Békés Megyei Népújság, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

1980. augusztus 24., vasárnap Barátaink életéből Nyelvtanulás Mit tapasztaltam Lipcsében? Július 8-tól augusztus 1-ig tartott a lipcsei Marx Ká­roly Egyetem Herder Intézete által rendezett XIX. nemzetközi nyári egyetem. Erre összesen 30 országból kereken 200 résztvevő érkezett. A hallgatóság zöme nyelvtanárokból, módszertanosokból, germanistákból állt, de akadtak közöttük fordítók és tolmácsok is. (Ez­zel egy időben a felsőfokú oktatási intézmény egy má­sik tanfolyamot is indított, hasonló foglalkozású szak­emberek részére.) Lengyelország Falusi rendelőintézetek Kobiele Wielki falu rehabilitációs rendelője (Fotó — Interpress — KS) A kurzus szervezői min­denkit fizetővendégszobák- ban helyeztek el, aminek az volt az. előnye, hogy még több lehetőség kínálkozott a hétköznapi beszéd gyakorlá­sára. A háziasszony, akinél rajtam kívül egy budapesti kolléga és egy laoszi fiatal­ember lakott, szívesen ' segí­tett a kezdetben még cse­kély helyismerettel rendel­kező külföldieknek. A réggé-, liről ő, az ebédről az egye­tem, a vacsoráról pedig min­denki saját maga gondosko­dott ... ♦ Érkezésünk napján a lip­csei pályaudvar fogadóter­mében osztották ki a költő­pénzt, az étkezési jegyeket, a várostérképeket és a prog­ramfüzeteket. E két utóbbi nélkül nehezen tájékozódhat­tunk volna, különösen az első napokban. Az előadá­sok, szemináriumok, film­vetítések, kirándulások he­lyét és pontos idejét feltün­tető kis füzet egyúttal rész­vételi igazolványként is szol­gált. Ugyanis ennek felmu­tatásakor juthattunk be bi­zonyos rendezvényekre. Utólag visszagondolva ta­lán a második nap tűnt a legnehezebbnek és legzsúfol­tabbnak. Reggel fél 9-kor a Casino filmszínházban gyüle­keztünk. A nyitóünnepség azzal kezdődött, hogy a fia­tal muzsikusokból álló vo­nósnégyes egy* német klasz- szikus művét adta elő, majd dr. L. Rathmann, a Marx Károly Egyetem rektora kö­szöntötte a tanfolyam részt­vevőit, és rövid beszédet mondott. Még a délelőtt fo­lyamán átmentünk a Herder Intézetbe. Számos különböző nehézségű feladatot tartal­mazó tesztlapot töltöttünk ki. Az ebéd sem esett jól, annyira izgult mindenki. Sorbanállás közben talál­gattuk, mi volt egy-egy kér­désre a pontos válasz. Ki­csit irigyeltük azokat a kol­légákat, akik német nyelv- területen élnek1. Ök viszony­lag könnyebben és gyorsab­ban oldották meg a felada­tokat. Ebéd után nemzetek szerint gyűltünk össze a ter­mekben. Akkor tudtuk meg, hogy Magyarországról 17-en veszünk részt ezen a kurzu­son, s közülünk heten TIT- ösztöndíjjal kerültünk ki... Még aznap este egy ízlésesen berendezett kultúrházban vacsorára és vidám szórako­zásra hívtak meg bennünket. Tanáraink, lektoraink már előzőleg eldöntötték, ki me­lyik csoportba kerül. Az asztaloknál e beosztás sze­rint foglaltunk helyet. Egy rendkívül kedves, szimpati­kus hölgy lépett oda hoz­zánk, kezében a névsorral. Rögtön bemutatkoztunk egy­másnak, s megemlítette, hogy ő vezeti majd a beszédgya­korlatokat. Általában 8—9 hallgató alkotott egy-egy csoportot. Kolléganőink kö­zött akadt szovjet, lengyel, bolgár, olasz és így tovább. A férfikollégám Japánból ér­kezett. Az ismerkedési est ki­tűnő hangulatban telt el, s ebbe a kellemes ízű kiskun- halasi bor is „besegített”. ♦ Másnap egy érdekes film megtekintésével kezdődtek az órák. Ezután K. Höpke, az NDK kulturális miniszter- helyettese tartott előadást az irodalom, a film, a színház és a zenei élet kérdéseiről. Délután fonetikai gyakorla­ton vettünk' részt. Magnóra kellett olvasni egy szöveget, később e felvétel alapján ja­vították, csiszolták a kiejté­sünket. Fölöttébb hasznosak vol­tak a legkülönfélébb aktuális témákat érintő előadások, szemináriumok; a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet képviselői­vel közösen rendezett talál­kozók;. a Weimarba, Drez­dába, Potsdamba szervezett kirándulások és az egyéb rendezvények. Az egész tan­folyam idején az egyetem tanárai igyekeztek1 a lehető legtöbbet nyújtani. Nem­csak -korrektségre,' pontos­ságra, hanem közvetlen, tar­talmas emberi kapcsolatok kialakítására is törekedtek. Mindnyájan azon voltak, hogy tudásuk, tapasztalataik legjavát adva, minél érdeke­sebb és értékesebb informá­ciókat, kutatásaik legfris­sebb eredményeit közvetít­sék számunkra. Figyelmessé­gükre megemlítek egy ked­ves epizódot. Július 14-én, az első délelőtti előadás még nem kezdődött el, de már mindenki a helyén ült. Dr. Martin Löschmann, a kur­zus vezetője, gyönyörű virág­csokrokkal a kézében a mik­rofon elé lépett. Meleg sza­vakkal üdvözölte nemzeti ünnepük alkalmából a fran­cia hallgatókat... Ez a ked­ves gesztus nagy lelkesedés­sel töltött el mindenkit. Már-már természetesnek tűnt az is, hogy olyanokat is felköszöntöttek, akiknek szü­letésnapja a foglalkozások idejére esett. ♦ , A beszéd- és megértési készséget fejlesztő gyakor­latok bizonyultak a leg­hasznosabb módszernek. A női egyenjogúság kérdésétől kezdve — az irodalmi mű­vek elemzésén át — a tár­sadalmi szokásokig bezáró­lag, sokféle témát dolgoz­tunk fel az órákon, s min­denki szabadon elmondhat­ta a véleményét, még az úgynevezett kényes kérdé­sekkel kapcsolatban is. Az érvek és ellenérvek ismer­tetése, a különböző állás­pontokat tükröző nézetek „ütköztetése” — természete­sen mindez német nyelven — olykor feszített, de izgal­mas szellemi munkát köve­telt. Az egyetem tanárai és a vendégprofesszorok' becsü­letbeli dolognak tartották, hogy egyetlen kérdés se ma­radjon megválaszolatlanul. Ez a törekvés jellemezte a politikai és gazdasági té­mákkal foglalkozó előadáso­kat és konzultációkat is. Összefoglalva: mind mód­szertani, mind nyelvtanulási szempontból sok-sok lénye­ges emléleti és gyakorlati is­meret birtokába juthatott az, aki részt vett a lipcsei Marx Károly Egyetem há­romhetes nyári tanfolyamán. Mindenki kedve szerint ki­választhatta a reggeltől es­tig tartó foglalkozások anya­gából azt. ami érdeklődési körének leginkább megfe­lelt, s amit otthoni munká­jában is jól hasznosíthat... Az állami, akadémiai orqsz dal_ és népitánckamak, a Pjatnyickij kórusnak meg­adatik az a csodálatos lehe­tőség, hogy népének lelkét fejezze ki. Amikor a kötény- ruhácskás orosz lányok és a legkülönbözőbb színárnyala­tú selyemingekben feszítő fiúk táncolnak a színpadon, magukkal ragadják nézőiket Mexikóban és Kanadában, Ausztráliában és Űj-Zélan- don, az Egyesült Államok­ban és Svédországban, Fran­ciaországban és Spanyolor­szágban — mindenütt. A kórus Valentyin Leva- sov zeneszerző irányításával, alapítójának, Mitrofan Pjat­nyickij híres orosz muzsikus­nak és népzenegyűjtőnek nyomdokain halad. Pjat­nyickij először 1911-ben ve­zényelte a moszkvai műér­tők előtt az „orosz paraszt­kórust”, Oroszország első hi­vatásos népi énekkarát. Olyan művészek őszinte csodálatát vívta ki, mint Fjodor Saijapin és Szergej Bulgária H francia ellenállási . mozgalomban 1942 elején a Francia Kom­munista Párt felhívással fordult az európai országok kommunistáihoz, felszólítva őket: csatlakozzanak a fran­cia ellenállási mozgalomhoz. A bolgár hazafiak egy cso­portja azonnal tettekkel vá­laszolt a felhívásra: Vladi­mir Cstarbanov ’ parancsnok­sága alatt N. Marinov, N. Radulov és B. Milev harci csapatot szervezett azzal a céllal, hogy fegyveres táma­dással tegyék lehetetlenné a náci betolakodók helyzetét. Az akcióik sorában emlé­kezetes az a rajtaütés, amely- lyel a hitlerista csapatok egyik jelentős gépjavító mű­helyét rombolták le, és gyúj­tották