Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! i NÉPÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. AUGUSZTUS 6., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hirosima vádol Hirosima és Nagaszaki addig ,a bizonyos napig csupán két kissé egzotikus, dallamos nevű japán várost jelentett. De azóta: gyász és örök me- mentó az emberiség számára. Három hónappal a hitlerista hadsereg teljes szétzúzása után a japán fasiszta hadsereg már a teljes vereség küszöbén állt, a szovjet és a szövetséges angolszász fegyverek harapófogójában. S akkor, azon a verőfényes augusztusi napon egy magányos amerikai repülőgép szállt Hirosima fölé és bom- baterhévei egyetlen pillanat alatt rommá változtatta az ősi japán várost Az atombomba tüze nyolcvanezer ember életét oltotta ki, és sok ezren váltak egész életükre nyomorékká. Két nappal később, a másik japán nagyváros, Nagaszaki vált a robbanás és pokoli tűz áldozatává: itt is a polgári lakosok tíz. és tízezrei — öregek, nők, gyerekek — vesztették életüket az akkor már értelmetlen akció következményeképpen. A japán hadsereg néhány nap múlva kapitulált, de az emberiség nem felejti, nem felejtheti el Hirosimát és Nagaszakit. A két amerikai atomtámadásnak nem ,a háború megnyerése, nem is a győzelem kivívásának meggyorsítása volt a célja, az atombombával a Szovjetuniót próbálták megfélemlíteni. Ezért tekintünk a japán halottak százezreire úgy, mint a második világháború utolsó. és a pusztulással fenyegető hidegháború első áldozataira. Az atomzsarolás azonban nem érte el a célját. Az amerikaiak reményei az atommonopólium megőrzésére hamarosan ábránddá váltak. A Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok pedig kezdettől fogva céltudatosan törekedtek az emberiség létét fenyegető atomháború kockázatának csökkentésére, a konstruktív párbeszédre. Az 1963 augusztusában aláírt atomcsend- szerződés, az 1968 júliusában megkötött atomsorompó- szerződés, legutóbb pedig a SALT—II. szerződé« aláírása tükrözte a Szovjetunió és a szocialista országok béketörekvéseinek komolyságát. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1980. május 14—15-i varsói ülésének nyilatkozata újra felhívja a világ valamennyi kormányának és népeinek a figyelmét a fegyverkezési hajsza megfékezésének, mindenekelőtt a tömegpusztító fegyverek betiltásának elengedhetetlen voltára. Javasolja a nukleáris fegyverkészletek megsemmisítését és a katonai költségvetések csökkentését A Béke-világtanács kezdettől fogva támogatta és támogatja a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harcot. Hirosimára és Nagaszakira emlékezve ezért is javasolta, hogy az évfordulót e harc világnapjaként ülje meg az emberiség. Gáti István Utazik a zöldborsó 50 vagonos szállítmányt rakodnak Tegnap, kedden mozgalmas napja volt a Békéscsabai Konzervgyár szállítási részlegének. Hajnali négy órakor 50 vagonból álló irányvonat rakodását kezdték meg. — Az idei zöldborsótermés egy részét indítjuk útnak — fogadott Vidó Lajos, a szállítási osztály vezetője. — A mai napon mintegy 1520 tonna készterméket rakünk vagonba. A Békéscsabai Konzervgyár idestova egy évtizede a megye legjobb szállítóinak sorába tartozik. Mindezt szemléletesen igazolja, hogy az elmúlt évben 1,02 forint fekbér jutott egy-egy vagonra. S ha figyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt esztendőben a gyárba összesen 5 ezer 200 gurlóvagon érkezett, illetve annyit indítottak útnak, akkor azt kell mondanunk: ez szinte egyenlő a nullával. Ezzel szemben más vállalatok minden évben milliókat, tízmilliókat fizetnek kocsiállás-büntetésre. — Évente mintegy 84 ezer tonna áru érkezik hozzánk vasúton, s ma már ennek 65 százalékát géppel rakjuk, mozgatjuk — sorolja az osztályvezető. — Egy évtizede több tízmillió forintot fordítottunk a rakodás gépesítésére, akkor több, mint 30 emelővillás targoncát vásároltunk, helyeztünk üzembe. Egyrészt az élet kényszerí- tett erre, mért anyagmozgatáshoz nem volt elegendő ember, aztán kiszámoltuk, hogy ha jól gépesítjük egységünket, akkor rövid idő alatt a befektetett pénz megtérül, nem kell kocsiállást fizetnünk. Célunk az, hogy jövőre az anyagmozgatás és rakodás 80 százalékát gépekkel végezzük. Az 1970-es évek elején elkészült a gyár iparvágánya. Így az üzem területén rakodnak. A drága városi fuvarozás elmaradt, megszűnt a torlódás, a várakozás. A raktáraknál mint méhek, zümmögve suhannak az elektromos üzemelésű targoncák, szállítják a tartósított zöldborsót a vagonba. A rakodótérnek külön közlekedési rendje van, még csak véletlenül sem akadályozzák egymást a gépek. Igen, a gépek, mert embert csak a tar goncákon láttunk. — Az idén tizenKcuedik éve targoncázom — mondja Szabó Gábor, aki korábban kádár szakmában dolgozott a gyárban. — Itt tanultam meg a targoncavezetést. Korábban milyen volt egy rakodás, és a szállítás? Akit lehetett, mozgósítottak, ember-ember hátán dolgozott. — Ma hányán dolgoznak? — Tizennyolc targoncával rakodunk. Azok vezetői és egy irányító dolgozik, s lényegesen rövidebb idő alatt, könnyebben, alig fél óra alatt rakunk meg egy-egy vagont. A vasúti rakodótéren újabb üres vagonok beállításához készülődnek. Ha korábban azt mondtuk, hogy jól gépesített a konzervgyár szállítása, akkor most feltétlen arról is kell szólnunk, hogy jól is szervezett. Ali Az udvaron emelővillás targoncák segítik az embert Fotó: Veress Erzsi Negyed nyolc. Reggeliidő van. Az első 12 vagont ra- kottan, a tartalékvágányra állítják, s ez időszakban újabbakat, üreseket vontatnak a raktár előtti rakodóhelyre. Percnyi pontosan zajlik itt minden, mindenki tudja, mi a dolga, érti feladatát. A vagonokat Tóth Pál tolatásvezető dirigálja, immár 18 éve. — A jó munkaszervezés fél siker — vallja.— összeszokott társaság dolgozik a szállításnál — folytatja, majd megtudom azt is, hogy ennél a részlegnél a legkisebb a fluktuáció. — Saját maguk dolgozták ki a szállítás technológiáját? — Részben. Jártunk más konzervgyárakban, több tapasztalatcserén vettünk részt, s ami másutt jól bevált, azt mi is megvalósítottuk. Egyébként a konzervgyár az elmúlt két évben szűkítette az emelővillás targoncák típusát. A mostani 48 targonca már csak háromféle, ennek a javítására, üzemeltetésére készültek fel. Megszervezték és megoldották a szakemberképzést, a szállítási ügyeleteket, így aztán akármikor is érkezik az áru, mindig időben kirakják, vagy rakodási időn belül indítják útnak a teli vagonokat. Dél után néhány perccel láttak hozzá az utolsó vagonok berakásához. A kora esti órákban pedig már messze robogott a szerelvény a konzervgyár termékeivel. —szekeres— Nemzetközi szakszervezeti konferencia Nyolcvan ország 200 bányászküldöttének részvételével kedden megkezdődött Budapesten, a Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ épületében a bányaipari dolgozók VIII. nemzetközi szakszervezeti konferenciája. A Szakszervezeti Világszövetség a föld öt kontinensének csaknem 10 millió bányaipari dolgozóját tömörítő bányásztagozata egyhetes eseményének első aktusaként plenáris ülésen találkoznak a küldöttek. Jan Lesznek, a szövetség elnökének megnyitó szavai után a SZOT és a hazai bányászok nevében Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd Simon Pál nehézipari miniszter méltatta az esemény jelentőségét. Eztán Alain Simon, a bányásztagozat főtitkára számolt be a bányaiparnak a világgazdaságban elfoglalt helyéről és a bányászok helyzetéről. Hétfőn este megfeszített munkával lezárták a Kettős-Körös gátszakadását. Képünkön az utolsó előtti lemezt emelik be Fotó: Veress Erzsi ír- és belvfzi jelentés II gátszakadást elzárták, de a veszély nem szűnt meg A folyók felső szakaszának apadására — az ott kialakult kedvező árvízhelyzetre tekintettel — a Sebes-Körös felső szakaszán az árvízvédelmi készültséget megszüntették. A Fehér-Körösön első, a Fekete-Körös jobb partján és a Berettyón pedig másodfokra mérsékelték. Továbbra is rendkívüli ár- vízvédelmi készültség van érvényben a Fekete-Körös bal partján és a Kettős-Körösön. A Sebes-Körös alsó szakaszán, a Hármas-Körös és a Hortobágy—Berettyó védvonalain a 3. fokú készültség tovább tart. A Kettős-Körös jobb parti szakadásának elzárása — mint azt már jelentettük — megtörtént. Ezzel megszűnt a Kettős-Körösből a víz kiáramlása az árvízi elöntési területre. Az elzárás időpontjáig 208 millió köbméter víz áradt ki erre a területre. A Tisza áradása miatt a Hármas-Körös alsó szakaszán lassan emelkedik a vízszint, és tartós magas vízállás várható. Ennek következtében a szakadás térségében is csak igen lassú apadásra lehet számítani. Legkevesebb 2-5 nap szükséges ahhoz, hogy a vízszint a Kettős-Körösön olyan legyen, hogy a víz gravitációs visszavezetése az elöntött területről megkezdődhessen. A Hosszúfoki főcsatorna — mint lokalizációs vonal — védelme tovább folyik. A bal part védelmére 1260 fm hosszban nyúlgátat építettek és pátrialemezes bevédésre készül a Pécsi Vízügyi Igazgatóság védelmi osztagával, a jobb parton 300 fm-en újabb bordás megtámasztást csináltak. Itt a hétfőn üzembe helyezett szivattyútelep valamelyest csökkenti a csatorna vízszintjét. A mályvádi szükségtározó feltöltése tovább folyik, eddig a 77 méterre szélesített töltésnyíláson 19 millió köbméter víz folyt át. A tározó töltésének fóliázását befejezték. A mérgesi tározóban levő víz visszafolyása a Körös-mederbe megkezdődött. A folyók fő védelmi vonalain folyamatosan végzik a készültségi fokozatnak megfelelő és még szükséges védelmi munkákat. Az árvízhelyzet kedvezőre fordulása egyelőre még nem könnyít az elöntési területen levő községek belterületének védelmén. A tarhosi körtöltés anyaga erősen átázott, igen nehéz körülmények között, megfeszített erővel — újabb jelentős mennyiségű gép, munkaerő, védelmi eszköz bevonásával — folytatják a védelmet. A dobozi körtöltés állapota még kielégítő. De itt is több helyen jelentkezik fakadó víz, csur- gás, szivárgás, és emiatt újabb családokat kellett kiköltöztetni. A töltés védelme természetesen itt is nagy erővel folyik. A Sarkad védelmére kijelölt lokalizációs vonal építése és a meglevők erősítése szintén folytatódik. Az újladányi körtöltés pedig hamarosan elkészül. Az árvízvédekezésben jelenleg is 9 és fél ezren vesznek részt. A kedvező csapadékmentes időjárás és a belvízszivaty- tyúzás hatására további 500 hektárral csökkent a belvízzel öntött terület. Megyénkben jelenleg 25 800 hektár a vízzel borított terület nagysága. „Célegyenesben” a kombájnok délen Országosan utolsó harmadában, az ország déli vidékén pedig már befejező szakaszában van az aratás. Baranyában, Bács-Kiskun, Csongrád és Somogy megyében kedden már „célegyenesbe” fordultak a kombájnok. Csongrádban ezen a napon az összes aratnivalónak mindössze 3-4 százaléka állt még lábon, annak is a többsége rozs és zab volt. Baranya és Bács-Kiskun megyében ugyanekkor a kalászosok tíz százaléka, Somogybán pedig mintegy 20 százaléka várt már csak betakarításra. Csongrád nem véletlenül van az élen a gabónabetaka- rításban. Az idén ezen a vidéken kezdődött meg az aratás, s az időjárás adta előnyt a megye nagyüzemei kitűnő szervezéssel, szorgalmas munkával mindvégig meg is őrizték. Bács-Kiskun megyében kedden a kombájnoknak már körülbelül az egyharmada nem a saját gazdaságban dolgozott. Az egymáshoz közel eső termelőszövetkezetek ugyanis — előzetes megállapodás alapján — gépkölcsönzéssel segítik egymást. Hajdú-Bihar megyében, ahol az idén szinte példátlanul sok csapadék hullott, éppen kedden jutottak túl az aratás félidején.
