Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-03 / 181. szám
1980. augusztus 3., vasárnap Kemping Szarvason Békéscsabáról Kecskemétre menve Szarvason új idegenforgalmi komplexum fogadja a turistákat. A több mint 66 ezer négyzetméternyi területen felépült kemping talán az ország egyik négyen 200 forintért szállhatnak meg, a sátorhelyek 30 forintba, fejenkénti szállásdíj 25 forintba kerül. 400 adagos konyha épült. Itt III. osztályú ételárak, II. osztályú italárak vannak. Az első látogató a motelben negyedóra alatt elérhető az arborétum. De maga a város is bőven kínál látnivalót, hisz az utóbbi évek alatt adták át a Szárazmalmot, nemrég fejeződött be az Árpád Szálló rekonstrukciója. S ezzel nincsen vége az építkezésnek. Bár nem a turisták ellátásához, de a teljességhez hozzátartozik, hogy a szennyvíztelep építését folytatják, s a tervek szerint termál strand és gyógyfürdő is épül a komplexum mellé. Ez persze nem jelenti azt, hogy most ne lehetne strandolni jó időben. A Körösön kialakított szabadstrand mindössze pár száz méterre van a kempingtől. De nemcsak itt tölthetik el szabad idejüket a vendégek, hanem épült tollas-, tenisz-, focipálya és tér az egyéb labdajátékokra. Azt is tervezik, hogy a gyerekeknek játszóparkot építenek. Hogy mit ad a vendégeknek a kemping? A motelek I. osztályúak, 168 vendégnek szolgálhatnak pihenőül. A faházakban, amelyek II. osztályúak, 208-an szállhatnak meg. S még nem említettük az ezer személyt befogadó sátorokat. Az árak igen kedvezően alakulnak'. Motelben egy éjszakára négyen 300 forintért, II. osztályú faházakban ugyancsak Választhat a vendég, hogy faházban, motelben vagy sátorban kíván lakni Fotó: Martin Gábor A konyhában 400 vendéget tudnak egyszerre étkeztetni legszebb ilyen jellegű épületegyüttesei közé tartozik. Első osztályú motelek, faházak és ezer sátorhely várja az ideérkezőket. Augusztus elsején volt a üzembe helyezés, a hónap közepétől hivatalosan vehetik birtokukba a vendégek. Néhány héttel ezelőtt dr; Tóth Józseffel, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatójával együtt kételkedtünk az átadás időpontjában. Hogy mégis elkészült, az annak a 200 embernek az érdeme, akiket a vállalat mozgósított a még hátralevő munkák elvégzésére. A beruházás összesen 76,5 millió forintba került, amelyet az Országos Idegen- forgalmi Tanács és a vendéglátó fedezett. Felmerül a kérdés, mit hozhat az idegenforgalmi szezon közepén megnyitott kemping a vendéglátónak? Bizonyosan azt, hogy megismerik, megszeretik a megye, Gyula után második legnagyobb üdülőhelyét. Hogy miért üdülőhely? A Körös holtága kiváló horgászási lehetőséget biztosít. Sétálva is Autó — motor Ventillátor az autóban Tudomány — technika Bródy Imre találmánya: a kriptonlámpa Ismeretes, hogy a gépkocsik belsőégésű motorjainak túlmelegedését folyadékvagy léghűtéssel akadályozzák meg. Mindkét változatnak nélkülözhetetlen konstrukciós eleme a hűtőventillátor, amely gyors áramlásra kényszeríti a hűtőfelületeket érő levegőt. A ventillátorra főként akkor van szükség. ha a jármű kis sebessége miatt nincs elegendő menetszél, a motor terhelése viszont nagy (pl. emelkedőn, konvojban való haladáskor, lakókocsi vontatásakor stb.). Mivel ilyen helyzetbe bármelyik jármű bármikor kerülhet, hűtőventillátor nélküli kocsit ma még nem lehet elképzelni. Mindezt belátták az autóvezetők is, így kísérletet sem tettek a szélkeréknek a moj tortérből való „száműzésére”, inkább annak megoldására törekedtek, hogy a ventillátor csak akkor forogjon, amikor ténylegesen szükség van a