Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. AUGUSZTUS 27., SZERDA Ara: 1,20 forint xxxv. Évfolyam, 200. szám Széchenyi-emlékülés az Akadémián A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet szabá­szatán Raskó István szabász egy műszak alatt ezer „ingal­katrészt” vág ki Fotó: Martin Gábor Sikeres munkaverseny a textiliparban Sajtótájékoztató a vezetést segíts ellenőrzésről Sajtótájékoztatón közölte tegnap délelőtt a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saságnál Badacsonyi György, a pénzügyi és ellenőrzési szakosztály elnöke, hogy au­gusztus 28—29-én Pécsett rendezik meg a IV. országos ellenőrzési konferenciát, amelynek témája: „Ellenőr­zés a vezetés szolgálatában”. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán az ellenőrzés leg­különfélébb területein dol­gozó több száz szakember mondja el tapasztalatát, ér­tékeli: milyen eredmények születtek az utóbbi években annak az 1977-ben hozott minisztertanácsi rendeletnek a végrehajtásában, amely az állami ellenőrzés fejlesz­tését írja elő, mozgósítva a társadalmi erőket és eszkö­zöket is erre a tevékenység­re. A megnyitó előadást Sza- kali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tartja majd arról: miként segítheti, kell, hog segítse az ellenőrzés or­szágos szinten, az intézmé­nyeknél, és különösen a gaz­dálkodó szerveknél a veze­tést és az irányítást. öt szekcióban megtárgyal­ják a tanácskozáson a népi ellenőrzés, a vállalati fel­ügyeleti ellenőrzés, a válla­lati pénzügyi-gazdasági el­lenőrzés, valamint a válla­latoknál és a szövetkezetek­nél működő belső ellenőrzési rendszer munkájának ta­pasztalatait. Szó lesz a kü­lönféle ellenőrzési formák szakemberképzéséről és -to­vábbképzéséről, a revizorok oktatásáról is. A konferenci­án ajánlásokat dolgoznak ki az ellenőrző munka javítá­sára, korszerűsítésére. Hazánkban a kor követel­ményeihez igazodó, a mo­dern közgazdasági gondolko­dás alapjait megteremtő mű­nek tartják a szakemberek Széchenyi István „Hitel” cí­mű munkáját, amely 150 év­vel ezelőtt jelent meg. Az évforduló alkalmából a Ma­gyar Közgazdasági Társa­ság Széchenyi-emléknapokat szervezett, s „ rendezvény- sorozat fő eseményeként« tegnap tudományos ülésszak kezdődött a Magyar Tudo­mányos Akadémián. A háromnapos tanácsko­zás, programba vett előadá­sai közgazdaságtörténeti té­mákat taglalnak, méltatják Széchenyi életművét, illetve gazdálkodásunk mai meg holnapi teendőit elemzik. A délelőtti megnyitó ülésen előbb Magyarország másfél évszázaddal ezelőtti gazda­sági fejlődésének Széchenyi álta, elemzett problémáit idézték fel, majd Széchenyi közlekedésfejlesztési kon­cepciójának motívumairól és perspektíváiról hangzott el előadás. Délután a világgaz­dasági korszakváltásról és az Évről évre csökken rizs­termesztő területünk, jelen­leg nem több 16 ezer hek­tárnál. A rossz eredmények elveszik az üzemek kedvét a termesztéstől. A sikertelen­1980-as évek magyar gazda­ságáról volt szó. Az akadémiai tanácsko­zásra 11 országból több mint 30, nemzetközileg ismert közgazdasági szaktekintély is érkezett — valamennyien magyar származásúak, meg­hívásukat a Magyarok Vi­lágszövetsége kezdeményez­te. Közülük többen jelent­keztek előadásra: Széchenyi munkásságáról csakúgy, mint a világgazdaság mai A Csillebérci Vezetőkép­ző és Úttörőtáborban au­gusztus 27-től 30-ig rendezik az ifjúvezetők VI. országos találkozóját. Az úttörőközös­ségek életét szervező, irá­nyító fiatalok országos ren­dezvénye az idén kétszere­sen is érinti megyénk ifive­zetőit; túl azon, hogy Bé­kés megyeiek is részt vesz­nek a csillebérci találkozón, séghez nagyban hozzájárul, hogy leromlottak a rizstele­pek, nincs minden üzem birtokában a megfelelő faj­ta, és visszatérően rossz az időjárás. Ezeken a bajokon. jelenségeiről, az energia­gondokról. az új gazdasági világrendről, az erőforrás­kutatásokról. Témáiból adó­dóan tehát a jubileumi ta­nácskozás része a kelet— nyugati párbeszédnek, így nemcsak tudományos, hanem politikai jelentőségű is. Bu­dapest után — péntektől — Nagycenken, a Széchenyi - kastélyban folytatódnak a közgazdaságtörténeti évfor­duló eseményei. megyénk ifivezetői szakbi­zottságának tagjai alkotják a vezetőséget. A megnyitó ünnepség au­gusztus 27-én, ma este lesz, holnap hangzik el a vitain­dító előadás, majd csopor­tos foglalkozások lesznek. Pénteken akadályversenyt rendeznek. Szombaton ke­rül sor az összefoglalóra, és az esti záróünnepséggel feje­ződik be a találkozó. tanácskozás problémákon akart segíteni a nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés, a KITE, amikor 1976-ban felvette ter­mesztett növényei sorába a rizst. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumtól kapott műszaki fejlesztési alap és állami támogatások segítségével nekiláttak szak­emberei, hogy egységes ter­mesztési technológiát ala­kítsanak ki, fhűszakiak és kutatók segítségével. Az el­telt időszakban 30 Caterpil­lar talajművelő gépet vásá­roltak a taggazdaságok és a KITE, ebben látták ugyanis a korszerű telepépítés meg­oldását. Felvették a kapcso­latot olasz és japán terme­lőkkel, hogy új módszereket tanuljanak tőlük. Ma még nem látszik, hogy megoldot­ták volna a termesztés min­den problémáját, de a pró­bálkozások sok jóval kecseg­tetnek. Röviden így foglalható ösz- sze annak1 az országos, éven­te szokásos rizstermesztési bemutatónak a mondanivaló­ja, amely tegnap, kedden kezdődött a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet­ben. Dr. Magyar Gábor, a KITE igazgatójának megnyi­tója után dr. Szakái György rizsfőágazat-vezető ismer­tette a kutatások, üzemi kí­sérletek eredményeit. Hang­súlyozta, hogy a jelenlegi 50 százalékos termelési bizton­ságot legalább 80 százalék­ra kell növelni az agrotech­nika javításával. Majd Schupkégel Sándor, a Petőfi Tsz elnöke ismertette a szö­vetkezetükben folyó ter­mesztést és kísérleteket. A vendégek ezután megtekin­tették a csárdaszállási rizs­földeket. A textilipari vállalatok szo­cialista brigádjainak munka­versenye egyre eredménye­sebben segíti a gazdasági fel­adatok teljesítését — állapí­totta meg tegnapi ülésén a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége. Az idén a textilipar több ezer szocialista kollektívájának vállalásai elsősorban a ter­melékenység, a hatékonyság emelését, a minőség javítá­sát, az export növelését, az anyaggal és az energiával való takarékosságot szolgál­ták, a feladatok konkrét megjelölésével közvetlenül kapcsolódtak a vállalatok gazdasági céljaihoz, örven­detes, hogy a gazdasági és társadalmi szervezetek irá­nyító munkájának javulásá­val csökkent a brigádvállalá­sokban a korábban gyakorta tapasztalható formalitás. Az év eddig eltelt időszakában csaknem valamennyi textil­ipari vállalatnál jelentős munkasikereket értek el a szocialista brigádok. A Pamutfonóipari Vállalat­nál több mint 300 szocialista brigád, a dolgozóknak 60 százaléka vesz részt a mun­kaversenyben. Vállalásaik teljesítéseként kiemelkedő eredményt értek el például a vegyszer- és festékmegtáka- rításban. Eddig a tervezett­nél 2,5 millió forinttal keve­sebb vegyszert és festéket Tegnap a termelőszövetke­zetek napját .rendezték meg az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon és vásáron. Nemcsak a közös gazdaságok, hanem társulá­saik is bemutatták' legújabb termékeiket, újdonságaikat. A juhtenyésztők tartottak tanácskozást, és jó hírekről számoltak be. Az anyajuh­állomány még soha nem lá­tott mértékűre — 1,7 millió­ra — nőtt az országban. A vágójuh 75—80 százalékát exportálják, és újabban a juhtejből készült kaskavál sajt is mind kelendőbb kül­földön. Az állattenyésztésnek ez az ágazata mindjobban se­gíti a hazai textilipart; a feldolgozott gyapjúnak már kétharmada hazai alapanyag­használtak fel, a receptúrák előírásainak pontos betartá­sával, a technológiai fegye­lem önként vállalt megszi­gorításával. Ez egyúttal a minőség jelentős javulását is eredményezte. A Magyar Posztógyár szocialista '•bri­gádjai vállalásaikkal a hazai gyapjú jobb felhasználását segítették a hulladék csök­kentésével. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál is sikerrel telje­sítették hasonló felajánlásai­kat a kollektívák, a Buda­kalászi Szövőgyár MSZBT Szocialista Brigádja például a keletkező fonalhulladékot napi 2 kilogrammról 40 de­kára csökkentette. A Pamutnyomóipari Vál­lalatnál, a Magyar Selyem­ipar Vállalatnál a termék- szerkezetek átalakítását, a korszerű és értékesebb ter­mékcsaládok kialakítását se­gítették a brigádvállalások. A kötszövőiparban kiemelke­dő eredményeket értek el a Habselyem Kötöttárugyár, a magyaróvári és a Váci Kö­töttárugyár kollektívái. Ez utóbbinak különösen a jász*- apáti varrodájában járt a vártnál is nagyobb sikerrel a termékváltás. A tréningruha­gyártásról ugyanis áttértek a magasabb technológiai szín­vonalú, fokozottabb munka- fegyelmet és szervezést igény­lő fürdőruhagyártásra. ból származik, szemben a korábbi 45—50 százalékkal. Kedden rendezték meg az állatorvosok fórumát. Mint elmondták: az elmúlt évek erőfeszítései nyomán a fertő­ző állatbetegségek döntő többségét a nagyüzemi állat­tartó telepeken és a háztáji üzemekben egyaránt meg­szüntették, most a tartás, ta­karmányozás nyomán felme­rülő megbetegedések leküz­dése a fő feladat. Annál is inkább fontos ez, mert éven­te milliárdos nagyságrendű károk származhatnak ebből. A küzdelem alapja: a tiszta­ság, a higiénés előírások pon­tos betartása. Ebben mind több nagyüzem nyújt az egyé­ni állattartóknak is támoga­tást, hiszen az ország állat- állományának 50 százalékát a ház körül nevelik. A Magyar Gördülőcsapágy Müvekben ma már megközelítőleg nyolcszázféle csapágyat gyár­tanak. A külföldön is jól ismert nagyüzemben a magyar népgazdaság csapágyszükségletc- nek mintegy hatvanöt százalékát állítják elő (MTI-fotó: Tárkányi Béla felvétele — KS) ■ Ifivezetők találkozója Csillebércen Országos rizsbemutató és Csárdaszálláson Termelőszövetkezetek napja az OMÉK-on

Next

/
Oldalképek
Tartalom