Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-20 / 221. szám
1980. szeptember 20., szombat IgIJJDkfiW Tegnap délután 4 órától rendeztek kiállításmegnyitót Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Sz. Kozák Mária, a múzeum közművelődési osztályának vezetője köszöntötte * vendégeket, majd köszönetét mondott a Magyar Nemzeti Galériának, amely a békéscsabai múzeum rendelkezésére bocsátotta „A magyar rajzművészet a két világháború között” című kiállításának gazdag anyagát Fotó: Veress Erzsi Nagyobb területen az ttszi BNV Az idén a tavalyinál nagyobb területen és 36 ország részvételével rendezik meg a nagy nemzetközi seregszemlét. A vásár szeptember 26-től október 5-ig tart nyitva a HUNGEXPO rendezésében a kőbányai vásárközpontban. Az idei őszi Budapesti Nemzetközi vásárra eddig Magyar- országgal együtt 36 ország és Hongkong kiállítói jelentkeztek. Először vesz részt önálló nemzeti bemutatóval a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság. A közel 850 magyar kiállító mellett 370 külföldi cég mutatja be újdonságait a nagyközönségnek és a szakembereknek. Az erre a célra igénybevett terület nagy részét a fejlődő országok veszik igénybe. Fellendült a szocialista munkaverseny Magyar földrajzkutatók Frunzéban A közelmúltban a szarvasi járási-városi Népi. Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott a Gyoma—Endrőd nagyközségi Tanács V. B. költségvetési üzemében. A népi ellenőrök arra kerestek választ, hogy a szocialista munkaversenyben és a brigádmozgalommal kapcsolatos múlt évi vizsgálat tapasztalatait hogyan hasznosították az üzemben. A gyomai és az endrődi tanács költségvetési üzeme 1978-ban egyesült. Építőipari, kommunális tevékenységgel és teherfuvarozással foglalkoznak. Az üzemben lilén dolgoznak. Az átszervezés előtt 1977-ben csupán egy brigád vett részt a munkaversenyben, később ez is felbomlott. 1978-ban már két brigád csatlakozott a mozgalomhoz. Az alapvizsgálat során a népi ellenőrök megállapították, hogy a munka- Verseny-szabályzat igen foghíjas. Ugyanakkor a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom fejlesztésére több javaslatot tettek. Az üzem vezetői felismerték a munkaverseny jelentőségét. Az üzem tervfeladatairól, célkitűzéseiről tájékoztatták az egész kollektívát. Arról is szó esett, hogy milyen módon lehet a gazdálkodást javítani, s a termelést fokozni. A múlt év végén már öt brigád nevezett be a szocialista brigádmozgalomba. Különösen szép eredményeket értek el az anyagtakarékosság terén és a társadalmi munkában. Két brigád elnyerte a Kiváló munkabrigád címet. Nagyban hozzájárultak az új üzemi telephely kialakításához. A két községben különösen a gyermekintézmények bővítésénél végeztek jelentős társadalmi munkát. Az utóvizsgálat során a népi ellenőrök megállapították, hogy az üzemben fellendült a szocialista munkaverseny. Piaci hírek — Szarvas Az utóbbi hetek legnagyobb heti piaca volt szeptember 19-én, tegnap Szarvason. Főleg gyümölcsből kínáltak bőséges választékot nagy mennyiségben az árusok, termelők, és a kereslet is nagy volt. A burgonya kilóját egységesen 6 forintért adták, a sárgarépa csomója 3, a petrezselyemzöldség csomója 5 forint. 8 forintot kértek egy kilogramm vöröshagymáért, 3-tól 5 forint az uborka, 14 forint a zöldbab kilója. A megye többi városának piaci áraihoz hasonlóan Szarvason is drágul a fokhagyma, 40— 48 forint kilója, illetve 2—3 forintot kérnek egy fejért. Paradicsomból még bőséges a kínálat, a zöldpaprikából viszont egyre kevesebb van. A paradicsom kilója 4 forint, a paprika kilója 10—12 forint. Sok a fejes káposzta, 516 kilót árultak tegnap, 3—4 forintért adták kilóját. A kelkáposzta kilója 10 forint, karfiol 12— 14 forint, a karalábé darabja 3 forint. Néhány helyen kínáltak fejes salátát is, darabját 3—4 forintért. Drágul a tojás, tegnap 1,80—2 forintért adták darabját. A sárgadinnye már fogyóban van, 15 forintért mérték kilóját, a görögdinnye kilója pedig 5—6 forint volt. A körte kilója 10, az őszibarack 10—14 forint, a befőzni való, szedett szilva 3—4 forint, az alma, fajtától és minőségtől függően 10-től 14 forint. Mutatóba volt még a tegnapi piacon sárgabarack is, mindössze 10 kiló, és 16 forintért mérték. A szőlő kilója 18—20 forint. Szabad vagy nem szabad? Gyalogsétám közben elvetődtem a Kazinczy utcába is. Békéscsabáról lévén szó, a kötöttárugyártói pár lépésre emelkedik az első toronyház, amely a D/10. számot kapta. Megálltam előtte, felnéztem a tizedik emeletig (remélem, jól számoltam?!), aztán vissza, mert tetszett. Miközben így szemlélődtem, minduntalan megakadt a szemem a nyolcadik emeletnél. (Remélem, ezt is jól számoltam.) Először nem értettem, mi az, ami vissza-vissza- tereli a figyelmemet, aztán hirtelen megvilágosodott: az egyik erkély vasszerkezete, belső tere zöldre van festvel Mondhatná a kedves olvasó, hogy na és, mi van abban? Megmondom. A többi, az egész ház kék színű. Csak ez az egy lakás külső világba tekintő nyúlványa zöld. Most aztán törhetem a fejem, hogy már az építők így csinálták, küzdve a sokat emlegetett egyhangúság ellen, vagy ma már azt is szabad, hogy olyanra festjük az erkélyünket, amilyenre éppen akarjuk. Piros házban sárgára, sárga házban pirosra, vagy éppen kék házban zöldre. Ha így van, nem szóltam semmit. De nekem, spéciéi, nem tetszik. Több okból. (sass) Pécsi Márton akadémikus és Radó Sándor professzor vezetésével hattagú magyar delegáció utazik holnap, vasárnap a Kirgiz SZSZK-beli Frunzéba, hogy részt vegyen a Szovjet Földrajzi Társaság szeptember 22-én kezdődő VII. kongresszusán. A küldöttségben megyénket dr. Tóth József kandidátus, az MTI Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi osztálya vezetője és dr. Becsei József, a földrajztudományok kandidátusa képviseli. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Hidegkonyhai készítményekből és cukrászati termékekből nyílt bemutató a gyulai ifjúsági presszóban Fotó: Martin Gábor Fogyasztók fóruma a népfrontban Estébe nyúló összejövetelt tartott a napokban a Hazafias Népfront városi bizottsága Békéscsabán. Banadics Antalné titkár köszöntötte a fórum résztvevőit. Megemlítette; a népfront minden évben lehetőséget teremt arra, hogy a lakosság képviselői elmondják véleményüket, javaslatukat a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás jelenlegi állapotáról. Blahut Lajosnak, a városi tanács vb termelésellátásfelügyeleti osztálya vezetőjének’ vitaindítója után számos kérdés, hozzászólás hangzott el, különösen a peremkerületek áruellátásának fogyatékosságával összefüggésben. Például többen is azt indítványozták: jobb lenne, ha ezekben a körzetekben inkább kevesebb, de nagyobb alapterületű, és hosszabb ideig nyitva tartó üzletek állnának a vásárlók rendelkezésére. Ezenkívül sok szó esett az árak kialakításáról, az egyes élelmiszerek szavatosságáról, bizonyos árucikkek hiányának okairól, az ellenőrzés kiterjesztéséről és a kereskedelemben, vendéglátásban dolgozók magatartásáról. Banxitkutatási szakmai napnk Rendkívül eredményes az utóbbi évek bauxltkutatása; az V. ötéves tervidőszakban 30 százalékkal nagyobb készletekről szereztek Információkat, mint azt eredetileg tervezték. Így a már megkutatott és a következő öt év kutatási programjában szereplő új készletek együttesen az ezredfordulóig elegendőek a bányászatnak — jelentette be dr. Fülöp József akadémikus, a Központi Földtani Hivatal elnöke pénteken Balatonalmádiban, a bauxitkutatási szakmai napok megnyitó ülésén. Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója bejelentette: olyan érdekeltségi rendszert és értékelési módszert dolgoznak ki, amely az eddigiektől eltérően minősíti a termelési eredményeket, és szigorúan figyelembe veszi a bauxitveszte- ségek mértékét is. Fuvar — fizetve apjainkban ott tartunk, hogy az importáló külkereskedelmi vállalat bizonyos déligyümölcsökért kevesebbet fizet, mint amennyiért a termelőtől hazánkba fuvarozzák az árut. A szállítási költségek emelkedése törvény- szerű következménye az energia drágulásának — ennek konzekvenciájával számoló itthoni gyakorlat azonban ma még alig tükrözi gzt a fölismerést. Idén január és július vége között 3,1 százalékkal bővült az áruszállítás teljesítménye, s bár nem közvetlen az összefüggés, jogos a kérdés: indokolt-e ez akkor, amikor az ipar, az építőipar termelése, a mezőgazdasági növényi termékek fölvásárlása ugyanebben az időszakban kisebb volt a tavalyinál? Nincs olyan fuvar, ami ingyen lenne, a szállítás minden mozzanata költség, pénz, s igaz, látszatra az fizet, aki megrendelte az áru továbbítását, valójában a fölhasználó, a fogyasztó állja — az egyre borsosabb — számlát. Két esztendeje tízmilliárd, tavaly 9,2 milliárd forint negatívumot mutatott a népgazdaság külkereskedelmi fuvardíjának mérlege, idén az első félévben nőtt a fuvarfizetések egyenlegének passzívuma 1979 hasonló időszakához képest, azaz — tisztelet a kivételnek — nem sok jele van annak, mintha számítana a szállítások díja a termelési költségeken belül. Sajnálatosan ugyanis azt tarthatjuk általánosnak, amit a népi ellenőrök állapítottak meg — egy négy évvel korábbi vizsgálat hatásainak fölméréseként —, s eszerint nincs' lényeges javulás sem a fuvarozó vállalatok szervezési tevékenységében, sem a szállíttatók munkájában. Így például a nem közcélú fuvarozó vállalatok tulajdonában levő tehergépkocsik amúgy is alacsony kihasználtsága tovább romlott, változatlanul kevés az egységrakomány, csak lassan terjed a rakodólapos, a konténeres továbbítás, a szállítandó áruknál nagyok és kiszámíthatatlanok a mennyiségi ingadozások. Elgondolkoztató, sőt meghökkentő ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy 1970 és 1980 között megkétszereződött a k'özületek — egyszerűsítve: a nem közcéjú fuvarozó vállalatok — tulajdonában levő tehergépkocsik állománya, s ma már meghaladja a 110 ezret. Továbbá: csupán a járművek értéke a szállítási ágazatban — azaz a más tárcák vállalatainak eszközei nélkül! — 48,3 milliárd forint volt a tavalyi év végén. Hihetnénk, a gyarapodó technikai bázis, az abban sűrűsödő hatalmas érték’ mind célszerűbben kamatozik. Ami nagyon hasznos lenne, de még nem több óhajnál. Napjainkban 800 millió tonna a népgazdaságban szállított áruk összsúlya, míg 1960-ban csupán 240 millió tonnát tett ki. Indokolt a kérdés, valóban szük- ségszerű-e az áruk ilyen mértékű fuvarozása? Kétségeinket olyan tények táplálják, mint az amúgy is kevés rakodógép alacsony kihasználtsági foka, a párhuzamos és a keresztbe szállítások változatlan gyakorlata, a nem közcélú fuvarozó vállalatoknál a szállítással foglalkozók többségének — országos vizsgálat állapította meg — minimális szakképzettsége, vagy annak teljes hiánya. A vállalati szervezetben nincs rangja a fuva- roztatásnak, s ezért érthető, hogy a szállítási költségek sem látszanak fontosnak, holott ma már — árufajtától függően — a termék értékének negyven százalékát is elérhetik, de bizonyos esetekben ennél is nagyobbak. Előbbiek ismeretében ítélhetjük meg igazán — népi ellenőrök említett vizsgálódásának azt a tapasztalatát —, hogy sok helyen az elemi törődés is hiányzik, sok helyen még a menetleveleket sem vezetik...! így már nem meglepő, hogy a rakodó- és szállítógépek gazdaságos kihasználásának alapjáról, fuvaroztató és fuvarozó partneri együttműködésről csak szabályt erősítő kivételként szólhatunk, hogy ma a vasútnál a teherkocsik átlagos forduló ideje hosszabb, mint volt 1960- ban, s az üresen futó kocsik aránya is kedvezőtlenebb, mint két évtizede! Folytathatjuk a veszni hagyott lehetőségek, tartalékok fölvillantását a következőkkel : száz tehergépkocsiból a legutóbbi években — a fuvarozó vállalatoknál — 11—12 állt üzemképtelenül. Szakemberek vizsgálatai és számításai szerint a közületi járművek esetében — a nem közcélú fuvarozóknál — ez a szám 23—27. Azaz: szervezettebb karbantartás, javítás — s persze, legelőször, folyamatos alkatrészellátás — mellett, beruházás nélkül lényegesen növelhető lenne a működő gépkocsik mennyisége. Évi ötvenmillió forint kár keletkezett a bútorokban szállítás közben, míg végre megtették az első közös lépéseket a közelmúltban fuvaroztatók és fuvarozók a változás érdekében. Példa csupán a veszteségek és elkerülésük fontosságára. Ilyen példák sokasága kínálja magát — így közös a tehervállalás a rakodásgépesítés fejlesztésében, a konténeres továbbítás bővítésében —, ám még mindig csak’, esetek, s nem általános jellemzők. |uvar: fizetve, ez áll a szállítóleveleken, bélyegzővel ráütve. Végre azonban azzal is tisztában kell lennünk, valójában ki fizeti a fuvart, s amit kiad, az valóban szükséges-e, vagy annyival több, mintha forintjait két kézzel hajigál- ná az utcára? Veress Tamás Békés megyei képzőművészek Penzában Tegnap reggel háromtagú képzőművész-küldöttség utazott Békés megye szovjet testvérvárosába, Penzába. Tavasszal a két megye kulturális együttműködési megállapodása értelmében Penza megyei képzőművészek kiállítását láthatta megyénk lakossága. Ennek viszonzásaként nyílik vasárnap Békés megyei festőművészek, grafikusok, iparművészek és szobrászok munkáiból kiállítás Penzában. Ez alkalomból utazott Csepelénylné Fekete Mária, a városi tanács művelődésügyi osztályának köz- művelődési csoportvezetője, Zahorán Mária grafikus és Varga Géza szobrászművész szovjet testvérvárosunkba, ahol az ottani művészekkel találkoznak. A küldöttség szeptember 26-án utazik haza.
