Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

1980. augusztus 3., vasárnap o Sikeres félév az ipari szövetkezetekben Egy tervidőszak utolsó éve mindig nagy figyelmet érde­mel. Nincs ez másként most sem, az idei eredmények sok tekintetben a VI. ötéves terv bázisértékeinek számítanak majd. A különleges figyelem nemcsak emiatt indokolt. Az idén bevezetett termelői ár­rendszer és a megváltozott gazdasági szabályozók erő­teljesen hatottak a vállalati magatartásokra. Ezek hatá­sát időben tisztázni kell, hogy a VI. ötéves terv során már mindenben az elképze­léseknek megfelelően funk­cionáljanak. Nehéz indulás után • » Az év elején életbe lé­pett ár- és szabályozó rend­szer természetesen a megye ipari szövetkezeteit is új helyzet' elé állította. A kez­deti bizonytalanságok, a •gyakran késői intézkedések oda vezettek, hogy a gazdál­kodásban az első negyedév­ben megtorpanás volt ta­pasztalható. Ez különösen a megrendelőkkel kötött szer­ződések elhúzódásában je­lentkezett. Egyes szövetkeze­teknél gondot okozott, hogy a kooperációs partnerek visz- szavonták megrendeléseiket. A füzesgyarmati Univerzál Szövetkezet például azért került nehéz helyzetbe, mert több partnere egyszerre lé­pett vissza a megrendelések­től. Űj partnereket kellett keresniük, illetve a felszaba­duló kapacitásokat export- termékek előállítására hasz­nálták fel. Ehhez hasonló gondok má­sutt is jelentkeztek. Gyak­ran a kereskedelem nem rendelte meg a szokásos mennyiségeket, mert félt, hogy megnövekszik a raktár- készlete. Az importkorláto­zások miatt jó néhány alap- és segédanyag késve vagy egyáltalán nem érkezett meg a szövetkezetekhez és ez is nagymértékben fékezte a tervteljesítést. Ezek a gátló hatások azonban a második negyedévre túlnyomórészt feloldódtak, és így a szövet­kezetek többsége az elvárás­nak megtelelő eredményt ért el. A jó eredményhez az is kellett, hogy mindenütt nagy hangsúlyt kapott a gazdál­kodás hatékonyságának nö­velése, a rendelkezésre álló erőforrásokkal, munkaerővel, anyaggal, energiával, álló­eszközökkel való takarékos­ság. Több helyen hatásos munkaszervezési intézkedé­seket hoztak. A szarvasi Szi­rén Ruházati Szövetkezetben például jó eredménnyel járt a minőségi bérezés bevezeté­se és az, hogy a termelés- irányítók fizetése közvetle­nül függ a rájuk bízott sza­lag termelésétől. Termékeik keresettek A megye szövetkezetei az elmúlt év végén, illetve ez év elején elvégezték termék- szerkezetük felülvizsgálatát és termékeiket fejlesztendő, Szinten tartandó és vissza­fejlesztendő kategóriákba so­rolták. A szövetkezetek igye­keztek a kedvező feltétellel előállítható termékek gyár­tására áttérni, és már az elmúlt évben is több termék készítését hagyták abba, és helyettük újakat kezdtek el. A Gyulai Fa- és Fémbútor- ipari Szövetkezetnél például a közületi célra készült bú­torok keresletének csökkené­sét a lakosság által keresett bútorok gyártásával ellensú­lyozták. A békési Start Sport­szergyártó Szövetkezet eddig importból beszerzett sport­szerek gyártását kezdte el, illetve ilyenek fejlesztését végzi jelenleg is. A Szarvasi Vasipari Szövetkezet gőzölős vasaló, elektromos tojásfőző és két főzőlapos villanyrezsó gyártását kezdi meg rövide­sen NSZK licenc alapján. Előtérbe került a szövet­kezeteknél az importpótló anyagok gyártása. Az Oros­házi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet fokozza a cső- szegecsgyártást, és olyan pneumatikus elemeket fej­lesztettek ki, melyek dollár­elszámolású importot tesz­nek feleslegessé. A szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezet a műanyag hulladékok fel­dolgozását fokozza. Ebből ká­belszalagot készít, és ez is importpótló termék. Az új, korszerű termékek előállításának fontos feltéte­le a gyártástechnológia kor­szerűsítése is. Az első félév­ben több új gépet, berende­zést állítottak üzembe a szö­vetkezetek. Kiemelkedik a sorból az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet rekonst­rukciója, mellyel lehetővé vált a Thermopress kazánok nagy sorozatú gyártása. Az energiaracionalizálási prog­ram keretében automata he­gesztőgépek, darabológépek és más korszerű berendezé­sek kezdték meg a munkát. A megye szövetkezetei az első hat hónapban egymilli- árd 560 millió forint értéket termeltek, ez az éves terv 46,3 százaléka. A nem egé­szen négyszázalékos lemara­dásra az első negyedév gondjai adnak magyarázatot. Még így is ez a termelés gyakorlatilag megegyezik az előző év hasonló időszaká­val. Nincs veszteséges Az év eleji bizonytalansá­gok az exportszerződések megkötésénél is megmutat­koztak. Az első féléves tel­jesítés 370 millió forint, ez az éves tervnek 40 százaléka, és közel megegyezik a múlt év hasonló időszakával. A tőkés exportnál anyagbeszer­zési és árproblémák, a szo­cialista exportnál a kontin­gensek tisztázása okozott ne­hézségeket. A faipari, bútor­ipari szövetkezetek tőkés exportját hátrányosan befo­lyásolta az április 1-én élet­be lépett anyagár-emelkedés, melyet az exportárban érvé­nyesíteni nem tudtak. így a korábban gazdaságosnak ítélt exportüzlet sok esetben meg­hiúsult. A vártnál kedvezőbben alakult azonban szövetkeze­teink nyeresége. Míg az első negyedévben 11 veszteséges szöyetkezet volt, a félév vé­gére már mindenütt -behoz­ták a lemaradást, és pozitív mérleggel zárták az első hat hónapot. A június végéig el­ért nyereség összesen 133 millió forint, ez a tervezett éves nyereség 57,6 százaléka, az előző év azonos időszaká­ban elért eredmény 82 szá­zaléka. Jól alakult — egy-két kivételtől eltekintve — a jö­vedelmezőség is. Ez elérte a 8,4 százalékot. Mint a számokból kitűnik a kezdeti bizonytalanság után megyénk ipari szövet­kezetei jól alkalmazkodtak a megváltozott körülmények­hez. Ez és a remélhetőleg hasonlóan jól sikerülő má­sodik félév feltétlenül biza­kodásra ad okot a jövőt ille­tően is. Kiderült, hogy a szö­vetkezeti szektorban jelentős tartalékok rejlenek, és ezek felszínre hozásával a na­gyobb feladatokat is sikerrel tudják megoldani. Lónyai László Nz ember és a víz küzdelme Hétfőn reggel, néhány perccel 8 óra előtt Hosz- szúfoknál, Békés és Me- zőberény között mintegy 30 méteres szakaszon át­szakadt a Kettős-Körös jobb oldali gátja. A Kö­rösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság óriási erőket ve­tett be a mentési mun­kálatokba, a társ vízügyi igazgatóságok gépesített árvízvédelmi osztagokkal siettek a helyszínre. Az árvízvédelmi mun­kálatokban részt vesznek honvédségi erők is. Civi­lek és katonák megfeszí­tett erővel küzdenek a tomboló folyó ellen, s Hosszúfoknál útját állták a víznek. Ennek ellené­re ki kellett lakoltatni Tarhos és Bélmegyer, valamint Körösladány- Űjladány lakóit, s a víz elöntötte a békési tanya - világot is. Az árvízvédelmi oszta­gok a töltéscsonkok le­zárása után hozzáláttak a szakadás elzárásához. A Kettős-Körösből mintegy 10 millió köb­méter víz zúdult ■ át a töltésen, s a megnyitott mályvádi és mérgesi szükségtározóba is több tízmillió köbméter víz folyt. «r 11 <*■ at KEPÉINK A KETTÖS-KÖRÖS GÁTJAIN KÉSZÜLTEK, MEGÖRÖKÍTVE AZ OTT DOLGOZÓ, SOKSZOR EMBERFESZÍTO NEHÉZ MUNKÁT VÉGZŐ KATÓNAK, CIVILEK HELYTÁLLÁSÁT, A KIKÖLTÖZTETÉST, A MENTÉST, VALAMINT A GATSZAKADAS ELZÁRÁSÁT. KÉPEINK EGY HÉT KRÓNIKÁJÁT TÜKRÖZIK. Fotó: légi felvétel (MTI), Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom