Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

1980. október 17., péntek 1 „Mert fegyelmezni azért kell”! Kurázsi mama cirkusz maxirnusza I. Kettőn áll a vásár A Circus Maximus egyik leghatásosabb jelenetében az anya és elmebeteg fia: Margittal Ági és Máté Gábor f. h. (Hozzászólás) B. Sajti Emese: „Mert fe­gyelmezni azért kell!” című vitaindító cikkét érdeklődés­sel olvastam. Bevezetőjében és a riportalanyok nyilatko­zataiban olyan problémák kerülnek napvilágra — mint a szülő és az iskola kapcso­lata, fegyelmezés, egységes nevelési eljárás stb. —, amit nehéz szó nélkül hagyni. Először is azért, mert a felvetett gondolatok csupán jelzik a gondokat. Azzal az*, hiszem, minden­ki egyetért, hogy az oktatás­ban koránt sincs annyi prob­léma, mint a nevelésben. Ezért is látszik jogosnak az egyik nevelő kívánsága, hogy „jó volna legalább egy tantestületen belül kidolgoz­ni a minden pedagógusra ér­vényes nevelési elvet és gya­korlatot.” Csakhogy ez a kí­vánság már megvalósult, mert miden iskola megszer­kesztette a házirendjét, ami­nek betartása és betartatása mindenkire egyformán kö­telező. De ez a nevelésnek csak az egyik oldala: a szo­kásrendszerek kialakítása. A nevelés másik oldala a nehe­zebb, a „mindenoldalúan és harmonikusan fejlett” em­ber kialakítása. Erre vonat­kozóan viszont az általános iskolai nevelési terv megha­tározza a tanulókkal szem­ben támasztott általános kö­vetelményeket. Igaz, hogy ez általános érvényű, de ez nem lehet másként, mivel minden tanuló külön egyé­niség. Itt már nem lehet, de nem is szabad uniformizál­ni: ­A cél és a feladat tehát adott. Meg kell ismeri a tanulókat egyenként, és en­nek megfelelően alkalmazni a különböző nevelési eljárá­sokat. De itt mindjárt felve­tődik az első kérdés: kinek a feladata ez elsősorban? Ter­mészetesen az osztályfőnöké. Hogyan tudja ezt megvalósí­tani? Ügy, hogy adott szituá. ciókban megfigyeli a tanu­lók viselkedését; feljegyzé­seket készít, majd igyekszik minél több információt be­gyűjteni a szülőktől. Ezután kidolgozza az egyénre sza­bott eljárásokat, amit meg­beszél a szülőkkel, és a ne­velőkkel, és kezdődhet a kö­zös munka — a közös cél érdekében. Az, gondolom, így kevés —vagy legalább is kevesebb — gondot okozn,a a fegyel­mezés. sok minden egysze­rűbb lenne. A valóság azon­ban másként jelentkezik. Nem ok nélkül tör elő egy másik riportalanyból a kí­vánság, hogy „meg kell vég­re értenünk, kötelességtudat­ra. jó munkaerkölcsre egye­dül csak ,a pedagógusok kép­telenek ránevelni az ifjú nemzedéket. Mert a mi fele­lősségünkön túl még ott van a társadalomé is, és benne első helyen a szülő­ké!” Ahhoz tehát, bogy a nevelő teljesíteni tudja fel­adatát. szüksége van olyan partnerekre, akiknek szintén érdeke a gyerek emberré formálása: a szülőkre. Kettőn áll tehát a vásár! Nem hibáztatni, hanem se­gíteni kellene egymást. Kel­lene! De nem ez történik. (Tisztelet a kivételnek.) Pe­dig a kapcsolatteremtésnek lenne néhány jól bevált «aí módja. Cak néhányat emlí­tek: családlátogatás. Elsőd­leges célja, hogy az osztály­főnök ismereteket gyűjtsön tanulóiról. Kicserélje véle­ményét ,a szülőkkel — meg­hittebb környezetben — a gyerek érdekében, őszintén, nyíltan! A szülői értekezlet a má­sik olyan fórum, ahol kö­zösen, egymást segítve, sok problémát meg lehetne ol­dani, de legtöbbször itt is hiányzik az őszinte hang. Miért? Mert, aki elmegy, .an­nak a gyermekével legin­kább nincs probléma. Álta­lában azok a szülők hiányoz­nak, akiknek legnagyobb szükségük lenne a segítség­re. Ha viszont ott van, nem ildomos felvetni a problé­mát a többi szülő előtt, mert sértődés lesz a vége, és nem jön többé. Van még egy mód a kap­csolat fenntartására: az el­lenőrző. Ez sem tölti be ál­talában funkcióját, csak ak­kor. ha a szülő igazán part­ner akar lenni ,a nevelésben. Bármelyik lehetőséget vesszük is alapul, ha a két fő nevelési partner, az iskola és ,a szülői ház egyformán értelmezi ezeket, mind a há­rom verziónak egyforma ha­tása lehet: a tanuló jó vagy rossz magatartása. Ne feledjük el, hogy a gyerek figyel, lát és hall! Meggyőződésem, hogy a „jó példánál nincs hatásosabb nevelő erő!” Gábor Áron Következik: 2. Egység a nevelőtestületen belül, egység a nevelők és a családok között. Nem célom kutatni: sze­mélyes barátság vagy közös döntés alapján sikerült-e a DATE szarvasi mezőgazda- sági főiskolai kara Melior klubjának felfedezni és meg­hívni Borsos István szob­rászt e főiskolai kiállításra. A lényeg az, hogy olyan te­hetséges alkotónak nyújtot­tak bertiutatkozási lehetősé­get, aki majd tíz esztendeje tagja a pedagógus képzőmű­vészek gyulai alkotótelepé­nek, s akinek Szarvason most kiállított munkáinak zöme itt született. A főiskola aulájában kedd délután megnyíló kiállítás hangulata, „formája” a meg­szokottól — s erre érdemes odafigyelni! — alaposan kü­lönbözött. Ugyanis Dömötör János művészettörténész ér­tő megnyitó gondolatai után maga az alkotó vállalkozott — esetenként vitára készte­tőn — a tárlatvezetésre. Így alkalom nyílt a személyes hangú magyarázatok, saját gondolatok azonnali egybe­Nehéz lehet eldönteni, hogy egy-egy rendezői-forga­tókönyv írói ötlet megéri-e, hogy filmszalagra kerüljön. Nem titok, hogy még ma is megesik — ha nagyon kivé­teles ritkasággal is —, hogy a forgatást és az utómunká­latokat követően maga a rendező dönt filmjének „asz­talfiókba” helyezéséről. A felszabadulás utáni magyar film harmincnál alig több esztendős történetének haj­nalán — ha más, politikai indíttatású okok miatt is, de — volt hasonlóra példa. A felszabadulás évében első­ként forgatott Tanítónő (Ke­leti Márton rendezésében; vasárnap délután ennek a filmnek a sugárzásával kez­di a televízió a rendező élet­műsorozatát) után a háború pusztulásából csak nehezen eszmélő magyar filmgyártás 1948 áprilisáig négy filmet készített, de ebből az akkor létező cenzúra csak a Vala­hol Európában címűt enged­te forgalmazni. A ma már alapfilmnek, klasszikusnak és kora forradalmiságát oly nagyszerűen reprezentáló film alkotóközösségének ki- mondott-kimondatlan vezető­je (ha úgy tetszik: rendező­je) Radványi Géza volt. Az egykor jó tollú, publicistá­nak számító Radványi 1948- ban Rómába költözött, majd a megalakuló Német Szövet­ségi Köztársaságban készí­tett jó-rossz, vegyes kritiká­val fogadott filmeket. Ren­dezői múltja — hazánk film- történetét tekintve — mégis említésre méltó. Ö rendezte az Európa nem válaszol (1941), a hazai első színes- film-kísérletet bizonyító Be­szélő köntös (1941) és az Egy asszony visszanéz (1941) cí­mű alkotásokat. Radványi Gézát 1976-ban, ( a Valahol Európában elké­1 szültének harmincéves év­vetésére. S hogy az alka­lommal éltek is a jelenlevők — többségében a főiskola ta­nárai —, azt a kisebb-na- gyobb csoportokon belül ki­alakult viták tanúsították. Borsos István a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Encs nagyközség gimnáziumának igazgatója. S mint pedagó­gus, szerencsére, munkáiban sem tagadta meg hivatását. Szobraiból árad az ifjúság szeretete, s alkotásainak szinte mindegyikén tetten ér­hető a nagy emberi érzések mélységes tisztelete. Szinte feledtetni tudja a márvány ridegségét a gyermekének mesélő szülő figurájában, a Találkozás című szobra — az összekapaszkodó pár örö­mének első pillanatú lendü­letét is megragadva — pe­dig dinamikájával feledteti a rakacai márvány makacs keménységét. Borsos nem „magyarázza” túl szobrait. Hagyja, hogy az anyag belső törvényei, az adott kő „egyénisége” is ér­fordulójára hívták meg ha­zánkba. Akkor határozta el — a mai filmgyártás vezetői­nek jóváhagyásával — egy korabeli ötletének megvaló­sítását. így született meg a Circus Maximus című szí­nes játékfilm. A fenti adatokat, informá­ciókat azok a békéscsabai középiskolások — zömében az egészségügyi szakközépis­kola kollégista lányai — hall­hatták, akik a Békés. megyei Moziüzemi Vállalat és az if­júsági és úttörőház hétfőn este kezdődött új sorozatá­nak nyitóestjén részt vettek. Mindén hónap második hét­főjén egy-egy olyan magyar alkotást láthatnak az érdek­lődők, amelyet az országos díszbemutató előtt (Radvá­nyi filmje esetében az or­szágos bemutatóval egy idő­ben!) vetítenek le Csabán; azaz itt tartják a vidéki ős­bemutatót. A vetítést köve­tően beszélgetni lehet a film megjelent alkotóival: vényesüljön, ugyanakkor mesterien kihasználja — Dömötör János szavaival él­ve — a márvány grafikáját. Jól tetten érhető ez a „Szél­ben” című, egyik legsike­rültebb alkotásánál. Borsos többségében elsza­kad a naturától, s éppen e jelzésszerű ábrázolási módja teszi alkalmassá alkotásait arra, hogy bennük mindig a legfontosabb mondanivaló érvényesüljön. A fából meg­munkált alkotásokra szokták mondani: a műnek — hiszen élő anyagból készült— lelke van. S anélkül, hogy a na- gyotmondás hibájába esnék, ugyanez elmondható Borsos munkáiról is. Sőt! A Teknő- cék című kompozíciójában még a „kőhumor” is tetten érhető. Elidegenedésre hajlamos világunkban tiszta embersze- retetről, igaz érzésekről val­ló alkotásokkal ismerkedhet­tünk meg Borsos István ki­állításán. Reméljük, ezt a ritka üzenetet nyitott ajtók­kal adják tovább a kiállítás rendezői a szélesebb nyilvá­nosságnak. B sajti Emese A sorozat premierje a fen­ti ok miatt egy kissé balul ütött ki: a szervezőknek mindössze Kátó Istvánt, a forgatás egyik résztvevőjét sikerült e találkozóra meg­nyerniük. A színművész kü­lönben ez évadtól a megyei Jókai Színházhoz szerződött. A Circus Maximus az úgy­nevezett „nagy filmek” ka­tegóriájába tartozik. Pazar kivitelezés, rutinos és gon­dos rendezői, színészi mun­kával. Ennek ellenére még­sem lehet egy lapon említe­ni a Valahol Európában- nal. Pedig itt is a háborúról van szó, a másodikról, an­nak is a végéről, a legke­gyetlenebb hónapokról. Mint a hétfői „ősbemutató közön­ségének”, úgy a decembertől forgalmazásra kerülő film moziközönségének is a világ­hírű Bertolt Brecht-drámát, a Kurázsi mamát juttatja majd eszébe — talán nem is véletlenül. Néha már-már kísértetiesen azonosak egyes jelenetek, főképpen a Veigel- féle brechti filmadaptációhoz hasonlítva. Természetesen ez a legkevésbé zavaró Radvá­nyi Géza Circus Maximusá- ban. És felejthetetlent ala­kít a mozikban is oly ritkán látható Margittai Ági, a film főszereplője. Ennek az írásnak nem lehet feladata a film értékeinek elemzése, mégis egy kuriózumszámba menő érdekességet meg kell említeni. A film végén nem a hagyományos készítői pro- tokoll-listát láthatja a néző, hanem a film valamennyi alkotójának (színészeknek, technikaiaknak és mások- nok) betűrendes névsorát. Az R-betűnél Radványi, a P-nél Páger Antal, az- S-nél Sára Sándor operatőr. Valami ne­mes nosztalgiával idézve a Valahol Európában alkotó- közösségét, résztvevőinek történelem adta egymásra­utaltságát ... A „vidéki ősbemutató” so­rozata november második hétfőjén Fazekas Lajos Ha­ladék című játékfilmjével folytatódik, amelynek kettős főszerepét Goór-Nagy Mária és Bujtor István alakítják. (Nemesi) Borsos István rendhagyó tárlatvezetést tart Fotó: Veress Erzsi Borsos István kiállítása Szarvason MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: A halhatatlanság jármű­vei: az Eszaki-sark I. ál­lomás. Pataki Pál írása. 8.37: Rossini: Alkalom szüli a tolvajt. 9.33: Boglya tetején. 10.05: Leporelló. 10.35: „örök vándor...” Szer- gej Jeszenyin versei. 10.10: Britten: Simle Symphony. 11.00: Gondolat. 11.45: Artur Rubinstein három Chopin-mazurkát zongorá- ZÍka 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Kórusainknak ajánljuk. 14.19: Jónás Mástyás népi zene­kara játszik. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Fiorenza Cossotto opera­áriákat énekel. 15.28: Barangoló — Dominó. 16.05: Ormándy Jenő vezényli a Philadelfiai szimfonikus zenekart. 16.35: Külpolitikai arcképcsar­nok. 17.37: Láttuk, hallottuk. 18.02: Daróczi Bárdos Tamás: Sárközi vigasság. 19.15: Budapesti művészeti hetek. 20.08: Termésbecslés — műhol­dakról. 20.21: örökzöld dallamok. 21.30: Mi lesz veled, Tibiké? 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Esti hangverseny. 23.30: Haydn: B-dúr szimfónia. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szatirikus dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Bangó Margit cigánydalo- kat énekel, ökrös Oszkár cimbalmozik. 9.00: Az ajkai modell. 9.12: Könnyűzene — Görögor­szágból. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Gésák. Részletek Jones operettjéből. 19.00: Ojdonságainkból. 19.35: Nem mondhatom el sen­kinek. 20.00: Félóra népzene. 20.33: Iránytű. 21.35: Nem mondhatom el sen­kinek. 22.05: Kellemes pihenést! III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kórusok, hangszerszólók. 10.30: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: Kamarazene. 14.35: Könyvszemle. 14.45: Ernest Ansermet vezényli a Suisse Romande zene­kart. 15.42; „Nincs halál, csak vándor­lások vannak.’’ A Magyar Rádió és az Újvidéki Rá­dió kétnyelvű Milos Crnyanski-estje Szentend­rén. 16.30: Tip-top parádé. 17.00: Carmen. 18.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Hidi Péter és Hernádi La­jos hangversenye. 19.05: iskolarádió. 19.35: Az új magyar zene hó­napja. A Debreceni MÁV filharmonikus zenekar hangversenye. Közben: kb. ^ 20.20: Magyar Gyermeksebészeti Társaság. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.15: A dzsessz történetéből. Kb. 21.55: 2000 felé. Kb. 22.30: Az eladott menyasszony. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Hírek. Egy előadó két -dal. 17.10: Mire jó a diploma? Ripor­ter: Merza Jenő. Stúdió­pódium. Kisbocskói Lilla, a szolnoki Bartók Zeneis­kola tanára zongorázik. 17.35: Felina Jászapátiban. Ripor­ter: Dalocsa István. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. Nótaked­velőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8J>5: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk 6. oszt.) 9.25: Magyar irodalom. (Ált. isk. 1—4. oszt.) 9.50: Lottósorsolás — 42. hét. (í.-f.) 13.35: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) 14.15: Fizika, (ism., f.-f.) 14.50: Magyar irodalom, (ism.) 15.20: Környezetismeret, (ism.) 15.40: Orosz nyelv. (Ált. isk. .6. oszt.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Aucasin és Nicolette.. Ófrancia széphistória, (ism.) 17.10: Nyilvántartó hivatal. Ju­goszláv filmsorozat, (ism.) 18.15: Reklám, (f.-f.) 18.25: öt perc meteorológia. 18.30: Gazdátlanul, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.20: Szép magyar tánc. 20.25: Siker. Vitray Tamás mű­sora. 21.35: Bartókról — Bartókért. U2.35: Tv-híradó 3. 22.45: Reklám, (f.-f.) II. MŰSOR 18.50: Még egyszer — gyerekek­nek ! Hangoskodó, (ism.) 19.20: öt perc meteorológia, (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nyilvántartó hivatal. Jugo­szláv filmsorozat. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.25: Kisfilmek a nagyvilágból. A cseh királyság ékessége — Kutna-Hora. Csehszlo­vák rövidfilm. 21.40: A vadon világa. Finn is­meretterjesztő rövidfilm. 22.05: A nagy fal és a nagy csa­torna. Japán rövidfilm. 22.30: Ikebana. A virágrendezés művészete. Japán rövid­film. BUKAREST 15.30: Német nyelvű adás. 17.35: A volánnál. 17.50: Esti mese. 18.00: Tv-híradó. 18.25: Gazdasági aktualitások. 19.10: A házasság. Török film. 20.40: Tv-ankét. 21.05: Tv-híradó! BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Ifjúsági képernyő. 18.45: Dzsessz kivitelre. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Hét plusz hét. 21.05: A selymes és a csélcsap. 22.10: Dokumentumműsor. 23.15: Hét tv-nap. II. MŰSOR 18.45: a méhek — művelődési adás. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Társadalom és kultúra. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Visszaemlékezések. 22.05: Házi mozi: Atkozott gye­rekek. SZÍNHÁZ SZERELEM. Arany J.-bérlet, 15 órakor. SZERELEM. Pécsi S.-bérlet, 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A kis- katona és a fehér ló, 6 és 8 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem! Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Ezüstnyereg, 7 órakor: Gyilkos a tetőn. Békéscsabai Szabadság: Tűzharc. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A Jó, a Rossz és a Csúf I., II. rész. Gyulai Erkel: A Nagy Medve fiai. Gyulai Pe­tőfi: 3 órakor: Hintó géppuská­val, 5 és 7 órakor: Negyedik fá­zis. Orosházi Béke: 5 órakor: Csárdáskirálynő, 7 órakor: Ma­dárijesztő. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Naplemen­te délben, fél 8 órakor: Fellini. Róma. Szarvasi Táncsics: Színes tintákról álmodom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom