Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-26 / 199. szám
1980. augusztus 26., kedd Pályaválasztás a szülői elfogultságon túl Országosan és megyei szinten egyaránt tervszerű munkaerő-gazdálkodást folytat társadalmunk. Több évre előre megtervezik a munkaerők képzését, melyet figyelembe kell venniük az iskoláknak. Ha több tanuló felvételére nyílik lehetőség, nagyobb a felvételi esély, mint ha csak néhány fiatalra számítanak a képző intézetben. Ezért érdemes figyelemmel kísérni, mennyien jelentkeztek az elmúlt évben a család által számításba vett pályákra a beiskolázási lehetőségekhez viszonyítva. Az igényeltnél több esetén nyilván nehezebb bejutnia a gyermeknek, amennyiben kevesebb a jelentkező, könnyebb. Ez persze nem jelentheti azt, hogy a túljelentkezést látva gyermeküket elriasszák a szülők a kedvelt pályáktól. Vesse össze a szülő és a pedagógus — szükség szerint a pályaválasztási intézet segítségével — a gyermek személyiségét a pálya, a képző iskola követelményeivel. Minél jobban megfelel a gyermek ezeknek, annál nagyobb a bejutás esélye. Ha „divatos” a számításba vett iskolatípus és a követelményeknek csak átlagosan felel meg a fiatal, célszerű más pályára irányítani. így elkerülhető a pályaválasztás kudarca. Amennyiben jól megfelel, első helyen jelöltessék a kívánt iskolatípust a jelentkezési lapon. Előfordulhat, hogy a gyermeket nem veszik fel, mert találtak nála alkalmasabbakat, ezért ne egy pályára tegyenek fel mindent! (Egy ember több pályára is alkalmas.) Pályakörökben gondolkodjanak (pl. humán, technikai-műszaki, tudományos, pedagógus, egészség- ügyi, mezőgazdasági). Egy pályakörbe több pálya tartozik, természetesen ezen belül helyes megválasztaniuk a konkrét szakmákat. Tételezzük fel: a technikai pályák köréből helyénvaló választania gyermekének, mert a követelményeknek kiválóan megfelel. Ebben az esetben első helyen jelölheti az autószerelő szakmát (ez rendkívül „divatos”); második helyen a mezőgazdasági gépszerelőt. Ha a technikai pályák követelményeinek csak átlagosan felel meg, vagy érdeklődése úgy kívánja, vessük el az autószerelő szakmát, helyezzünk előtérbe helyette hasonló érdeklődést, képességeket, tudást kívánó műszaki-technikai pályákat (pl. géplakatos, vas- és fém- szerkezetlakatos, karosszéria- lakatos, villamosgép-szerelő). Valamilyen mértékben mindegyik szülő elfogult gyermeke megítélésében, s éppen ezért adjanak a szakemberek véleményére. Az iskolák pedagógusai és a pályaválasztási intézet dolgozói különösen az érdeklődés, a tudás, a képességek és az adottságok megítélése, valamint az ezeknek megfelelő pályakor kiválasztásában segítenek. Ismerjék meg gyermekük legfejlettebb személyiségvonásait, legjobb adottságait. Közülük egynek a számbavétele nem elegendő a megfelelő pálya kijelölésekor. Gondoljunk arra, mit ér, ha érdeklődik a tanuló bizonyos pályakörök iránt, de adottságai, képességei nagyon szerények, vagy fordítva: a jó képességekhez nem kapcsolódik pályaérdeklődés. Itt azonban differenciálni kell! A szülőknek a főbb pályaköröket is meg kell ismerniük. Nem a több ezer pálya. foglalkozás egészére gondolunk, mert erre nyilván senki sem képes, hanem csak a fontosabbakra. Vegyék sorra, hogy a pályakörökön belül milyen lényegesebb szakmákat és hozzákapcsolódó munkaköröket tartanak nyilván. Alaposan tájékozódjanak: mi a feladata, mit kell csinálnia a számításba vett szakmák művelőinek. A megfelelő munkafeladatok ellátásához megfelelő tudás, képességek, érdeklődés és erkölcsiség kell. Melyek ezek, milyen minőségük kívánt a szakma művelése szempontjából? A minőségi követelmény jelentőségét konkrét példával igazoljuk: a műszaki érzék kívánalom a közlekedésmérnöki és a hivatásos gépkocsi- vezetői pályán egyaránt. A szakmai igény mégis jelentős színvonalbeli különbséget mutat. Nem elég tudni, hogy gyermekünknek van műszaki érzéke, annak színvonalát is ismerni kell. Gyakran előfordul, hogy a fiatal általában megfelel a pályák követelményeinek, mégsem választhatja kedvenc szakmáját kizáró okok miatt. Ebben az esetben meg kell változtatni a pályatervet! (Pl. ha tériszonya van, szédülékeny, nem lehet ács, állványozó vagy villamoshálózat-szerelő; ha olajra, festékre, vegyszerre érzékeny, nem mehet autószerelőnek, géplakatosnak, vegyésznek vagy nyomdásznak ; amennyiben rosszullét- fogja el a vér látásakor, nem választhat, egészségügyi pályát; ha légúti megbetegedésben szenved, óvakodjon a vegyipari szakmáktól. Végezetül tájékozódni kell bizonyos oktatási, jogi ismeretek felől. (Pl. a képzés helye, ideje. a felvétel körülményei, ,a szakképesítéssé; járó jogok.) Nem írhattunk le minden tudnivalót, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a szülőknek. E néhány gondolattal csak a figyelmet szerettük volna felhívni arra: hogy időben, s alapos körültekintéssel kell hozzáfogni gyermekeink talán egész életét eldöntő pályaválasztásához. Dr. Kincses László a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója Nyáron délutánonként tart nyitva a mezőmegyeri művelődési ház. Olvasni, pingpongozni lehet, és itt tartják a filmvetítéseket is. Már félig kész az előtér, ahol tv-t nézni, lemezjátszót hallgatni, magnózni lehet majd, és csoportos foglalkozásokra is alkalmas lesz a barátságos helyiség Fotó: Gál Edit r „Uj tüzek lobognak ott...” 100 éve született Guillaume Apollinaire Kereken száz esztendeje, Rómában látta meg a napvilágot a századelő talán legkisugárzóbb hatású költője, akiről M. Raymond, a neves irodalomtörténész többek között a ezt írja: „Minden úton, amely 1905 és 1920 között nyilt a francia művészetben, ott található az ő árnyéka”. Apollinaire — eredeti nevén Wilhelm Apollinaris de Kostrowicky — tulajdonképpen nem is volt francia; anyja száműzött lengyel arisztokrata lánya, apja kilétét máig is homály fedi; de feltehetően olasz volt. Ez az „etranger”, aki Monte Carlóban és Nizzában nevelkedett, azonban hamarosan a francia szellemi és művészeti élet egyik központi figurája lesz, a kor legnagyobbjainak barátja és harcostársa; Jarry, Salmon, Jacob társaságában Párizs kávéházainak ismert és népszerű alakTöbb éves hagyományként vasárnap újra megnyitották a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Házban a dél-dunántúli fiatalok vers- és prózamondótáborát. A nyitóünnepségen a kaposvári Táncsics Mihály diákszínpad, valamint a zalaegerszegi Refja. Az „új festészet” (Matisse, Picasso. Léger, Braque, Duchamp és mások) nagy hatású propagátora; az új képzőművészeti irányzat, a kubizmus legalább annyira az ő nevéhez is fűződik, mint az alkotókéhoz; képző- művészeti kritikáiban, elemzéseiben külföldön is érezhető hatással népszerűsíti az avantgarde-ot. De mindenekelőtt költő, akinek neve egybeforrt a modem líra fogalmával. A vil- loni örökségen, s a szimbolizmus átmeneti hatásán túllépve a költői kifejezésmód megújítására törekszik, tele van ötlettel, leleménnyel, játékossággal ' és mélységgel; költői képeinek szépsége magával ragad, s követőkre talál. Csodálatos nyelvi gazdagsága, s ugyanakkor egyszerűsége ezért a fordítók legnagyobb próbatétele is; elég ha csak a Mirabeau híd című költeményére gondolunk, amelynek utolérhetetlen zeneiségét a legjobb magyar versfordítók igyekeztek egymással versengve meglex színpad tagjai adták műsort. A táborba érkezett húsz — főleg zalai és somogyi —fiú és lány hétfőtől egy héten át nyelvészek és a beszédtechnika szakembereinek irányításával fejlesztik beszédkultúrájukat, majd vers- és prózamondóversenyen vesznek részt. őrizni a magyar nyelvű átültetésekben. Versei néha riportszerűen reálisak, s ugyanakkor jelképekkel teliek. „Koponyám gyermeke te lettél szép Minervám / Örökre koronámba vérem csillaga” — írja miután 1916-ban a lövészárokban egy gránátrepesz átüti sisakját és koponyáját, s a sebesülés nyomait haláláig viselnie kell. Ugyanez az élmény másutt szinte a tudósítás egyszerűségével lényegül át költészetté : „Járt a háborúban s látta a Gyalogság és Tüzérség harcait Fejsebet kapott meglékelték míg kloroformtól részegen aludt S a szörnyű küzdelemben elvesztette legjobb társait” Hatása a francia, majd később, már halála után, a világ irodalmára beláthatatlan nagy; ahol modern líra született, ott mindenütt kimutatható Apollinaire öröksége. Kassák Lajos szavaival élve: „az új költészetet adta a világnak”. De senki sem tudná jobban összefoglalni ars poeticáját, mint ő maga ^ nagy összegző versei egyikében (Egy szép vörösesszőkéhez), ahol mintegy szintézisét adja az új költői törekvéseknek: „ ... az óriási s furcsa birtokra vágyunk Ahol a virágzó rejtelem hajlong felénk Üj tüzek lobognak ott s eleddig nem látott színek Ezernyi súlytalan lebegő látomás S ezekből kell valóságot teremtenünk” Gömöry Albert Versmondótábor Csurgón Kenyér... Egy időben úgy néztük a szegedi körzeti stúdió programjait, ahogy a lokálpatriótákhoz illik: rólunk is szól, illik odafigyelnünk. Aztán az idők során egyre színvonalasabbnak, érdekesebbnek tűntek ezek a műsorok. A körzeti stúdiók felnőttekké váltak. Bár mi tagadás, a pécsinek könnyebben ment talán, de augusztus 20-án bizonyságot kaphattunk, a szegedi stúdió is túljutott a kamaszkor válságain. Nemigen szoktunk ebben a rovatban olyan műsorokat kiválasztani, amelyeket már majd egy hete vetített a televízió. Hogy most mégis ezt tesszük, ennek oka az, hogy igazi, maradandó tévés élményt adott „Az életnek jó jele a kenyér” című riportfilm. A helyszín: a Békéscsabai Sütőipari Vállalat békési üzeme volt, ahol az ősi mesterség hagyományos fogásait, mozdulatait ismerhettük meg. „A kenyér jó jele az életnek” — mondta az egyik pék, majd később: „A kenyér szent, s manapság mégsem becsülik meg”. Pedig Békésen — mondják — mosolygós a kenyér. S nem kell hozzá más, vallják készítői, mint jó alapanyag és lelkiismeretes pék. Nem idézgetek többet, hiszen a film érdeme nem a téma izgalmasságában rejlik, hanem a feldolgozásában. Ügy ismerhettük meg a szép mesterség rituáléját, a liszt szitálásátói a „kenyérmosda- tásig”, hogy közben emberi sorsok rajzolódtak ki a szemünk előtt. Így a nyugdíj előtt álló péké, aki előre fél attól, hogy hiányzik majd a kenyér illata, s az ott dolgozó emberek társasága. S az már a riporteri leleményességnek és persze az. ügyes vágásnak köszönhető, hogy mondataik mindegyike egy dologban erősíti meg a nézőt: a munka, az ő munkájuk szépségében, becsületében. Mert „a gép nem úgy bánik a tésztával, mint az ember” — mondják. S közben szemünk előtt gyúrják, dagasztják, s teszik a kemencébe a tésztát, hogy aztán készen, ropogósra sülve vegyék ismét a lapátra. Az operatőri munka is tökéletes volt. Nem véletlen, hiszen a rendező, Rozsnyai Aladár egyben operatőr is volt, így a képi megjelenítés végig a film mondanivaló szolgálta. Végül egy képsort hadd emeljünk ki, amely igazi rendezői telitalálat volt: ők, akik sütöttek, végül asztalhoz ülnék, s a munka irányítója, a legidősebb pék megszegi az egyik cipót. Mindezt lassítva látjuk, mintegy magaslatba emelve, heroizálva a kenyérsütés új életet adó nagyszerűségét. N. A. MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Savanyú cukor és számítástechnika — avagy új utakon a számítógépipar. 8.55: Népdalok, néptáncok. S.44: Zenés képeskönyv. 10.05: MR 10—14. 10.35: Romantikus zene. 11.39: Utazás a Balaton körül. Eötvös Károly útirajza rádióra alkalmazva. XI. rész. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza — A cornevelll kalóz ... Sulli- van—Gilbert operettje két részben. 14.05: Lakatos Mihály népi zenekara játszik, Pintér Györgyi nótákat énekel. 14.42: Arcképek a német irodalomból — Gerhardt Hauptmann. 15.10: Károlyi Pál műveiből. 15.34: Timmy-Tom. Idegen ötletből írta: Kerényi Mária és Vadász Gyula. 16.05: Otto Klemperer vezényi a Philharmónia zenekart. 17.07: Egy alkalmas pillanat — Palotai Boris elbeszélése. 17.27: Énekszóval, muzsikával. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt.. . 18.25: Mai könyvajánlatunk, (ism.) 19.15: Hangalbum — Darvas József. * 20.15: Walter Gieseking összes Mozart-hanglemezf elvételei — XV/12. 21.07: A fájdalom nyomában . .. Látogatás egy varsói klinikán. 21.37: Kovács Apollónia nótákat énekel. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.20: Régi híres énekesek műsorából. 22.57: Meditáció. 23.07: A zeneirodalom remekműveiből. 0.10: Lakatos Lajos cimbalmo- zik. PETŐFI RÁDIÓ 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Társalgó. 10.36: Zenedélelőtt. 12.25: Látószög. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Könnyűzenei olimpia — Döntő. 19,15: Békés megyei népdalok Bartók gyűjtéséből. 19.30: Csak fiataloknak. 20.33: Műtét után. Boldizsár Iván novellájának rádióváltozata. 21.06: „Volt egyszer egy dal. . . ” 21.51: Az Ambrosian énekegyüttes Morley-madrigálokat énekel, vezényel: Denis Stevens. 22.00: Zeneközeiben a hallgató. Hl. MŰSOR 9.00: Katedra. 9.30: Balettzene. 10.30: Szundzsata — Részlet a nyugat-afrikai manding hőskölteményből. 11.05: A Korái együttes félórája. 11.35: A grófnő — Részletek Mo- niuszko operájából. 12.15: Vonós kamarazene. 13.07: Nyelvrokonaink zenéjéből. Hangverseny a 6-os stúdióban. 14.10: Hangverseny Schubert műveiből. 15.10: Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas. Háromfelvo- násos opera. Közben: 16.00: Modern írók portréi. Guillaume Apollinaire. 17.31: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 19.05: Katedra. 19.35: Beethoven: F-dúr vonósnégyes. Op. 135. (Guarne- ri vonósnégyes.) 20.04: A luziádák költője. Emlékezés Luis de Camoesra. 20.29: A dzsessz történetéből — 72. rész. 21.09: Oj lemezeinkből. 22.10: Kovács Béla klarinétozik, Szűcs Lóránt és Almásy László zongorázik. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. A King Singers együttes és Serge Loma énekel. 17.15: üttörőhíradó. Szerk.: Cseh Éva. 17.30: Vasutaskórusok bemutatója Szolnokon. Részletek a június 28—i hangversenyből. Üzemi lapszemle. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Afric Simone és az Osibisa együttes énekel. 18.26: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 7.55: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna, (ism.) 8.00: Továbbképzés pedagógusoknak. Környezetismeret. 1. osztály. Mi az új a kör- ny ezetismeret-tantervben ? (f.-f.) 8.40: Környezetismeret. 2. osztály. Társadalmi ismeretek, (f.-f.) 9.20: Magyar nyelv és irodalom. 2. osztály. Verselemzés, (f.-f.) 10.00: Ének-zene. 1. osztály. Év eleji munka az új tanterv alapján, (f.-f.) 14.40: Továbbképzés pedagőgu1 soknak. Osztályfőnöki óra. 3—4. osztály. Az új tantervről. (f.-f.) 15.20: Neveléslélektan. A gyermek megfigyelése, (f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A kétezredik évben hogyan fogunk lakni? Lengyel dokumentumfilm. (f.-f.) 17.00: Bűntárs vagy áldozat. Magyarul beszélő NDK bűnügyi tévéfilm. 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.10: A Duna mentén. Ziehrer- dallamok. 18.40: A vizek szépsége. A Horizont Szerkesztőség műsora, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jean Gabin-sorozat. Átkelés Párizson. Magyarul beszélő francia film. (f.-f.) 21.20: Házigazda: Szalai Sándor szociológus, (f.-f.) 22.15: Találkozások a számítás- technikával. VII/4. rész. 23.05: Tv-híradó 3. H. MŰSOR 20.00: Frantisek Hrubin: Augusztusi vasárnap. Vígjáték két részben. A kaposvári Csiky Gergely Színház előadása, felvételről, (f.-f) Közben: kb. 20.45: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.05: Szünidei matiné. 17.00: Turistautakon. 17.20: Slágerek. 17.50: Üttörőhíradó. 18.15: Fiatalok klubja. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.40: Tv-ankét. 20.15: Moliére: A fösvény. Francia tv-film. 22.05: Tv-híradó. < BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.15: úttörő tv-stúdió. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 20.55: Sportélet: A csodálatos „copfos” — szovjet játékfilm. II. MŰSOR 18.00: Kis koncert. 19.00: Az ember és barátai. Dick van Dyke szórakoztatja önöket. 20.50: Huszonnégy óra. 21.00: Az esküdtek — dokumentumfilm. 21.45: Költői színház. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Walt Disney állatbirodalma, 8 órakor: Az ötös számú vágóhíd. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Ki beszél itt szerelemről? Békéscsabai Terv: Good bye és ámen. Gyulai Erkel: Hair. Gyulai Petőfi: 4 és 6 órakor: Négy bandita, tíz áldozat, 8 órakor: Mozidiszkó. Orosházi Partizán: A férfi, aki szerette a nőket. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Kicsi a kocsi, de erős, 22 órakor: Férfiak póráz nélkül.
