Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

o NÉPÚJSÁG 1980. augusztus 27., szerda Feléledt a láng! A mezőberényi Fáklya klub r • • r • • f , / r rrl ujjaszuleteserol Korábban már írtunk a mezőberényi szövetkezeti ifjúsági klub, a Fáklya sorsáról. Akkoriban csak névleg működött, szegényes kísérletek folytak újbóli életre keltésére. Aztán telt, múlt az idő, s egyszer csak pislákolni kezdett a Fáklya lángja ... Hói ,a helyi mozi vezetője beszélt elismerően a klub fiataljairól: hogy rend­szeres mozilátogatók. s olyan filmeket is megnéz­nek, amelyekre nehéz szer­vezni a közönséget... Aztán a „Tájak, korok, múzeumok” megyei döntőjén láttuk viszont őket, verse­nyeztek ... S bizony ez olyan vetélkedés volt, ame­lyet hosszas, lelkiismeretes gyűjtőmunka kellett, hogy megelőzzön. Kíváncsiak lettünk, vajon hogyan sikerült ismét talp- raállniuk? S már csak azért is felkerestük a klub mos­tani vezetőjét, Kis Pált, hogy elbeszélését tanulságul' fel­mutassuk mindazoknak, akik hasonló gondokkal küszködnek. — Körülbelül egy éve sze­reltem le. A rákövetkező hónapban felkerestek a srá­cok q klubból. Megbeszélés- re hívtak. El is mentem, ha­talmas csend fogadott, nem szólt senki. — Gyerekek! Elő­ször is döntsük el. akarunk valamit csinálni, vagy sem — mondtam. így aztán el­kezdtünk programokat ki­dolgozni. Mindez november­< * ben volt, közeledett a Miku­lás... Gondoltuk, a közös munka összehozza ,a társasá­got. Volt a 2-es iskolában egy elsős osztály, amellyel tartottuk a kapcsolatot. Ne­kik rendeztünk Télapó ün­nepséget. A siker teljes volt. Ez lelkesített mindenkit. Az­tán kezdtünk közösen mozi­ba járni, és később belevág­tunk a múzeumi vetélkedő­be is... * * * Nos, ez volt a kezdet. Az első sikerek után összeková- csolódott a kis társaság, s most, az ifjúsági házban megrendezésre kerülő közös programokra már szép szám­mal eljönnek. — összerázódott a csapat, pedig itt egy korty szeszt sem árulunk, sőt, még do­hányozni sem lehet, csak odakint.,. Sokat játszunk, tv-zünk, vendégeket hívunk. Volt már nálunk — a két másik herényi klubbal kö­zös szervezésben — a Gú­nya együttes, Pintér Gyula író, egy szegedi együttes, amely dél-,amerikai népzenét játszott. Nem sorolom to­vább ... Most nyáron ritkáb­bak a programok: együtt ki­rándulunk, strandolunk. Ha valakinek névnapja, szüle­tésnapja van, elmegyünk és felköszöntjük. És, hogy el ne felejtsem: egy srácnak már építkezni is segítettünk. Hát így élünk most... Okleveleket rak ki az asz­talra, a klub büszkeségeit, majd elmeséli, nemrég 10 ezer forintot kaptak ,a KI- SZÖV-től berendezésekre. — Egyébként a helyi szö­vetkezetek tartanak fenn minket. A művelődési ház­tól és bázisklubunktól, a bé­késcsabai Gyopártól a prog­ram gazdagításához kapunk ötleteket. Terveink? A jö­vő hónapban egy Mikszáth- estet szeretnénk rendezni, de tartunk majd zenei ve­télkedőt is ... Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy meg keli gondolnunk, kit hí­vunk meg, hiszen mi még ott tartunk, ha nem elég vonzó a téma, esetleg be- fürdik az előadás. Egyszer, talán majd másképp lesz ... Elbúcsúzunk, ám a kapu­ból még utánunk szól, va­lami eszébe jutott: — Még egy dolgot hadd mondjak el! A törzsgárdából szeretném az utódomat ki­nevelni. Huszonhárom éves vagyok, s gondolnom kell lassan a családalapításra is. Akkor aztán építkezés, gye­rek ... Nem maradok ki. hi­szen már nehezen lennék meg a klub nélkül. De sok energiát vesz el az építkezés is, s nem akarok fél munkát csinálni se itt. se ott. Inkább átadom annak, aki jobban győzi majd. Ha lesz olyan ... * * * Erre, remél i ük, nem kerül egyhamar sor. hiszen a lán­got féltve kell őrizni. Tüzét megtartani könnyebb, mint újból csiholni. N. A. A klubvezető Fotó: Gál Edit 150 éves a Hitel A mindig időszerű Széchenyi A legnagyobb magyar. Méltán adta Kossuth ezt a nevet Pest vármegye 1840. november 18-i közgyűlésén Széchenyi Istvánnak, s ha csak egy kicsit elgondolko­zunk életművén, kedvünk lenne nagy ellenfelének leg­híresebb szavait is — némi átalakítással — rávonatkoz­tatni, s azt mondani: lebo- rulunk az ember nagysága előtt. Volna miért. A Magyar Tudós Társaság alapítása egy esztendei jövedelmének, 60 ezer forintnak felajánlásával, a Duna—Tisza-szabályozás, a Lánchíd, a Duna-gőzhajó- zási Társulat és az óbudai hajógyár, no meg könyvei, a Hitel, Világ, Stádium — kell-e többet felsorolni abból a rengetegből, amit tett? A haza állapotának változásá­ért, az általános anyagi jó­lét megteremtéséért, Ma­gyarország újjászületéséért. Amire oly igen rá volt szo­rulva az ország akkoriban, a gazdasági, politikai és kul­turális elmaradottság köze­pette. Amikor a mezőgazda­ság tengődik, gyáripar alig, kisipar, kereskedelem meg sem közelíti a fejlettebb né­pekét, amiről külföldi — fő­leg angliai — útjai során meggyőződött. Hogy majd a tettekben lássa élete célját, a változtatásokban. Ehhez já­rult írásaival is, s hogy mi­lyen hatással, azt legjobban a zajos fogadtatás mutatja, bár az első, a Lovakrúl, még nem kavart nagy port, mert a téma sem politikai, sem egyéb érzékenységet nem sértett. Annál inkább az utá­na következő, a Hitel, me­lvet most. az első kiadás 150. évfordulóján — gyönyörű — hasonmás kiadásban vehet- ! tünk kézbe. És most is haszonnal for­gathatjuk a Széchenyi által oly fontosnak tartott köny­vét, hogy ajánlását így tette meg. „Honnunk szebbkeblű asszonyinak”. — kikhez a következő, költőiségében . is mélyen igaz szavakat írta. „Fogadjátok Hazám érdemes Leányai! Tiszteletem, s Szeretetem jeléül ezen kis munkám ajánlását. Vegyé­tek, bár férfiakhoz illendőbb­nek mondják azt sokan, nyá­jas kegyességgel Pártfogá­sotok alá. A Hitelrűl szólok, s a mi belőle foly, a becsü­letről, az adott szó szentsé­giről, a cselekedetek egye­nességéről, s így Előttetek sem lehet a tárgy idegenebb, mint előttünk, mert annyi Nemes és Szép, a mi az Em­beriséget felemeli, a Ti Ne­metek műve. Ti viszitek kar­jaitokon életbe a kisded ne- vendéket, s jó ' Polgárrá ne­velitek; a Ti nemes tekinte- tetekbül szí a férfi lelki erőt, s elszánt bátorságot. S ha lé­te alkonyodik a Haza ügyé­ben, Ti fontok koszorút homloka körül.” Még a vi­lágirodalomban sem találni sok ehhez hasonló himnuszt a női nemhez, s ilyen őszin­te elismerést. És bizodalmát, hogy meg­értésre találnak sorai, me­lyek a jobbítást célozzák, és szinte tükröt állítanak a nemzet elé: nézzen magába, és lásson. Az országgyűlés az alkotmányjogi vitákban őr- li fel magát, az igazi munka helyett. A gazdasági állapot? „A magyar birtokos szegé­nyebb, mint birtokához ké­pest lennie kellene.” Miért? Mert nincs ésszerű rendszer a gazdálkodásban. És főleg, mivel a magyar gazdának nincs hitele, amellyel a szük­séges beruházásokat megte­remthetné, így aztán pan­gás, szegénység mindenfelé, és elmaradottság, holott a földbirtokosság az ország terheiből alig visel valamit. Csak a hitel segíthetne, azt pedig az ősiség elavult tör­vénye nem engedi, tehát a felemelkedés érdekében el kell törölni az ősiséget, a ro­botot, a dézsmát, az egyéni tulajdon hiányát, mert olyan akadályai a haladásnak, mint az igazságszolgáltatás hibái, a törvény előtti , egyenlőség hiánya, amik ugyancsak megreformálandók. Mennyire aktuális ma is közgazdasági » alaptétele: „Nem a munka, hanem a jól elrendelt munka, szóval az ész a nemzeti gazdaság talp­köve.” Széchenyi számtalan keserű igazságot mond ki, hogy felrázza az embereket. A Magyarországnak keres­kedése nincs c. fejezetben sorra cáfolja a nap mint nap felhozott okok alaptalansá­gát. Ezek: „Geográfiai hely­zetünk nem ahoz való. — Pénzünk nincs. — Más nem­zetekkel a Concurrenciát ki nem álljuk. — Kivitel a vá­mok miatt lehetetlen.” A földrajzi körülményekkel va­ló mentegetőzést azzal uta­sítja el, hogy utak kellenek, és a folyókat hajózásra al­kalmassá tenni. És persze ipar, hogy ne csak gabonát és jószágot szállítsunk. A pénz? Annak mindenkori alapja a munka, mint a tu­dásnak a tanulás. S az okos és hasznos munkát ne szé­gyelljük másoktól megtanul­ni, hogy megértsük a pénz- teremtés módját. A versenyt pedig csak addig nem áll­juk, míg „ ... a több és jobb termékek kitermesztése, könnyebb comunicatio, s a portékák becsesb változása végett a legkisebbet sem tessszük, s csak azt várjuk, hogy a galamb sülve repüljön a szánkba.” A bonyolult' és sújtó vámok hatását csök­kentendő nem 4át mást, mint „gondolkodva gazdálkolni.” Az ott kell változtatni, ahol lehet elvét. Megismerni a közgazdaság minden csín- ját-bínját — a papírpénz, a bank, a hitel stb. titkait. „Agyvelő és tudomány szük­séges. Parasztgazdának elég a természetes ész, de már annak, ki az ország dolgai­ban vesz részt, az egész ru­gói, lánczai, s kapcsairul vi­lágos értelemmel kell bír­nia. De a Bérekesztés és a Végszó sem kisebb, s főleg nem kevésbé lényeges. Befe­jezésül álljon itt ezekből két idézet. „Hol kötelesség van, ott jusnak is, hol pedig jus, szabadság, s privilégiumok vannak, ott bizonyosan kö­telességeknek is kell lenni! Ezek elválhatatlanok...” Sa könyv legvégén a hittel bi­zakodó zárószavak, amik előtt még külön kihangsú­lyozza, hogy nem hátra kell nézni, hanem mindig csak előre. Mert: „Sokan azt gon­dolják: Magyarország — volt; — én azt szeretem hin­ni: Lesz!” Vass Márta Műtárgyi másolatok vásárolhatók A közönség színvonalas kiszolgálása érdekében már jó ideje vásárolhatók a Kép­zőművészeti Alap által ki­adott reprodukciók és egyéb kiadványok a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum­ban. Mintegy két hónapja újabb meglepetés várt a múzeum látogatóira; a ké­pen látható vitrin, amely­ben azok a műtárgyi máso­latok kerültek elhelyezésre, amelyeket az érdeklődők megvásárolhatnak. A Köz­ponti Múzeumi Igazgatóság műtárgymásoló osztálya he­lyi vonatkozású tárgyakat is készített a gyulai ásatások anyagából. Mint a békéscsa­bai múzeum munkatársai elmondták, máris nagy ke­letje van a másolatoknak. Különösen a néprajzi tár­gyakat és a régi ékszerek másolatait vásárolják. Sok ilyen és ehhez ha­sonló érték megy veszendő­be, s mivel az idei múzeumi és műemléki hónap jelszava „Műtárgyvédelem!”, aktuá­lis is a műtárgymásolatok árusítása. A múzeumban mindezek mellett arról tájé­koztatták lapunkat, hogy a közeljövőben Gyulán, s ezt követően a Megyei Múzeumi Igazgatóság minden intéz­ményében bevezetik ezt a hasznos és népszerű szolgál­tatást. MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás. 8.28: Fűtől Iáig. A Sajó..-völgyé­ben. I. rész. 8.51: Beszélni nehéz. ... 9.09: Marcella Pobbe és Nicola Rossi-Lemeni operaáriákat énekel. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Timmy-Tom. Idegen ötlet­ből írta: Kerényi Mária és Vadász Gyula. 10.27: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.42: Zenekari muzsika. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák. 14.32: Kóruspódium. 15.10: Sass Sylvia operettfelvéte­leiből. 15.30: Winnetou — (bef. rész). Kari May regénye rádióra alkalmazva. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 16.36: Bemutatjuk új felvételein- két. 17.07: Téemkások. Riport. 17.32: Verbunkosok, nóták. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk, (ism.) 19.15: Könyvpárbaj. 20.25: Bemutatjuk új felvétele­inket. 20.55: Huszt. Kölcsey Ferenc ver­sei. 21.00: Közvetítés a Magyarország —Szovjetunió válogatott labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 21.50: Lajtha László: Soproni ké­pek. II. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenekari muzsika. Közben: 23.00: Közelkép — az ugratásról. Hernádi Gyulával beszél­get Osgyáni Csaba. 23.15: a zenekari muzsika foly­tatása. 0.10: Somló Tamás táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Operetthármasok. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: idősebbek hullámhosszán. 9.28: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: A Magyar Rádió zeneka­ra játszik, Lakatos Sándor vezetésével, Domahldy László népdalokat énekel. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Tolmácsok. Riport. 13.30: színes szőttes. 13.45: Kettőtől négyig... A Pe­tőfi rádió zenés délutánja. 16.00: Szóból ért az ember. 16.40: Sammy Davis zenés játé­kokból énekel. 17.10: Külföldről érkezett... A Bukaresti Rádió új nép­zenei felvételeiből. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Könnyűzenei olimpia — döntő. 19.03: Egy tömeghisztéria ter­mészetrajza. Nicholas Ha­lasz könyvét ismerteti Kö­ves József. 19.12: A beat kedvelőinek. 20.00: Közvetítés a Magyaror­szág—Szovjetunió váloga­tott labdarúgó-mérkőzés I. félidejéről. 20.45: Tallózás a világ étlapjai­ban. 21.05: 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgá­lata. 23.15: Miljutyin operettjeiből. in. MŰSOR 9.00: Katedra. 9.30: Baroklc versenyművek. 10.10: Jurij Mazurok operaáriá- x kát énekel. 10.40: Dzsesszfelvételekből. 11.057 „Zeolit II — avagy miért nem elég drága még min­dig számunkra a 110 millió ^tonnás drágakő?” A miskolci körzeti stúdió műsora. 11.25: Magyar szerzők vokális műveiből. 12.00: A kamarazene kedvelői­nek. 13.05: Zenekari muzsika. 14.41: A nyíregyházi stúdió mik­rofonja előtt Szalay Sán­dor atomtudós. 15.01: Bécsi klasszikus muzsika. 15.57: A haramiák. Részletek Verdi operájából. 16.49: öt földrész zenéje. Srí Lanka. 17.00: Csajkovszkij: esz-moll vo­nósnégyes.' 17.37: Az Osztrák Rádió szimfo­nikus zenekarának hang­versenye a Bécsi Rádióban. 