Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

1980. augusztus 6., szerda o Kunágotai vélemény: Gyorsan megtérülő beruházás Előzetes Körkép a 69. OMÉK-rél Alig két hét múlva, augusztus 19-én nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt a 69. Országos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK), az előrejelzések szerint az eddigi magyar agrárkiállítások legnagyobbika. Ä 69. OMÉK feladata az, hogy számot adjon az V. öt­éves terv időszakában a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar, az erdészet és faipar területén elért eredmények­ről, és tájékoztasson a VI. ötéves terv főbb céljairól, így a bemutatók ennek megfelelően szemléltetik az egyes ágazatok népgazdasági szerepét, termelő- és exportké­pességét, és bemutatják a különféle együttműködési for­mákat, termelési rendszereket és a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő tevékenységét. lenne Az árvíz nagy károkat okozott Észak-Békés megyé­ben, ugyanakkor délen, ott ahol a kora tavaszi és nyár eleji belvíz nem, vagy csak későn vonult vissza, szintén alig lesz mit betakarítani az idén. És ez így van már évek óta. A víz itt is „elvette” a földet az embertől. Az or-i szág talán legtermékenyebb földjének hektárjain rendez­kedett be, hogy lehetetlenné tegye a tervszerű mezőgaz­dasági termelést. — Valamikor, ha volt is ilyen, az csak árvizek ide­jén lehetett, de most nincs árvíz — mondják nekikese­redve Kunágotán, Lököshá- zán, Kevérmésén, Nagyka­maráson és mindenütt Dél- Békés megyében, ahol a Ma­ros hordalékkúpjából a víz tör a felszínre. S amíg a ku­tatók azon elmélkednek, hon­nan a víz, és miért nem fo­lyik el, mint korábban, ad­dig a mezőgazdasági üze­mek, a tsz-tagok és a veze­tők vívják a maguk küzdel­mét, hogy megkíséreljék pó­tolni a veszteséget. — Szövetkezetünkben csak az utóbbi két évben 2400 hektár került részben vagy teljesen víz alá a tavaszi és nyár eleji hónapokban. Eb­ben az évben különösen sú­lyos a helyzet, hiszen terü­letünk 30 százalékán több, mint 1600 hektáron károsult a vetés. A májusi határszem­lén még biztató kép tárult elénk. A növények szépen fejlődtek. Azután május 31- én egyetlen nap alatt 100 milliméter eső zúdult alá, és jöttek június elejének csa­padékos napjai. Máskor is volt már ekkora eső, még­sem okozott gondot. Igaz, a talajvíz szintje sem állt olyan magasan, mint az utóbbi néhány évben. Az alacsonyabb fekvésű terüle­teken a víz itt tanyázik hó­napokig ... — magyarázza Gyalog Mihály, a kunágotai Bercsényi Tsz elnöke. Ahol sohasem használtak lánctalpas kombájnokat a bú­za aratásához, ott most az­zal vágják a kalászokat. Víz­ben áll a gabona, nem egy helyen foltokban vagy telje­sen kipusztult a kukorica, a cukorrépa. Négy éve még ki­váló termelőszövetkezeti cí­met kaptak. Akkor 40 mil­lió forint nyereséget állítot­tak elő. — A növénytermesztés ad­ja a nyereség 90 százalékát. Ha valami miatt csökkennek a termésátlagok, csökken a nyereség is. 1978-ban már csak 26, tavaly 25 millió fo­rint volt a szövetkezet ered­ménye. Ebben az évben sem lesz több. Példákkal igazol­hatjuk, mekkora veszteségek okozója a víz. A kender, ami egyébként a közös gazdaság árbevételének 13 százalékát adta, a termelés magas költ­ségei miatt a nyereség 26 százalékát emészti fel. Most azon gondolkodunk, hogy az ilyen nagy kockázattal ter­meszthető növények nem il­leszthetők termelési szerke­zetünkbe — tár elénk né­hány adatot, és ezek birto­kában elemzi a helyzetet Pé­csik Gábomé közgazdasági osztályvezető. Végül is a csökkent nyere­séghez kellett igazítani a kö­zös gazdaságban a fejlődés ütemét. Ezt bizonyítják az elnök szavai is. — A korábbi években olyan fejlesztéshez fogtunk, amelyet a 40 millió forinthoz igazítottunk. Elképzeléseink­ben dinamikus előrelépést fogalmaztunk meg. De idő­közben le kellett mondanunk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről, a géppark igé­nyeinknek megfelelő korsze­rűsítéséről. Valamikor azt mondták Kunágotán, itt csak aratni és vetni kell, a többit a föld­re bízta az ember. S ha ez nyilvánvalóan túlzás, akkor is igaz, viszonylag kis költ­séggel hatalmas termésátla­gok érhetők el. A 6 tonna búza, a 8-9 tonna kukorica, a 40—50 tonna cukorrépa ezen a földön természetes. Jól lehet most a felének, az egyharmadának is örülnek majd. — Amikor kiváló lett a gazdaság, a déli tsz-szövet- ség 36 üzeme közül az egy hektárra eső jövedelmet ösz- szehasonlítva az ötödikek A kutaséri csatorna a belvíz elvezetésére alkalmatlan, le­hetetlen a tervszerű mező- gazdasági termelés... voltunk. Most a mezőny má­sodik feléhez tartozunk — kesereg Pócsik Gábomé. Gyalog Mihály pedig egy másik, az előzőnél is fon­tosabb tényre világít rá. — A sok víz kilúgozza a talajt. Pótolhatatlan kárt okoz. Kétszeres baj szakad ránk, mert egyszer kényte­lenek vagyunk beérni a ki­sebb terméssel, másodszor a föld, ha gyorsan nem törté­nik valami, annyit veszít termőképességéből, hogy azt csak aránytalanul magas költséggel lehet helyrehozni. Kunágotán aggódnak, ke­resik a kiutat, de mindenütt ezt teszik, ahol felismerték, gyors megoldásra van szük­ség. — Elkészült a térség me­liorációs terve, amely termé­szetesen magában foglalja az általános vízrendezést. Az orosházi Űj Élet, a batto- nyai Petőfi és Május 1., a kaszaperi Lenin, a nagybán- hegyesi Zalka és a tótkom- lósi Viharsarok Tsz-ekben már a korábbi években el­kezdődött ez a munka. Nagy­kamarásról új csatorna ve­zeti el a vizet. Elkezdődött tehát a térség vízrendezése. Kunágotán, Kevermesen és-a többi belvízzel sújtott terü­leten is hasonló megoldásra van szükség. Előbb azonban a belvíz elvezetésére alkal­mas, úgynevezett befogadó­csatornákat kellene építeni, hogy azután megvalósulhas­son a melioráció. A tervsze­rint a munkálatok a hato­dik ötéves terv végére feje­ződnének be — adja tud­tunkra Kácsor András, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa. — Nem a türelmetlenség mondatja velünk, de úgy gondoljuk, megérné, ha a tervezettnél 1-2 évvei hama­rabb fejeződhetnének be a meliorációs munkák. Ez min­denkinek megérné. A beru­házás ugyanis gyorsan, 3-4 év alatt térülne meg, és a föld termőképessége sem romlana tovább. Egyelőre azonban nyakunkon a víz. A kutaséri csatorna a víz elve­zetésére alkalmatlan. Így mi semmit sem tudunk tenni. S végül még egy adalék. Az Állami Biztosító az el­múlt tervidőszakban Békés megyében csaknem 800 mil­lió forintot fizetett ki bel­vízkárra. Ennek jelentős ré­szét déli mezőgazdasági üze­meink kapták. Ma még nem lehet tudni, hogy végül is a tervezett időnél hamarabb valósul-e meg Dél-Békés megyében a melioráció. Az mindenesetre tény, hogy a víz nemcsak a mezőgazdasági üzemeknek jelent gondot, de a községek házaiban is sok kárt okoz... Kepenyes János Az Orosházi Üveggyárban az első félévben 39 baleset fordult elő. A kiesett mun­kanapok száma 1157 volt. Sajnálatosan egy halálos bal­eset is történt. A keverő­üzemben a szállítótartály le­szakadt, és rázuhant az alat­ta tartózkodó dolgozóra, aki a helyszínen meghalt. Szederháti Istvánnak, a vál­lalat munkavédelmi csoport­ja vezetőjének a tájékozta­tása szerint a legtöbb bal­eset tárgyak, üveglapok, pa­lackok eséséből, üvegszilán­kok okozta sérülésekből ered. Munkaköri mulasztás miatt egy esetben indult fegyelmi eljárás egy művezető ellen. A halálos végű balesettel kapcsolatban a mulasztókkal szembeni eljárás még nem zárult le. Az üveggyár korszerű terme­lőberendezésein javarészt kor­szerűek a munkavédelmi be­rendezések is. Alapvetően fontos tehát, hogy a dolgo­zók értsenek a munkakörük­kel kapcsolatos feladatok tel­jesítéséhez, a gépek, eszkö­zök kezeléséhez. A munkavédelmi előírá­sok oktatását a gyárban be­A szakmai közönségen túl az OMÉK minden látogató­jának kínál érdekességet, hi­szen a célja is az, hogy az esztétikusán kiállított termé­kek segítségével ki-ki érdek­lődésének megfelelően képet kapjon, új ismereteket sze­rezzen a magyar agrárgaz­daságról. Az OMÉK-on me­zőgazdaságunk, élelmiszer- iparunk, erdészetünk és fa­iparunk témái 18 központi bemutató keretében tekint­hetők meg, 27 ezer négyzet- méter fedett és 46 ezer 800 négyzetméter szabad terüle­ten. Mit, hol találunk A B csarnokban, a kiállí­tás fő pavilonjában kapnak helyet az agrárpolitikai, a KGST- és nemzetközi együtt­működési, a szakoktatással és kutatással, valamint a vezetésszervezéssel foglalkozó témák. Itt lesz az Alkotó If­júság címet viselő bemutató is. Az A pavilonban, a kiállí­tás legnagyobb csarnokában a növénytermesztési, a ker­tészeti — az utóbbi kereté­ben a 13. országos virágköté­szeti verseny és kiállítás —, a háztáji és kisegítő gazda­ságok bemutatója látható. Ezeket egészíti ki a növény- védelmi, a talajerő-gazdálko­dási és a meliorációs tevé­kenységek kiállítása. Az F/2-es pavilonban az állattenyésztési és takarmá­nyozási, az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai és ha­lászat bemutatójára került sor. Az OMÉK időtartamára 5 ezer 500 négyzetméteres területen istállókban helye­zik el a kiállított állatokat. Az erdészeti, a faipari, a va­mutatással (diavetítéssel és gyakorlóberendezések al­kalmazásával) igyekeznek eredményesebbé tenni. Van­nak azonban lehetőségek a munkavédelem fejlesztésére, ami újításokkal is elősegít­hető. Az ilyen újításokat a munkavédelmi csoport kap­ja meg véleményezésre, amit néhány napon belül igyek­szik végrehajtani. A jelen­tősebbekért nagyobb összegű díjazást javasol. Az évente kiadásra kerülő újítási feladattervben az idén munkavédelmi jellegűek is szerepelnek. Olyanok, ame­lyekkel egészségi ártalmak, sérülések előzhetők meg. Az újítók a jó megoldásokért ju­talmat is kapnak. A gyárban rendszeresen tartanak munkavédelmi ve­télkedőket. Munkavédelmi filmbemutatókon évente leg­alább egyszer-kétszer csak­nem mindenki részt vesz. A munkavédelmi csoport mint­egy 30 munkahelyre olyan segédletet dolgozott ki, mely­nek alapján a művezetők és a csoportvezetők szakszerűbb oktatást tartanak. P. B. dászati bemutató a 25-ös pa­vilonban foglal helyet. A D pavilon a kollektív élelmi­szerbemutatóé, 15 ágazati csoportjával, valamint a friss zöldség és gyümölcs forgalmazásával. A gasztro­nómia a 23-as számú pavi­lonban kapott helyet, itt a bemutató mellett gyakorlat­ban is — főzéssel, táplálko­zási tanácsadással, kóstol­gatással — tájékoztatják a látogatókat a korszerű táp­lálkozást elősegítő táplálko­zásról. A műszaki és építészeti ki­állítás jelentős része szabad területen helyezkedik el. A földhasználat és földvédelem témája a 24. számú pavilon­ban található. Nemzetközivé vált A hazai önálló kiállítók száma az idén meghaladja a százat. A megyénkből hét önálló kiállító nevezett be az idei OMÉK-ra, az újkígyósi Aranykalász Tsz, a Mezőko­vácsházi Zöldségvetőmag-tár- sulás, az FLR békéscsabai kirendeltsége, a szarvasi HAKI, a Mezőhegyesi Álla­mi Gazdaság, a Gyulai Víz­mű és a füzesgyarmati Uni- verzál Ipari Szövetkezet. Legújabb termékeiket, ter­melési eredményeiket mu­tatják be az agrárgazdaság csaknem valamennyi ágaza­tából. Külföldön is egyre na­gyobb a népszerűsége az ÓMÉK-nak, ennek megfele­lően erősödik a kiállítás nemzetközi jellege is. A szo­cialista országok közül a KGST kilenc tagországa és Jugoszlávia képviselteti ma­gát, felvonultatva legjobb és legjellemzőbb termékeit, a KGST keretében való együtt­működést. A nem szocialista kiállítók nagyszámú jelent­kezése azt bizonyítja, hogy az OMÉK mint kereskedel­mi esemény is igen nagy ér­deklődésre tarthat számot. Erre utal, hogy egyéni kiál­lító cégekkel Anglia, Auszt­ria, Hollandia, Japán, Liba­non, Svájc, Svédország, Nyu- gat-Berlin; kollektív bemu­tatóval Franciaország, Taj­van ; nemzeti bemutatóval pedig Kanada, Líbia, NSZK, Űj-Zéland és az USA vesz részt a 69. OMÉK-on. Megyénk az OMÉK-on Megyénkből a szántóföldi növénytermesztési bemutató kategóriájába 40 mezőgazda- sági üzem jelentkezett, a ne­vezett termékek között főleg a búza, a kúkorica, a lucer­na és a cukorrépa szerepelt, de megtalálhatjuk a szóját, a rizst, a rostkendert, a cir­kot és a burgonyát is. A kertészeti ágazatban ki­lenc megyei gazdaság híres­ségei szerepelnek, lesz itt paszternák — amit a geren- dási Munkácsy Tsz mutat be —, de láthat a közönség ne­mesített káposztát, dinnyét, paradicsomot, paprikát, zöld­babot és zöldborsót. Gyü­mölcsfaoltványokkal neve­zett be a békéscsabai Lenin Tsz, cserepes levélzölddel a dísznövénytermesztési ága­zatban az orosházi városi költségvetési üzem kerté- - szete. Technikai újítások, talál­mányok, újdonságok, új tech­nológiák kategóriájában a békésszentandrási Zalka Tsz mutatja be angóranyúl- tenyésztésben és -tartástech­nológiában elért eredménye­it, a békéscsabai Lenin Tsz pedig a baromfitrágya-szá- rítmányát. A háztáji és kise­gítő gazdaságok közül az orosházi és gyulai kertba­rátkor vesz részt ezen a nemzetközi kiállításon. Az orosházi Qravecz Fe­renc nagyezüst nőstény, a szintén orosházi Virók Mi­hály nagycsincsilla, a szeg­halmi Horváth Sándor pedig új-zélandi fehér nyulát ne­vezte be. Barkácstraktor- verseny is lesz, ezen me­gyénkből három békési — Hőgye László, Babály István és Nagy Elek — és az újkí­gyósi Gyulai László „remek­műve” szerepel. Az állattenyésztés kategó­riában szarvasmarhával, juh­hal, és lóval jelentkezik hat megyei mezőgazdasági üzem. Az élelmiszeripar területéről 10 üzem nevezte be termé­keit, láthatnak majd a láto­gatók négytojásos fodrosme­téltet a Békéscsabai Kon­zervgyárból, cérnametéltet nyolc tojásból a körösladá- nyi Magyar—Vietnam Ba­rátság Tsz-ből, gyorsfagyasz­tott karfiollevest a Békés­csabai Hűtőházból, zöldbor­sós kolbászt a Gyulai Hús­kombinátból, csabai vastag­kolbászt a Békéscsabai ZÖL­DÉRT Vállalattól, grillga- lambot — még nyolc termé­ke mellett — az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat­tól, csirkebratfertiget a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalattól, édes, sós, omlós, töltött, csokis süteményeket a gyomai és Orosházi Sütő­ipari Vállalattól, és extra szénsavas üdítőcsaládot a Békéscsabai Üdítőipari Vál­lalattól. Lovasbemutató is Az OMÉK látogatóit sok­féle rendezvény, szórakozá­si lehetőség várja. A bemu­tatókhoz kapcsolódó szakmai programok keretében az ér­deklődők szaktanácsadók ve­zetésével tekinthetik meg az egyes témák kiállításanya­gát, elemző előadásokat hall­gathatnak meg, és konzultá­ciókon, filmvetítéseken is is részt vehetnek. A bemu­tatópályán gépfelvonultatás, lovasprogramok, a hangosbe­mondón keresztül mindenki­hez szóló vetélkedő szolgál­ja azt a célt, hogy az OMÉK látogatói hasznos tapasztala­tokkal, kellemes élmények­kel gazdagodjanak. A gyer­mekek körében nagy népsze­rűségre tarthat számot majd a pónilovaglás. Az OMÉK- on új, nagy befogadóképes­ségű, önkiszolgáló étterem és 16 vállalat és szövetkezet árusít majd hideg és meleg ételeket, italokat több mint 40 helyen. Újdonság a K pa­vilonban az „új termékek áruháza”, ahol megvásárol­hatók azok a legújabb és exportra készült élelmiszer- ipari termékek, amelyek ed­dig még nem voltak keres­kedelmi forgalomban. Kelemen T. Magda Kunágotán Kisházi Béla portáján víz alatt a kert \ Fotó: Dupsi Károly Munkavédelem az Orosházi Üveggyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom