Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

0 1980. augusztus 10-, vasárnap Autó — motor Figyelmeztető sárga fény Trópusok üzenete Orchideagyár az üvegfalak alatt Orchideaszüret. Évente háromszázezer harangot csomagolnak celofándobozokba Pálmák, broméliák, orchi­deák — egzotikus szépségü­ket nem halványít ja az üveg­házban derengő fény. Az ős­erdő bizarr formájú, fűszeres illatú virágai éppúgy pom­páznak az üvegfalak alatt, mintha a páradús őserdők gazdag növényvilágában él­nének. Az európai embert bámulatba ejtik a trópusok „ékszerei”, s szívesen viszi otthonába, hogy díszítse ve­lük lakását. Európa virágpiacán divat­ba jöttek a trópusi virágcso­dák, miután sikerült olyan fajtákat kitenyészteni, me­lyek jól tűrik a hűvösebb Nagy László telepvezető a broméliák szakértője. Ezek a rozettás növények a közpon­ti fűtéses lakásokban is hó­napokig megőrzik színpom­pás virágukat Az ásványi kincsek kuta­tásához a szovjet geológusok már régóta alkalmazzák az elektromágneses légi feltárás módszerét. Repülőgépekre vagy helikopterekre szerelt nagy érzékenységű műsze­rek segítségével a bányakő­zetekben villamos teret ger­jesztenek, a szakértők ennek kontúrja alapján következ­tetnek a felderített lelőhely alakjára, méreteire és tele­pülési mélységére. A légi villamos kutatás alkalmazá­sa azonban a legutóbbi idő­kig egész sor nehézséggel járt együtt. Amíg a korszerű mérőberendezés nem súlyos, addig a kőzetekben villamos tér gerjesztéséhez szükséges áramfejlesztő berendezések túlságosan terjedelmesek. Ez a körülmény, különösen a hegyvidékeken és a nehezen hozzáférhető térségekben megnehezítette a kutatáso­kat. A geofizikusok elhatároz­ták, hogy tökéletesítik az al­éghajlatot, a páraszegény le­vegőt, s még a távfűtéses la­kásokban is jól érzik magu­kat. Elterjedt a virágkul­tusz: Ausztria évi virágex­portja eléri az egymilliárd schillinget, az NSZK-ban évente ' egy lakos átlagosan 70 márkát költ virágra. E nagy kereslet arra ösztönzi a magyar virágkertészeket, is hogy szinte futószalagon, üzemszerűen termelje a di­vatos, egzotikus növényeket, így jött létre Szombathelyen a Kertész Termelőszövetkezet orchideagyára, mely Közép- Európában a legnagyobb. Hat éve foglalkoznak e nemes virág szaporításával, termesz­tésével, a világ minden tá­járól — Kaliforniából, a Hi­malája lejtőjéről, Indiából stb. — hozatnak új fajtákat. Ma már kétszáz fajtát ne­velnek a párducfoltos Paphi- opedilumtól (Vénusz-pa- pucs), a fehér lepkevirágú Phalaenopsisig, az év min­den szakában láthatók a ker­tészetben harangfürtökkel te­li orchideabokrok. Most kí­sérleteznek a mini cymbidi- ummal, a kis harangvirágú orchideával, melyet ágan­ként vehetünk meg a virág­boltokban. Az orchidea bár drága, de mégis a legolcsóbb virág, mert száráról levág­va egy hónapig is elél. A kertészet 8,1 hektárnyi holland üvegházai a legmo­dernebb technológiával — automatizált fűtéssel, hűtés­kalmazott módszert. Első­sorban az áramfejlesztő be­rendezésektől kell - megsza­badulni. Ügy határozták, hogy ezek helyett rádió- állomásokat alkalmaznak. Az általuk sugárzott 15—30 km hosszúságú rádióhullámok képesek mélyen a földbe ha­tolni és a felszíntől több száz méterre kimutatni a településeket. Kidolgoztak egy érzékeny hordozható vevőkészüléket, amely lehetővé tette azt, hogy a munkálatok helyszí­nétől 10 000 km távolságban működő rádióállomások erő­terei a geofizikai kutatáshoz felhasználhatók legyenek. E készülék kísérleti példá­nyainak a repülőterekre és helikopterekre szereli komp­lex aerofizikai állomások villamos kutatási csatornája­ként való alkalmazása sike­resnek bizonyult: a műsze­rek sikeresen vizsgáztak a Kaukázus és a Bajkái tavon túli vidék, a Távol-Kelet és sei, szellőztetéssel — működ­nek, a virágokat hazájuk ég­hajlatának megfelelő hőmér­sékletű és páratartalmú kör­nyezetben nevelik. Sőt a pia­ci prognózishoz igazodva, időzíteni, késleltetni tudják a virágok szirombontási idejét. Évente 250—300 ezer orchi­deát értékesítenek, dobozba zárva. 32 millió forint érté­kű exportjuk egyharmadát teszik ki ezek a virágok, (je­lentős mennyiséget termel­nek a hazai virágpiacra is). Export bevételük nagy része egzotikus dísznövényből szár­mazik : pálmák, broméliák (rozettás növények), fiku- szok, filodendronok ... mint­egy 80-féle cserepes dísznö­vényből. Vevőjük: Ausztria, NSZK, Svájc, Skandinávia, Libanon, Ciprus, Csehszlová­kia stb. Szállítási — érté­kesítési körzetük sugara 500 —700 kilométer; ez a távol­ság még gazdaságos. Éves árbevételük 122 millió fo­rint, ebből 28 millió tőkés exportból származik. Kevesen tudják, hogy az üdí­tő, pikáns ízű ananász is egy broméliafajta gyümölcse (Fotó — KS) Számos külföldi kiállításon vettek részt, eddig 168 arany-, ezüst- és bronzérmet nyer­tek, melyek a kiváló szak­embergárda — 17 kertész- mérnök, 52 technikus, 140 szakmunkás — jó felkészült­ségét bizonyítják. A trópusi és általában a ritka növények szaporítása, nevelése nagy hozzáértést, tü­relmes, hosszan tartó mun­kát kíván, de megéri, mert jól jövedelmez. A kertészet 27 hektárnyi (34 százaléka növényház) területén annyi termelési értéket hoz létre, amennyi egy 5-6 ezer hektá­ros növény- vagy állatte­nyésztő szövetkezet átlagos teljesítménye. H. A. Jakutin színesfémtelepeinek kutatásakor. Az új módszer geológiai térképek készítésére, vala­mint különböző ásványi kincsek közvetlen kutatására szolgál. A mágneses érclelő­hely-kutatással és ,a gamma- színképméréssel kombinál­tan alkalmazva ez a mód­szer lehetővé teszi a légi fényképezések eredményei­nek megbízható kiértékelé­sét, és .azt, hogy tüzetes földfelszíni kutatások és geo­lógiai kutatómunkák számá­ra a legperspektivikusabb terepszakaszok kijelölhetők legyenek. Az új készülék segítségé­vel kiegészítő adatokat kap­hatunk a földkéregben vég­bement különböző olyan tektonikus diszlokációkról, amelyekkel lelőhelyek hoz­hatók összefüggésbe. Az ás­ványi kincsek feltáratlan te­lepüléseinek prognózisa szempontjából roppant nagy értékű ez az információ. A közúti közlekedésben fi­gyelmeztető jelzésül a villo­gó sárga fény szolgál. A megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó járműveken kell ilyen figyelmeztető jelzést működtetni, valamint az út, vagy közmű építésére, fenn­tartására (javítására), illetve tisztítására szolgáló jármű­veken, ha munkát végeznek. Az elromlott jármű vontatá­sát végző járművön is sár­ga fény villog. Sok országban olyan nagy a sárga fény tekintélye, mint nálunk a megkülönböztetett járművek által használt kék fényé. A magyar utakon közlekedőket viszont semmi­lyen fokozott figyelem nem szállja meg a sárga villogó fénnyel közlekedő járműve] való találkozáskor. Ez való­színűleg azért van, mert ná­lunk a sárga fény sokkal in­kább a jármű különlegessé­gét jelöli, mintsem a közle­kedés veszélyességét. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért kell például a normál méretű, 40 km/óra tempóban haladó locsolókocsira, vagy a járdán cammogó seprűjár­műre sárga fény? Ezek mel­lett elhaladva senkinek sem jut eszébe lassítani, elővigyá­zatosabban hajtani. Erre vi­szont kifejezetten szükség lenne a nagyméretű és súlyú közúti szerelvények, túlmére- tes, nehéz fuvarok láttán, esetenként még a félrehúzó- dást is megkísérelve, vagy éppen megállva. A 2,5 méteres szélességi határt túllépő járművek (szerelvények) csak elő- és utánfutó kocsival — elöl és hátul haladó, figyelmeztető jelzést használó gépkocsikísé­rettel — közlekedhetnek. Az elő- és utánfutó kocsik, va­lamint maga a vontató jár­mű, és a bal hátsó oldalán a vontatmány is villogó sár­ga fényt köteles használni. Különleges szállítmányok egyébként a magyar előírá­sok szerint közútjainkon csak éjszaka közlekedhetnek, le­hetőleg elkerülve az egyje­gyű főútvonalakat, a nagy­városokat, és mindenekelőtt a fővárost. Nem árt tudni, hogy a sárga villogó jelzést haszná­ló jármű vezetője — feltéve, hogy ez a munka végzése ér­dekében elkerülhetetlen —, ha a forgalmat nem veszé­lyezteti és lényegesen nem akadályozza, nem köteles az általános jobbra tartási sza­bályoknak' eleget tenni. Ugyanő — 22 és 06 óra kö­zött, megfelelő biztonsági in­tézkedések mellett és legfel­jebb 10 km/óra sebességgel — egyirányú forgalmú úton és osztott pályás út bal ol­dali úttestjén a menetirány­nyal szemben is közlekedhet. A figyelmeztető jelzést hasz­náló jármű — az útügyi ha­tóságok engedélyével, de leg­feljebb 10 km/óra sebesség­gel — a járdán is közleked­het. Mindamellett élvezi azt az előnyt is, hogy olyan he­lyen is ' megállhat, ahol egyébként ez tilos. A villogó sárga fénnyel közlekedő jár­műveknek egyébként a töb­bi járművekkel szemben az általános szabályoktól eltérő elsőbbségük nincs. Bulgáriában, ahol igen nagy a sárga fény tekintélye, sokszor áttételesen még ve­szélyhelyzetet is teremt, hogy a felvillanó sárga fény­re hirtelen fékeznek, blok­kolnak a járművek. Nem árt ezt tudniuk az autótúrára, nyaralásra induló autóveze­tőknek. B. I. Hz ásványi kincsek nyomában Tudomány — technika Hz ofszet eljárás buktatói NDK gyártmányú ofszet rotációs nyomógép; egyike a leg­modernebbeknek, mellyel » legkiválóbb minőségű színes nyomtatványok is előállíthatók. A különlegesen műszerezett gép 660 mm szélességű papírpályát nyomtat, szárító- és hű­tőberendezéssel is rendelkezik (KS) A nyomdai ofszet eljárás technológiai tökéletesítése, finomítása még napjainkban sem fejeződött be, a minden szempontból kielégítő meg­oldásokat még nem sikerült megtalálni. Az ofszet eljárás a nyomófelület egyes pont­jainak a vízzel szembeni el­térő „érzékenységén” (sze­lektivitásán) alapul. É nyom­tatási módnál a festéket és a vizet egyidejűleg alkal­mazzák a rajzi elemek — képek, szövegek stb — fes­tékszerető (oleofil) és egy­ben víztaszító (hidrofob) tu- lajdonságúak, a nem rajzi elemek pedig ezzel ellenté­tesen viselkednek. Nyomta­táskor a gépmester egyik legfontosabb feladata a fes­ték-víz egyensúlyi állapot biztosítása. Még a beállítás után is fontos követelmény a festék-víz egyensúly folya­matos ellenőrzése, mert a legkisebb eltolódás is hatás­sal van a nyomat minőségé­re. Nehezíti az ellenőrzést, hogy a korszerű nyomógé­peknél igen nagy a papír ha­ladási sebessége: íves nyom­tatásnál eléri az óránkénti 10 000 ívet, tekercsnyomta­tásnál pedig a 25 000 fordu- lat/óra értéket. Újabban a kereskedelemben alkoholos nedvesítőművei felszerelt of­szet nyomdagépek is megje­lentek. Ezeknél alkohol hoz­záadásával csökkentik a víz felületi feszültségét, ezáltal a nedvesítés egyenletesebb lesz. Ezeknél azonban újabb prob­lémák adódnak: az alkohol­koncentráció állandó szinten tartása, az egyenletes vízhő­mérséklet biztosítása stb. A technológiai tökéletesítésnek jelenleg három útja van: a gépek bonyolult és drága műszerekkel való felszerelé­se, amelyek állandóan mérik a nyomóformán a festékfilm és a vízfilm vastagságát;kü­lönleges összetételű adalék­anyag használata a nedvesí­tő vízhez; a festék-víz egyen­súly számítógépes vezérlése. Egészség — higiénia Hogyan akadályozhafók meg a fertőző betegségek? Az emberek nem egyfor­mán fogékonyak a fertőző betegségekkel szemben. A természetes ellenállóképesség eltérő az egyes embereknél. A fertőző betegségek egy ré­sze olyan, hogy átvészelésük egész életre szóló védettsé­get, immunitást ad. Nyilván­való lenne tehát, hogy a fer­tőző betegségek elleni leg­jobb védekezés: átesni a be­tegségen. Csakhogy a beteg­ségek súlyosan károsítják az ember szervezetét. Nem szól­va arról, hogy gyógyíthatat­lan elváltozásokat okozhat­nak. Számtalan megfigyelés, hosszas kutatómunka után rájöttek arra, hogy az em­beri szervezetet mestersége­sen ellenállóvá lehet tenni, mégpedig úgy, hogy nem te­szik ki veszélynek. Így ké­szítették el a különböző vé­dőoltásokat. Az immunitás­nak — a szervezet védetté tételének — két fajtáját dol­gozták ki és alkalmazzák napjainkban. Az aktív im­munizálás olyan védőoltás beadását jelenti, mely a megbetegedést okozó mikro­bák gyengített, „szelídített”, vagy mesterségesen elölt szervezetét tartalmazza, né­mely esetben a baktérium mérgét, toxinját. Az így be­jutott anyag már nem ké­pes betegséget okozni, de ha­tására a szervezet olyan sa­játos anyagot termel, amely a szervezetet akkor is védi, ha a valódi „mérges bakté­riumok” támadják meg. Az immunitás másik fajtá­ja a passzív immunizálás.' Ezt a védőoltást csak bizo­nyos esetekben és olyankor alkalmazzák, amikor gyors hatást kell elérni, amikor nincs idő arra, hogy meg­várjuk, amíg kifejlődik a szervezet ellenállóképessége. A passzív immunizáláskor kész ellenanyagot adnak az orvosok. A fentieken kívül vannak olyan gyógyszerek, oltóanyagok, amelyekkel a szervezet ellenállóképességét fokozva — főleg gyermekkö­zösségekben — az újabb megbetegedéseket akadályoz­hatjuk meg, és kiegészítő in-' tézkedésekkel a járványt megfékezhetjük. A védőoltá­sok beadása az orvos dolga. Megbetegedések esetén a beteg hozzátartozóinak két fontos tennivalója van. Az egyik: a fertőző források el­szigetelése, a beteg elkülöní­tése. Lehetőleg olyan szobá­ba kell fektetni, ahol nem járnak át mások, ahol csak egyedül tartózkodhat. Gon­dozását az" arra kijelölt sze­mély végezze, rajta és az or­voson kívül más ne érint­kezzen vele. Ez tehát az első lépés a fertőzés tovaterjedé­sének megakadályozásában. A másik fontos tennivaló: a fertőtlenítés. Ez lényegé­ben nem más, mint alapos nagytakarítás, mégpedig hy- po és klórmész felhasználá­sával. Az evőedényeket ala­posan el kell mosni, ki kell forrázni. A ruhákat mosás­nál főzni kell. A mosdókat, a W. C.-ket, ámyékszékeket rendkívül gondosan kell ta­karítani és fertőtleníteni. A személyi tisztaságra fokozot­tan kell ügyelnie mindenki­nek. A betegség természeté­től függ a fertőtlenítés mód­ja. Akinek pedig nem feltét­lenül fontos, ne érintkezzen a beteggel. Dr. König János

Next

/
Oldalképek
Tartalom