19.05: Katedra. 19.35: Anna Tomova-Sintow ope­raáriákat énekel. 20.10: Magnóról magnóra. 20.55: Nagy siker volt! Peter Schreier dalestje a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia kongresszusi termé­ben. Közben: 21.34: Kosztolányi Dezső: Halot­ti beszéd. 21.51: A dalest közvetítésének folytatása. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. Csider István me­zőtúri népművész citerá- zik. 17.15: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazinműsor. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Cliff Richard énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Továbbképzés pedagógu­soknak. Környezetismeret. 1. osztály. Az anyag ér­zékelhető tulajdonságai és a halmazállapotok tanítása, (f.-f.) 8.40: Környezetismeret. 2. osz­tály. Mérések, (f.-f.) 9.20: Magyar nyelv és irodalom. 2. osztály. Szövegfeldolgo­zás. (f.-f.) 9.55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 10.00: Óvodások filmműsora. Kis- film-összeállítás. 1. Kutya, macska és az autó. Len­gyel rajzfilmsorozat, (ism.) 2. Mása megjavul. Szovjet rajzfilm, (ism.) 10.20: Delta. Tudományos hír­adó. (ism., f.-f.) 10.40: Fehérnemű-hadművelet. Magyarul beszélő ameri­kai filmvígjáték, (ism.) 12.35: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (ism., (f.-f.) 14.40: Továbbképzés pedagógu­soknak. Osztályfőnöki óra. 3—4. osztály. Emberré ne­velés. (f.-f.) 15.20: Neveléslélektan. Magá­nyos, szorongó gyerekek, (f.-f.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Lépj olajra! Magyarul be­szélő francia1—olasz ka­landfilm. (ism.) 18.05: Reklám, (f.-f.) 18.15: OMÉK ’80. Közvetítés a 69. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításról és vásárról. 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 19.50: Magyarország—Szovjet­unió válogatott labdarúgó­mérkőzés. Közvetítés a Népstadionból. A szünetben: Reklám. 21.45: Fiatalok órája. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 19.50: Zenés nyári esték. Leon- cavallo: Bajazzók. Az opera tévéváltozata, (ism.) 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Vasárnapi gyerekek. Ma­gyarul beszélő lengyel film. BUKAREST 16.05: Szünidei matiné. 17.00: Románia—Jugoszlávia lab­darúgó-mérkőzés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: A nap gazdasági hírei. 19.40: Lányok, asszonyok. 20.10: Spencer hegyei. Amerikai játékfilm. 21.55: a balkáni népek folklór­fesztiválja. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: Szézám utca — gyermek­műsor. 18.45: Amatőrök. 19.15: Rajzfilm. 20.05: Játék határok nélkül: 21.35: Szabad szerda. II. MŰSOR 18.00: Rakto ozorovic visszapil­lantó tükre. 18.30: A gruntovóiak — dráma- sorozat. (ism.) 20.00: Szerbiai színházi fesztivál. A Popvic: Ljubinko és Desanka. 21.15: Huszonnégy óra. 21.25: Válogatás az Iskolateleví­zió műsorából. 21.55: Zenei műhely. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Walt Disney állatbirodalma, 8 órakor: Az ötös számú vágóhíd. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Ki. beszél itt szere­lemről? Békéscsabai Terv: Good bye és ámen. Gyulai Erkel: Hair. Gyulai Petőfi: 4 és 6 óra­kor: Négy bandita, ti? áldozat, 8 órakor: Sokat akar a szarka. Orosházi Partizán: A férfi, aki szerette a nőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom