Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

1980. szeptember 20., szombat

Vendégek és vendéglátók a szerkesztőség klubjában. Dr. Katona Béla beszél a Szabolcs-szatmári írótagozat munkájáról

Fotó: Veress Erzsébet

Szabolcsi írók Békéscsabán

Csütörtökön délután lapunk szerkesztőségének klubjában találkozott a Magyar Írók Szövetsége kelet-magyarországi csoportjának Békés megyei tagozata a szabolcsi tagozat titkárával, dr. Katona Béla tanszékvezető főiskolai tanárral és Madár János költővel. A baráti beszélgetést Filadelfi Mihály, a Békés megyei tagozat titkára nyitotta meg, tájékoztatva a részvevőket a vendégek előző napi programjáról, az Üj Aurora szerkesztőségében lezajlott tanácskozásról, gyulai, békési programjaikról.

A találkozón ezután dr. Katona Béla beszélt Sza- bolcs-Szatmár irodalmi múltjáról, melyet olyan nevek fémjeleznek, mint Szálkai __ László kódexíró, Bessenyei György, Kölcsey Ferenc, Czóbel Minka, Krúdy Gyula, Képes Géza, Váci Mihály, Végh Antal és sokan mások. Az irodalmi hagyomány azonban még nem jelenti azt, hogy Szabolcs-Szatmár iro- ' dalmi élete ma is olyan, amilyennek az ott élő írók és az irodalom barátai szeretnék. A vendég elmondotta, hogy igen sok tapasztalatot gyűjtöttek Békésben, ahol

elsősorban a megyei tanács és Békéscsaba város Tanácsa kiemelkedően támogatja az irodalmat, a művészeteket.

A másik vendég, Madár János a szabolcs-szatmári írótagozat életét ismertette, terveikről beszélt. Vendégeink egyértelműen helyeselték az írótagozatok képviselőinek találkozását, melyet rendszeressé tenni már a közeljövő feladata lesz.

A találkozón részt vett dr. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese is, és sokoldalúan tájékoztatta a jelenlevőket a tanács mecé- nási tevékenységéről, a lehetőségek megteremtéséről, arról a szemléletről, mely a művészeti élet fellendítését kiemelt fontosságúnak tartja.

Szó volt az országosan is elismert Békés megyei kiadói tevékenységéről, az Űj Aurora szerkesztőségének ebben vállalt szerepéről. A Szabolcs-Szatmárból érkezett vendégek — mint mondották — számos tapasztalattal gazdagabban térnek vissza Nyíregyházára.

(sass)

Regős Imre hangversenye Gyulán

A Gyulán megrendezett országos alkoholizmus elleni konferencia részére orgonahangverseny volt a belvárosi templomban. A hangversenyen Regős Imre orgonaművész műsorát élvezhették a gyulai közönséggel együtt. A hét számból álló műsort Georg Philipp Telemarni: Korál-előjátékai nyitották meg. A velencei Albinoni Tamást J. S. Bach mesterének tekintette. Adagió című orgonaműve népszerűvé vált, és most is hatásosnak bizonyult J. Grieger angol szerző „Toccatá”-ja. J. G. Walther J. S. Bach kortársa volt, és mestere az ötletes variációnak, „Variációk” című műve pedig a korái dallam feletti ötletes variációkkal a műsor egyik legsikerültebb száma.

„Szüreti mulatság”

Tíz éves a városi szocialistabrigád-klub

A békéscsabai építők Munkácsy Mihály Művelődési Házának nagytermében a városi szocialistabrigád-klub tagjai gyülekeznek. Nagy nap a mai: egy évtizede,

hogy a klub megalakult.

Fűlőp Erika a legfiatalabbak egyike. Két éve jött az első összejövetelre, azóta' is rendszeresen itt van.

— A FÉKQN-ban dolgozom. Egy munkatársnőm beszélt rá: „Gyere el, nem bánod meg!” — mondta, s úgy is lett. Vannak itt nálam jóval idősebbek, de ez egyáltalán nem számít.

Kertész Ferenc, a klub titkára az eredményeket veszi számba, szépen, kronológiai sorrendben elmondva, mi, hogyan történt. Bocskai Mihályné, az SZMT titkára következik. Az Országos Béketanács elismerő oklevelét nyújtja át a szocialista brigádklubnak. Aztán a klubtitkár átveszi a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést is.

— Mikor megbíztak a klub alakításával, tele voltam kétségekkel. „Mit kell ott csinálni?” Ez volt az első kérdésem. Korábban már voltak kísérletek, de valahogy nem jött össze a dolog. Ez sikerült, összeültünk né- hányan, s megbeszéltük, mi a klub célja. Mondjam? A szocialista brigádok vezetőinek, tagjainak nevelése, kulturált szórakoztatása. A szocialista közgondolkodás kialakítása, s a szocialista együttélés továbbfejlesztése. Nem sorolom tovább. A történetünkről talán még any- nyit, hogy 1970-ben alakultunk a vállalat dolgozóiból, öt év múlva egyesültek itt a város szocialista brigádklubjai. Azóta járnak ide a Férfifehémemű Gyárból, a RUTEX-ből, a MEZÖGÉP- től, a BOV-tól, s a Konzervgyárból is. A klub tagságának 80 százaléka fizikai dolgozó, s 25 százaléka nő ...

Kertész Ferenc elbeszélését nemegyszer megakasztják a gratuláló klubtagok. Akik tíz éve mellette vannak, s akik csak nemrég jöttek közéjük, egyaránt jó szívvel, szeretettel szorítanak vele kezet. S ő egyre elhárítja a gratulációkat: „Ez nem csupán az én* érdekem, hanem a miénk. Mit is csinálhattam volna egymagám?” Hegedűs Jani bácsinak mintha könny szökne a szemébe, amint e szavakat hallja. Februárban • ment nyugdíjba, ám azóta is szívesen látják itt.

— Sokan kérdezték már. Megéri a fáradságot? — folytatja Kertész Ferenc. — Hát, mit mondhatok erre, mikor a klubban 40—50 ember is összejön, mikor tervezgetnek, s mikor arcukon

elmondhatatlan érdeklődéssel figyelik programjainkat. Számomra valóban nagy dolog, hogy tehetek valamit másokért, s ez itt megadatott nekem. S még valamit. Nem csupán ők tanulnak, én is sok mindent tanulok tőlük. Nem elég az őket érdeklő, izgalmas program. Baráti légkört kell kialakítani a tagság és a társadalmi vezetőség között. S hogy ennek mi a nyitja? Hát az, hogy őket is bevonjuk a vezetésbe. Azt hiszem ennek köszönhető, hogy 10 éve létezünk, s gyarapodunk. Vannak itt brigádházasságok, brigádgyerekek, de szívesen látunk bárkit, ha kedve tartja közénk jönni...

Most a jubileum idején, kicsit mindenki számot vet az elmúlt időszakról. Ki úgy, hogy elnézegeti az albumot, melyben minden nevezetes eseményt megörökítettek, és mint Szegedi Lajos, sóhajt

Új könyvek

A Filozófiai kislexikon ötödik kiadása jelzi a téma iránti érdeklődést, továbbá azt is, hogy mindennapi életünk szerves része lett a tanulás, amelyhez ez a kézikönyv nélkülözhetetlen. Több mint 400 oldalon a kislexikon felhasználja és az olvasók rendelkezésére bocsátja a társadalomtudományi kutatások legújabb eredményeit.

Hézagpótló szerepet tölt be a Szocialista közművelődés című könyv, amelyben együtt találhatók az MSZMP művelődéspolitikájának alapdokumentumai. Az 1958-as irányelvek, a tudomány-, oktatás- és közművelődés-politikai határozatok, a művészetkritika kérdéseit tárgyaló állásfoglalás, valamint a közművelődési törvény.

Ugyancsak válogatás jellegű mű Az esztétikai nevelésegyet: „De jó ezeket a képeket elnézegetni!” Ki pedig úgy, mint Uhrin László, hogy egy-egy pillanatot kiragad, mely számára a legkedvesebb, s átéli ismét az akkori érzéseket.

— A klub helyiségeit, az előadó- és a játéktermet mi építettük, társadalmi munkában. A betonozást a Gyeb- nár brigád, a zsaluzást Hegedűs Jani bácsi brigádja végezte. És sorolhatnám azt a sok embert, aki itt bábáskodott az új épület megszületésénél. Jó volt együtt dolgozni.

Már szól a zene. Táncolnak odabenn. Megérdemelt szórakozás, egy szép időszak lezárása, és egy új kezdete, mely — ahogy elnézem őket — újabb sikeres szüretet ígér. A jó termést pedig, jó „szüreti mulatsággal” kell megünnepelni...

ről címmel megjelent kötet, amelyben egy-egy tanulmány az idevágó kutatásokból a legidőszerűbbet tartalmazza. A legutóbbi másfél évtized hazai szakirodalmából szerkesztett kötetben az ízlés mibenlétéről és természetrajzának problémáiról, s a hazai ízlés állapotáról olvashatunk elemző írásokat.

A nemzetközi munkásmozgalom történetének mostani Évkönyve azokhoz az eseményekhez kapcsolódik, amelyeknek 1981-ben lesz az évfordulója. Ez a szám szerint már hetedik kötet is az eddigi szerkesztési elveknek megfelelően készült, vagyis a különböző időszakok ősföldrajzi övezetek munkás- és forradalmi mozgalmát mutatja be. Foglalkozik többek között a 150 éves lyoni munkásfelkeléssel, az angol munkáspárt, az olasz és csehszlovák KP megalakulásával.

Vass Márta

MOZI

Előttem az élet ‘

Megdöbbentő dráma, és ugyanakkor néha már élvi- selhetetlenü érzelgős a megyénk mozijaiban most játszott, Előttem az élet című színes francia film. Emile Ajar hasonló című regényéből a hazánkban aligha ismert Moshe Mizrahi írta és rendezte. Az eredeti cím többes számú: Előttünk az élet. És ez a forma lényegesen többet is árul el a meglehetősen perifériális történetről.

Már az alaptörténet megdöbbentő. Madame Rosa (Simone Signorét felejthetetlen alakításában) kiöregedett, Auschwitzot megjárt prostituált, aki önkéntes gyermekotthont tart fenn, hogy kolléganői gondjait enyhítse. Közöttük él a legidősebb, az arab Momo, aki lelki-testi, de legfőképpen lelki támasza a súlyos beteg, csupaszív Rosanak. Az asz- szony emberi életet szán a fiúnak, s a véletlen hozza úgy, hogy a film végén a néző bízzon abban: ez valóban úgy is lesz.

Valóban, a történet teljesen idegen tőlünk. A megoldások, az alakok között feszülő érzelmi és értelmi motívumok ezernyi kapcsolódása ellenben ismerős. A szeretetről, a ragaszkodásról, az előítéletek legyőzéséről készített hőskölteményt Mizrahi. Ebben a „hőskölte- ménységben” rejtőzik az érzelgősség és a drámaiság. Túl gyakran billen át egyik a másikba.

Félő, hogy sokan nem tudják (vagy nem akarják?) le- hántani az indokolatlan túlfűtöttség mázát a tiszta, veretes és kemény drámáról. A lényegről, a tartalomról.

Mondják, hogy emberi kapcsolatokról csak bizonyos fokú érzelgősséggel, csak nagyolt racionalitással lehet beszélni, műalkotást készíteni. Az eredmény tehát attól függ, hogy a „bizonyos fokú” mekkora, milyen mélységekig szánt — ebben a filmben túl sokszor, s az indokot nehezen kihámozható- an túl mélyre. Szerencsére ez nem veszélyezteti az érthetőséget; megmarad folyamatosan felépített, szilárd alapúnak. A magyar nézőnek az is közömbös lesz, hogy a párizsi „műintézetek” háza tája a helyszín. A fontos ezen túl van. S Signorét játéka, amelyhez hasonlót a mi művészeink közül talán csak Dajka Margitban lelhetünk.

A film fogadtatásával kapcsolatos kételyek miatt jobb lett volna, ha zártabb hálózatban, mondjuk filmbarátkörben forgalmaznák az Előttem az élet című emlékezetes francia alkotást.

(N. L.)

Nagy Ágnes

Fotó: Galbicsek Károly

Mfll MŰSOROK

KOSSUTH RÁDIÓ

8.30: Lányok, asszonyok.

8.55: Dalok a magyar munkás- mozgalom történetéből.

9.11: örökzöld dallamok.

10.05: „Szép hangok özöne.” Thomas Mann és a muzsika.' Vll/4. rész.

10.53: DunántúU népdalok.

11.22: A Rádiószínház bemutatója.

12.20: Zenei anyanyelvűnk,

12.30: Magyarán szólva ...

12.45: Beethoven: F-dúr vonósnégyes.

13.00: Kapcsolásos műsor 3 helyszínről.

14.00: Téli fagyialtosok. Jegyzet.

14.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bárdos Lajos műveiből énekel.

14.30: Kármegelőzés kockázat- vállalással.

15.05: Üj Zenei Üjság.

16.00: 168 óra.

17.30: A hegedű virtuózai.

18.45: Rádiószinház.

19.53: Berki László népi zenekara játszik.

20.20: Bruno Walter Richard

Strauss-műveket vezényel.

21.00: ismeretlen ismerősök.

22.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Esti hangverseny. ,

23.15: A langjumeau-i postakocsi. Részletek Adam operájából.

0.10: Melódiákoktól.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Korda György énekel.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Operettfinálék.

9.10: Gaál Gabriella és Madarász Katalin cigánydalokat énekel, Zsákai Piros László klarinétozik.

9.42: Válaszolunk hallgatóinknak.

10.00: Szombat délelőtt.

12.00: A Lipcsei Rádió fúvószenekara játszik.

12.33: Jó ebédhez szól a nóta.

13.30: Éneklő Ifjúság.

14.00: Harminc perc rock.

14.35: Orvosok a mikrofon előtt: dr. Rigó János az egészséges táplálkozásról.

14.40: Fényes Szabolcs operettjeiből és zenés játékaiból.

15.10: Népdalok.

15.33: Fiúk a tilosban. Maiju Lassila regénye rádióra alkalmazva.

16.33: Pophullám.

17.30: Állami telek, magánház. Riport.

17.45: Negyedóra „sóul’, zene.

18.00: Szivárvány.

20.00: Tamássy Zdenkó szerzeményeiből.

20.38: Táncházi muzsika.

21.00: A Rádió Dalszínháza.

22.00: Szombat esti diszkó.

23.10: Slágermúzeum.

III. MŰSOR

7.oo: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora.

7.30: A miskolci stúdió szlovák nyelvű műsora.

8.08: Iskolarádió.

8.38: Évszázadok mesterművei.

9.28: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét.

10.10: Újkori mágusok vonulása. Rába György versei.

10.20: Újdonságainkból.

11.05: Üj lemezeinkből.

11.36: Griselda. Részletek Bonon- cini operájából.

12.25: 2000 felé.

13.07: zenekari muzsika.

15.09: Sarkantyú hava, július.

15.14: Harminc perc beat.

15.44: üj operalemezeinkből.

Közben:

17.22: Kritikusok fóruma.

19.05: Zenekari muzsika.

20.19: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából.

20.49: Kosztolányi Dezső: Ének a semmiről. Balogh László előadása.

21.05: Művészlemezek.

22.03: Sosztakovics: Tíz poéma.

22.37: Napjaink zenéje.

SZOLNOKI STŰDIÖ

7.00: Román nyelvű műsor.

7.30: Kellemes hétvégét. Reggeli zenés műsor. Szerkesztő: Merza Jenő.

9.00: Rádióvíkend. Szerkesztik a hallgatók. Közben riportok a hét eseményeiből. Előadók ABC-ben.

10.00: Hirek. Hétvégi program- ajánlat. Sportelőzetes.

10.30: Műsorzárás.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.)

9.05: perpetuum mobile. „Elképzelhetetlen állatok kertje.”

9.50: Könnyen jött örökség. Magyarul beszélő francia tévéfilm. (ism.)

11.25: A rajzfilmek kedvelőinek: 1. Blöki, a kolbászőr. 2. Életbiztosítás. Francia rajzfilmek.

11.35: Tv-kamarakoncert. Nar- ciso Yepes gitározik.

15.15: Nagy tévében kis mozi. összeállítás a Pannónia Filmstúdió kisfilmjeiből. 15.45: Az emberiség hajnala. Olasz filmsorozat: VIH/3.

rész: A tűz meghódítása, (ism.)

16.45: Hírek, (f.-f.)

16.50: Nyitott boríték, (f.-f.) 17.20: Nemzetközi ügetőverseny. Közvetítés a Kerepesi úti pályáról.

18.00: Reklám, (f.-f.)

18.10: A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat. XIII/7. rész.

18.30: Parabola.

19.00: Reklám.

19.10: idősebbek is elkezdhetik.

Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Vers — mindenkinek. Vörösmarty Mihály: A vén

cigány.

20.05: Farkasok ideje. Magyarul beszélő francia bűnügyi film.

(14 éven felülieknek!)

21.45: Egymillió fontos hangjegy. A Hungária együttes műsora.

22.00: Madarak és ragadozó madarak. Magyarul beszélő olasz film. (f.-f.)

23.30: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.30: A magyar dráma 30 éve. Páskándi Géza: Vendégség. Tévéjáték, (ism.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Vers — mindenkinek. Vörösmarty Mihály: A vén cigány.

20.05: Legendák a hűségről. Az egervári esték nyári színházi bemutatója. Közvetítés felvételről. Kisfaludy Károly: Hűség próbája.

Vígjáték egy felvonásban. Tőmöry Péter: Vőlegényfogó. Zenés játék egy felvonásban. (f.-f.)

(16 éves felülieknek!)

Közben:

21.05: Tv-hiradó 2.

BUKAREST

9.20: Spanyol nyelvoktatás.

9.40: Francia nyelvoktatás.

10.00: Filmismétlés.

12.00: Zenéről mindenkinek.

13.00: Kulturális híradó.

18.20: A Vöröskereszt munkájáról.

18.35: A hét politikai eseményei.

19.00: Tv-híradó.

19.25: Román tájakon.

19.45: Tv-enciklopédia.

20.30: Egy sherif New Yorkból. Filmsorozat.

21.40: Dalok — táncok.

22.25: Tv-híradó.

22.40: Éjszakai muzsika.

BELGRÁD, I. MŰSOR

15.55: Jugoszláv labdarúgó-bajnokság : Borac—Zagreb.

17.35: Tv-naptár.

17.45: Hakim meséi — gyermekműsor.

18.45: Szórakozás az egész családnak.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Byron Jones szabadulása — amerikai játékfilm. 22.00: Éjféli séta.

II. MŰSOR

17.15: Hét tv-nap.

17.45: Tudomány.

18.30: Népi muzsika.

19.00: Válogatás.

19.55: Ma este.

20.00: Egy este.

21.00: Huszonnégy óra.

21.10: Tv-tárca.

21.40: Tenisz EB (felvételről). 22.10: Sportszombat.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: A

vasálarcos férfi, 6 és 8 órakor: Az áldozat. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: örült nők ketrece. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Naplemente

délben. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Apacsok, fél 8 órakor: Bosszúvágy. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Kacsa vadászat, fél 8 órakor: Dicsőségre ítélve. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A fej nélküli lovas, 5 és 7 órakor: A

Szentév, 21 órakor: Fellini, Róma. Orosházi Béke: Folytassa cowboy! Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A fekete kalóz, fél 6 és fél 8 órakor: A biztosan ölő Sárkány Lady.

t