munkájára. Ez üzemanyag-takarékossági szempontból is fontos, hiszen a ventillátor meghajtásához egyáltalán nem elhanyagolható teljesítmény szükséges. Ráadásul a szélkereket a legrosszabb üzemviszonyokra kell méretezni, ami télen és nyáron szélsőséges helyzeteket teremthet. Több kísérletnél az volt a megoldás, hogy a motor valami módon maga hajtotta meg a ventillátort. Rendszeresíthető azonban egy külön motor a szélkerék forgatására, aminek igen sok az előnye: könnyű a szabályozás, egyszerű a szerkezet, zajtalanabb az üzemmód, maximális a megtakarítás. A manapság nagyon elterjedt keresztben álló motorok egyenesen rákényszerítik a konstruktőrt a villamos ventillátorok alkalmazására. A villamos ventillátor előnyösen használható farmotoros kocsikon is, ha a hűtőt célszerűen a kocsi belsejében, a menetszélnek kitéve akarják elhelyezni. b. I. ÉRDEKESSÉGEK MIRŐL ÁRULKODNAK A SZEMEK? A szemek sokat elárulnak az ember egészségi állapotáról. Egyes nyugat-európai országokban már kialakult az orvostudomány új ága: az iridiológia. Az elnevezés az Írisz szóból származik. , Az iridiológusok a szem, különösen a szivárványhártya és a szaruhártya állapota alapján készítenek diagnózisokat. Véleményük szerint a zavaros és szürkéssárga szaruhártya ételmérgezésről tanúskodik. Az pedig, ha a két szemgolyó nem egyforma színű, hormonzavarokat jelez A szénszálas izzólámpa, Edison találmánya, csak sárgás-vöröses fénnyel izzott és igen sok áramot fogyasztott. Az 1900-as években tehát világszerte megindult a kutatás több fényt adó és kevesebb áramot fogyasztó izzólámpa megszerkesztésére. A wolfram fémről köztudomású volt, hogy nehezen olvad, és így szálat húzni belőle nem sikerült. 1904-ben Magyarországon oldották meg először a wolframszálas izzólámpa gyártását: dr. Just Sándor és Hanaman Ferenc, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. két fiatal kutatója. A fejlődés azonban nem állt meg, s ezek után kapcsolódott be a hazai izzólámpagyártás munkájába Bródy Imre ... Bródy Imre eredetileg középiskolai tanárnak készült, s a budapesti tudomány- egyetemen Eötvös Loránd tanítványa volt. Az egyetem elvégzése után polgári iskolai tanár lett, majd 1919-ben a tudományegyetem — amellyel nem szakította meg kapcsolatát — meghívta tanársegédnek. Az ellenforradalom idején kénytelen volt állását és hazáját elhagyni, Göttingába költözött, ahol Max Bora világhírű professzor mellett dolgozott, majd részt vett a Born szerkesztette „Zeitschrift für Physik” című lap szerkesztésében. Itt láttak napvilágot jelentős fizikai cikkei, amelyeknek egy részét Bornnal közösen írta. 1922-ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaboratóriumot szervez, amelynek vezetésével Pfeiffer Ignácz műegyetemi tanárt bízzák meg. Pfeiffer visszahívja Bródyt hazájába és a fiatal tudós örömmel tesz eleget a meghívásnak, 1923 közepén lép be a laboratóriumba. Az eddig csupán elméleti fizikus rátér a gyakorlati munkára. 1929-ben kezdi meg nagyszabású lámpakísérleteit. és a szervezet általános gyengeségét. AZ ISZAPVULKÁN KŐOLAJLELŐHELYET JELEZ Geológusok márciusban a Kaszpi-tengerben iszapvul- kán-kitörést észleltek, ami feltehetőleg kőolaj és földgáz jelenlétére utal. A tenger délkeleti részén egy hajószemélyzet vette észre a több tucat méter magas, iszapból és földből álló oszlop kiemelkedését, amely a vizet világosszürkére színezte. Az elmúlt 20 évben a Kaszpi-tengeren 10 ilyen kitörést jegyeztek fel. Eddig a geológusoknak mindegyik azt mutatta, hogy tüzelőanyag-források rejlenek a tenger fenekén. Bródy Imre (1891—1944) Bródy már kísérletei elején rátapintott az izzólámpagyártás legfontosabb problémájára: arra, hogy mi határosa meg egy izzólámpában az izzótest párolgásának sebességét és ezzel a lámpa élettartamát. 1930- ban megállapította, hogy ha olyan töltőgázt használ, amelynek molekulasúlya lehetőleg nagy, adott szálhőmérséklet mellett a lámpa élettartama növekszik. Ha pedig a szál hosszát és átmérőjét növeli, a szál izzási hőmérsékletét emelheti anélkül, hogy a lámpa élettartama csökkenne. E gondolatok szülték a kriptontöltésű izzólámpát. Ám a kripton előállítása igen költséges volt (egy liter ára közel 3000 P). Bródy munkatársaival a' kriptangáz levegőből történő előállítására dolgozott ki eljárást, s ezzel lehetővé tette a kriptongáz nagyipari, olcsó előállítását (literenként 34 P-ért), és ezzel a kriptonlámpa gyártását. Ajkán épült Bródy Imre tervei alapján a világ első kriptongázgyára. A világpiacon 1937-ben jelent meg a kriptonlámpa, s világszerte hatalmas feltűnést keltett. Az új fényforrás gazdasági jelentőségét vizsgálva megállapították, hogy azonos fogyasztás esetén mintegy 14%-kal több fényt adott, azaz azonos fényáram mellett 6 W-tal kevesebbet fogyasztott, mint az addig legjobb minőségű lámpák. Munkásságát a legköl- tőibben Selényi Pál jellemezte : „ ... a kriptontöltésű izzólámpát, amely mintegy elméjének tiszta fényét jelképezvén, mint megannyi örökmécses sok-sok millió példányban őrzi és tartja fenn szerzőjének emlékét.” A magyar tudományos élet jelentős képviselőjének emlékét őrzi az Eötvös Loránd Fizikai Társulat évenként kiadott Bródy Imre- díja, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy-la- boratóriuma és Bródy Imre félvezető laboratóriuma. __ P ap János Egészség ■— higiénia fl fizikai munka és a fáradtság Mindenféle munka előbb- utóbb elfáradáshoz vezet — ez a természetes. Azonban a fáradtság nem egyformán jelentkezik'. Az elfáradás függvénye lehet a munkát végző testi erejének, az adott munkához való hozzászokásnak, az egyén képességeinek. Az ember közvetlen munkát végző szervei az izmok. A vázizmok mozgatják a végtagokat. Erős kötőszöveti szalagok, az inak segítségével tapadnak a csontokra. Ezek az izmok akaratlagos beidegződés alatt állnak, tehát mozgásukat az ideg- rendszer irányítja. A működő izomzat műszerrel is kimutatható elektromosságot termel, hőmérséklete növekszik, működését vegyi folyamatok kísérik. A legegyszerűbb mozgást is az izmok egész csoportja végzi. A mozgás tökéletes, - harmonikus egységben történik. Huzamos munkavégzés során az izmok és az azt működtető idegek) is elfáradnak. A fáradtság egyik jele az izomremegés. A megerőltetett izmokban fájdalom lép fel, és ha ez fokozódik, áttevődhet az egész szervezetre, így elfáradás, levertség következhet be. Megfelelő pihenés után az izmok úgy működnek, • mint az elfáradás előtt. Világosan kell tehát látnunk, hogy bizonyos fizikai munka után az elfáradás törvényszerűen bekövetkezik. Éppen ezért minden fizikai munka végzése közben megfelelő időben szünetet, pihenőt kell tartani. A pihenő alatt a fáradt izom felfrissül és az újabb munka végzése könnyebb lesz. A pihenésre szükséges idő az embereknél eltérő. Azt kell tanácsolni, hogy a pihenés addig tartson, amíg az abbahagyott munkát nagyobb erőfeszítés nélkül folytatni tudjuk'. A munka és az elfáradás kérdése összefüggésben áll a test éjszakai pihenésével, az ember életritmusával, ila- pi tevékenységével. A bölcs mértékletesség nemcsak az ivásra, evésre, de a megerőltető fizikai munkára is vonatkozik. Dr. König János
