Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
II legkövetkezetesebb érdekképviselet a hatékony gazdasági munka segítése Megtartották a szakszervezeti dolgozók küldöttértekezletét épüljön, és főleg a meleg vizek --mellé kerüljenek. A megyei szakszervezeti küldöttértekezlet elnöksége A szakszervezetek IX. megyei küldöttértekezlete tegnap Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében kezdte meg egész napos tanácskozását, amelyen a csaknem kétszáz küldött megvitatta a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, a számvizsgáló bizottságnak az elmúlt öt esztendőről szóló munkajelentését, minősítette tevékenységüket, ajánlásokat tett a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusának. Megválasztotta a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsát, a számvizsgáló bizottságot. A tanács első ülésén pedig az elnökséget, a titkárságot, a hét munkabizottságot, valamint az osztályvezetőket választotta meg. A küldöttértekezletet az SZMT elnöke, Nagy István üdvözölte, köszöntve az elnökségben helyet foglaló Frank Ferencet, oz MSZMP Központi Bizottsága tagját, a Békés megyei pártbizottság első titkárát, Virizlay Gyulát, o SZOT titkárát, Krajnyák Tibort, a Központi Bizottság alosztályvezetőjét, Hajnal Károlynét, a Békés megyei Tanács elnökhelyettesét, Pataki Istvánt, a KISZ, Szikszai Ferencet, a HNF megyei titkárát. A tanácskozást délelőtt Bordi István, az SZMT titkára vezette. A délutáni ülésszak elnökéül pedig Bocskai Mihályné SZMT-titkárt bízták meg a küldöttek. A küldöttértekezlet munkabizottságainak megválasztása után Írházi Lajosné vezető titkár az SZMT írásos jelentéséhez adott szóbeli kiegészítést. Gazdagabb lett a szakszervezet tevékenysége, erfisSdütt iránta a tagság bizalma A küldötteknek szóló írásos jelentéshez a szakszervezetek megyei tanácsa nevében Irbázi Lajosné, az SZMT vezető titkára a választások tapasztalatait foglalta össze. Elmondta, hogy 125 ezer szervezett dolgozó 80 százaléka közvetlen részvételével, aktív véleménynyel értékelte munkahelyének' gazdasági helyzetét, az élet- és' munkakörülmények alakulását, a szakszervezet tevékenységét. Ezek alapján megállapítható, hogy Békés megyében is gazdagabb lett a szakszervezeti mozgalom tevékenysége, tovább erősödött iránta a tagság bizalma. Bizonyíték erre a megtartott 5226 szakszervezeti csoportgyűlés és 297 választói értekezlet, ahol a dolgozók őszinte, kritikus hangon mondtak véleményt, tettek javaslatot. Legtöbb észrevétel a termeléssel, a gazdálkodással kapcsolatban hangzott él. Szinte mindenütt kérték a gazdálkodás feltételeinek jobb biztosítását. Az SZMT támogatja — emelte ki a vezető titkár — a fegyelmezettebb, a szigorúbb, a jobb minőségű munkát megkövetelő gazdasági vezetőket, de ugyanakkor sürgeti a munkás hibáján kívüli munkafeltételek’ jobb biztosítását, szorgalmazza a jobb munka nagyobb elismerését, és kiáll a munkások jogos érdekéért. A választások során gyakran szóba került a bérezés kérdése. A pedagógusok, az egészségügyben dolgozók, a textilipariak pozitiven nyugtázták a központi béremeléseket. A kereskedelmi dolgozók azonban nem látják öt évvel ezelőtti céljuk teljesülését. A mezőgazdaságban — mondta Irházi Lajosné — öt év alatt 21,4 százalékkal, az iparban 28—29 százalékkal emelkedtek a bérek. A számok mögött a bérezési rendszer több hiányosságot mutat. A teljesítménybérben dolgozók aránya nemhogy növekedett volna, hanem csökkent. fl változásokkal lépést kell tartani Gazdasági helyzetünk most olyan, hogy az életszínvonal tartására képes. A szakszervezetek tudomásul veszik e jelen állapotot, ennek megértésében támogatják’ a párt politikáját. Ám jelezzük a kormánynak, a SZOT-nak, hogy szükséges lenne az országban megfontoltabb bérpolitika kialakítása, amely párosulna megfontolt árpolitikai elvekkel is. A munkakörülmények alakulására jellemző, hogy csökkentek az utóbbi években a veszélyforrások, javult a biztonságos munkavégzés lehetősége. A pénzügyi lehetőségek’ beszűkülése azonban a jövőben sem eredményezheti a biztonságos munkafeltételekre fordított összegek csökkenését. Ideiglenes, átmeneti megoldásokat nem támogathatunk. Viszont mi is szóvá tesszük, hogy a gazdasági követelmények és az élet rugalmasabb szabályozást tenne szükségessé, mert sokszor a régi szabvány a gátja a gyorsabb fejlődésnek’. Az üdülésről szólva annak a véleményének adott hangot, hogy az elő- és utószezonban jobban a gyógyítás, az utógondozás szolgálatába kellene állítani az üdülőket, több családos üdülő II munkaverseny nagy lendítő erő Feladatunk a területpolitika is a dolgozők műveltsége gazdagodott eszköz egy műveltebb, sorsa iránt aggódó, gondolkodó szocialista embertípus kialakításához. A szakszervezet feladata tehát az is, hogy segítse felkészülésüket erre. Ezt szolgálja az oktatási rendszer, amelyen belül a bizalmiak oktatása áll a központban. Az előadó kifejtette, hogy az SZMT szükségét látja a jelenlegi oktatási rendszer módosításának oly képpen, hogy a bizalmiak folyamatos felkészítése, rendszeres információja megoldást nyerjen. Befejezésül szólt a vezető titkár a szakszervezetek beleső szervezeti életéről, amely alkalmas a feladatok megoldásához. Ebben garancia a most megválasztott 10 397 bizalmi és helyettes, az 1014 főbizalmi és -helyettes, a 156 bizalmitestület, a 143 szakszervezeti bizottság és a különböző munkabizottságokban dolgozó 7400 fő. A főszerep, akiken áll vagy bukik a további szakszervezeti eredmény, a bizalmiaké, akik törvényeinkben is biztosított kulcsszerepet kaptak. A tisztségviselők — a megítélések’ szerint — az ügy fontosságát átérezve dolgoznak, és ez garancia a jövő, nagy politikai felkészültséget igénylő feladatainak megvalósításához. Megyénk gazdasági helyzetének tömör értékelése után azt hangsúlyozta az előadó, hogy az új körülmények egyérteiműen követelik a szakszervezeti mozgalom egész tevékenységének, és ezen belül a termelést, gazdálkodást segítő tevékenység megújítását, amely át kell fogja a tervezésben, a munka- és üzemszervezésben, a munkaverseny továbbfejlesztésében, a beruházásokban, a munkaerő-gazdálkodásban, a termékszerkezet korszerűsítésében, a dolgozók anyagi-erkölcsi ösztönzésének’ kialakításában való részvételt. Ugyanis a szakszervezeti mozgalom egész tevékenysége végső soron a gazdálkodást segítő tevékenység, mert az érdek- védelemhez a gazdálkodás mindenkori szintje teremti meg az alapot. A szocialista munkaverseny a legnagyobb tömegekre ható eszköz a termelési feladatok segítésében. A megyei üzemeiben levő 4200 brigád évenkénti vállalása nagy jelentőségű, mert ezekben kifejeződik felelősség- érzetük és önkéntes cselekvőkészségük. Vállalásaik megalapozottabbak és sokrétűbbek a korábbiaknál. A gazdálkodás tartalékának feltárásában fontos a szerepük. Ugyanakkor változatlanul hatnak visszahúzó erők is. Ilyenek a vállalások feltételeinek’ hiányosságai, a brigádokkal való rendszertelen foglalkozás, az ösztönzésben meglevő hiányok, és nemegyszer a kölcsönös igénytelenség. A munkaversenyben is hatékonyabb, rugalmasabb rendszerre van szükség. Gátolják a brigádok munkáját a vállalati tervezésben mutatkozó hiányosságok’ ,is. Az országos szerveknek felül kellene vizsgálni a vállalatok közötti verseny- rendszert is, ennek követelményeit, mert ma ez már elavult, és inkább gátolja, mintsem ösztönzi a fejlődést. A továbbiakban a vezető titkár a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztéséről, tartalmasabbá tételéről szólt. A jó munkahelyi légkör elsősorban a jó termelési eredményekben mutatkozik meg. Az elmúlt esztendőkben lezajlott folyamat ezen a téren is pozitív, de szükségét látta néhány gondra, problémára felhívni a figyelmet. Ezek között egyik legjelentősebb, különösen a mi viszonyaink között, hogy a nagy- vállalatokhoz tartozó gyárakban, gyáregységekben az üzemi demokrácia kiszélesítését gátolja az a körülmény, hogy a vállalati tervek lebontása utólagos, a szociális, a nyereségterv lebontása pedig gyakran elmarad. Így a munkás csak tudomásul vehet, de azokat nem befolyásolhatja. Ezen a helyzeten a gyáregységek’ önállóságának növelésével kell segíteni. A demokrácia — mert arról van szó — egyrészt lehetőség a munkásnak, hogy erősödjön tulajdonosi szemlélete, másrészt kényszerítő A továbbiakban a szak- szervezetek területpolitikai tevékenységéről és feladatairól szólott. Rámutatott arra, hogy a szakszervezeti jog- és hatáskör lehetőséget adott az SZMT-nek a területfejlesztési munkában való részvételre. önkritikusan megállapította, hogy erőikhez képest e feladat ellátása még szegényes, kezdeményezéseik egyediek, ritkák. El kell érni a jövőben, hogy a munkások munkahelyen kívüli információja szélesebb körű legyen, a dolgozók szóljanak bele a fejlesztési tervekbe, és cselekvőén vegyenek részt annak megvalósításában. Mindezt indokolja az, hogy a lakóterület fejlettségi színvonala az egyes ember életszínvonalának szerves része. Az SZMT írásos jelentése —"többek között — szólt arról az eszmei, kulturális tevékenységről, amellyel a mindennapok feladatainak jobb ellátására készítette fel a szakszervezeti tisztség- viselőket és magát a tagságot is. Szorosan kapcsolódott ez a társadalom előtt álló feladatokhoz, a' társadalmi folyamatok közötti összefüggések, kölcsönhatások megértetéséhez. A legnagyobb tömegeket érintő forma a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás volt, amelyen évente a tagság 15—17 százaléka vett részt. A közművelődési munka — főleg a kiemelt feladatokban — az érdekelt állami és tömegszervezetekkel közösen folyt. Legnagyobb gond még mindig az általános iskolát el nem végzettek magas száma. A sok színű és sok formájú közművelődési tevékenység jól szolgálta a dolgozók’ műveltségének gazdagodását, amely eredményesen hatott vissza a termelésre, a szocialista életforma erősödésére. Ezt a célt szolgálta más eszközökkel a testnevelési és sportmunka is, amelynek központjában a tömegsport erősítése állt. Az SZMT írásos jelentése — nem hallgatva a gondokról — lényegében abban összegezhető, hogy a beszámolási időszakban eredményes volt a termelést segítő és az érdekképviseleti tevékenység, összehangoltabbá vált a szakszervezeti munka. Az SZMT írásos jelentése, és az elhangzott szóbeli kiegészítő, valamint az ugyancsak írásban kiküldött szám- vizsgáló bizottság jelentése felett a délelőtti órákban megkezdődött a vita. A vita során 20-an kaptak szót — a rendelkezésre álló idő ennyit tett lehetővé —, majd. a választás következett. A vitában felszólalt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Virizlay Gyula, a SZOT titkára is. (Folytatás a 3. oldalon) Ezt követően azon feladatok közül emelt ki néhány fontosat, amellyel az SZMT- nek és a megyei bizottságoknak különösen többet kell foglalkoznia. Nyáron volt tízéves a gyulai SZOT—MEDOSZ Szálló Fotó: Martin Gábor BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TANÓCS LAPJA 1980. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM
