Békés Megyei Népújság, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

1980. szeptember 18., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Valóra vált a csárdaszállásiak álma Megkérdeztük az illetékest Csárdaszálláson évek óta arra várnak a termelőszövetkezet tagjai, hogy helyben takarékba rakhassák a megtakarított forintjaikat, illetve kérhessenek kölcsönt, ha a lakásukat szeretnék felújítani, vagy nagyobb értékben akarnak vásá­rolni. A vágyuk teljesült: az Endrőd és Vidéke Takarékszö­vetkezet megnyitotta Csárdaszálláson kirendeltségét. A ta­karékszövetkezet végzi ebben a községben is a háztájiból felvásárolt állatok, illetve a tej kifizetését épp úgy, mint a biztosítási kötéseket. Csárdaszálláson másfél hónap alatt 250-en iratkoztak be takarékszövetkezeti tagnak Kétegyházáról Kábái La­jos, Hunyadi utcai lakos írt szerkesztőségünkbe panaszos és egyben kérőlevelet. Olva­sónk több műtéten esett át az utóbbi időben, s a gyógy­szeres utókezelés közben el­ment a hallása, amit az or­vos gyógyszerártalommal indokolt. Mivel halláscsök­kenése akaratán kívüli, hir­telen külső behatásnak mi­nősül, elment a kétegyházi biztosítóhoz CSÉB 50 forin­tos biztosításával. A helybeli biztosító nem fizet kártérí­tést, mivel szerinte nem bal­eset következménye a hal­láscsökkenés. Olvasónk nem nyugodott bele ebbe a vá­laszba, és írt a budapesti fő- igazgatósághoz, de még nem kapott választ. Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei igaz­gatója kérésünkre közölte, hogy Kábái Lajos káriratait már korábban felterjesztet­ték a budapesti központhoz elbírálásra. Amennyiben megállapítást nyer, hogy halláscsökkenése balesettel összefüggésbe hozható, úgy biztosítása alapján kártérí­tést kap. Szerkesztői Szenetek Tóth Eszter, Gyula. Kuz* nyeck ltp. 13.: Levelét meg­kaptuk. Türelmét kérjük, panaszának személyesen utá­na nézünk. * * * Boros László, Doboz, Papp Sándorné, Körösladány. Pa­naszaikat kivizsgáljuk, és választ lapunk hasábjain adunk. Büntessék meg a rombolókat Taxisofőrök hívták fel a figyelmünket arra, hogy Bé­késcsabán, a Csaba Szálló előtt immáron harmadszor­ra törték ki vandál fiatalok azokat a facsemetéket, ame­lyeket a kertészeti és köz- tisztasági vállalat elültetett. Hiába vették körül karókkal, a részeg, magukról megfe­ledkezett ifjak kitörték tö­vestül. A bejelentés alapján fel­kerestük az illetékes válla­latot, ahol elmondották: évente Békéscsabán mintegy ötmillió forintot költenek a parkok fenntartására, fa, bokor és egyéb ültetvény te­lepítésére. A szarvasi arbo­rétumból és más helyről szállítják a több éven át előnevelt csemetéket, nem is kis pénzért. De minden kis fához nem állíthatnak egy- egy ellenőrt. Akik szeretik a szép környezetet — segít­senek a kiültetett fák, bok­rok megvédésében. Fotó: Balkus Imre Válaszolnak az illetékesek Kubik Istvánná bélmegye­ri lakos azt sérelmezi, hogy nem vették tagnak a helyi szövetkezetbe, holott tavasz óta a kollektív gazdaság fa- feldolgozó üzemében dolgo­zik. Az illetékes felügyeleti szerv válaszából kiderül: semmiféle külső szerv nem szólhat bele, hogy kit vesz­nek fel tagnak egy termelő- szövetkezetben, A vezetőség javasolja, vagy elutasítja a kérelmezőt, akinek jogában áll fellebbezni a küldöttgyű­léshez. A tsz alapszabálya és a termelőszövetkezeti tör­vény értelmében a küldött- gvűlés joga a végleges dön­tés, ez ellen már fellebbezés­nek helye nincsen. Vi> Darabos Györgyné békés­csabai lakos azzal a kér­déssel fordult hozzánk: mi­ért kellett neki Békéscsa­bán az Univerzál papírbolt­jában 192 forintot fizetni az első osztályosok egységcso­magjáért, holott a rádióban azt hallotta, hogy ez is ked­vezményes. A kormányhatá­rozat csak az ÁFÉSZ-bol- tokra érvényes? kor 192 forintért adták az egységcsomagot. & - ' ­Csöpögött a fürdőszobában a kád felett felszerelt vízme­legítő csapja — írja egyik békéscsabai olvasónk. —Ki­hívta az IKV embereit, akik kicserélték a tömítést, azóta még jobban folyik. Közölték, hogy új tömítést nem tud­tak hozni, megpróbálnak át­menetileg egy kevésbé hasz­náltat beszerelni. Az IKV hibaelhárítási cso­portvezetője és anyagbeszer­zője elmondotta: valóban or­szágszerte hiánycikk ez a mindössze 29 forint értékű tömítés. A lakosság érdeké­ben mindent elkövetnek, hogy beszerezzék, addig is szíves türelmet kérnek. Tej helyett szesz... Egy évvel ezelőtt húzták le egy jó időre a képzelet­beli rolót a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ megyeszék­helyi, a Lencsési úton levő, tejet, péksüteményt, kenye­ret, cukrot és más hasonló fontos cikket árusító fahá­zának széles ablakán. Az ok nyilvánvalónak látszott, bár a környéken lakókat aligha vigasztalhatta: az üzlet mellett újabb, hasonló cikkeket árusító pavilonok, sőt: a Fényes áruház is megnyílt. Nőtt a konkur- rencia... Két hónappal ezelőtt új­ból megnyílt ez a pavilon, Üj cégtábla került a hom­lokzatra. A „tulaj” maradt a csabai ÁFÉSZ, csak a „profil” változott, de alapo­san : palackozott italok boltjává „nemesedett”. No­ha a konkurrencia ebben az áruféleségben legalább akkora, mint tejügyben, de hát... Igen, a sört valahogy jobban szeretjük, mint a joghurtot. Legalábbis ezt gondolhatták azok, akik az új profil dolgában dönthet­tek. Csakhogy az új bolt is pang. Bizonyára azért, mert érvényes az a nagyszerű rendelet, miszerint utcán, közterületen szeszes italt nem lehet fogyasztani. Meg a konkurrencia ... Tehát a lakossági ellátás hiánylistájáról kipipáltak egy tételt. A városnyira nö­vő lakótelepiek szerint job­ban, értelmesebben is meg­csinálhatnák ezt a művele­tet. Van még néhány fajta olyan árucikk, amelynek akár ilyen pavilont is lehet­ne nyitni. Átmenetileg akár gyermekholmikból. Mert ugyebár ez egy olyan lakó­telep, ahol majd minden la­kásban egy-két kisgyermek is él. S aki italt szeretne, meg tud még tenni ötven métert a következő bevásár­lóhelyig ... (—silá—) KRESZ-park — közös erőfeszítéssel A panaszlevél birtokában — mivel sok szülőt érint — felkerestük a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat vezetőit. Kiderült, hogy a rádióban elhangzott riport Budapestről szólt, nem ÁFÉSZ-, hanem ÁPISZ-bol- tokról. Kormányhatározatról szó sincs. A kereskedelmi egységek saját kockázatvál­lalás alapján döntik el, hogy mit adnak kedvezményesen. Nos, Békés megyében csak a füzetekre érvényes a ked­vezmény. Eddig 20 százalék volt, az idén 40 százalék. Az első osztályosok egységcso­magját 100 százalékos áron értékesítik. Megyeszerte oly sok az első osztályos kis­gyermek, hogy az Univerzál saját kockázatvállalás alap­ján nem tudott ilyen enged­ményt tenni. Az említett papírbolt eladói nem követ­tek el szabálysértést, ami­Dombiratoson