fel a Faubourg Mont- rouge-on. Ezért a bolgár el­lenálló csoport külön elis­merést kapott a francia el­lenállás vezérkari főnökétől. Ez a harci csoport egészen 1944-ig maradt Párizsban, amíg a szövetséges csapatok be nem vonultak a francia fővárosba. Ott voltak az utolsó dicső­séges napokban is — 1944. augusztus 19—25-ig — ami­kor az ellenállás egységei utcáról utcára, házról házra küzdöttek. Cstarbanov és társai, Ni- kola Zagorszki és Borisz Mi­lev elhatározták: a Bolgár Hazafias Front céljaira el­foglalják a párizsi bolgár ki­rályi követséget.. Az akció augusztus 21-én sikerrel járt. Az új bolgár nagykö­vetség vezetősége azután szo­rosan együttműködött a francia ellenállás vezetőivel. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) Rahmanyinov. A kórus nem­csak közvetlenségével és őszinteségével hódította meg hallgatóit, hanem hallatlan improvizációs készségével is, mely a folklórnak szerves alkotóeleme. — A Pjatnyickij-kórus most új műsorral mutatko­zik be, „Szeretlek, Oroszor­szágom” címmel. A műsor­ban az orosz népzenei ha­gyományok legszebb kincse­it mutatják be, ugyanakkor szovjet zeneszerzők dalai is felcsendülnek. Az orosz dalművészet el­képzelhetetlen táncbetétek nélkül — ebben a műsorban sincs ez másképp. Az új ko­reográfiát a Szovjetunió Népművésze, az Állami díj­jal kitüntetett Tatjana Usz- tyinova tervezte, gazdag folklórhagyományokra ala­pozva a tánckar munkáját. Az új koncert premierje a XXII. moszkvai nyári olim­piai játékokon volt. APN — KS Lengyelországban 1972 óta minden állampolgárra kiter­jesztették az ingyenes orvosi ellátást. Ettől kezdve ugrás­szerűen megnőtt a vidéki or­vosi rendelőintézetek pácien­seinek száma. A 2345 lengyel falu lakóit 3205 különböző egészségügyi intézmény lát­ja el. Legelterjedtebbek a községi rendelőintézetek, ahol A KNDK fővárosa, Phen- jan tengeri kapuja: Nampho az elmúlt évtizedekben je­lentős iparvárossá fejlődött, mind könnyű- és nehézipari potenciálját, mind pedig a szocialista országokkal és más államokkal folytatott ke­reskedelmét tekintve. Ipari üzemeinek sorában említést érdemel az olajfino­mító, az üveggyár, az elekt­ródaüzem, az orvosiműszer- gyár, a hajógyár, valamint a helyi ipari üzemek tucatjai, amelyek a lakosság szükség­leteinek kielégítéséről gon­doskodnak. Ezt a célt szol­gálják a város környéki gaz­daságok is. Itt van ezenkívül a nyugati partvidék legje­bel-, nő- és gyermekgyógyá­szaton kívül fogorvosi szak- rendelést is tartanak. Sok községi rendelőintézetben helyben végsők el az alap­vető laboratóriumi vizsgála­tokat, s a falusi orvosok szükség esetén konzultálhat­nak illetékes kórházak szak­orvosaival is. lentősebb halászati központ­ja. Nemcsak iparváros, isko­laváros is Nampho. A me­zőgazdasági, műszaki, tanár­képző, testnevelési főiskola mellett sok különböző szintű oktatási intézmény, tovább­képző központ működik a városban. Népszerű a „sportfalu” el­nevezésű kombinát, ahol sta­dion, tornacsarnok és fedett uszoda nyújt változatos sportolási lehetőségeket. A korszerű, több emeletes új lakóházsorok kellemes ott­hont, a namphói pihenőpark pedig üdülést nyújt az ipar­város egyre gyarapodó lakói­nak. (BUDAPRESS — KCNA) A nyári egyetem hallgatóinak egy csoportja Kép, szöveg Bukovinszky István Szovjetunió A Pjatnyickij kórus új műsora Képek Mongóliából Az ulánbátori fővárosi cirkusz porondján a fiatal mongol ak­robaták mutatják be műsorukat A mongol fiatalok számos korszerű létesítményt vettek bir­tokukba az elmúlt években. Képünkön: zászlófelvonás az Uliasztaj város közelében levő úttörőotthonban (Fotó MTI Külföldi Képszolgálat — KS) KNDK Nampho kikötőváros Táncol az együttes (Fotó: TASZSZ — APN — KS, A. Morkovkin felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom