Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1980. OKTOBER 1., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Korunkban a nemzetiségi kultúra érzését számos tényező indokolja Békéscsabán megkezdfiddtt a nemzetközi nemzetiségi néprajzkutató konferencia nemzetiségi kérdés megoldatlansága, helytelen kezelése már több ízben tragikus történelmi események forrása volt A konferencia megnyitóján Púja Frigyes, Békés megye országgyűlési képviselője, külügyminiszter mondott beszédet Tegnap, kedden délelőtt a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház nagytermében Európa 11 országának és hazánknak közel 200 néprajzkutatója jött össze a XI. nemzetközi nemzetiségi néprajzkutató konferencia háromnapos eseménysoro- atának megnyitójára. A negjelenteket és az elnökégben helyet foglalókat dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte, köztük Púja frigyest, Békés megye or- jzággyűlési képviselőjét, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, Frank Ferencet, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, az MSZMP Békés megyei bizottsága első titkárát, dr. Molnár Ferencet, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesét, dr. Jenei Jenő kandidátust, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárhelyettesét, Tálasi István akadémikust, a Magyar Néprajzi Társaság igazgatóját, dr. Balassa Ivánt, a konferencia előkészítő bizottságának elnökét, valamint a magyarországi nemzetiségek demokratikus szövetségei főtitkárait, a rendező szervek, valamint Békés megye és Békéscsaba párt-, állami és társadalmi szerveinek vezető képviselőit. Ezt követően Araczki János, a tanácskozásnak otthont adó város tanácselnöke köszöntötte a résztvevőket. Balassa Iván ezután Púja Frigyesnek adta át a szót. Tisztelt Konferencia! Kedves Vendégeink! Számomra jutott az a megtisztelő feladat, hogy Békés megye országgyűlési képviselőjeként köszöntsem Önöket, a II. nemzetközi nemzetiségi néprajzkutató konferencia résztvevőit, az Ausztriából, Csehszlovákiából, Finnországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, az NDK-iból, Norvégiából, az 'TSZK-ból, Olaszországból, ’omániából és a Szovjet- dióból érkezett tisztelt ven- ;geinket és a jelenlevő hasi résztvevőket. Európa 12 országának kutatói jöttek el a csabai konferenciára Fotó: Gál Edit A konferencia célja a nemzetiségi néprajzi kutatás elvi és gyakorlati kérdéseinek tudományos vizsgálata; elősegíteni a nemzetiségek, a kis etnikai csoportok hagyományainak tudományos feltárását, megismerését és továbbfejlesztését a nemzetközi együttmunkálkodás útján. Ezt követően Púja Frigyes a konferencia céljának a népek közötti együttműködés munkájában betöltött szerepét elemezte, majd előadói beszédét így folytatta: A rendező szervek az 1975-iben ugyanitt megtartott első konferencia sikerére és ajánlásaira építve határozták el a második összehívását. Időszerűségét és szükségességét indokolja az is, hogy a különböző szubkultúrák, nemzetiségek, a különböző etnikai csoportok és kisebbségek kultúrájának kérdése világszerte egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. E kultúrák fejlődésének egyes országok társadalmi rendszere kedvez, máshol a korábbinál nagyobb támogatásban részesülnek. így egyre inkább megújulnak, mind szélesebben kibontakoznak, tárják fel sajátosságaikat, színeiket. Mindez egyre nagyobb súllyal járul hozzá az össznemzeti és egyetemes kultúra gazdagodásához. Ez a folyamat jellemző az egész világra; a feladat nem ennek a visszaszorítása, ellenkezőleg, fejlődése elől el kell távolítani minden akadályt. Vigyázni kell azonban arra is, nehogy egyesek a nemzetiségi politikában itt- ott még meglevő hiányosságokat e nemes folyamatok diszkreditálására használják fel. A nemzetiségi, a kisebbségi lét egyik alapvető meghatározó eleme az anyanyelv, a másik a sajátos nemzeti kultúra, a népi hagyományok rendszere. Ügy vélem, hogy korszakunkban a nemzetiségi, a kisebbségi kultúra mentését, vizsgálatát, és ennek érdekében a nemzetközi összefogást nemcsak politikai tényezők indokolják. Sürgetnek azok a nagyméretű társadalmi változások, a hatalmas gazdasági mozgató erők is, amelyek általában, de főként a kisebb létszámú nemzetiségek, kisebbségek nyelvét, kultúráját gyengítik. E kérdésben a kölcsönös megértésnek és együttműködésnek talán sehol a világon nincs olyan jelentősége, mint éppen Közép- és Kelet-Eu- rópában, ahol a nemzeti, A Magyar Népköztársaságnak ma viszonylag kevés nem magyar lakosa van. Nemzetiségeink szétszórt települési viszonyaik, nyelvi, nyelvjárási megoszlásuk magukon viselik a Duna-me- dence viharos történelmének nyomait. Ennek ellenére a Magyar Népköztársaság gondosan ügyel a magyarok és a más nemzetiségűek teljes egyenjogúságának érvényesítésére. Olyan nemzetiségi politikát folytatunk, amely biztosítja mindazokat a demokratikus jogokat, amelyeket az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozata magában foglal, és azokat is, amelyek társadalmi rendszerünk szocialista jellegéből, internacionalizmusából, humanizmusából következnek. A mi célunk az, hogy az itt élő német, szlovák, délszláv és román nemzetiségek és a szomszédos szocialista országokban élő magyar nemzetiségek a barátság tényezőivé váljanak, hogy hozzájáruljanak népeink internacionalista együttműködésének elmélyítéséhez, az összekötő kapocs, a híd szerepét töltsék be országaink között. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nemzetiségek ne csak megőrizzék nyelvüket és hagyományaikat, hanem hogy anyanemzetük kulturális előrehaladásával párhuzamosan nemzetiségi kultúrájuk is tovább fejlődjön. Ezután a szónok mindezeket számadatokkal is illusztrálta. Beszédét a következőkkel folytatta: A nemzetiségi kultúra megőrzésében és fejlesztésében igen jelentős szerep jut a magyarországi németek, délszlávok, szlovákok és románok demokratikus szövetségeinek, amelyek a mostani konferencia megszervezésében is jelentős szerepet vállaltak. Púja Frigyes részletesen szólt a nemzetiségi szövetségek nyelv- és hagyomány- ápoló munkájáról, majd a nemzetiségi lakosság tudományos néprajzi vizsgálatának történetéről, mai feladatairól, valamint a magyarországi nemzetiségek anyanemzeteinek a magyar- országi kutatásokat segítő tevékenységéről beszélt. Előadását a következőkkel folytatta: Békés megye azon megyék közé tartozik, ahol sok nemzetiségi lakos él, szlovákok, románok, szerbek. A három nemzetiségi tannyelvű óvodában 165 óvodás van, a nemzetiségi nyelvet oktató óvodákban pedig 861 a létszám. öt nemzetiségi tan- nvelvű iskola működik, amelyben 1148 tanuló tanul, a nemzetiségi nyelvet oktató iskolákban pedig 2794. A békéscsabai szlovák tanítási nyelvű gimnáziumban 68, a gyulai román gimnáziumban 121 a tanulók száma. (Folytatás a 3. oldalon) A Szirén Ruházati Szövetkezet új vonalú, modern anyagokból készült ingeinek teljes méretválasztékát felvonultatta a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Újdonság, hogy az ingek nemcsak nyakbőség, hanem ujja és derékhossz szerint is vásárolhatók a jövőben. (Képes összeállításunk a BNV-ről az 5. oldalon) Fotó; Lónyai Lá^ó fl szovjet kultúra házában Békés megyei napok Ma, szerdán délután kerül sor az MSZBT Országos Elnöksége, az MSZMP Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának közös rendezésében a Békés megyei napok megnyitására Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Békés megyei napok mai ünnepségén Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára nyitja meg a „Szocialista fejlődés Békés megyében, és a Békés megye népművészete” című kiállítást. Ezt követően ,.Békési szőttes” címmel folklórműsort mutat be a gyomai Körösmenti tánc- együttes, a békési Banda zenekar, a füzesgyarmati cite- razenekar. Ezenkívül Zsíros Márta, Komjáti Márta énekel, illetve balladákat mond. A Békés megyei napok megnyitójáról — mivel késő este fejeződik be — pénteki számunkban adunk részletes tudósítást. Középpontban: a műtárgyvédelem Október 3-án, Salgótarján most elkészült, új múzeum- épületének megnyitásával veszi kezdetét az idei országos múzeumi és műemléki hónap eseménysorozata — jelentették be a szervezők kedden délelőtt a Fészek Klubban tartott sajtótájékoztatón. Az új intézmény látogatói elsőként a nógrádi munkásélet emlékeit bemutató kiállítást tekinthetnek meg. A múzeumi hónap központi gondolata idén a műtárgy- védelem. Több kiállítás is nyílik e témában, így október 16-án A múzsák kertje közelről címmel a Magyar Nemzeti Galériában mutatnak be restaurált festményeket, szobrokat és más műtárgyakat. Számos felújított műemléki épület, népi tájház is megnyitja kapuit országszerte, ezekben főként a vidék folklórját szemléltető kiállítások kapnak helyet. Október: Takarékossági hónap Az idén először október lesz a takarékossági hónap. Az Országos Takarékpénztár a KISZ-szel, a szakszervezettel, a népfronttal és a helyi tanácsokkal közösen rendezi meg. A célja az, hogy felhívja a figyelmet a takarékosabb életmódra; de ezúttal nem csak a pénz takarékpénztárba helyezésére gondoltak a rendezők. A takarékosság ugyan minden korban fontos tényező volt az emberek életére — a takarékossági világnapot például 1924. óta rendezik meg — de ma már az életmód mellett a gazdálkodásban is fő szerepet kapott. A takarékosság fogál- ma átértékelődött — kény- szerűséggé vált. Ez tükröződik majd a városok, községek rendezvényein is, ahol vetélkedőkön, műsoros esteken, kiállításokon hívják föl a figyelmet a takarékosság értelmére. A központi téma ezzel együtt a pénz lesz. Az október elsején kezdődő országos méretű esemény- sorozat megnyitóját szerdán a Vörös Október Férfi Ruhagyárban tartják, majd a hónap végén a takarékossági világnapon zárják Sopronban.
