Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-11 / 213. szám
\ Angol régészek Szeghalmon Nagy örömmel válogatnak a dévaványai gyerekek az iskola környékén, a sok finomsággal sátrat ütő mézeskalácsárus portékái között Fotó: Veress Erzsi Két éve alakult a Moszkva Rádió Békés megyei hallgatóinak köre Közös angol—magyar ré gészeti kutatás kezdődött tegnap, szerdán Békés me gye sárréti részében. A Szeghalom és Dévaványa környékén öt héten át folyó felszíni műszeres kutatásban az oxfordi Ashmolean Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészei vesznek részt. A hazánkban eddig nem művelt felszíni műszeres régészeti kutatást az oxfordiak, az MTA Régészeti Intézete, valamint a békéscsabai múzeum együttműködésével tavaly kezdték meg, a mostani expedíció során a további kutatás kiegészítéseként próbaásatásokat is folytatnak. A megye az ország más területeihez képest régészeti- lég kevésbé föltárt megye, a földfelszín alatt gazdag leletanyag rejtőzik. Az Alföld e tájéka évezredek óta lakott, s így a kutatás egyebek közt jelentős népvándorlás- és honfoglaláskori leleteket ígér. Az angol régészek a Békés megyei expedíció „pihenőnapjain” ellátogatnak a megye más lelőhelyeire is, s a Csongrád megyei kutatásokkal is megisÉppen két éve, hogy megalakult a „Moszkva Rádió Békés megyei hallgatóinak baráti köre”. Azóta is egyre nő azoknak a száma, akik csatlakoznak a tagok népes táborához. Mennyire aktív a közösség munkája, ez abban is kifejezésre jut, hogy a Moszkva Rádió által meghirdetett pályázatokon jó eredményeket érnek el. Magyar- ország felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított pályázat I. díját He- gyesi János füzesgyarmati hallgató kapta. A kollektív pályázatokon való részvétel is sikeresnek mondható, hiszen az Orosházi Üveggyár Puskás Tivadar KlSZ-alap- szervezete és Zrínyi Ilona Szocialista Brigádja szintén eredményesen szerepelt. Gyomén különösen a középiskolás diákok kapcsolódtak be a hallgatók táborába. Nagy érdeklődés kísérte megyénkben is az első szovjet—magyar űrpáros elért sikereit. A kör tagjai különböző kérdéseket tettek fel Farkas Bertalannak és Ku- bászovnak. Arra a kérdésre például, hogy az űrrepülők vitaminszükségleteiket a világűrben miként pótolják, Vlagyimir Akszenyin űrrepülő ezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse válaszolt: „Az űrrepülők a világűrben tartózkodási idejük alatt épp úgy igénylik a vitamint, mint a földön élő ember. A szükségleteket az űrrepülőben a személyzet a magukkal vitt különböző összetételű vitaminokkal, azok elfogyasztásával pótolja jelentős mértékben. A tartósan fent levő űrrepülők — mint a mostani űrpáros - — a földről kapott utánpótlással jutnak hozzá a szükséges vitaminokhoz.” A Moszkva Rádió magyar osztálya az olimpiát köszöntő kollektíva levelére válaszolt adásában: az olimpia rendezvényre küldött köszöntő levelet a Békés megyei Moszkva Rádió-hallgatók baráti köre Békéscsabáról. Ennek vezetősége örömmel írja, hogy az olimpia nyitóünnepsége örökre maradandó emlék lesz, hiszen az adást színesben látták. Ügy értékelték, hogy az olimpia a béke és barátság, és az ifjúság sportszerű világküzdelme volt... fejezte be a vezetőség levelét Bánfi József békéscsabai hallgatónk. A baráti kör most készül megünnepelni a megalakulás második évfordulóját. B. V. merkednek. Ifjúmunkás-napok Fiatal szakmunkások tapasztalatcseréi, vetélkedők, politikai fórumok, fiatal alkotók kiállításai — gazdag program várja szeptembertől az év végéig a munkásfiatalok hagyományos rendezvénysorozatának, az ifjúmunkás-napoknak a résztvevőit, vendégeit. Az első ízben kilenc évvei ezelőtt meghirdetett ifjúmunkás-napok is hasonló célt, a munkásfiatalok műveltségének elmélyítését, az ifjú szakemberek tehetségének, szakismeretének bemutatását, a munkáshagyományok ápolását, s nem utolsósorban a diákok pályaválasztásának megkönnyítését szolgálták. A fővárosban sem csupán az ifjúkommunisták tízezreit várják a kerületenként változó „testre szabott»» összejövetelekre, hanem minden dolgozó és tanuló fiatalt, s nem kevésbé az úttörőket. Az ország több megyéjében és városában is készülnek az ifjúsági programokra. Pályázat ifjúsági kluboknak Vezetőségi ülés a békéscsabai Vöröskeresztnél A KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a Békés megyei Művelődési Központ, valamint a megyei klubtanács „A mi dolgunk” címmel 1978. szeptember 15- én pályázatot hirdetett, amely 1981. június 30-ig tart. A meghirdetők a megye valamennyi ifjúsági klubjához s a most alakuló csoportokhoz fordultak, azzal a céllal, hogy segítsék valamennyi klubközösség, klubvezető és területi klubtanács munkáját. Mindhárom évben feladat, hogy erősítsék a közösségi életet, a klubtagok közéleti aktivitását. Ismerkedjenek meg a társadalmi és ifjúsági problémákkal foglalkozó irodalmi és művészeti alkotásokkal, s alkotóikkal, s igyekezzenek megismerni településük művészeit. A klub tagjai egyben barátkozzanak természeti környezetükkel, s szervezzenek kirándulásokat más tájegységek megismerésére. A klubok munkájának értékelése. a területi klubtanácshoz és a Megyei Művelődési Központhoz folyamatosan eljuttatott információk, s a klubközösségek önérté" kelése alapján történik. „A legjobb klubközösség” címet, s az ezzel járó pénzjutalmat a Megyei Klubtanács adományozza. Mindezek mellett gazdára találhat „A terület legjobb klubvezetője” és „A megye legjobb klubtanácsa” cím is. A pályázaton azok a klubok is részt vehetnek, melyek az első két esztendőben nem éltek e lehetőséggel. A Legfelsőbb Bíróság tegnap végzéssel határozott' Soós Lajos és társai bűnügyében. A kihirdetett jogerős határozat helyben hagyta az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság ítéletét. Eszerint Soós Lajos, aki négy ember különösen kegyetlen módon való megölésében bűnös, halálbüntetést kapott. Az ugyancsak bűnöző életmódot folytató György József társtettesként két ember megölésében vett részt, s ezért ugyancsak halálbüntetésre ítélték. A korábban büntetlen élőéletű Németh István — aki ugyancsak két ember életének kioltásában bűnös — életfogytig tartó szabadságvesztést, a bűncselekmény-sorozat első áldozatának megölésében bűnös Varga László 15 évi szabadságvesztés büntetést kapott. Áz ügyben szereplő Mester János és Soós Lajosné — egyéb bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott büntetése — az első fokú ítéletnek megfelelően négyévi, illetve kétévi szabadságvesztés. A legfőbb bírói fórum a jogerős végzés indokolásában aláhúzta: a másodfokú bíróság alaposan felülbírálta Tegnap délután találkozott a Magyar Vöröskereszt városi vezetősége Békéscsabán, hogy meghallgassa a mezőberényi nagyközségi veSoós Lajos kivételével enyhítésért benyújtott fellebbezéseket. Megállapította, hogy p súlyos bűncselekmény-sorozatban eljárt első fokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást. A bűnöző életmódot folytató vádlottakra az általuk elkövetett súlyos bűncselekményeknek és személyük rendkívüli társadalmi veszélyességének megfelelő büntetéseket szabott ki. A vádlottak a legsúlyosabb bűncselekményeket követték el kegyetlen módon. Egyikük-másikuk azzal védekezett, hogy bűntársa hatására cselekedett. Ez, s ugyanígy a beismerő vallomás ebben az esetben nem értékelhető enyhítő körülményként. A társadalom érdekeinek védelme e rendkívül kegyetlen és elvetemült bűnözőkkel szemben megkövetelte. hogy a bíróság a törvény teljes szigorát alkalmazza. A Legfelsőbb Bíróság végzését Soós Lajos tudomásul vette. Védője hivatalból nyújt be kegyelmi kérvényt a Népköztársaság Elnöki Tanácsához. György József, valamint védője kegyelmi kérvénnyel folyamodik az Elnöki Tanácshoz. (MTI) zetőség tájékoztatóját eddigi munkájukról. Több évre visszamenően elemezték tevékenységüket, és a család- védelem, az egészségnevelés, a véradásszervezés eredményességéről is beszámoltak. A véradómozgalom városi tapasztalatai, az elmúlt 8 hónap számai mutatják, hogy Békéscsaba dolgozói és lakói a véradás „hátországát" jelentették az egészségügynek a nehéz nyári időszakban. A gyógyító munkához 1145 liter vért gyűjtöttek a városban és környékén. A téglagyárak, a ZÖLDÉRT húsüzemének, a város többi gyárának, üzemének munkásai megértették a véradás jelentőségét, s önként* ajánlották fel segítségüket. Irodalmi előadások Gyomán A gyomai Katona József Művelődési Ház irodalmi bérleti előadássorozatot rendez az idén. Elsőnek, szeptember 22-én este Mártonffy Mária és Balogh Béla Móricz Zsigmond irodalmi portrét mutat be. Keres Emil „Szerelmesek kalauza»» címmel tart majd önálló estet. Juhász Jácint az irodalmi estek következő vendége, majd Bitskey Tibor „Tücsökzene*» című műsorát hallgathatja meg az irodalom- kedvelő közönség. A bérleti előadássorozat két utolsó programján Nagy Attila, s végül Bujtor István tart előadást a gyomaiaknak. Ítélet a Soés-perben 1980. szeptember 11., csütörtök Szépek és ányszor halljuk társaságban, munkahelyen is, egy-egy felvetett gond, megoldásra váró tennivaló kapcsán a divatossá vált szólásmondást: Itt szép lehetsz, de okos nem. A cinizmusba hajló vélekedés azt sugallja, hogy a kis embernek nincs beleszólása a közügyek, a vállalati problémák megoldásába, azokat nélküle döntik el. A cinizmus mindig a legérzékenyebb pontján veszi ! célba, próbálja kikezdeni, aláásni a való igazságot. Hiszen az igazság éppen az, hogy szocializmust építő éveink, során talán soha nem volt olyan szükség a dolgozó sokaság véleményére, tanácsaira, ötleteire, egyszóval a beleszólásra, mint napjainkban. Beleszólásra, aktív részvételre ösztönöz a párt, a többi vezető szerv, a közös töprengést, a jobb megoldások keresését sürgetik közéletünk, gazdasági életünk gondjai, a világbékét fenyegető, sűrűsödő veszedelmek. Mi sem bizonyítja ékesebben, hogy a fejlődésünk érdekében vállalt közös felelősség, közös töprengés, mind hatékonyabb, elevenebb valóság, mint az év első felében napirendre tűzött két nagy esemény, a XII. pártkongresszus és a választásokat kísérő politikai pezsgés, a közbizalomnak népszavazással felérő megnyilvánulásai. Mind a kongresz- szus, mind a választások előkészítése százezreket mozgatott meg, eddig hallgató, a gondokat- magukban latolgató emberek ezrei vitték véleményüket a nyilvánosság elé. Ez az össznépi vita, a kongresszusi határozatokban az új országgyűlés összetételében, munkatervében is tükröződő közös fejtörés a szocialista rendünkért, jelenünkért, jövőnkért cselekedni kész gondolkodó sokaság jó lelkiismeretét, növekvő felelősségtudatát és érettségét bizonyítja. Hiszen a vitázók nem kisebb kérdéseken törték a fejüket, mint azon, hogyan tudnánk a harmincöt év alatt elért tiszteletreméltó magaslatról még feljebb jutni. Hogyan lábalhatunk ki a világgazdasági válság teremtette gondjainkból, mit kell tennünk azért, hogy társadalmunk, közgondolkodásunk lépést tartson az általános fejlődéssel. Nem véletlen persze, hogy a viták során a politika helyi megvalósításának kérdései kapják és kapták a legnagyobb hangsúlyt. Örülnünk kell ennek, hiszen a jó helyi végrehajtás az alapja a kisebb közösségek jó közérzetének, összességében egész társadalmunk jó hangulatának. Az a közvélemény, amely a maga helyén okos, jó döntésekre képes, megérett arra is, hogy az országos gondokból építő módon vegye ki részét. A vitázó sokaság nemcsak politizál, javasol és gondolkodik, hanem mind eredményesebben cselekszik is. Aki az országot járja, szinte napról napra lát valami újat, ígéreteset. Megújult, megszépült falvak, új középületek, kulturális intézmények jelzik az összefogás erejét, s az új létesítmények okosak örvendetes többsége éppen a beleszólásokat, a kéréseket és igényeket összegző viták nyomán feltámadt helyi vállalkozókedv eredménye. A közös fejtörések felszabadítják a képzelőerőt, az alkotókedvet. Aki politizálni kezd, az gondolkodni kezd. S aki gondolkodik, hamar rájön, hogy különösen mai helyzetünkben, nem várhatunk mindent fentről. „Fent” sem fonják kolbászból a kerítést, adni, elosztani, csak annyit lehet, amennyit teremtő munkával létrehozhatunk. A helyi vállalkozásokkal, a közös munkával sok olyan terv valósulhat meg, akár néhány hónap alatt, amelynek beváltására évekig várhat az, aki csak állami segítségből tudja elképzelni a gyarapodást. Aki belevág, eredményt mutat fel, az a segítségre is jobban számíthat, mintázok, akik csak várnak és követelnek. Mondhatná valaki, hogy egy-egy ilyen spontán vállalkozás nagyon kockázatos lehet. Kockázat nélkül bármiféle vállalkozás elképzelhetetlen, de a legnagyobb kockázatot mégis csak a tétlenek, a tehetetlenek vállalják. Az sem igaz, hogy a közéletben ugyan van már helye a beleszólásnak, de a munkahelyen legjobb, ha hallgat az ember. Akadnak merev, értetlen munkahelyi vezetők, és vannak munkahelyi tennivalók is, amelyek megállapítása valóban nem a dolgozók, a brigádok feladata. így tehát az is lényeges, mit és hogyan tesz szóvá valaki. De hogy a légkör milyen legyen, egy-egy adott feladattal hogyan birkózik meg jobban és eredményesebben egy-egy dolgozó, vagy a közösség, ebbe nemcsak joga, de kötelessége is beleszólni mindenkinek, aki segíteni akar és tud a bajokon. S aki jól szól, az joggal követelheti, hogy véleményét a döntések idején is figyelembe vegyék. Egyet azokban ne feledjünk, a beleszólás, a saját kérések, igények megfogalmazása, kimondása, a dolgozó elidegeníthetetlen joga szocializmust építő társadalmunkban. A jogokkal viszont együttjárnak a kötelességek is. Jogot csak az követelhet, aki a kötelességét maradéktalanul teljesíti, aki a beleszólás jogát nem csupán előnyök megszerzése végett gyakorolja, hanem ha kell, akár népszerűtlen feladatot is vállal a köz érdekében. Például szóvá teszi némelyek időhúzását, restségét, lazaságait, az idő és az anyag oktalan pazarlását, a társadalmi tulajdon elherdálását. Ö már említett világ- gazdasági válság nehéz terheket ró népgazdaságunkra. Ezt a terhet itthon, a magunk portáján, a magunk erejéből kell viselni, könnyíteni. Szépen és okosan kell dolgoznunk, jobb minőségű, a külföldi piacokon is kapós árut termelni, fegyelmezetten, ésszerűen, takarékoskodva élni a közéletben, s a munkahelyen is. Vigyázni a rendre, közéletünk tisztaságára, társadalmunk meleg emberségére. Kékesdi Gyula Gazdátlan nyereményautók Az orosháziakat különösen kegyeibe fogadta a szerencse istenasszonya — ez a legutóbbi, augusztus 29-én megtartott gép- kocsinyereménybetétkönyv-sor- soláson is beigazolódott. Az OTP orosházi fiókjánál váltott betétkönyvek közül hármat is kihúztak: a 052063 számú nyereménybetétkönyv tulajdonosa Polski Fiat 126-os, az 501936-os Lada 1500-as, a 650285-ös pedig Trabant L. típusú gépkocsit nyert. A nyertesek között hosszú évek óta igen sok az orosházi lakos — és többen a mai napig nem jelentkeztek a nyeremény- autóért: még 1977. novemberében húzták ki a 611172-es számú betétkönyvet, 1978. augusztusában szintén gépkocsit nyert a 08258-as számú könyv tulajdonosa, 1979. februárjában kedvezett a szerencse az 571064-es számú betétkönyv gazdájának, és az idei, februári sorsoláson jutott egy személygépkocsi birtokába a 602057-es számú nyereménybetétkönyv gazdája.
