje nyilván emeli a hatékonyság fokát. Ezúton lehet elérni azt, hogy a mi követelményeink a tanulók saját követelményévé váljanak. A tényleges eredmény természetesen csak úgy biztosítható, ha sikerül a szülőket is partnerré tenni. A lényeg itt az, hogy a szülők pontosan ismerjék meg: mit is akar az iskola, illetve az egyes osztályok. Látniuk kell azt is, hogy céljaikat milyen módon kívánják megvalósítani. (Az, Rogy írásban megkapják, nem elég. Ehhez közvetlen kapcsolat kell.) Legyen alkalmuk a szülőknek is véleményük elmondására, tapasztalataitk, módszereik kifejtésére.. Ha ezek jók, használja fel a nevelő is őket, de ha szükségét látja, adjon tanácsokat, ötleteket a szülőknek. Sajnos ezt az egyszerűnek látszó partneri viszonyt nem mindig sikerül kialakítani. Több évtizedes tapasztalatom alapján én a leírt utak választását tudom javasolni. A fegyelemre nevelés sikerét illetően persze egyéb tényezők is közrejátszanak, például a társadalmi környezet, a különböző kapcsolatok szintje (pl. szocialista brigádokkal való együttműködés), az ifjúsági szervezet munkája. Ez azonban egy külön hozzászólás témája lehetne. Hirják Balázs nyugalmazott iskolaigazgató A múzeumi és műemléki hónap eseményeit taglaló sajtótájékoztatón Budapesten, a most megnyíló állandó kiállítások sorában a békéscsabai múzeumot említették elsőként. „Néprajzi csoportok Békésben a XVIII— XX. században”. Amolyan premierféle volt az elmúlt héten az első, szervezett kiállításlátogatás. A város iskoláinak közművelődési felelőseit hívták össze, hogy közösen nézzék végig a gazdag történeti-néprajzi anyagot, s megbeszéljék iskolai hasznosításának lehetőségeit. Nem volt ez különös délután, csak olyan mint a többi. Dr. Taby Lászlóné — a múzeum munkatársa — is úgy kalauzolta a résztvevőket mint máskor, csak most mást, újat mutatott be. A bemutatott anyag némán tűnődik a múzeumi csendben, talán nemes elhivatottságán? Azon, hogy általa ismeri meg a ma embere az elődök nem éppen könnyű életét, hétköznapjainak színhelyét ... Tématervről, forgatókönyvről, kiállításépítésről beszélgetünk dr. Grin Igorral, a kiállítás főrendezőjével. — A hetvenes évek elejéig csupán szlovák anyagunk volt. Ekkor merült fel egy majdani, néprajzi kiállítás terve. Neki kellett hát fognunk egy több hetet felölelő gyűjtési program megvalósításához, hogy legalább a román anyagot megszerezzük. Kétegyházán, Méhkeréken és Battonyán sok mindent találtunk, így Gyulán és Orosházán kiállítást mutathattunk be „Békés megyei románok” címmel. Az első, néprajzi gyűjtőtábort 1975-ben, Zsadányban rendezték meg. Ezt követte a kétegyházi, a battonyai, az eleki, a méhkeréki és az elmúlt nyáron a bedői néprajzi gyűjtőtábor. A munkában részt vettek a gyulai román gimnázium tanulói, 1977-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola románszakos hallgatói, valamint az ELTE, illetve a Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzszakosai. Fotó: Gál Edit Aztán azokat a helyeket emeli ki, ahol leginkább érdemes volt gyűjteniük. Két- egyházát, ahonnan teherautóval szállították az összegyűlt szerzeményeket, s Méhkerékét, ahol ugyancsak nem jártak hiába. —Volt olyan év, hogy 500 tárgyi emléket is összegyűjtöttünk, s ez óriási mennyiség, még ha csak a feldolgozásukat nézzük is. De 250 alatt soha nem volt az új szerzemények száma. Mindennek természetesen csak egy kis töredéke férhetett be a nem egészen 300 négyzetméteres területre, a rendezőknek tehát erőteljesen kellett szelektálniuk ... — Arra törekedtünk, hogy csak egy-két tárgyféleséget tegyünk ki, s általuk tükrözzük e tárgyak szépségét, ritmusát. Természetesen ügyelnünk kellett arra is, hogy valamennyi néprajzi csoport képviselve legyen. Mindezek mellett érzékeltetni kellett az azonos gazdasági és történelmi alapokat, s az ebből adódó egységesülési folyamatot is. Emellett természetesen megmaradtak s tovább éltek az egyes népcsoportok hagyományai, melyek színes elemei az összképnek. Ott vannak példának a ködmö- nök, a textíliák vagy a főkötők ... — Mi az, amit képen is bemutatna az olvasóknak? — Ha a régészek találnak egy leletet, az szenzációnak számít. Ám amit mi gyűjtöttünk össze ez idő alatt, kevésbé tűnik fontosnak, holott csodálatos, hogy napjainkban ennyi mindent őriznek falvainkban ... S még azt is hozzáteszem, a kiállításhoz teljesen új anyag gyűlt össze. Ott van a román turka. Eddig csak fényképről ismerték. Háromévi levelezés után sikerült szerezni, s ezáltal bemutatni egyet. Vagy a tótkomlósi kerámiák, a szőttesek gazdag választéka ... Az építészeti emlékekről nem is beszélve ... Később még egyszer végignéztem a kiállítást. Ezúttal egyedül, bőven volt időm átböngészni az iratokat, leveleket, régi céheskönyvek lapjait ... Ismerősként köszöntek már vissza a főkötők, a ködmönök, az almárium és a Luther-kép ... Tudtam már, mi a szumán, és hogy nagy érték a zsalugáteres ablak, melyet egy lebontott házról mentettek meg... S tudtam már azt is, hogy amit itt látok, szenzáció a maga nemében. Szenzáció, mert talán az utolsó pillanatban mentették meg a feledéstől, a tönkre- menéstől — a mának és a holnapnak. Nagy Ágnes MOZI Színes tinták Az első, amit el kell mondanom szép moziélményem után, hogy kedden este hattól, amikor megnéztem a Kosztolányi-novellákból készült „Színes tintákról álmodom" című magyar filmet, valóban találkoztam Kosztolányi Dezsővel. Kétszeresen is. Először úgy, hogy a film elején és több helyén az íróról és családjáról készült ré- ges-régi amatőrfilm kockáin jött felém, ült le velem szemben írógépéhez, sétált jókedvűen háza kertjében; aztán meg úgy, hogy a kitűnő Ranódy László megint csak nemesen tiszta Koszto- lányi-filmet csinált. Valódit, igazat. Hűségesen az íróhoz, ■még akkor is, ha négyen írták a forgatókönyvet a három novellából. Nyilván, nemcsak azért, hogy bizonyítsák, az új ráolvasás, a forgatókönyvírás nem egyenlő az író gondolatainak, szellemének eltorzításával. A kor, amely Koltai Lajos kamerája által elénk vetí- tődik, hamisítatlanul Kosztolányi kora. A három remek novella megjelenítése, átálmodása a filmművészet formaeszközeire, csak erősíti a megértést, az eredeti írói szándékot, gondolatot: megmutatni a kiszolgáltatottság lélekmaró terhét, szenvedéseit, a szinte kiúttalanságot. Hogy aztán a rendező belső világa, indítékai azonosak ezzel, az összecsengés még harmonikusabb, még felragyo- góbb, mint amilyen szivárványszínű az élet Kosztolányi novelláiban, és abban a versben, mely így kezdődik: „Mostan színes tintákról álmodom ...” Halk szavú filmet láttam, miként halk szavú Kosztolányi, még akkor is, ha földig húzó, megalázó, szörnyű igazságokat és igazságtalanságokat jelenít meg; ha a gyermeki lélek rezdülésein átszűrve kutatja egy szegény, bár „nagyságos úrnak” szólított hivatalnok meghu- nyászkodásokkal teli, tragikusba torkolló életét; vagy ha a gazdag embert vendégül látó szegény házaspár 1500 aranyat érő kínai vázájának dicstelen pusztulásáról ír. És a rádöbbenésről, hogy „a gazdag ember az isten." A rendező a Filmszemben nyilatkozik. Többek között azt is, hogy meg kell és meg lehet valósítani azokat az élményeket, melyek a gyermekkorban gyökereznek. Számára Kosztolányi ilyen élmény, gyermekkorának világa ilyen világ. És még egy fontos tanulság a film végéről: az embert az önismeret szabadíthatja fel igazán. Hogy miként és hogyan: ehhez is közelebb visz ez a halk szavú film és kitűnő szereplői. Sass Ervin MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Művészlemezek. 9.40: Nóták. 10.10: Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 11.06: Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva .. . 12.45: Victoria de Los Angeles Federico Garcia Lorca spanyol népdalfeldolgozásaiból énekel. 13.00: Húszas stúdió. 14.00: Róbert bácsi. 14.10: Ezio Pinza operaáriákat énekel. 14.30: Naprakész szaktudás — gazdaságosabb termelés. 15.05: Üj Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.30: Hallgassuk együtt! 18.45: Rádiószínház. 19.38: A Rádió Dalszínháza. Offenbach : Az elizondői lány. 20.31: Hajdú Erzsébet és Lukácsi Huba énekel. 21.00: „Helló tíz, hellő húsz.” 22.15: Várad! esték. Dutka Ákos versei. 22.20: Az új magyar zene hónapja. 23.03: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Somorjai Paula népdalokat énekel, Szakály Ágnes cimbalmozik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: örökzöld dallamok. 9.42: válaszolunk hallgatóinknak. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Magyar fúvószene. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Harminc perc rock. 14.35: Orvosok a mikrofon előtt. 14.40: Operettbelépők. 15.00: Körkapcsolás. 15.25: Pacsuli palota. Mesejáték. 16.15: Pophullám. 17.00: Közvetítés az FTC—Ü. Dózsa és a Videoton—Volán bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. 17.50: Nini Roso trombitál. 18.00: Szivárvány. 20.00: Közvetítés a Vasas—Békéscsaba bajnoki labdarúgómérkőzésről. 20.20: Filmzene. 20.33: Halló, Berlin! Halló, Budapest! 21.33: Lakatos Antal népi zenekara játszik, Csanádi György nótákat énekel. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. Hl. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román • nyelvű műsora. 7.30: A miskolci stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.08: Mindenki iskolája. 8.38: Don Carlos. 9.03: öregek könyve. 9.31: A Moszkvai Nagyszínház kamarazenekarának hangversenye. 11.05: Kamaramuzsika. 11.50: Slágerlista. 12.25: 2000 felé. 13.07: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Beetho- ven-hangversenye. Közben: kb. 13.52: A hangversenyközvetítés folytatása. 14.46: Hangfelvételek felsőfokon. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Kritikusok fóruma. 16.10: Legszebb stúdiófelvételeinkből. 16.52: Mahler: VII. szimfónia. 18.15: Az új magyar zene hónapja. 19.05: Népzene sztereóban. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Johannes-Ernst Köhler orgonaestje. Közben: kb. «0.30: Második nemzeti parkunk: a Kiskunság. . Kb. 20.50: Az orgonaest közvetítésének folytatása. Kb. 21.30: Népszerű szimfonikus zene. 22.21: Eszmecsere — Nemeskür- thy Istvánnal az irodalom és a filmművészet kapcsolatáról. 22.51: Kamarazene gitárral. SZOLNOKI STŰDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Kellemes hétvégét! (Kísérleti műsor.) Szerkesztő: Kutas, János. 9.00: Hírek. 9.05: Szerkesztik á hallgatók. Közben: Riportok a hétről. Filmlevél. 9.45: pipáljuk le! Kardos Ernő műsora. 10.15: Szerkesztik a hallgatók. 10.27—10.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna. (ísm.) 8.15: Iskolatévé. Világnézet. 8.50: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás. 1. Hót kislány, (ism.) 2. A hős kismajom. 9.10: Perpetuum mobile. Sporttudomány. (ism.) 9.55: Angolnak születtem. Magyarul beszélő angol film. (ism.) 11.30: A tenger titkai. NSZK filmsorozat — A hód. (ism.) 15.10: Bélyegsarok. 15.20: Reklám, (f.-f.) 15.25: Nagy tévében kis mozi. összeállítás a Pannónia Filmstúdió kisfilmjeiből. (f.-f.) 15.55: Belépés csak tévénézőknek. Születésnap Ferihegyen. (ism.) 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat, (ism.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.50: A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb kalandjai, 18.05: Parabola. 18.45: Egymillió fontos hangjegy, (ism.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradő. 20.00: vers — mindenkinek. 20.05: Tetthely. NSZK bűnügyi filmsorozat. Minden hiába. 21.35: Ez a Maxim. 22.05: Tv-híradő 3. 22.15: Boldogtalan hold. Magyarul beszélő angol tévéfilm. II. MŰSOR 18.00: Vakáción a Mézga család. Magyar rajzfilmsorozat. XIH/3. rész: A jég hátán. 18.25: Guthy Soma—Rákosi Viktor: Képviselő úr. Tévékomédia. (ism.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Móricz Zsigmondi Úri muri. Színmű három felvonásban. (f.-f.) (14 éven felülieknek!) 20.45: Közben: Tv-híradő 2. BUKAREST 9.00: A robbanás. Román film. (ism.) 10.40: Kapcsoljuk a modern technikát. 12.00: Mozaikműsor. Kultúra, művészet, sport. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradő. , 18.50: Tévéenciklopédia. 19.35: A felfüggesztett. 1. rész. 20.35: Szombat esti varieté. 21.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR , 14.25: Labdarúgás: Napredak— Hajdúk. 16.20: Dokumentumműsor. 17.10: Rövidfilm. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Tv-kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Kacsa narancslében. 22.00: Hét végén. II. MŰSOR 17.15: Hét tv-nap. 17.45: Tudományos műsor. 18.30: Népi muzsika. 19.00: Válogatás. 19.55: Divat az önök számára. 20.00: Huszka Jenő: Bob herceg. 21.20: Huszonnégy óra. 21.30: Tv-tárca. 22.00: Sportszombat. SZÍNHÁZ SZERELEM. Sarkadi-bérlet, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kis- katona és a fehér ló, 6 és 8 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Ezüstnyereg, 7 órakor: Gyilkos a tetőn. Békéscsabai Szabadság: Tűzharc. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A Jó, a Rossz és ,a Csúf I., II. rész. Gyulai Erkel: A Nagy Medve fiai. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Hintó géppuskával, 5 és 7 órakor: Negyedik fázis. Orosházi Béke: Színes tintákról álmodom. Orosházi Partizán : fél 4 és fél 6 órakor: Naplemente délben, fél 8 órakor: Fellini, Róma.