eddig több mint 150 ember dolgozott a KRESZ-park építésen. Az általuk tel­jesített 877 társadalmi munkaóra értéke meghaladja a 34 ezer forintot. A település lakos­ságán kívül a helyi Béke Tsz szocialista brigádjai és a mezőkovácsházi járási rendőrka­pitányság dolgozói is részt vesznek a munkálatokban. A KRESZ-parkot szeptember 27-én, a község felszabadulásának évfordulóján adják át rendeltetésének MIT MOND fl JOGSZABÁLY? Mucsi Árpádné, Békés: Levelében azt írja, hogy ik­rei születtek. Ügy hallotta, hogy két gyermek után 4 év gyermekgondozási szabadság illeti meg. Valóban számít­hat ennyi időre? Mennyi gyermekgondozási segély jár két gyermek után? A germekgondozási sza­badság időtartama nincs kapcsolatban a gyermekek számával. Az addig illeti meg önt, amíg a gyermekek a hároméves kort be nem töltik. Az ismerőse azért volt négy évig gyermekgon­dozási szabadságon, mert az első szülését követően egy év múlva szülte meg a má­sodik gyermekét. így a gyermekgondozási szabad­ság egy évvel megnyúlt. A jogosultságnak azonban egyéb feltételei is vannak'. Mégpedig akkor illeti meg a gyermekgondozási segély, ha a szülést megelőző más­fél éven belül legalább 12 hónapig állt munkaviszony­ban, vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyban, és leg­alább napi 6 órai munkaidő­vel dolgozott. Ha pedig me­zőgazdasági termelőszövet­kezet, illetve szakszövetke­zet tagja, ez a jogosultság akkor illeti meg, ha a szü­lést megelőző évben leg­alább 120 napon át részt vett a közös munkában. A közös munkában töltött na­pok számításánál 10 mun­kában töltött órát kell egy munkanapnak tekinteni. A rendelkezés kimondja, hogy ikerszülés esetén, vagy ha az anyának több gyermek- gondozási segélyre jogosító gyermeke van, a segély mindegyik gyermeke után külön megilleti. A gyermek- gondozási segély összege ha­vonta az első gyermek után 800, a második gyermek után pedig 900 forint. Ha pedig termelőszövetkezetnek a tagja, akkor első gyermek után 700, a második gyer­mek után 800 forint segély jár havonta. Emellett a gyermekek számára való te­kintet nélkül havi 290 fo­rint jövedelempótlék is meg­illeti. Meg kell még említe­ni azt is, hogy a gyermek- gondozási segély nem folyó­sítható arra az időre, amikor munkabérben, munkadíjban, táppénzben, baleseti táp­pénzben, terhességi-gyer­mekágyi segélyben, vagy szülési segélyben részesül. H. József né, Békéscsaba: Négyen vagyunk testvérek. A bátyánk' a közelmúltban hirtelen meghalt. Volt neki egy háromszobás, összkom­fortos, tanácsi bérlakása Bu­dapesten. A feleségétől egy­szer már elvált, aztán újra összekerültek, s 10 évet él­tek együtt. A feleség most a lakást kisebbre szeretné cserélni. Azt szeretnénk tud­ni, hogy a lakás fele megil- let-e minket? Igaz-e, hogy a csere után ez az öröklési igényünk megszűnik? A hagyaték megállapítá­sakor mindig figyelembe kell venni, hogy mi az örök­hagyóé. Ha az örökhagyónak volt házastársa, a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak — ideértve az adósságokat és a tartozá­sokat is — csak fele arány­ban illetik meg az örökha­gyót, a másik fele a túlélő házastársé. Éppen ezért csak az örökhagyót illető fél rész tartozik a hagyatékba. A ta­nácsi bérlakás viszont nem tartozik az örökhagyó hagya­tékába. Akár elcseréli a la­kást, akár nem az özvegy, az nem lesz örökölhető, hiszen a tanács a tulajdonosa. A bérleti viszonyt szabályozó rendelkezések értelmében az özvegy válik a lakás főbér­lőjévé. Dr. Sercdi János VISSZHANG A Népújság 1980. szeptem­ber 9. számában cikk jelent meg Zsadány község kultu­rális életéről. A cikkben a művelődési házzal kapcso­latban több téves adat je­lent meg, amit a rend ked­véért szeretnék korrigálni. Az újságban leírt zárt aj­tók nem lehetnek példái a házban folyó munka helyze­tének, bár szerintem a mon­datok ezt sugallták. Egysze­mélyes intézményben dolgo­zom, és egy művelődési in­tézmény munkatársának nem olyan a munkaköre; hogy egész nap a házban tartóz­kodjék. (Szervezés stb.) Ügy érzem, a cikkben megszó­laló tanácstitkár véleménye nem mellőzte a rosszindula­tú elfogultságot, nem is be­szélve az ez ügyben való já­ratlanságról. Nagyon megle­pett hivatalos felettesem tá­jékozatlansága, mikor azt mondta, hogy végzős főisko­lás vagyok, hiszen még csak két évet végeztem. Szerintem ez nagyban rontja monda­tainak hitelét. Sértőnek ér­zem azt a kijelentését, hogy nincs tekintélyem a fiatalok előtt. Én ennek az ellenke­zőjét érzem. Nem tudom, miért a címbeli szervezetlen­ség. Korántsem hiszem, hogy az eszményit megközelítő munka folyik a házban, de a községnek adottak a lehe­tőségei. A kevés fiatal, az eljáró dolgozók és az öregek meghatározzák munkánkat. Nem érzem illetékesnek tel­jesen a könyvtárost a műve­lődési házban folyó munkák jellemzésére. Innen eredhe­tett, hogy ő felsorolta a szakkörök között a már megszűnt bélyegszakkört, de nem beszélt pl. a horgászkö­rünkről. A házban ez évben több tanfolyam zajlott le, rendez­tünk műveltségi versenyt, írtunk ki irodalmi pályáza­tot gyerekeknek, fellépett többek között a Kaláka együttes, volt kubai folklór­est, két kiállítás, dzsessz­együttes, 4 akrobatacsopor­tot léptettünk fel, és arány­lag rendszeresen tartunk' diszkót. Az ifjúsági klubról: ahol nem működik KISZ- szervezet, valamint nincs megfelelő anyagi-technikai felszerelés, ott csak ritkán lehet jó ifjúsági klubot ala­kítani. A klub, bár nem ne­vezhető a legjobbnak, azért egy tagunk részt vett Bé­késcsabán k'lubtechnikusi tanfolyamon, részt vettünk klubtalálkozón, és esténként néhány tag mindig itt van súlyt emelni, asztaliteniszez­ni egy kis zene mellett. Ügy érzem, ez még hozzá­tartozik a zsadányi kulturá­lis életről alkotott képhez. ifj. Göndöcs Péter, műv. ház ig., Zsadány Az újságíró megjegyzése: Igaz, hogy a népművelők munkaideje kötetlen, de egy olyan művelődési házban, ahol egyszemélyi vezetés van, valakinek mindig tudnia kell az igazgató hollétéről. Ha közli például a könyvtárve­zetőjével, hogy hol találha­tó, nagyon szívesen megke­restük volna. Így a vb-tit- kár véleményét fogadtuk el, mint hivatalos személyét, de — hogy ne egyoldalúan lás­suk a helyzetet — megkér­deztük a legilletékesebbe­ket, a fiatalokat is. A cím­ben szereplő „kérdőjelek” jelzik, hogy nehéz egyértel­műen eldönteni, az emberek igénytelensége, vagy a rossz szervezés (s itt a nem meg­felelő KISZ-munkára is utaltunk) az oka, hogy nem a legaktívabb a kulturális élet Zsadányban. Egy-egy lá­togatásunk alkalmával nem láthatunk bele a személyes ellentétekbe, s ez nem is feladatunk. Célunk, hogy a valóságot ábrázoljuk, ame­lyet elsősorban az ott élők véleménye tükröz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom