Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-09 / 211. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1980. SZEPTEMBER 9., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 211. SZÄM Úvári Miklós látogatása Gödöllőn BÉKÉS MEGYEI Az elmúlt hét második felében Nyíregyházán tartott orszá­gos sajtótájékoztatót a munkásőrség országos parancsnoksá­ga. A kétnapos program részeként az újságírók Nyírturán megtekinthették az egyik alegység karhatalmi harcászati be­mutatóját. Képes beszámolónk lapunk 4. oldalán Fotó: Szekeres András Megyénk bemutatkozik a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Előtérben a szociál­politika A kezdet kezdetén volt az üzemi étkezés, meg amit ak­kor munkásszállásnak ne­veztek. Ebből fejlődött ki a mai munkásellátás, amely étkezést, öltözőt. fürdőt, munkaruhát, színvonalas munkásszállást — nem rit­kán szállodát —, szállítást, gyermekintézményeket, üdü­lési, kulturális és sportle­hetőségeket foglal magában. Gyűjtőfogalommal: a szo­ciális gondoskodást, amit a szociális tervezés intézmé­nyessé tett. A szociális prog­ram, az üzemi szociálpoliti­ka az üzemi, vállalati ter­vezés elidegeníthetetlen ré­szévé vált és különösen azzá kell válnia napjainkban, amikor gazdasági nehézsége­ink fékezik életszínvonal­politikánk megvalósítását. Másként fogalmazva: amit béremeléssel egyelőre nem tudunk megoldani, azt a jó­léti intézkedésekkel igyek­szünk ellensúlyozni. Ezt a célt szolgálta a három- és több gyermekesek július 1- én életbe lépett családi pót­lék emelése. Ezt fogja szol­gálni a kis nyugdíjból élők helyzetének javítására elő­irányzott intézkedés. Az állami, illetve a szak- szervezeti társadalombizto­sítás létbiztonságot teremtő szolgáltatásait egészítik ki a maguk módján a munkahe­lyiek, lehetőleg tartva az elért színvonalat. Ez azért érdemel különös hangsúlyt, mert az ötödik ötéves terv eddigi eredményei ellenére egy kis elbizonytalanodás tapasztalható a vállalati szociálpolitikai munkában. Olykor elhangzik a kérdés, helyes-e a szűkös eszközök­ből szociális feladatokat fi. nanszírozni? Nem veszélyez­tetik-e ezek a kiadások a gazdasági egyensúly sokat emlegetett javítását, a ter­mékszerkezet korszerűsítését, egyszóval, gazdasági progra­munkat? A kérdésfeltevésnek ez a módja idejétmúlt, régi szem­léletet tükröz. Annak meg nem értését, hogy szociális vívmányaink megtartása, fejlesztése, a társadalmi rend lényegéből fakad, hogy a dolgozó ember élet- és munkakörülményeinek szün­telen javítása nem velejáró­ja, hanem értelme és célja minden igyekezetünknek. Nem új, de igen fontos a gyermekintézmények. az üdülés fejlesztése, a mun- káslakás-építés támogatása, az egyes emberek, családok konkrét gondjainak megis­merése, orvoslása. Erre csak a kisebb közösségek, a bi­zalmiak figyelhetnek fel. Ugyancsak ők segíthetik elő, hogy a szociális tervek ké­szítésében tevékenyen részt vegyenek az érdekeltek, a dolgozók. így válnak a szo­ciális tervek az emberről való sokoldalú gondoskodás összetett vállalati program­jává. Ezért kap a kérdés oly nagy súlyt a küszöbön álló szakszervezeti kong­resszusok elé készülő beszá­molókban, jelentésekben. A szakszervezetek érdekvédel­mi törekvéseiben változatla­nul első helyen áll a szociá­lis gondoskodás. A jelenlegi gondoktól terhes időszakban is. L. M. Övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Gödöllőre látogatott; elkísérte Cservenka Ferenc- né, a Pest megyei pártbizott­ság első titkára. A vendége­ket a városi pártbizottságon Plutzer Miklós első titkár és Benedek János városi ta­nácselnök fogadta, s tájé­koztatta a település életéről, dinamikus fejlődéséről. A Központi Bizottság tit­kára elsőként Gödöllő épü­lő új művelődési központját tekintette meg. Az intézmény 380 nézőt befogadó színház­Az új, 1980—81-es úttörő­év első ülését tartotta Pata­ki József elnökletével az út­törőszövetség Békés megyei elnöksége szeptember 8-án, tegnap délután Békéscsabán. A napirendek előtt személyi kérdésekről volt szó: Kibédi- Varga Lajost felmentették megyei úttörőelnökségi tag­sága alól, és ugyanakkor kö­szönetét, elismerését fejezte ki a testület Kibédi-Varga Lajosnak, a megye úttörő­teremmel, klubhelyiségekkel várja majd látogatóit. Épí­tőinek ígérete szerint még az idén elkészül. Óvári Miklós ezután Gö­döllő két új negyedét keres­te fel. Az Alsópark övezeté­ben elhelyezkedő Stromfeld- lakótelepen háromezren kaptak otthont, s a lakások­kal egy időben tető alá ke­rültek a gyermekintézmé­nyek, az áruház, a könyvtár is. Egy újabb százszemélyes óvoda jelenleg épül a Ganz Árammérő Gyár munká­sainak fölhívása nyomán, je­lentős társadalmi segítséggel. mozgalmának irányításában kifejtett több évi tevékeny­ségéért. Az illetékes szervek javaslata, a KISZ megyei bi­zottsága állásfoglalása alap­ján és a megyei úttörőelnök­ség egyetértésével felmentet­ték a szarvasi járás úttörő­elnöki tisztségéből Gutyan Mihályt, aki 1980. szeptem­ber 1-től a szarvasi úttörő­ház munkatársa. A szarvasi járás új úttörőelnöke Baku- lya Anna. Gödöllő újjászülető központ­jának lakótelepén eddig 540 lakást adtak át, s az építke­zés jövő év első negyedére várható befejezéséig további 104 otthont vehetnek birto­kukba a tulajdonosok. A Központi Bizottság tit­kára ezután betért a város- központ 12 tantermes, új is­kolájába, majd pedig részt vett a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem ünnepi tan­évnyitóján. Gödöllői látoga­tásának befejezéseként Óvári Miklós aktívaülésen találko­zott a város párt- és állami vezetőivel, az egyetem okta­tóival. Ezután, az első napirend keretében a megyei szakbi­zottságok vezetőinek előter­jesztésében a megyei úttörő- elnökség mellett működő 9 szakbizottság, a megyei kép­zési bázis és a megyei Úttö­rő Gárda terveit hallgatta meg és fogadta el a testület. A következő téma: a megyei úttörőelnökség 1980—81. út­tör őévi programja, és az el­nökség munkaterve. „Tettek­kel a nyakkendőnk becsüle­téért!” Ez a jelmondata a most kezdődő úttörőévnek, amely a tanévvel egy időben, szeptemberben kezdődött. Ez a hónap lényegében még a felkészülés jegyében telik: a járási, városi képzésfelelősö­ket munkaértekezleten tájé­koztatják a soron következő tennivalókról, a kezdő úttö­rővezetők pedig négyszer egynapos előképzésen vesz­nek részt. Néhány nagyobb akció, rendezvény: az úttö­rők a KISZ-esekkel közösen, ..Teremtsünk értéket” jel­szóval társadalmi munkát folytatnak november 7. tisz­teletére. Novemberben lesz a megyei úttörő asztalitenisz­bajnokság, decemberben az úttörő matematikusok csa­patszintű vetélkedője. Ez folytatódik januárban járási, városi szinten, majd kezdőd­nek a tudományos-technikai úttörőszemlék. Februárban egységgyűlést tart az úttörő- gárda-zászlóalj, márciusban lesz az úttörőzenekar bemu­tatója, s szintén ekkor a tu­dományos-technikai úttörő- szemle megyei döntői, vala­mint a Lenin Ifjú Távírásza megyei verseny. Áprilisban lesznek a Kazinczy-verse- nyek, Gyulán rendezik meg a népitánc-, népijáték-bemu- tatót, Békéscsabán az Ének­lő Ifjúság megyéi díszhang­versenyét. Szintén Békéscsa­bán tartják meg a játszókö­rök, színjátszócsoportok me­gyei bemutatóját. Júniusban rendezik az Ifjú Gárda—Út­törő Gárda megyei szemlét. A gyermekszervezet nagy ün­nepe lesz 1981. júniusában: a Magyar Úttörők Szövetsé­ge megalakulásának 35. év­fordulója, amelyre megkü­lönböztetett figyelemmel ké­szül megyénk valamennyi kisdobos- és úttörőközössége is. T. I. Budapesten a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában mutatkozik be megyénk a jövő hónapban. Az MSZMP Békés megyei bizottsága, a Békés megyei Tanács, va­lamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának közös rendezvénysorozatát októ­ber 1-én délután 4 órai kez­dettel Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára nyitja meg. Ezt követően 17 órá­tól a gyomai Körösmenti szövetkezeti néptáncegyüt­tes, a Békés Banda, a füzes­gyarmati citerazenekar, va­lamint Zsíros Márta és Kom- játi Márta szólóénekesek mutatnak ízelítőt megyénk folklórjából. A rendezvénysorozat ke­retében két kiállítás is nyí­lik október 1-én. így a me­zőkovácsházi népművészeti napok gazdag anyagából, va­ötmillió tégla már megér­kezett az árvíz sújtotta terü­letekre abból az építőanyag­ból, amelyet a Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai­nak dolgozói terven felül ajánlottak fel az árvíz mi­att károsodott családok há­zainak újjáépítésében. Sok szocialista brigád vál­lalta, hogy szabadnapjainak feláldozásával előteremti azt az építőanyag-mennyiséget, amely a rombadőlt házak újjáépítéséhez, illetve a megrongálódott épületek ki­javításához szükséges. Elha­tározásuk szerint az „árvízi műszakok” során összesen 25 millió normái téglának meg­felelő falazóanyagot, 600 lamint a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeum nép­rajzi gyűjteményéből mutat­ják be a legszebb darabokat. A fotókiállításon megyénk ipari és mezőgazdasági éle­tét, kulturális és idegenfor­galmi nevezetességeit do­kumentálják a kiállított ké­pek. Mindezek mellett Penza megyével kapcsolatos tárgya­kat is bemutatnak ezen a kiállításon, utalva a két me­gye között kialakult baráti kapcsolatra. A kiállítások mellett még két előadás rendezését is tervezik. Október 5-én a KPVDSZ Napsugár báb­együttese tart gyermekelő­adást. A „Népi játék”, a „Vásár” és a „Három kis­malac” című műsorukat mu­tatják be. Másnap, október 6-án a Békéscsabai szimfoni­kus zenekar és a Pedagógus Női Kar mutatkozik be a zenekedvelő közönség előtt. ezer tetőfedő cserepet, 15 ezer méter födémgerendát és 1600 négyzetméter ~tlasz- fallapot készítenek. Miv< egy családi ház felépítésé­hez körülbelül 25 ezer tégla szükséges, ,a sérült épületek kijavításához pedig ennél kevesebb kell — a Tégla- és Cserépipari Tröszt dolgozói akciójukkal jóval több mint ezer család gondján enyhí­tenek. A legsürgősebb helyreállí­tási, aláfalazási munkákat, már elvégezték. A végleges kárfelmérés dönti majd el, hogy pontosan mennyi építő­anyagra lesz szükség, addig is folyamatosan szállítanak az iparág vállalatai. Tűzdelik az árvácskapalántákat a Békéscsabai Kertészeti Vállalat Szarvasi úti telepén. Többek között ezekből díszítik majd virágok a város utcáit és tereit Fotó: Veress Erzsi Napirenden Hz új úttörőév munkatervei Ülést tartott a megyei úttörőelnökség Huszonötmillió tégla az árvíz sújtotta házak újjáépítéséhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom