Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-05 / 208. szám
1980. szeptember 5., péntek Vadhajtások Az egyenes út — hátrányos? Hogyan érvényesül az ifjúsági törvény? Fiatalok az orosházi járásban i! Népi Ellenőrzési Bizottság és a KISZ vizsgálta A közelmúltban jelentős vizsgálatot fejezett be az orosházi járási, városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A járási és a városi KISZ-bizottsággal karöltve megvizsgálták, hogy miként érvényesül a gazdálkodó szerveknél, valamint az intézményeknél az ifjúsági törvény. Többek között arra is választ kerestek, hogy a vizsgált egységek hogyan segítik a fiatalok nevelését, művelődését, munkahelyi beilleszkedését, milyen arányban vesznek részt a fiatal dolgozók a munkaversenyben, az újítási mozgalomban. A vizsgálat egy termelőszövetkezetre, egy községi tanácsra, egy önálló vállalatra és öt nagyvállalat telephelyére terjedt ki, ahol a dolgozók 36 százaléka 30 éven aluli fiatal. Mindenképpen meg akarunk vásárolni valami divatosabb ruhadarabot, vagy egy nehezen kapható alkatrészt háztartási gépünkhöz. Az eladó a fejét csóválja, ám egyszeriben megváltozik az arckifejezése, amikor a markába vagy a köpenye zsebébe csúsztat a „kedves vevő” egy-két bankjegyet. És csodák csodája — mindjárt hozza a keresett árucikket. Aki a pénzt adta, talán nem is gondolt arra, hogy megvesztegette az eladót. S a veszély az, hogy ezt olykor természetesnek vesszük! A számokat vizsgálva úgy tűnik: nem is olyan nagy a veszély. Hiszen az évenként felderített bűnügyeknek még fél százalékát sem érik el a megvesztegetések. A valóságban azonban ennél sokkal többet. Erre hívta fel a népi ellenőrök figyelmét az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa a Népi Ellenőrzés című szaklap hasábjain. Mindenütt van korrupció, és nemzetközi összehasonlításban a tőkés országokban sokkal rosszabb a helyzet. Csakhogy — ez bennünket egy csöppet sem vigasztal. Szerencsére a hivatali megvesztegetés nálunk viszonylag ritka, az igazságügyi területen pedig évtizedek óta egyetlen eset sem fordult elő. Társadalmunk és gazdasági rendszerünk sajátossága, hogy a korrupció szinte kizárólag gazdasági területen honos. De ott aztán sokféle formában. Először is nehéz megszabni, y hol a határ a szokásos borravaló, hálapénz, csúszópénz, kenőpénz legálisféllegális láncolata és a tényleges megvesztegetés között. Ki vállalkozna annak meghatározására, hogy meddig számít borravalónak, amit a munkaidőben, hivatalosan küldött, a lakásunkon dolgozó szerelőnek adunk, és hol kezdődik a korrupció. Mert a szerelő még ezt-azt megjavít külön pénzért, de vállalati anyagból és munkaidőben. Vagy: meddig valóban hálapénz, amit az orvosnak adunk, s mitől kezdve korrumpáljuk, hogy hozzátartozónk jobb A Német Szövetségi Köztársaságban az 1961 és 1967 között lezajlott „baby-boom” óta —, amikor évente több mint egymillió újszülött látott napvilágot, folyamatosan csökken a születések száma. Ennek okait kutatva az intézet munkatársai száz évre visszamenően megvizsgálták a népességadatokat, s ezek alapján vonták le következtetéseiket. 1870-ben Németországnak 35,6 millió lakosa volt, s közülük 1871- ben 20,4 millió élt a mai NSZK területén. Ma az NSZK-nak 61,3 millió állampolgára van, ez azonban nem nyugtatja meg a kutatókat. Megállapították, hogy míg száz éve átlagosan hat gyermek született minden német családban — akik közül általában négy érte meg a felnőttkort — az öregségi nyugellátás elterjedésével az átlagos gyermekszám 2,2-re csökkent. Ezt azzal magyarázzák, hogy korábban a gyermek volt a legolcsóbb munkaerő a gazdaságban, ill. a gyerekek jelentették a biztonságot az elöregedő szülők számára. A születések elbánást kapjon? Mi tekinthető még kedveskedő ajándéknak, amit a hiánycikket szállító vállalat megbízottja kap, s mi az, ami már ráveszi, hogy máskor is nekünk adjon abból, ami mindenkit egyformán megillet? Kár lenne tagadni, hogy a korrupció forrása, táptalaja éppen az, ha valamiből hiány van. Senkinek sem jutna eszébe külön juttatást adni olyasmiért, amit bárhol, bármikor kapni lehet. Ugyanazon a TÜZÉP-telepen természetesnek vesszük, hogy minden további nélkül megkapjuk a téli tüzelőnket, és busásan honoráljuk, ha ilyen-olyan építési anyagot kaphatunk. Pontosan fogalmaz az idézett szaklap szerzője: „ ... a vesztegetés alkalmanként előteremti a hiánycikket, megoldja az egyes gazdálkodó egységeknél a mesterséges hiánykeltésből eredő gazdasági problémákat, a csúszópénz nyomán keresletkeletkezik az eladhatatlan árura, átmenetileg kiküszöbölhető az áruelosztás hibája, megkerülhető a gazdasági kényszerpálya ...” Csakhogy ez ugyanakkor újra előidézi az ellentmondásokat, s újabb és újabb alapokat teremt a korrupcióra. Ami egyben azt is jelenti, hogy hátrányos helyzetbe szorul, aki megmarad az egyenes úton. Ez pedig semmiképpen sem engedhető meg. Természetes, hogy a törvény fellép a megvesztegetés, a megvesztegetők és a megvesztegetettek ellen. Ám nem könnyű a helyzet, hiszen az ilyen ügyek általában „köztünk maradnak'’. Tenni kell azért ellene az egyes embernek, az állampolgárnak is, hiszen — akár azért, mert többet kell fizetnie, akár azért, mert kimarad abból, ami megilletné — mindenképpen ő jár rosszul. A megoldás kulcsa végül is az, ha minél több cikkből megszűnik1 a hiány. Akkor a keresett áruk és szolgáltatások helyett a korrupció tűnik el. Remélhetően örökre... Várkonyi Endre száma mindig igen szoros kapcsolatban van az általános gazdasági helyzettel is. A nagy gazdasági válság idején (pl. 1932-ben) 16,5 volt a születési ráta, míg a javuló körülmények hatására 1933- ban már 24. Űjabb erősvisz- szaesés következett a második világháború után, de ezt az 1960-as évek gyors népességnövekedése követte. 1967-ben ismét fordult a kocka, aminek egyik közvetlen oka, hogy az 1968 és 1972 között házasságot kötött pároknak 1978-ban még átlagosan csupán 1,33 gyermekük volt. Ezt a szomorú tényt azzal magyarázzák, hogy az NSZK-ban is kezd divatba jönni az „egyke”. Ez főként a nők egyre gyakoribbá váló munkába állása miatt lett általános jelenség az országban. A statisztikák szerint ugyanis a teljes állásban dolgozó nők családjában átlagosan 1,43 gyermek van, míg a részfoglalkozásúakéban 1,67, a háztartásban dolgozókéban pedig 1,88. Érdekes, hogy a farmercsaládokban az átlagos gyermekszám 2,59. A vizsgált egységek az ifjúsági törvény végrehajtására intézkedési tervet készítettek. A népi ellenőrök megállapították, hogy az intézkedési tervben foglaltak teljesítését rendszeresen figyelemmel kísérik. Az ifjúsági parlamentek nagy alapossággal mérlegelik a fiatal dolgozók helyzetét. A HÓDIKÖT csorvási telepén az üzemi „négyszög” is értékeli az intézkedési terv megvalósítását. Külső szervek csak ritkán foglalkoznak ezzel a témával. A kőolajfúrási vállalatnál azonban a felügyeleti szervek is végeztek ezzel kapcsolatban ellenőrzést, s a HÓDIKÖT telephelyeiről tájékoztatót kértek az ifjúsági törvény végrehajtásáról. Állandó ifjúsági bizottság Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán és Szolnokon a nagy- vállalatok központjában működik. Ezektől a bizottságoktól az orosházi gazdálkodó egységek útmutatást nem kaptak. Egyedül a kőolajfúrási vállalat ifjúsági bizottsága végzett ellenőrzést, és ennek során megállapították, hogy az intézkedési tervet teljesítették. Csanádapácán a községi tanácsnál az ifjúsági törvény végrehajtásával kapcsolatos intézkedési terv készítésénél figyelembe vették a felügyeleti szerv és a községi pártbizottság ajánlásait, és javaslatait. A múlt évben a tervet kiegészítették az aktuális gazdaságpolitikai feladatokkal. A községpolitikai munkába egyre nagyobb arányban bevonják a fiatalokat. A tanácsülésen is foglalkoznak a fiatalok helyzetével. A népi ellenőrök megállapították, hogy a fiatalok képzése sok kívánnivalót hagy maga után. Mintegy 3 százalékuk nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Az Orosházi Vendéglátóipari Vállalatnál ez az arány 11 százalékot tesz ki. Csupán a HÓDIKÖT csorvási telepén és a Volán Vállalatnál van meg minden 30 éven aluli fiatalnak az általános iskolai végzettsége. Sajnos a továbbtanulók is kevesen vannak. Jóllehet, az üzemek és a szövetkezetek a jogszabályban foglalt támogatást biztosítják, sőt, az Orosházi Kőolajfúrási Vállalat és a faipari vállalat több- __ letjuttatásokat is nyújt ato-"- vábbtanulóknak. Nagy figyelmet fordítanak a szakképzésre. Bevezették az ösztöndíjrendszert. Ám az ösztöndíjban részesülőkkel nem tartanak olyan szoros kapcsolatot, ami a fiatalokat segítené abban, hogy minél jobban megismerjék leendő feladataikat, s az üzemek igényei szerint szakosodjanak. A munkaversenyben nagy arányban vesznek részt. Négy gazdálkodóegységnél ifjúsági brigád is működik. A szabályzatokban a fiatalokra vonatkozó versenyformák is szerepelnek. Többek között a Szakma Ifjú Mestere, valamint Kiváló Ifjú Szakember cím kiírása. Ezek a mozgalmak jól funkcionálnak a HÓDIKÖT járási telepeinél, valamint a Volán és a kőolajfúrási vállalatnál, s a Béke Termelőszövetkezetben. Az újítási szabályzatokat és a feladatterveket a fiatalok ismerik. A benyújtott újítások száma azonban kevés. A vizsgálat kitért a fiatalok anyagi megbecsülésére, munkahelyi beilleszkedésére. A szövetkezetekben és az üzemekben sajátos belső elismerési, jutalmazási rendszer alakult ki. Ennek figyelembevételével díjazzák, jutalmazzák a dolgozókat, közöttük a fiatalokat is. A munkahelyek biztosítják, hogy a fiatalok végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozzanak. Ezzel a lehetőséggel jól élnek. A Béke Termelőszövetkezetben fordult elő, hogy a gépműhelyből ketten traktorosnak, egy pedig fogatosnak ment, mégpedig a kedvezőbb kereset miatt. A beilleszkedés megkönnyítésére különböző módszereket alkalmaznak. Jól megszervezték a munkába lépő fiatalok patronálását a faipari, a kőolajfúrási vállalatnál és a HÓDIKÖT telepein, valamint a Béke Termelőszövetkezetben. A gyesen levő kismamákkal és a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalokkal távollétükben is tartják a kapcsolatot. Munkába állásukkor megkapják az átlagos bérfejlesztést. Többségük abban a munkakörben helyezkedett el, amelyből eltávozott. A 8 vizsgált egységnél igen jelentős a 30 éven aluli fiatalok aránya. Ennek ellenére szinte általános, hogy az irányító, vezető testületekben, a HÓDIKÖT telephelyeit kivéve, a fiatalok képviselete nem tükrözi számarányukat. Az utóbbi években megerősödött viszont a közéleti aktivitásuk. Különösen Csorvá- son és Békéssámsonon a HÓDIKÖT fiataljai közül többen vesznek részt a járás és a község párt-, állami és tömegszervezeti testületek munkájában. A közéleti tevékenység folytatásához mindenhol biztosítják a feltételeket. A gazdálkodóegységek és intézmények közéletében a fiatalok megfelelően töltik be és végzik el a rájuk bízott feladatokat. Az üzemi demokrácia fórumain hasznos javaslatokkal segítik a termelést. Legtöbb helyen a fiatalok lakásigényének kielégítését lakásépitési alap képzésével támogatják. A lakásalap összegéből a fiatalok létszámuknál sokkal nagyobb mértékben részesülnek. A lakásigény elbírálásánál a KISZ-szervezet véleményét is kikérik. Az OTP- és a tanácsi lakások igénylése az általános. Munkásla- kás-építési akciót egyedül a Volán szorgalmaz. Építkezésre kamatmentes kölcsönt kapnak. A kőolajfúrási vállalatnál 60 ezer forint a vissza nem térítendő segély. A NEB-vizsgálat tanúságait összegezve megállapítható, hogy az orosházi járás üzemeiben, szövetkezeteiben, intézményeiben nagy figyelmet fordítanak a fiatalokra. Az intézkedési tervek jól segítik az ifjúsági törvény végrehajtását. A különböző szintű vezetési testületek kialakításánál azonban jobban figyelembe kell venni a fiatalok számarányát, hogy megfelelő helyet kapjanak a vezetésben. Serédi János ü szocialista versenymozgalom értékelése Az Endrődi Szabó Ipari Szövetkezetben a versenymozgalomban részt vevő hét szocialista brigád sikerrel végezte el a vállalt feladatokat. Tervüket nem teljesítették ugyan 100 százalékra, de ennek sok összetevője van. Az év elején beindult bérmunkavállalás után elmondhatták a brigádok, hogy jó és folyamatos volt az anyagellátás, jól is haladtak a termékek készítésével. Lazább volt viszont a kiszállítás határideje az Adidas-termékeknek'. Ugyanis 10 napig állt az üzem, mert felújítási, festési munkákat végeztek a termekben. Az eredménytervet együttesen teljesítette a szövetkezet, és minőségi reklamáció sem érkezett. A leállás után a határidős szállítás azonban azt kívánta, hogy túlórázzanak az asszonyok. Emellett varrták meg társadalmi munkában az összes függönyt az általános iskolába a brigádtagok. A versenyértékelés alapján első a Rózsa Ferenc, második a Dobi István, harmadik a Radnóti Miklós, negyedik az Ady Endre, ötödik a Hámán Kató, hatodik a November 7-e, hetedik a Martos Flóra Szocialista Brigád lett. Gáterősitések Borsodban A Tisza Borsod megyei szakaszán a közelmúltban levonult több mint 30 napos árvíz megmutatta a gátak gyenge pontjait, amelyeknél átszivárgások keletkeztek. Ezek megerősítését a napokban kezdte meg az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, mintegy hatmillió forintos költséggel. Azokon a helyeken, ahol az átázás a töltéseket fellazította, a tokaji bányából kitermelt kővel erősítik meg a védműveket. A „kőbordák” építéséhez szükséges anyagokat uszályokon szállítják a helyszínre. Vegyszerek vagy radioaktiv sugárzás Különösen időszerű kutatási eredményekről számolt be egy francia kutató- csoport. A Párizsi Rádium Intézet kutatói azon fáradoztak, hogy egyes vegyszerek káros hatásának mérésére az ionizáló sugárzások jellemzésére használatos dózisskálát dolgozzanak ki. Hosszú kísérletsorozatok eredményeként érték el céljukat, és nagyon meglepő következtetésekre jutottak. Amikor számos államban tüntetnek' a nukleáris erőművek építése és üzembe helyezése ellen környezet- szennyező hatásuk miatt, alig-alig gondolnak az évtizedek óta működő vegyészeti üzemek* által a levegőbe, folyóvizekbe juttatott vegyszerek káros hatásaira. A kutatók kimutatták' pl., hogy a nagyvárosokban egyáltalán nem magasnak számító 0,05 ppm (milliomod- rész) etiléntartalmú levegő egy éven át való belégzése 500 milliárd dózisnak felel meg, ami 16—17-szer annyi, mint amennyit a természetes és mestereséges radioaktív sugárzás okoz az embereknek. Napi 20 szál cigaretta elszívásával a szervezetbe kerülő etilénoxid genetikus károsító hatása a fenti dózisnak* hétszerese. A francia kutatók szerint a nagy délfranciaországi főldgázme- zők környékén annyi formaldehid van a levegőben, amelynek tartós belégzése évi 2500—5000 milliárd dózisnak felel meg (a szokásos 30 mraddal szemben). Békéscsabán, a Dózsa György úton a kiszélesített útkorona, és a járda közti részt a kertészeti és köztisztasági vállalat emberei parkosítják Fotó1 Martin Gábor Bonni népességtudomány
