Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
o 1980. október 16., csütörtök Barta-Görgey-Tamássy: Szerelem Siker Balassagyarmaton A Népművelési Intézet mellett működő Országos Tanácsadó Testület kezdeményezésére elsőként 1979 novemberében, Zalaegerszegen rendezték meg a házasságkötéseken közreműködők műsorának országos szakmai bemutatóját. A cél a szakmai továbbképzés, új formák, módszerek elsajátítása és továbbfejlesztése. A névadásokon közreműködő irodalmi csoportok műsorainak bemutatását Balassagyarmaton rendezték meg október 5. és 7-e között. A bemutatón megyénk két irodája — a gyulai és a békéscsabai — vett részt. A gyulaiak 6 tagú névadócsoporttal mutatkoztak be. A zsűri irodalmi és zenei szakértője a bemutatott újszerű ösz- szeállítást az egyik legjobbnak minősítette. A szertartás irodalmi és zenei anyagát a Gyulai 1-es számú Általános Iskola 6 úttörője tolmácsolta, nagy sikerrel. A békéscsabaiak programon kívül mutatták be műsorukat. Bemutatójuk útmutató volt egyben a résztvevők számára, hiszen az országban egyedül itt nem ér véget a kisgyermek és az iroda kapcsolata a névadás megrendezésével. Egészen iskoláskorig figyelemmel kísérik az apróságokat. Köszöntik őket első születésnapjukon, 3 éves korukban Télapó-ünnepségre hívják meg őket, végül 6 évesen elbúcsúztatják őket. Az idén is így köszöntek el 300 iskolába készülő gyerektől. Ez ünnepségen elhangzott műsorukat mutatták be a TÜSZSZI gyermek színjátszó csoportjának tagjai Balassagyarmaton, nagy sikerrel és elismeréssel. Háromévi színházigazgatói íróasztalfiókból íróasztalfiókba vándorlás után végül 1916-ban Heltai Jenő, a Vígszínház akkori irodalmi igazgatója vállalkozott Barta Lajos darabjának bemutatására. A nagy sikerű bemutató a kor másik ismert, kiváló írójának, „a fiatalok mesterének”, Bródy Sándornak a közreműködésével történt, aki segítő szándékú, hasznos tanácsokat adott írónak, rendezőnek, színésznek egyaránt. Miért? Mert az ő színpadi munkássága egyik jeles folytatóját fedezte fel Barta Lajosban, aki harminckilenc évvel az első bemutató után így vallott művéről: „Meg voltam győződve, hogy amit csináltam, vidáman szomorú vagy szomorúan vidám játék, de mindenesetre reálizmus.” Valóban realista darab, hiszen egy jellegzetes kispolgári család mindennapjainak bemutatásával egész életvitelüket tárja fel egyrészt a szülők kicsinyes, földhözragadt szemléletében, másrészt a három leány testvér folytonos civakodásában. Ezeknek a sokszor keresett ösz- szetűzéseknek az oka: mindhárman — olykor egymás rovására is — boldogok akarnak lenni. Mindegyik a maga módján. Lujza és Bös- ke illúziókban ringatózva keresik a szerelem által remélt boldogságot, de a rideg valóság mást tartogat számukra. Lujza bohém költő udvarlója azzal, hogy Pestre megy, lényegében kilép a lány életéből, s Böske kaució nélküli, fiatal katonatisztje is végképp távozik, nem halálával, hanem már áthelyezésével. Vagyis: az ábrándból nem lett beteljesülés, csupán emlék, kényszerű megalkuvás az élettel, s így a gyász is csak egy állomás, ami utána következik nem egyéb, mint folytatás a posvány miliőben. Egészen más a legidősebb lány, Nelli életszemlélete, sorsa is. Ő racionálisabban fogja fel az életet, el is éri célját: férjhez megy. De boldogítja-e majd ez a furcsa szerelem ? Érdekes figurája a darabnak Komoróczy adótiszt, a „rokon”. Ez a kreténségileg esetlen kishivatalnok korántsem olyan mulya, mint amilyennek látszik. Palástolt egoizmusa különösen a befejezésben tűnik ki: „És most már lesz drága kis feleségem, aki iparkodik mindenben megérteni engem, lesz majd konyhám, ahol mindig az készül majd, .ami nekem jó, lesz otthonom, ahol minden úgy folyik majd, ahogy nekem kellemes.” A történet hátterében húzódik meg az idős Szalay házaspár. Egyszerű, betokosodott szemléletű, csendes vegetálásban élő emberek. Amit elértek: megélhetés a férj szerény nyugdíjából, ház a penziós negyedben. A színre vitt valóságélmény kapcsán felmerülhet a csehoviság problémája. Ez a „három nővér” ellenére is — csak Csehovra emlékeztető témafeldolgozás. Csehov mélyebbre nyúl, mint Barta Lajos, aki ugyan jó írói ösztönnel sajátos eseteket villant fel a darabban, ■. de sem a figurák, sem a történtek nem általánosíthatók annyira, mint Csehovéi. Mindezek ellenére — a realizmus igényével — jelentősen hozzájárult a millennium utáni évtizedek egyik társadalmi rétege életszemléletének, életvitelének megörökítéséhez. S itt érkeztünk el egy újabb problémához. Ha a magyar társadalmi dráma egyik jeles alkotásának fogjuk fel Barta Lajos művét, miért kellett „vígjátékzenével” színpadra vinni? A rendező, Ungar Tamás, a műsorkalauzban így vall erről: „Hallunk nagyszerű zenét, szellemes dalszövegekkel, s e betétek, mint a szereplők legbensőbb gondolatai — reméljük — szervesen egészítik ki az egyik legértékesebb és leggazdagabb magyar drámát.” Éppen itt a bökkenő! Barta Lajos drámája nem szorul sem „portalanításra”, sem a divattá vált zenés „korszerűsítésre”. A cselekmény lendülete megtörik a zenei betétekkel, nemegyszer fontos mondanivaló sikkad A körösújfalui óvodába 46 kisgyermek jár. Két, barátságosan berendezett teremben játszanak, étkeznek, alszanak a kis- és nagycsoportosok. Helyben főznek számukra, s a bőséges ebédet követően mindig délutáni alvás következik Fotó: Gál Edit MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Christa Ludwig és Walter Berry operafelvételeiből. 8.54: Slágermúzeum. 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05: Barangoló — Dominó. 10.35: Kamarazene. 11.24: Szólásra jelentkezett. . . Riport a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének kongresszusáról. 11.39: Széchenyi István naplójából. 12.45: Zenemúzeum. 13.26: Lakmé. 13.51: Mindenki könyvtára. 14.21: Népdalcsokor. 15.00: Operettrészletek. 15.28: Csiribiri. 16.05: Amatőr zenei együttesek műsorából. 16.14: Délutáni Rádiószínház. 17.07: Körmikrofon. 17.32: világhírű zongoraművészek. 19.15: Dietrich Fischer-Dieskau operaáriákat énekel. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Állami Hangversenyzenekar Liszt-hangversenye. 20.00: Adottságok — lehetőségek az Eger—Mátra-vidéki Borkombinátban. 20.20: A hangverseny közvetítés folytatása. 21.35: Régi magyar dalok és táncok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az új magyar zene hónapja. Székely Endre műveiből. 23.12: Meditáció. 23.22: Kathleen Ferrier XVIII. századi operákból énekel. 0.10: Neményi Tamás táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Negyedóra 3/4 ütemben. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: A fejedelem. 13.25: Gyermekek könyvespolca. 13.30: Schumann: Gyermekjelenetek. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: Földön, vízen, levegőben. 22.15: Klasszikus operettekből. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.35: Hándel-művek. 10.30: Bécsi klasszikus muzsika. 12.00: Lammermoori T.ucia. 12.45: Külföldi tudósoké a szó. 13.07: „Láthatatlan múzeum.’* 13.37: A kamarazene kedvelőinek. 14.28: Balatoni pásztor. Keresz- túry Dezső versei. 14.37: Romantikus kórusmuzsika. 15.20: Sztravinszkij: Pulcinella — balett. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Ismeri a sevillai borbélyt? 16.50: Popzene sztereóban. 17.52: A cél és az eszköz. 18.22: Az új magyar zene hónapja. 19.05: iskolarádió. 19.35: Borisz Godunov. 20.35: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.35: Romantikus kamarazene. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Oj felvételeinkből: A törökszentmiklósi népdalkor énekel és a citera- zenekar játszik. 17.15: Munkásélet. I. (Nem a munkaruha teszi az embert!) Szerkesztő: Palatínus István. 17.40: Operettalbum. 18.00: Alföldi krónika. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Élővilág. (Ált. el a dal feloldó hatásának következtében. (Pl. ifj. Biky, a költő áradozása a pesti nőkről.) Ezek az erőltetett betétek nemcsak szétszabdalják a cselekményt, hanem a színészi játék ívét is visszavisszafogják. Barta Lajos műve nem hagyta magát a csak szórakoztatni akaró könnyedség szakadékszélére sodortatni. A darab „egy az egyben” való bemutatása célszerűbb lett volna, még akkor is, ha a mű visszafogott realizmusa a maga plasztikus figuráival, jól megkomponált jeleneteivel a zenével fűszerezett produkcióra csábított. A rendező is — nem tehetett mást a darab ökonómiája miatt — színműnek fogta fel, vagyis annak, aminek Barta Lajos szánta. Koncepciójából látni lehetett, amit a szerző még az 1916-os bemutatóval kapcsolatban írt: „A történet nem ott kezdődik, ahol a függöny felmegy, és nem ott végződik, ahol megint összecsap.” Ennek következetes megvalósításában van a rendezés ereje. A díszletek (Szinte Gábor tervezése) megfelelően jelezték a miliőt, Egedi Edit jelmezei is kifejezőek voltak. A színészi teljesítmények kellő összhangban voltak a rendező elképzelésével. Gál- ■ fy László és Dénes Piroska a Szalay házaspár szerepében hűen érzékeltették a század- forduló utáni évek vidéki kisszerűségében vegetáló szülőket, akik szeretnék, ha lányaik „rangjukhoz méltó” partira tennének szert, azonban ennek érdekében nem formálói, csupán szemlélői azok sorsának. A három leánytestvér hasonló cél elérésére való törekvését, egymástól teljesen különböző mentalitását hatásosan fejezte ki a színészek jól értelmezett szerepfelfogása. Vajda Márta Nelli alakjában a „dércsípett”, vénlányságába belefásuló, de a férjhez menés reményét még fel nem adó polgárlányt játszatta, akinek viselkedését, gondolkodásisk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.50: Fizikakísérletek. (f.-f.) 9.30: Francia nyelv. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 10.05: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 11.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Rajz. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Élővilág, (ism., f.-f.) 14.25: Rajz. (ism.) 14.45: Magyar nyelv, (ism.) 14.55:. Osztályfőnöki óra. (ism., (f.-f.) 15.20: Rajz. (ism.) 15.35: Orosz nyelv. (A 6. osztályos orosz nyelvi vetélkedőhöz ajánljuk!) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Postafiók 250. 16.45: Perpetuum mobile. Sport — tudomány. 17.30: Kertünk — udvarunk, (f.-f.) 17.50: Tévébörze, (f.-f.) 18.00: Telesport. (f.-f.) 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.30: A MOM-iskola. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. (f.-f.) 20.50: Megkérdezzük dr. Markója Imre igazságügyminisztert. 21.45: A hálózat hálójában. U. S. Media — Finn dokumentum riportfilm-sorozat. módját elsősorban az élet realitása határozza meg. Modorában, viselkedésében is jóval nyersebb testvéreinél, kilóg a „finom” környezetből. Vennes Emmy Lujzaként a szentimentális ábrán- dozót játszotta. Hitelessé tudta tenni, hogy bármint alakul is további sorsa, az elvesztett illúzió életre szóló lelki kapaszkodó marad a falusi postamesternővé kényszerült lány számára. Böske szerepében Bökönyi Laura a naivan szerelmes, csalódottságát is leplezni tudó csitri prepaként viliózott könnyedén, temperamentumosán. A bemutató sikeréhez jelentősen hozzájárult Kárpáti Tibor Komoróczy-alakítása. Az író is nagy lehetőséget kínál e figura sokoldalú megformálására, hiszen szinte minden fontosabb jelenetben benne van, vagy körülötte mozog a környezet, vagy ő mozgatja környezetét. Játékában egyszerre láthatjuk a „némi életjáradékkal” bíró kishivatalnok stupiditását és álcázott rámenősségét. Jól „körbejárta” a lányoktól várható lehetőségeket, s a végén úgy „adja meg magát” Nellinek, hogy még valamicske illúziót is kelt egy várhatóan suta és bizarr házasságra. Nagyidai István szemléletesen érzékeltette a fővárosba sóvárgó, ott sok mindent remélő bohém költő nagyvonalúságát, fellengzős- ségét. Imre István a szerelmes, de magát lekötelezni („angazsálni”) nem merő fiatal tiszt szerepében megfelelt. Rövid jelenetében sziporkázó játékot produkált Csiszár Nándor (idős Biky, a fűszeres) és Széplaky Endre (Kocsárd, a temetkezési vállalkozó) alakjában. Az. említett fenntartások ellenére még ilyen formában is hasznos volt Barta Lajos színművének békéscsabai bemutatása, hiszen kiegyensúlyozott, tudatosan felépített, egységes felfogásban előadott produkciót láthatott a néző. Tóth Lajos 22.55: Tv-hiradó 3. 23.05: Tv-tükör. (f.-f.) H. MŰSOR 18.55: Iskolatévé. Történelem. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Bethlen Gábor nyomában, (f.-f.) 20.40: Tv-kamarakoncert. Alícia de Larrocha zongorázik. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Reklám, (f.-f.) 21.50: Arthur Miller: Két hétfő emléke. Tévéjáték. (ism., BUKAREST 9.00: Iskolatévé. 10.00: A fekete kenyér, (ism.) 15.25: Közv. a Steaua—Dinamó férfi röplabda-mérkőzésről. 16.25: Kulturális élet. 17.35: Rajzfilmek. Kum-kum. 13. rész. 18.00: Tv-híradó. 18.45: Ifjúsági óra. 19.25: Tudományok és utazások naplójából. 20.00: A román színház története. 1. rész. 21.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Madárijesztő. 18.15: Tudományos műsor. 18.45: Szórakoztató műsor. Ami mindenkit érdekel Begyűrűzések, árrés, termelési struktúra, növedékrá- ta, érdekeltségi szabályzók. Nem tudom, ki, hogy van vele, de ha én ilyeneket hallok, a hideg futkos az ingem alatt. Engem csak az érdekel, ha valamilyen árucikket keresek, azt megkapjam, és ne hivatkozzanak arra: struktúraváltás miatt hiánycikk; vagy elnézést az árdrágításért, de megváltozott a vállalat árrése. De hát a dolog nem ilyen egyszerű. Bár azt szokták mondani, hogy hazánkban minden ember ért három dologhoz: a focihoz (bár egyre kevésbé érdekelhet bennünket), a gyermekneveléshez (szegény gyerekek!) és a közgazdasághoz (mert ez már igazán zsebre menő). Csak hát a közgazdaságtan, s egyáltalán, a gazdaságtan és gazdaságpolitika egyre inkább: életbe vágóan fontos ügy lett. Mivel sok millió honfitársammal együtt én is laikusnak, de közgazdászainknak drukkolónak tartom magam, belátom: csak a munkaintenzitás növelésével, minőségi munkával, versenyképes árukkal „maradhatunk a ringben”. Vagyis a világpiacon. E hosszú bevezető is bizonyítani szeretné, hogy e kérdés, illetve annak legsarkalatosabb pontja mindannyiunkat érdeklő téma. Bizonyára sokan hallgatták meg hétfőn este a Petőfi-adón Tarnói Gizella, Árfórum című félórás riportműsorát, amelyben három minisztérium, a hétköznapjainkban is sokat emlegetett Anyag- és Árhivatal illetékes vezetői, valamint — kicsit-na- gyon bennünket, a ritkán elégedett fogyasztókat is képviselve — Brückner István, a budapesti Skála Nagyáruház igazgatója beszélgetett, illetve válaszolt a telefonos lakossági kérdésekre a rádió mikrofonja előtt. Nehéz lenne most felsorolni még a kérdéseket is. A válaszokkal együtt valamennyi közérdeklődésre tartott számot. A lényeg: izgalmas és élvezetes fórum volt. A legnagyobb erénye talán abban mutatkozott meg, hogy szinte nem is használták azokat a — már közhelynek számító — ter- minusz technikuszokat, amelyek hallatán az én ingem alatt is futkos a hideg.. Közérthetően mondták, néha könnyeden is, a sok-sok nehéz, kényes, és mégis őszintén, reálisan előadott választ. Ezek után remélni lehet, hogy az Árfórum legközelebbi, ötödik adása is hasonlóan közérthető és közérdekű lesz. S bár minden hazánkfia három dologban szakembernek érzi magát, azért érdemes erre a sorozatra is odafigyelni. (Nemesi) 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Visszaemlékezések. 21.05: Vetélkedő. 21.20: Komoly zenei hangverseny. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Aktualitások. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Közel találkozások. 22.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ SZERELEM. Déryné-bérlet, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kis- katona és a fehér ló, 6 és 8 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Ezüstnyereg, 7 órakor: Gyilkos tó tetőn. Békéscsabai Szabadság: Tűzharc. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Gyulai Erkel: A Nagy Medve fiai. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Hintó géppuskával, 5 és 7 órakor: Negyedik fázis. Orosházi Béke: 5 órakor: Csárdáskirálynő, 7 órakor: Madárijesztő. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Naplemente délben, fél 8 órakor: Fellini, Róma. Szarvasi Táncsics: Színes tintákról álmodom. Nelli (Vajda Márta) és Komoróczy (Kárpáti Tibor) „egymásra találása Fotó: Demény Gyula
